Szolnok Megyei Néplap, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-04 / 233. szám

10 Szolnok megye múltjából 1981. OKTÓBER 4. „A május elsejéket mindig a rendőri fogdában töltöttem” DIKÓ BALÁZS (1906-1964) Szolnokon szüntetett. Apja a szolnoki fűrészüzem mun- loása volt Tizenhármán vol­tak testvérek. Arnvia korán eűihailt s apja kevés kerese­téből nem tudták biztosí­tani a népes csatád megél- hefcését. Ddkó Balázsnak is részt kellett vállalni a csa­lód fenntartásából. Kifutó volt a szolnoki kereskedők­nél. deszfcakihardó a szol­noki fűrészüzemben, maiid cseléd a Szolnak környéki raagygazdálkmái. Fiatal koma ellenére a Magyar Tanács­köztársaság szolnoki harcai­ban magával ragadta a munkások hősiessége, bátor- sósa. ..Ott voltam 13 éves feiiel is a lelkes hangú gyűléseken, láttam harcolni a hős vonösfcatonóka t. Segí­tettem lövedéket hordani a Süss-TUnka-féle téglagyár­ban efflhelyezett vörös tüzé­reknek” — írta visszaemlé­kezésében. 1923-ban hámom évre le­szerződött kőmű vestanuilió ­nak. Ekkor kezdődött el éle­te végéig tartó forradalmi i- munkásmozgaLmd tevékeny­ségé. Tamomcéveiben ismer­kedett meg Tisza Antallal, a forradalmi munkásmozga­lom kiemelkedő harcosával s az építőipari szakszerve­zetek harcosaival Tisza An­tal biztatására belépett a szolnoki Általános Munkás- képző Egyletbe. Bátor, har­cos magatartása csakhamar féHttűnt az Építőmiuinikások Szakszervezetében. Tizen­nyolc éves korában bevá­lasztották a szakszervezet szolnoki csoportjának veze­tőségébe. amelynek később titkára is lett. Egyik szer­vezőié és iránvtóia volt 1927-ben a NeUfeld-féfle bér­ház építkezésén dolgozó épí­tőipari munkások bérharcá­nak. valamint az 1929. feb­ruár 4-i szolnoki — mint­egy 500 aktív méisztvevőre kiterjedő — éhség és mun­kanélküliség elleni tüntetés­nek. 1929-ben került közvet­len kapcsolatba a Kommu­nisták Magyarországi Párt­jával. Résztvevőié a föld­munkások körében Mezőtú­ron és Szolnokon 1929 őszén Indított komimunílsta szer­vezkedésnek. Ennek célia az volt. hoev megnveriék a Földmunkások Országos Szövetségének tagjait és a szövetség adta legális lehe­tőségeket fölhasználva, ter- iesszék a kommunista esz­méket. Még ugyanez évben Tisza Antal út ján utasítást kapott a párttól arra. hogy szervezze meg Szolnokon a Kommunista Ifjúmunkások Szövetségét. A szervező munka megkezdésére 1930 januáriéban került sor. A szervező munkában Dikó Balázzsal együtt részt vet­tek : Zsemlye Ferenc. Kes­keny János. Balázs Mihály. Gál Gvuto és Molnár János. A KIMSZ-ben a titkárság tagiává választották, szerve­zőtitkár lett. Munkásmozgalmi tevé­kenységét a gyakori tetar- 1/-tatások szakították meg. ..A máius elsejéket mindig a rendőri fogdában töltöt­tem ... s ilyenkor nem ma­radt el a gumibot és más kínzóeszköz sem. Ha más városba mentem dolgozni, azért mindig 30 nap vaev ennél is több büntetés járt Erőszak Fotó: Lengyel Lajos mert bejelentés nélkül hagy­tam el a várost.” 1927-ben sztrájk szervezéséért fél hó­nap az 1929-es éhségtüntetés szervezéséért négvhónaoi börtönbüntetést kapott Le­tartóztatták 1930-ban is az alföldi kommunista mozga­lom szervezésében való rész­vételéért Ekkor alaposan megkínozták. maid nyolc hónapra börtönbe zárták. Szabadulása után a leghatá­rozottabban tiltakozott a -rendőri önkény és brutali­tás ellen, ezért a rendőrség ..megrágaknazása” címén úiabb egvévá börtönbünte­tésre ítélték. 