Szolnok Megyei Néplap, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-04 / 233. szám
10 Szolnok megye múltjából 1981. OKTÓBER 4. „A május elsejéket mindig a rendőri fogdában töltöttem” DIKÓ BALÁZS (1906-1964) Szolnokon szüntetett. Apja a szolnoki fűrészüzem mun- loása volt Tizenhármán voltak testvérek. Arnvia korán eűihailt s apja kevés keresetéből nem tudták biztosítani a népes csatád megél- hefcését. Ddkó Balázsnak is részt kellett vállalni a csalód fenntartásából. Kifutó volt a szolnoki kereskedőknél. deszfcakihardó a szolnoki fűrészüzemben, maiid cseléd a Szolnak környéki raagygazdálkmái. Fiatal koma ellenére a Magyar Tanácsköztársaság szolnoki harcaiban magával ragadta a munkások hősiessége, bátor- sósa. ..Ott voltam 13 éves feiiel is a lelkes hangú gyűléseken, láttam harcolni a hős vonösfcatonóka t. Segítettem lövedéket hordani a Süss-TUnka-féle téglagyárban efflhelyezett vörös tüzéreknek” — írta visszaemlékezésében. 1923-ban hámom évre leszerződött kőmű vestanuilió nak. Ekkor kezdődött el élete végéig tartó forradalmi i- munkásmozgaLmd tevékenységé. Tamomcéveiben ismerkedett meg Tisza Antallal, a forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosával s az építőipari szakszervezetek harcosaival Tisza Antal biztatására belépett a szolnoki Általános Munkás- képző Egyletbe. Bátor, harcos magatartása csakhamar féHttűnt az Építőmiuinikások Szakszervezetében. Tizennyolc éves korában beválasztották a szakszervezet szolnoki csoportjának vezetőségébe. amelynek később titkára is lett. Egyik szervezőié és iránvtóia volt 1927-ben a NeUfeld-féfle bérház építkezésén dolgozó építőipari munkások bérharcának. valamint az 1929. február 4-i szolnoki — mintegy 500 aktív méisztvevőre kiterjedő — éhség és munkanélküliség elleni tüntetésnek. 1929-ben került közvetlen kapcsolatba a Kommunisták Magyarországi Pártjával. Résztvevőié a földmunkások körében Mezőtúron és Szolnokon 1929 őszén Indított komimunílsta szervezkedésnek. Ennek célia az volt. hoev megnveriék a Földmunkások Országos Szövetségének tagjait és a szövetség adta legális lehetőségeket fölhasználva, ter- iesszék a kommunista eszméket. Még ugyanez évben Tisza Antal út ján utasítást kapott a párttól arra. hogy szervezze meg Szolnokon a Kommunista Ifjúmunkások Szövetségét. A szervező munka megkezdésére 1930 januáriéban került sor. A szervező munkában Dikó Balázzsal együtt részt vettek : Zsemlye Ferenc. Keskeny János. Balázs Mihály. Gál Gvuto és Molnár János. A KIMSZ-ben a titkárság tagiává választották, szervezőtitkár lett. Munkásmozgalmi tevékenységét a gyakori tetar- 1/-tatások szakították meg. ..A máius elsejéket mindig a rendőri fogdában töltöttem ... s ilyenkor nem maradt el a gumibot és más kínzóeszköz sem. Ha más városba mentem dolgozni, azért mindig 30 nap vaev ennél is több büntetés járt Erőszak Fotó: Lengyel Lajos mert bejelentés nélkül hagytam el a várost.” 1927-ben sztrájk szervezéséért fél hónap az 1929-es éhségtüntetés szervezéséért négvhónaoi börtönbüntetést kapott Letartóztatták 1930-ban is az alföldi kommunista mozgalom szervezésében való részvételéért Ekkor alaposan megkínozták. maid nyolc hónapra börtönbe zárták. Szabadulása után a leghatározottabban tiltakozott a -rendőri önkény és brutalitás ellen, ezért a rendőrség ..megrágaknazása” címén úiabb egvévá börtönbüntetésre ítélték. 1944-ben több kommunistával! együtt őt is internálták Nagykanizsáira. Az ország felisizabadításá- val véget ért a sok szenvedés és megaláztatás. A Kommunista Párt kilépett az dllagallirtásból. Az inter- nátótábobból való hazatérése után már 1944 novemberében -bekapcsolódott a párt munkájába. Az MKP megbízása alapján részt vett az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944. december 21-i debreceni ülésén. A párt a szakszervezetbe küldte dolgozni, ahol hosszabb ideig, mint titkár tevékenykedet s taeia volt az MKP Szolnak megyei Bizottságának. Fáradhatatlanul és nagy lelkesedéssel hajtotta végre a pártitól kapott megbízatásokat. Aktívan részt vett a föld- osztó bizottságok munkájában. s az építőipari munkások újjáépítésre való szervezésében. Az 1956-os éltenforrada- lam ideién az elsők között jelentkezett a miumkásmoz- gallom