Szolnok Megyei Néplap, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-30 / 255. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. OKTÓBER 30. Szocialista brigádok vetélkednek > Ki tud többet a földmunkásmozgalomról? Bemutató a Szigligetiben KOLDUSOPERA Szakszervezetünk ez év januárjában emlékezett meg a Magyar Földmunkások Országos Szövettsége megalakulásának 75. évfordulóiéról. Ezzel kezdődött a jubileumi év eseménysorozata, amelyet szakszervezetünk hirdetett mes. Az eseménysorozat alkalmat adott arra. hogy visszailaoozva a múltba. emlékezzünk mártírjainkra. akiknek munkássága élete egv szakadatlan, de nem hiába való küzdelemmel kapcsolódott esvbe. Szakszervezetünk mindig nasv figyelmet fordított és fordít ma is a munkásmozgalmi hagyományok- áoolésá- ra. arra. hogy méltó követőié légyen azoknak a harcoknak, küzdelmeknek. amelyeket elődeink folytattak az elnyomók ellen, a nép boldogulásáért. őszinte tisztelettel gondolunk azokra, akik ön- zetlenül. fáradhatatlanuL soksizor életüket sem kímélve harcoltak a iogfosztott. kisemmizett parasztokért, a földnélkülliekért köztük Szántó Kovács János. Várko- nyi István. Nyisztor György. Urbán Pál Reichel János. Polónyi Máté. Tisza Antal Holler Mihály. Ma már a történelem igazolta, hogy a mozgalom úttörőinek és a megszámlálhatatlan névtelen közkatonának hősi küzdelme nem volt hiábavaló. A ieA honismereti, helytörténeti. nénraizkutatók. muzeológusok tíz éve faggatják a Tiszazug történelmét föld- naizát az itt élők elődeinek életét hagyományait s természetesen a tájegység jelenét. A kutatások eredményeiről kétnapos tanácskozást tartottak a héten Kunszentmártoniban. a nagvköz- ségi-iárási művelődési köz- oontban. A résztvevők előadások?' hallgattak meg többek között a tiszazugi evűitőtáborokról. a természet és gazdaságföldrajzi kutatásokról, a feltárt középkori régészeti em lékeklent azonban csak akkor tudjuk igazán megbecsülni, ha Ismerjük '«elődeink rruunkáB*- ságát és erőt merítünk abból. Ez a célíia annak a ..Jubileumi” szellemi vetélkedősorozatnak is. amelyet a Mező- gazdasági Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszerveze-* tének Titkársága hirdetett meg — a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetsége megalakulásának 75. évfordulója alkalmábóL A vetélkedő során a ME- DOSZ tagsága megismerhette a földmunkásmozgalom és a mezőgazdasági szakszervezet történetét. Az üzemekben, vállalatoknál az elmúlt hetekben a ..Jubileumi” szellemi vetélkedőbe mintegy 320 szocialista brigád kapcsolódott be. A megyei döntőre 21 szocialista brigád készül. A megyei döntő lefiiobb csapata képviseli megyénket a decemberben megrendezésre kerülő országos döntőn. A földmunkásmozgalomra való emlékezés jegyében lezajlott szellemi vetélkedők hozzájárultak ahhoz, hogy a mából visszatekintettünk arra az útra. amelyen a szegény parasztok. a földmunkások a kegyetlen elnyomásból, a nyomorból, a bizonytalanságból eljutottak a iobb életbe, a mába. Kátai Mária a MEDOSZ megyei titkára ről. a táieevség községeinek néprajzáról, nyelvjárásáról, az antropológiai vizsgálatok eddigi eredményeiről. A tegnap véget ért tanácskozás keretében kiállítások nvíltak a kunszentmártoni Helytörténeti Gyűjteményben. Az érdeklődők négv különböző témái ú tárlatot láthatnak: az egyik a nagyközség történetéből ad ízelítőt, a másik a Tiszazug kutatásának dokumentumait mutatja be. a harmadikon Szolnok megye néni hangszerei, s végül a negyediken a kunszentmártoni Bozsik-család kerámiái váriák a látogatókat. Most a kecskeméti raiz- filmeseké is a Horizont Színház: november 4-ig a Pannónia Filmstúdió vidéki műtermének alkotásaival ismerkedhetnek meg itt a mozilátogatók. A műsorban sorozatok