Szolnok Megyei Néplap, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-04 / 233. szám

XXXII. évf. 233. szám, 1981. október 4., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA a jót is tanulni kell Az eset tanulságos és el­gondolkodtató. Történt pe­dig, hogy az egyik Szolnok melletti termelőszövetkezet nagy üzemegységében — ahol meglehetősen sok nő dolgozik — a gazdaság veze­tősége modem öltözőt, für­dőt építtetett, hogy ne járja­nak abban a ruhában dolgoz­ni a nől^, amiben reggeltől késő délutánig a földön haj­ladoznak; legyen lehetőségük ruhát váltani, és lemosni magukról az egész napi iz­zadságot. A nők közül egyet­len egy élt ezzel a lehetőség­gel. Az elnök — mi mást te­hetett —, szóvá tette az. asz- szonybrigádnak: azért van a fürdő, az öltöző, hogy min­denki használja, hisz nekik építette a gazdaság. Nosza lett ebből nagy perpatvar: hogy mit gondol az elnök, nem piszkosak ők? Megtud­nak ők mosakodni otthon is! Nos, miről is van szó? Egy­szerűen arról, 'hogy a brigád tagjai nem értik: miért jó az, ha az ember a napi munka után a munkahelyén felírás-. sül a zuhany alatt, ha ruhát vált Nem értik hogy saját egészségük védelmében ne hurcoljanak haza ruhájukon, testükön a porral, a piszok­kal olyan bacHúsokat; ame­lyek megfertőzhetik őket és a családjukat. Mert manap­ság a mezőgazdaság minden ágában elterjedt a különböző vegyszerek használata, és ha , az ember nem elég elővigyá- j zatos, hamar megvan a baj. ! Rosszindulatot láttak csak az elnök szavaiban, és kényes- kedőnek, piperkőcnek mond­ták az asszonyt, aki már kor­szerűbben igyekszik élni, mint ők. És hány ilyen, vagy ehhez hasonló, a múltban gyökere­ző eset fordul elő napjaink­ban? A régi szerénység, a hajdani földhöz ragadt élet szokásait milyen sokan cipe­lik még ma is magukkal, mint valami ócska batyut. Milyen csodálkozva nézett rám az a középkorú asszony ott Jász­telken, amikor megkérdez­tem: miért a szép háromszo­bás lakás, ha egyszer nem használják, ha a konyhában élik az életüket, még a tévét is ott helyezték el, hogy az­zal se „rongálják” a lakást, míg beülnek a szobába meg­nézni egy-egy műsort. A la­kás van, sőt, egyre elegán­sabb, díszesebb, de ha az. em­ber bemegy, érzi: csak díszt lét és nem meleg otthont. És eszembe jút egy másik asz- szony — szintén téeszben dol­gozik —, aki ledolgozza a í munkaidejét a földön, haj­nalban, este ellátja a háztáji jószágokat, nem is keveset és este míg élete párja a tévét nézi, ő pulóvereket, kardigánokat köt pénzért megrendelésre. Holott a tsz- ben kapott jövedelemből, a jószágtartás után járó pénz­ből szépen, jól élhetne fér­jével együtt s még a gyere­keknek is jutna segítség. És hány asszony él még ma is így, önmaga rabszolgájaként? Igen, vannak még közöt­tünk emberek, akiknek rá kell jönniük, hogy az ember mindennapjaihoz a pihenés, a szociális létesítmények használata épp úgy hozzátar­tozik, mint a munka, mert az élete lesz azáltal szebb, kul­turáltabb, gazdagabb. A jót tanulni is kell; és ez bizony — úgy látszik —, még ma sem olyan egyszerű. V. V. A legfőbb feladat a háborús veszély elhárítása Púja Frigyes beszéde az ENSZ-ben New Yorkban folytatja munkáját az ENSZ-közgyű- lés 36. ülésszaka. Pénteken a többi között felszólalt Vla­gyimir Martinyenko ukrán külügyminiszter. Beszédében hangsúlyozta, hogy az ENSZ legfontosabb feladata - az atomháború veszélyének el­hárítása. Martinyenko fel­szólította a világ minden békeszerető erejét. hogy szálljon