1944-ben több kommunistával! együtt őt is internálták Nagykanizsáira. Az ország felisizabadításá- val véget ért a sok szenve­dés és megaláztatás. A Kommunista Párt kilépett az dllagallirtásból. Az inter- nátótábobból való hazatéré­se után már 1944 novembe­rében -bekapcsolódott a párt munkájába. Az MKP meg­bízása alapján részt vett az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944. december 21-i debre­ceni ülésén. A párt a szak­szervezetbe küldte dolgozni, ahol hosszabb ideig, mint titkár tevékenykedet s taeia volt az MKP Szolnak me­gyei Bizottságának. Fárad­hatatlanul és nagy lelkese­déssel hajtotta végre a párt­itól kapott megbízatásokat. Aktívan részt vett a föld- osztó bizottságok munkájá­ban. s az építőipari mun­kások újjáépítésre való szervezésében. Az 1956-os éltenforrada- lam ideién az elsők között jelentkezett a miumkásmoz- gallom fegyveres védelmére, maid a konszolidáció után az ÁFOR szolnoki tájegy­ségének vezető te. ezt kö­vetően halálaiig a Szolnoki Ingatlankezelő Vállalat iaaz- gatóia volt. Érdemeinek el­ismeréséül! több magas ki­tüntetésben részesült. Győri Tibor A század első éveiben kocsma volt A MORGÓ Túrkevén a még fennálló építmények legrégebbike a légi Morgó kocsma. Ez a mai TITÁSZ udvarán magas partoldalon fekvő, ma már lakóháznak használt épület nem is olivan régen, még a jelen század első éveiben is üzemelő kocsma volt. Annák ideién a kocsmaudvar volt a szín­helye a vasárnapomként szo­kásos botpárbaioknak. Itt intézték el lovagias ügyei­ket a kevj legények, görbe- botokkal véresre verve egy­mást. Még talán emlékeznek rá mások is. hogy 1907—1908 táján egy szomorú végű ve­rekedés színhelye volt a csárda udvara. Az egyik du­haj legény belekötött az ott rendet csinálni akaró öreg komsitáblerbe (városi rend­őr) és leütötte botiával an­nak lófarkas 'keménvkalao- iát. Annak ideién ilven -le­konyuló fehér lófarkas ..nincs” volt a rendőrt egyenruha tekintélyes dísze. Az öreg rendőr pedig ször­nyű felháborodásában elő­vette szolgálati revolverét és lelőtte a legényt. Ennek utána nemsokára be is zárult a Mortó kocs­ma ajtaja örökre. Megszün­tették iitt az italmérést és a vasárnapi italozás, mu­latozás és ezzel együtt a botoárbaiok színhelye is a közeli Népijeiben. az ott nemrégen felépített Pavi­lon környékére helyeződött át. De hát mi is volt erede­tileg a Morgó? Tudnunk kell. hogy régen a város alatt kanyargó Be­rettyónak egyik kiöntése a mostani Drágáikért felől be­nyomult a templom alatti részén a város belsejébe. Eav régi térképvázlat ma­radt fenn az 1774. évből, mély feltünteti azt a részét a városnak, ahova a Be­rettyó vize minden évben behatolt. A térképen ez a rész az eredeti latin szöveg­ben a következőképpen van megörökítve: ..Declívitas Be­rettyó lapossá dicta, auae omni exundatione suffundi- tkuri”. Magyarul: Berettvó- laposának nevezett hatat, amelyet minden áradáskor ellönt a víz. Ez a vízállás kb a mostani Népligeten ke­resztül benyomult egészen a mai viillanytelenig és az ott