és egyedi filmek láthatók: így a televízióiból ismert Vízioók-csodaoók sorozat. a Magyar népmesék úiabb epizódjai, valamint Tóth Pál Hogyan lehet megszelídíteni egv oroszlánt. Hegedűs László: Vázlatok. Hegyi Füstös László: Regö- lés és Újvári László: Nagyváros című fűtenie. Koncert — némi csalódással Lukácsi Huba és együttese Szolnokon Szerdán este a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ színháztermében kíváncsi közönség, ismerősök, barátok gyűltek össze, hogy a Folk- pódium utolsó előadásán meghallgassák a Szolnokról indult, s azóta a koncertek, a rádió, a televíziószereplések jóvoltából országos hímevet stzerzett gitáros-énekes. Lukácsi Huba műsorát. Az előladó úi szerepben, a hangszert letéve, mint a Spirit együttes vezetője, énekese mutatkozott be. Régebbi koncertjein magyar és amerikai népdalokat hallhatott a közönség, amelyet Lukácsi Huba finom gi- tárkísérettel érett hangiéval kitűnően bánva szólaltatott meg. A zene és az ének egyéni összhangiával gyakran ámulatba ejtette a hallgatókat. Űi produkciója már közel sem mondható ilyen sikeresnek. A Spirit együttesnek tül nagy feladat volt olyan énekest kísérnie, aki magasabb művészi kategóriába tartozik. A zenészek mesterségbeli hiányosságát tetézte határozatlanságuk. s a színpadon helyeit nem találó mozgásuk. A country-daloknak nem volt igazán befejezésük, a iá- tékot apró hibák tarkították, főként a hangverseny első részében. A spirituálékban már akadtak említésre méltó vokálrészek. Felemás benyomásokkal állt fel a hangverseny végén a közönség. Kimondva vagy kimondatlanul megfogalmazódott a gondolat. Lukácsi Hubát a színpadon iobban szeretjük, gitárjával kettesben látni, hallgatni. Reméljük. még lesz rá alkalom. F. S. Sándor Pál szereti Brachtet. s azt akarja, szeressük meg mi is a Koldusoperát, hogy azután meagvűlölhes- sük általa mindazt amit a lelke mélyén Bertolt Brecht is megvet. Ezért aztán meg is tesz mindent: mozgósítja a telies színpadot, ha kell. burleszk- elémekkel operiili sőtl váill- lalia — bizonyos értelemben — a brechti epikus színházhoz való hűtlenséget is. hoev az erőteljesen észiátékot igyekezzék közelebb vinni közönségéhez, érzelmileg is dúsítván: azaz nemcsak gondolátokat kíván kifejezni, hanem indulatokat is akar kelteni. Mindent elkövet, hogv az erősen didaktikus ihletésű drámából — bármennyire is zseniális, mégiscsak egv színpadi ..tanmese” a Koldusopera — olyan maximális színházat csináljon, a képekre és dalokra ..szabdalt” műből olvan előadás- egészet teremtsen. amely már közelebb áll az úgynevezett hagyományos színházi produkcióhoz — összefüggő egységes drámai történés jellemzi durván kizökkentő elemek nincsenek benne —. mint a klasszikus érdelemben vett. elidegenítő- epikus színházhoz.. Ügves dramaturgiai munkával, olajozottan működő színpadi szerkezettel, bátor komoonálási kedvvel sikerül elérnie. Igazi dramaturgiai lélieménv. hogy itt például' nem egv semleges figura, vagy miként szokás, rideg, feliratos szöveg közli .jkívülről” az eseményeket, hanem a banda egyik tagja. Horgasuiiú Jakab tudósít mindenről, „belülről”. (Ifi. Kőmíves Sándor kitűnően látia el sajátos feladatát, kiaknázván még a benne rejlő humort is — okosan.) S a díszlet — Antal Csaba ötlötte — egyetlen hatalmas plasztikjai. mely szinte gombnyomásra váitoztatia alakiát: egyik pillanatban utcát, sikátort jelez, másikban egyszerűen mennyezetet, a harmadikban börtönfalkónt funkcionál, nem csak megkönnyíti a játék folyamatosságát. pergő ritmusát, rácsaival hideg csillogásával a h an gu latteremtés eszköze is; szorongást kelt. nyugtalanságot ébreszt vagy éno erősít. E néhány kiragadott „formai” újdonság is mutatja. Sándor Pál szuverén