fegyveres védelmére, maid a konszolidáció után az ÁFOR szolnoki tájegységének vezető te. ezt követően halálaiig a Szolnoki Ingatlankezelő Vállalat iaaz- gatóia volt. Érdemeinek elismeréséül! több magas kitüntetésben részesült. Győri Tibor A század első éveiben kocsma volt A MORGÓ Túrkevén a még fennálló építmények legrégebbike a légi Morgó kocsma. Ez a mai TITÁSZ udvarán magas partoldalon fekvő, ma már lakóháznak használt épület nem is olivan régen, még a jelen század első éveiben is üzemelő kocsma volt. Annák ideién a kocsmaudvar volt a színhelye a vasárnapomként szokásos botpárbaioknak. Itt intézték el lovagias ügyeiket a kevj legények, görbe- botokkal véresre verve egymást. Még talán emlékeznek rá mások is. hogy 1907—1908 táján egy szomorú végű verekedés színhelye volt a csárda udvara. Az egyik duhaj legény belekötött az ott rendet csinálni akaró öreg komsitáblerbe (városi rendőr) és leütötte botiával annak lófarkas 'keménvkalao- iát. Annak ideién ilven -lekonyuló fehér lófarkas ..nincs” volt a rendőrt egyenruha tekintélyes dísze. Az öreg rendőr pedig szörnyű felháborodásában elővette szolgálati revolverét és lelőtte a legényt. Ennek utána nemsokára be is zárult a Mortó kocsma ajtaja örökre. Megszüntették iitt az italmérést és a vasárnapi italozás, mulatozás és ezzel együtt a botoárbaiok színhelye is a közeli Népijeiben. az ott nemrégen felépített Pavilon környékére helyeződött át. De hát mi is volt eredetileg a Morgó? Tudnunk kell. hogy régen a város alatt kanyargó Berettyónak egyik kiöntése a mostani Drágáikért felől benyomult a templom alatti részén a város belsejébe. Eav régi térképvázlat maradt fenn az 1774. évből, mély feltünteti azt a részét a városnak, ahova a Berettyó vize minden évben behatolt. A térképen ez a rész az eredeti latin szövegben a következőképpen van megörökítve: ..Declívitas Berettyó lapossá dicta, auae omni exundatione suffundi- tkuri”. Magyarul: Berettvó- laposának nevezett hatat, amelyet minden áradáskor ellönt a víz. Ez a vízállás kb a mostani Népligeten keresztül benyomult egészen a mai viillanytelenig és az ott ma is fennálló dombos partvonalra épült Morgó kocsmánál ért végeit Eevik paitvomulata a református templom oszlopos sarkától húzódott a Kenyérmezei utca partos részén a vilillainy- ■teltep tájaiig, másik partia pedig a mai Jégpatota közeléből a Népliget sarkától kiindulva a Morgóig Az e tájon dolgozó halászok, oá- kászok a Morgó kocsma oldalához kötötték ki csónakjaikat. Itt került sor az áil- damásivásna. ígv tartott ez egészen a XIX. század eleiéig, amikor végre a tanács rászánta magát a nagy munkára. Gátat húzaitott a templom sarkától a mostan-’ Jégpalotáig. s ezzel útját állták a tavaszi áradáskor a Berettyó-lanosa elárasztásának. Ez a terület azután lassanként ki is száradt különösen azért, mert a Berettyónak a város alá elkanyarodó ágát a malomzugi kanális megépítésével kikapcsolták a folyó rendes folyásából, s csak mint Holt- Berettvó maradt fenn egészen mostanáig. A lassanként kiszáradó, volt mocsaras terület sorsa az lett hogy a gát mögötti részen egy úi városrész alakult ki. melyet sokáig kis- laposnak nevezték. Itt a későbbi időben, az ötvenes— hatvanas években a kiserdő helyén létesített Népligeten túli részen eleinte kisebb kunvhószerű válvog házacskákat. maid rendes lakóházakat kezdtek építeni, nemsokat törődve azzal, hogy a mély fekvésű, volt mocsaras terület esetleg még rtssza- kívánia a vizet. Ez valóban be is következett, legalább is a tatai víz formájában. Ezen a területen és környékén. különösen az utóbbi évek során, észrevehetően emelkedett a talajvíz. A Morgó kocsma a mocsár partvidékét uralta. így maradhatott fenn épségben. 