szembe a fegyver­kezési hajsza újabb szaka­szával. Az általános politikai vi­tában felszólaló Agha Sahi pakisztáni külügyminiszter tagadta, hogy Pakisztán tá­mogatást nyújtana az afgán ellenforradalomnak. Agha Sahi ezzel saját elnökét cá­folta meg, Sahi megismételte azt a korábbi pakisztáni álláspon­tot, hogy országa nem is­meri el a törvényes kabuli kormányt, s csak az Afgán Népi Demokratikus Párt képviselőivel lenne hajlandó — Irán részvételével — há­romoldalú tárgyalásokat kez­deni. Jeane J. Kirkpatrick asz- szony, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete pénteken Etiópiát támadta felszólalá­sában. Azt állította, hogy Etiópia, a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság el­leni felforgatást szolgálja és akadályozza a térség politi­kai stabilitását. Pénteken szólalt fel a ma­gyar delegáció vezetője, Pú­ja Frigyes külügyminiszter is. A beszédet a 2. oldalon közöljük. t Magyar—szovjet egészségügyi egyezmény Tegnap, a budapesti Hil­ton Szállóban aláírták a Ma­gyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormányának egyezményét az egészségügyi és orvostudományi együtt­működésről. Ugyancsak pa­rafának a két állam egész­ségügyi minisztériumainak az 1981—85. évekre szóló együtt­működési jegyzőkönyvét! A dokumentumokat Schultheisz Emil és Szemei Petrovics Burenkov, a két ország eg-sizségügyi minisztere látta el kézjegyével. Az eseményen jelen volt Nagy János kül- ügvminisztériumd államtitkár és Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete is. A dokumentumok értelmé­ben a két ország fejleszti és elősegíti az együttműködést az egészségügy és az orvos- tudomány minden területén. A MTESZ küldöttgyűlésén n műszaki értelmiségnek alapvető szerepe van a népgazdaság fejlődésében Aczél György felszólalása Harminckét tagegvesület és 22 területi szervezet mint­egy 170 ezer műszaki, termé­szettudományos és agrár ­szakember tagiának képvise­letében 700 küldött részvéte­lével tegnap tartatta XIII. küldöttközgyűlését a Műsza­ki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége a XIII. kerületi pártbizottság székházéban. A tanácskozá­son részt vett Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Aczél György miniszterel­nök-helyettes. a Politikai Bi­zottság tagjai. Ott volt az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kor­mány. valamint a társadal­mi szervek több képviselője. A küldöttközgyűlés részt­vevőit és a vendégeket Aitai Miklós, a MTESZ társelnöke köszöntötte. Kiemelte, hogy a szakmai értelmiségnek alap­vető szerepe van népgazda­ságunk további fejlődésében. ami az eddiginél is felelős­ségteljesebb munkát követel tőlük és a szövetségtől egy­aránt. A munkabizottságok meg­választása után Tóth János főtitkár fűzött kiegészítést az elnökség írásos jelentéséhez. Utalt arra. hogy a MTESZ és a tagegvesületek egész orszá­got behálózó tevékenysége az elmúlt négy évben tovább fej­lődött. Folytatódott a terüle­ti '•-ervek kiépítése, bővültek a megyei, a városi, egyesüle­ti csoportok, de az üzemiek szervezésében, illetve műkö­désében nem történt lénye­ges előbbre lépés. A MTESZ- szervezetek sokrétű munká­jából kiemelte a 'rakmai tá­jékoztatásban és a tovább­képzésen elért sikereket is. A főtitkári beszámolót, maid az ellenőrző bizottság és az alapszabály szerkesztő bizottság jelentését követően megkezdődött a vita. A vitában felszólalt Aczél György is. Aczél György, a Központi Bizottság és a kormány üd­vözletét) tolmácsolta, maid