módon közeledett Brecht drámáiéhoz. s igyekezett úev kialakítani a körülményeket, hoev a már filmben szerzett komponálása képességeit is érvényesíthesse: színpadán „festői totálképek”. kifejező közeliekkel váltakoznak ahogy a helyzet és a gondolat kívánia. A játék alaptónliáit) pedig a keményen megütött, németül felhangzó Cápáddal adia. (néhány sorát eredeti szöveggel énekli Kern András), egv talpig feketébe öltözött kis- 'ember szólaltatja mec. s nem a gyász színe a fekete, sokká! inkább emlékeztet a hajdani „feketeingesek” viseletére. s bizony szinte dermesztő hideg csap ki a dalból. A rettenetes fogú cápát idézi1, a tengerek kegyetlen ragadozóiát: a iáték is ragadozókról beszól, a társadalom megrablóiról. azokról, akik rettegésben tartiák az emberiséget. akik búsás hasznot húznak az ember kiszolgáltatottságából1. rablónépségről és néprablókról. Hogy mindez gengszterizmus Medgyessy Ferenc emlékmúzeum lesz Debrecenben; a városgazda egykori házában, a későbbi mentőállomás műemléki épületében jó ütemben haladnak az átalakításifelújítási munkálatok, s a jövő év áprilisában megnyithatják a nagyközönség előtt az emlékmúzeumot. A leendő két nagy kiállíformáiában ielenik-e meg. vagy sunyi módon és alattomosan álörcát ölt és a megértő szeretet képében tetszeleg teljesen egvremegv. Bicska Maxi vagy a Koldus- király. csak eszközeikben különböznek. S köztük ingajáratban ott a hatalom embere. a megvesztegethető és meg is vesztegetett, kétkulcsos rendőrfőnök. íme. a képlet. Külön-külön is veszélyesek. de együtt, ahogy kénytelenek összefogni, és ahogy össze is tartanak. — holló a hollónak nem vájhatja ki a szemét, ez itt törvény — ez már félelmetes és hátborzongató. Az előadás egyik legfőbb érdeme, visszautalva a fentebb mondottakra is. hogy az egységes drámai folyamat megteremtéséveL a iól kimunkált helyzetekkel oly érzékelhetően tálalja az alapvető konfliktusokat, hogy éppen erre az igazi veszedelmet jelentő összefüggésre világít rá erőteliesen helyesen hangsúlyozván: az alvilági banditizmus. a nváias nép- rablás és a hatalom korrumpálódása együtt ielenti. ie- lenfetto az emberiséget fenyegető veszedelmet. S ez mindenféle társadalmi gengszterizmus legmélyebb tartalma. Mindezt történelmi tapasztalatok igazolják. — lásd a barbár fasizmus — s az előadásban határozottan lenyomata is van e máig ható. tragikus élménynek. Tanulságai beleiátszanak a koldusopera gengszterizmusról festett képének konkretizálásába. Egy- egy utaláséból — a németül megszólaló Cápa-dal. a bandavezér, Bicska-Maxi Mein Führer-nek szólítása. az Agyú-dal durva masírozásba torkolló megszólaltatása, szereplők csíkos raböltözetben a mágodik rész fináléiéban — ezekből a félreérthetetlen jelekből (nem holmi kis7Ólésok a játékból) érezhető. hogy Sándor Pál nemcsak megértette Brecht szándékait tovább is gondolta épp a történelem nyújtotta tapasztalásból kiindulva mondanivalóiét. és a memento. a figyelmeztetés ereiével viszi színre a kapitalista társadalom ragadozó természetét leleplező Koldusoperát. Ragadozó világ, melynek törvénye a kegyetlenség. Visszatérő gondolata az előadásnak. s hogv ismét csak kiragadjak egvet a kifeiező eszközökből, elég említeni a már-már „refrénként” visz- szatérő. fojtogató gesztust. A iáték folyamán hányszor kerül a kéz a másik ember nyakára, szőritóan fenyegetően. mégha olykor csak játékból is. vagy netán barátságból. És nemcsak a Bicska Maxié, dfe még a marakodó nők esetében is. És ott vannak a kötélén lógó koldusok, a velük üzletelő KoLduski- rálv boltjának „kirakatában”. akiket „tulajdonosuk” úgv mozgatta alá s fel. mint holmi mutatványos a maea bábjait. Ott lógnak egvszál. legfeljebb két szál kötélen, mely ha elszakad, kész