1774-ben bekövetkezett Kertnek a tatárjárás és itö- rökdúlás utáni harmadik pusztulása. A városnak ma jdnem háromnegyed részét tűzvész pusztította el. A tűz a templom közelében a mai Kálvin utoa sarkán egykor állott kovécsműhefly- ben keletkezett A rendkívül heves déli szél a tüzet tovább terjesztette. A nádtetős házak egymás után estek áldozatul a szörnyű lángtengemek. Majdnem az egész város elpusztult, csak a tűz kii indulási helyétől délre fekvő néhány ház. a mai Nóborda környéke maradt mentes a tűzvésztől. Ennek szélső határa a Sáros utca volt mely ma is ezt a nevet viseli. Sértetlenek maradtak a Fő téri építmények is. ezek nem estek a tűz irányába, de még tetőzetük sem nád volt. mint a többi házaké. így maradt mentes a tűzvésztől! a Morgó is. A mai Morgó kissé fel- úiított állapotában remélhetőleg még hosszú ideiig megmarad. mint Trúfceve legrégibb épülete. Kiemelkedő Ihieiltvzete azonban idestova megszűnik, mert a körülötte emelkedő emeletes házak, magas építmények lassanként elrejtik a régmúltra visszatekintő romantikus sorsú épületet. Dr. Györffy Lajos összeállította: dr. Selmeczi László flz Éhhalom titka Honfoglaláskori leletek TiszasUlyröl Üjfebb értékes telette! gyarapodott a szolnoki Damjanich Múzeum hanfogHalás- kori gyűjteménye. Tiszasüly- Éhhalam nevű Lelőhelyről, amely 1968 óta ismert, egy férfi és egy női sír lététéi kerültek elő. A Lelőhelyen 1968 nyarán SeLrrueczi László három hon- fogjaláskori sírt: mentett meg. A legérdekesebb letet a 2. számú Lovassárból származik. A női váz állkapcsa alatt egy rosszezüst, áttört korong volt. Ábrázolása mind a mai napig egyedülálló honfoglaló őseink emlékanyagában. A korong kör alakiához komponált tevőn ülő ember figurát mintázott a mester. A Ló fejét. lábát és farkát a korong peremével dolgozták egrtje. Az ember egyik keze a ló nyakán van. feie szintén a korong pereméhez ér. Lábtartásából egyértelműen kitűnik, hogy a Lovas lábát kengyelbe téve üli meg paripáját. A korongon ábrázolt lovas alakjában egykori viselője valószínűleg valamiféle segítő szelllemet. esetlég a szellemekkel érintkezni tudó sámánt láthatta. 1980-ban a homokbánya megszüntetése során az előző LelőheLyitőL mintegy 200 —300 méterre egy újabb, az előbb említett síroknál sokkal gazdagabb együttes került elő. Ez egy külön temetett férfi & nő páros sírja volt. Sajnos, a tetet- anyag erősen csonkuttan került a múzeumba — erőgép fordította ki mindkét sírt — ám így is a megtevő, ösz- szegvűitött tárgyak Szollnok megye egyik Leggazdagabb honfogjaikáskori együttesét reprezentálják. A nőj sírból csupán a koponyát sikerült megszereznünk. A férfisíiban egy Lovával eltemetett harcos nyugodott. A Volt ló koponyáját és ilábcsorotiait a halott lábához helyezték a temetéskor. Ugyanide tették a lószerszámot is. az ezüst dir- hemekkel gazdagon Javért szíjazatott, a vaskangveteket a zablát. 6 italán a nyerget is. A hatott férfi méUé helyezték fegyvereit .ezüstdíszes szablváiát. nyílcsúcsokkal töltött tegezét, csontié - mezekkel merevített reflexíját. A hatot öűitöaeténiek Legszebb darabja ezüst yenetekkel díszített öve tehetett A megmentett együttes Legszebb, legértékesebb darabja a sízabdya markolatának végét díszítő ezüsttárgy. Ennek előoldalán az ötvös egv kö zéo tengelyre felépített kibamio pallmettBjcsofc- not mintázott. A oaLmetták közötti teret gazdagon ara- n-'ozták. A szabivá ellenzőjét bronzból öntötték, fellü- tetét pikkeűyszerűen díszítették. maid ezt is aranyozták. A kardot fiatokban hordták, amelyet miniden bizonnyal még külön is díszítettek. Hasonló fegyverek csak a leggazdagabb honfoglaló sírokból kerültek elő. A teg- ÍSmertebbek közül hadd említsük meg a geszterédi és zempléni arany, valamint a tancaüi ezüst díszes szablvákat. A tárgyi emlékanvagnál nem kevésbé érdekes az anthnopológiai anyag. Mindkét éLőkerülLt koponyán a honfoglaló magyarságra oly jellemző kopanyaműtét (tre- panáci) nyomai láthatók. A női koponyán egy vagy két tényleges és három jelképes, a férfi koponyáién evv tényleges és két jelképes tre- panáció nyoma látszik. A jelképes tneoamációkar egy-egy csontsziLánkot pattintanak ki a koponyából. móa a másik esetben áttörik a koponyát és kiemelnek belőle egy darabot. Dienes István kutatásaiból tudjuk, hogy ezek a műtétek a honfoglalók lélek hiedelmével vannak összefüggésben. az elveszett .szabad telket” igyekeztek ezen a módon vissza Liittaitni Lakóhelyére. a koponyába. Szolnok megye területéről az eLmiútt másfél évben négy ilyen kultikusan rruse- nrttott koponya került elő — az egyik minden bizanv- nval a honfoglalás időpontjánál korábbi — tovább gyarapítva ismereteinket a Kárpát-medence korai történetéről. Madaras László