a műszaki értelmiség megnö­vekedőit szerepéről és fele­lősségéről beszélt Elsősor­ban itthoni gazdasági életün­ket illetően, de népgazdasá­gunk. országunk nemzetközi gazdasági tekintélye szem­pontiából is. Ez utóbbi té­mát — mint említette — az­ért tette szóvá, mert a világ­gazdaságban közismerten más szelek fúidogálnak. mint korábban. Nekünk elsősor­ban — hangsúlyozta — a sa­ját problémáinkat kell meg­oldanunk. hiszen csak akkor vagyunk versenyképesek a külpiacokon, a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban is. Itthon pedig mind a hazai, mind a külső tényezőket fi­(Folvtatás a 3. oldalon) Többféle színben és fazonban készítenek női kabátokat NSZK és holland megrende­lésre a Jászsági Ruhaipari Szövetkezetben. Az idén mintegy hatvanezer kabátot exportálnak ■ TflRTHlOMBÚl: A „fix” is munkára serkent Értik az idők szavát Szenvedő harmadik a város Árvácskák városa? Irodalom, művészet Szolnok megye múltjából Kétszerese lesz a réginek Új üzemet épít a Jásztej Új gépek, többféle termék A jászapáti Jásztej Tsz Közös Vállalat megtette az első lépést a rekonstrukció­hoz: megrendelték a békés­csabai AGROBER Vállalattól a beruházási alapokmányt, amely az előzetes költségve- tékesen kívül gazdaságossá­gi számításokat is tartalmaz. Az új üzem a Jászberényi út mellett épül fel, 125 millió forintért. A régi telep alap­területének kétszerese, 1000 négyzetméter lesz a munka- terület, ahol elfér majd egy sor új gép. A nagyobb hűtő-fűtőkapacitás 10 ezer liter óránkénti teljesítményű pasztőröző gép . beállítását teszi lehetővé, a most mű­ködő két tejcsomagoló gép helyett négy dolgozik majd. A beruházásból az épület felépítése 40—50 millió fo­rintot vesz igénybe, a többit gépek beszerzésére fordít­ják. A termékskála bővítését is tervezik, a rövid szavatossá­gi idejű anyagok mellett íze­sített joghurtot és -tejet is készítenek. Alapvető termé­keik változatlanok marad­nak, a tejföl-, tejcsomagolás, a habtejszín, vaj és étkezé­si túró készítése továbbra is mindennapos feladatuk ma­rad. A most feldolgozott na­pi 60 ezer liter tej helyett . 80—85 ezret fogadhatnak. A többlettejet az újonnan csatlakozó tagok biztosítják. A társulás bővítése folyik, belépési szándékát jelezte a jásztelki Tolbuhin, a jász­árokszállási és a jászjákó- halmi Béke, a tiszasülyi. Bé­ke-Barátság termelőszövet­kezet és a Hevesi Állami Tangazdaság. Az új tagok is vállalják a hozzájárulást az üzem építéséhez. A tulajdo­nostársak 30 millió forintot biztosítanak saját erőből, a beruházáshoz szükséges töb­bi pénzt pedig kölcsönből fedezik. Az új üzem beindulása után sem számolják fel a régit. Az elmúlt időszakban folytatott beruházások alap­ján — a mostani zsúfoltság megszűnésével — itt is jó feltételek között haladhat a munka. Kis létszámigényű, jobbára gépesített termelést végeznek majd. A napokban készült el a korszerűsítés ke­retében a csúszásgátló pado­zatburkolásnak egy újabb ré­sze, 600 ezer forintért. A hűtőkamrák felújítása sem rég történt meg, összesen két­millió forintot költöttek -az üzem modernizálására az idén. Még év vége előtt megkez­dődik a tervek szerint az új üzem építése, és három éven belül szeretnék befe­jezni. Ami a termékek vá­lasztékbővülését illeti, a környék fogyasztói örömmel várják. Az értékesítési kör­zet változatlan marad, a közeli községeken kívül Jász­berény, Szolnok és Budapest üzleteibe kerülnek el a Jásztej feliratú termékek. E. E.

Next

/
Thumbnails
Contents