ma is fennálló dombos partvonalra épült Morgó kocsmánál ért végeit Eevik paitvomulata a református templom oszlopos sarkától húzódott a Kenyérmezei ut­ca partos részén a vilillainy- ■teltep tájaiig, másik partia pedig a mai Jégpatota kö­zeléből a Népliget sarkától kiindulva a Morgóig Az e tájon dolgozó halászok, oá- kászok a Morgó kocsma ol­dalához kötötték ki csónak­jaikat. Itt került sor az áil- damásivásna. ígv tartott ez egészen a XIX. század eleiéig, amikor végre a tanács rászánta ma­gát a nagy munkára. Gátat húzaitott a templom sarká­tól a mostan-’ Jégpalotáig. s ezzel útját állták a tavaszi áradáskor a Berettyó-lanosa elárasztásának. Ez a terület azután lassanként ki is szá­radt különösen azért, mert a Berettyónak a város alá elkanyarodó ágát a malom­zugi kanális megépítésével kikapcsolták a folyó rendes folyásából, s csak mint Holt- Berettvó maradt fenn egé­szen mostanáig. A lassanként kiszáradó, volt mocsaras terület sorsa az lett hogy a gát mögötti részen egy úi városrész ala­kult ki. melyet sokáig kis- laposnak nevezték. Itt a ké­sőbbi időben, az ötvenes— hatvanas években a kiserdő helyén létesített Népligeten túli részen eleinte kisebb kunvhószerű válvog házacs­kákat. maid rendes lakóhá­zakat kezdtek építeni, nem­sokat törődve azzal, hogy a mély fekvésű, volt mocsaras terület esetleg még rtssza- kívánia a vizet. Ez valóban be is következett, legalább is a tatai víz formájában. Ezen a területen és környé­kén. különösen az utóbbi évek során, észrevehetően emelkedett a talajvíz. A Morgó kocsma a mocsár partvidékét uralta. így ma­radhatott fenn épségben. 1774-ben bekövetkezett Kertnek a tatárjárás és itö- rökdúlás utáni harmadik pusztulása. A városnak ma jdnem háromnegyed ré­szét tűzvész pusztította el. A tűz a templom közelében a mai Kálvin utoa sarkán egykor állott kovécsműhefly- ben keletkezett A rendkí­vül heves déli szél a tüzet tovább terjesztette. A nád­tetős házak egymás után estek áldozatul a szörnyű lángtengemek. Majdnem az egész város elpusztult, csak a tűz kii indulási helyétől délre fekvő néhány ház. a mai Nóborda környéke ma­radt mentes a tűzvésztől. Ennek szélső határa a Sá­ros utca volt mely ma is ezt a nevet viseli. Sértetle­nek maradtak a Fő téri épít­mények is. ezek nem estek a tűz irányába, de még te­tőzetük sem nád volt. mint a többi házaké. így ma­radt mentes a tűzvésztől! a Morgó is. A mai Morgó kissé fel- úiított állapotában remélhe­tőleg még hosszú ideiig meg­marad. mint Trúfceve leg­régibb épülete. Kiemelkedő Ihieiltvzete azonban idestova megszűnik, mert a körülöt­te emelkedő emeletes házak, magas építmények lassan­ként elrejtik a régmúltra visszatekintő romantikus sorsú épületet. Dr. Györffy Lajos összeállította: dr. Selmeczi László flz Éhhalom titka Honfoglaláskori leletek TiszasUlyröl Üjfebb értékes telette! gya­rapodott a szolnoki Damja­nich Múzeum hanfogHalás- kori gyűjteménye. Tiszasüly- Éhhalam nevű Lelőhelyről, amely 1968 óta ismert, egy férfi és egy női sír lététéi kerültek elő. A Lelőhelyen 1968 nyarán SeLrrueczi László három hon- fogjaláskori sírt: mentett meg. A legérdekesebb le­tet a 2. számú Lovassárból származik. A női váz áll­kapcsa alatt egy rosszezüst, áttört