halál. Ha meg a nyakra fonódik, ugyanaz. / Félelmetes világ! Hogy mégsem eléggé fői fogató és torokszorító, ez főképpen a Bicska Maxit játszó Kern András egyéniségével, színészi adottságaival magva- rázható.Ehhez a színpadi elképzeléshez ugyanis kissé tócsarnokban Medgyessy 1908 és 1929 illetve 1929 és 1958 között készült szobrai, domborművei és érmei kapnak helyet, a fedett kőtár pedig a nagyméretű kőszobrok és sírkövek otthona lesz. A hajdani városgazda egykori lakószobáiban a művész életét dokumentáló fotókat, használati tárgyakat és eszközöket mutatnak be. súlytalan. Játékában inkább az ellenszenves figura oaró- disztikus vonásai domborodnak ki. semmint az alak félelmetes volta. Ez sem kevés r már ami a paródiát illeti. Az előadás egyik kellemes vonása. vonzereje, a baliósan barnái lő. rideg színpadi világot ugyanis fényeivel cikázva át meg át szövi a helyenként bravúros gúnyolódás tűziiá- téka. Ment szellemes gúnvbeszéd is egvben ez a Koldusopera, a stílparódia épp úgv megfér benne. — például az érzelmes zenés műfaiok kifigurázása. — miként a hazug, polgári álszenteskedés, és a hamis látszatra épülő szemfényvesztés. márt a polgári lét és gondolkodás veléiárói- nak karikírozása. A társadalmi konvenciók leleplezésében elmegy az előadás akár a legszélsőségesebb megoldásokig a karikaiturisztikus túlzásig, s a dolgok abszurditásának érzékeltetésére a burleszk eszközét is hatásosan használja A két nő. Polly és Lucv. Bicska Maxi két asszonyának ielenete például a harmadik felvonásban — irreálisan felgyorsított tempó, beszédben, mozgásban. mindenben. — egyszerűen frenetikus, pompás színészi remekléssel. Takács Katalin Lucyként igazán iól mutatkozott be. s nagyszerűen vizsgázott stílusérzékéből is. De a Pollyt alakító Egri Katit sem láttuk még annyira elemében, mint ez elkalommali Művészi pályáién a Koldusopera Polityia: új állomás. (Bár zeneileg az ő teliesítménve sem szeplőtlen — s nem áll ebben egyedül.) Egyébként, ami a színészi munkát illrti. Nagy Zoltán is kitűnő, félelmetesen nevetséges rendőrfőnököt teremt, a kétkula- csos ember pazar típusát. Kristóf Tibor kolduskirálva maga a báránvbőrbe búit farkas, igen ió alakítás. Hosszan lehetne beszélni arról is. hogy miiként iátszik el. miként hordja jellegzetesen kemény kalap iát. Margittav Ági csak karikí- roz Peacockné szerepében, azt azonban nagy mesterségbeli tudással teszi. Ami kár. hogy Antal Anetta visszafogott iáéka miatt Kocsma Jenny figurája nem válik elég jelentőssé. Pedig a kiábrándultságtól iózanul látó utcalány szerepe hangsúlyos lenne ebben az előadásban —. amelynek utolsó szava is e«v ironikus, vagy talán méginkább egy groteszk kérdőiéi. A szereplők a színpad előterébe tömörülnek, maid lekuporodva és összebúiva tekintetüket félve-várón vetik a távolba (afféle Godot- ra várva becketti pozíció ez), s közben pedig szól a korái (hála a szépen éneklő Kassai úti iskolások '-usának és a szolnoki nagytemplom dúsan zengő orgonájának), eevre hatalmasabban szól az erősítőn át — s mi nézők szorongással állunk fel. amikor elhallgat, mert amit láttunk. elgondolkodtató. Brecht kortársainak szemét igyekezett felnyitni. ez a mostani Koldusopera a szívhez is elér. Szentségtörés volna ez? Epikus színház érzelmekkel? Egyáltalán nem. Inkább iogos „útkeresés” — eredménnyel — egv klasz- s alkus szerző alkotásának néoszerűsí tésére. Ausztriába utazott a rádió énekkara Ausztriai vendégszereplésre utazott tegnap a Magyar Rádió énekkara. Ma Salzburgban, a Festspielhaus koncerttermében mutatkoznak be az osztrák közönségnek : Verdi: Requiemiének tolmácsolásával. KUNSZENTMÄRTONBAN Befejeződött a Tiszazug- kutatók tanácskozása Valkó Mihály Medgyessy-emlékmúzeum