korong volt. Ábrázo­lása mind a mai napig egye­dülálló honfoglaló őseink emlékanyagában. A korong kör alakiához komponált tevőn ülő ember figurát mintázott a mester. A Ló fejét. lábát és farkát a ko­rong peremével dolgozták egrtje. Az ember egyik ke­ze a ló nyakán van. feie szintén a korong pereméhez ér. Lábtartásából egyértel­műen kitűnik, hogy a Lovas lábát kengyelbe téve üli meg paripáját. A korongon ábrázolt lo­vas alakjában egykori vise­lője valószínűleg valamiféle segítő szelllemet. esetlég a szellemekkel érintkezni tudó sámánt láthatta. 1980-ban a homokbánya megszüntetése során az elő­ző LelőheLyitőL mintegy 200 —300 méterre egy újabb, az előbb említett síroknál sok­kal gazdagabb együttes ke­rült elő. Ez egy külön te­metett férfi & nő páros sírja volt. Sajnos, a tetet- anyag erősen csonkuttan ke­rült a múzeumba — erőgép fordította ki mindkét sírt — ám így is a megtevő, ösz- szegvűitött tárgyak Szollnok megye egyik Leggazdagabb honfogjaikáskori együttesét reprezentálják. A nőj sírból csupán a ko­ponyát sikerült megszerez­nünk. A férfisíiban egy Lo­vával eltemetett harcos nyu­godott. A Volt ló koponyá­ját és ilábcsorotiait a halott lábához helyezték a teme­téskor. Ugyanide tették a ló­szerszámot is. az ezüst dir- hemekkel gazdagon Javért szíjazatott, a vaskangveteket a zablát. 6 italán a nyer­get is. A hatott férfi méUé he­lyezték fegyvereit .ezüstdí­szes szablváiát. nyílcsúcsok­kal töltött tegezét, csontié - mezekkel merevített ref­lexíját. A hatot öűitöaeténiek Legszebb darabja ezüst ye­netekkel díszített öve te­hetett A megmentett együttes Legszebb, legértékesebb da­rabja a sízabdya markolatá­nak végét díszítő ezüsttárgy. Ennek előoldalán az ötvös egv kö zéo tengelyre felépí­tett kibamio pallmettBjcsofc- not mintázott. A oaLmetták közötti teret gazdagon ara- n-'ozták. A szabivá ellenző­jét bronzból öntötték, fellü- tetét pikkeűyszerűen díszí­tették. maid ezt is aranyoz­ták. A kardot fiatokban hordták, amelyet miniden bi­zonnyal még külön is díszí­tettek. Hasonló fegyverek csak a leggazdagabb honfoglaló sí­rokból kerültek elő. A teg- ÍSmertebbek közül hadd említsük meg a geszterédi és zempléni arany, vala­mint a tancaüi ezüst díszes szablvákat. A tárgyi emlékanvagnál nem kevésbé érdekes az anthnopológiai anyag. Mind­két éLőkerülLt koponyán a honfoglaló magyarságra oly jellemző kopanyaműtét (tre- panáci) nyomai láthatók. A női koponyán egy vagy két tényleges és három jelképes, a férfi koponyáién evv tény­leges és két jelképes tre- panáció nyoma látszik. A jelképes tneoamációkar egy-egy csontsziLánkot pattin­tanak ki a koponyából. móa a másik esetben áttörik a koponyát és kiemelnek be­lőle egy darabot. Dienes István kutatásaiból tudjuk, hogy ezek a műté­tek a honfoglalók lélek hie­delmével vannak összefüg­gésben. az elveszett .szabad telket” igyekeztek ezen a módon vissza Liittaitni Lakó­helyére. a koponyába. Szolnok megye területé­ről az eLmiútt másfél évben négy ilyen kultikusan rruse- nrttott koponya került elő — az egyik minden bizanv- nval a honfoglalás időpont­jánál korábbi — tovább gyarapítva ismereteinket a Kárpát-medence korai tör­ténetéről. Madaras László

Next

/
Thumbnails
Contents