Szolnok Megyei Néplap, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-27 / 252. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. OKTÓBER 27. Beszélgetés Prohászka Antal festőművésszel A szolnoki Helyőrségi Művelődési Házban egy héttel ezelőtt nyitották meg Prohászka Antal festőművész kiállítását. Az érdeklődés meglepően nagy a tárlat iránt — a vendégkönyv értékelő bejegyzései felsőfokon dicsérik Prohászka festészetét; j,gondolatgazdag kiflii - tás” ... „emberközpontú művészet .. .” Ki ez a fiatalember, aki ilyen éretten, tudatosan kopogtat a festészet nehezen nyíló ajtaján?”... stb. Prohászka Antal évei száma, de festői múltja szerint sem számít már fiatalnak. Lassan az ötödik X-hez közeledik, festői hajlamát apjától örökölte, 1952-től csaknem folyamatosan tag- . ja volt valamelyik amatőr művészeti körnek, így a vásárhelyi csoportnak tíz évig, majd 1974-től a Kevi körnek. — Vásárhelyen Füstös Zoltán volt a mesterem, de tanultam Bálint Endrétől, Ko- hántól... Szentendrén és a szolnoki kiállításán is láthatjuk. Még több részlete van? — Tizenhárom darabból áll. Talán egyszer mind kiállíthatom. — Megítélésünk szerint ezek a kompozíciók — régebbi munkái — realista művek, míg legújabb alkotásai az absztrakció irányába mutatnak . . . Mire figyel, kit követ? — Magamat. Azt tartom, hogy inkább legyek, vagy maradjak egy icipici Prohászka — de Prohászka! — mint epigon. Azt is egyértelműen mondom: nem vagyok absztrakt festő.'Lehet, hogy formavilágomban megvannak a kubizmus jegyei, de ha én így látom a világot, akkor a saját értelmezésem szerint realista vagyok. — Az utóbbi években hen- gertechnikával fest. Miért? — Nem különcködés, elhiheti. Évtizedekig viaskodtam önmagámmal, hogy az kerüljön a képeimre, ami izgat, úgy, ahogy gondolom. i : u m ! i nTy ' 1 lWr% In memórián Kvasz János Nagykőrösön volt eddig önálló kiállításom, a különböző túriatokon sokat szerepeltem. De ezt egyáltalán nem a megelégedettség mondatja velem. Néhány éve már csak a festészetnek él, megvásárolt egy városkörnyéki viskót, ott dolgozik. — Asztalos az eredeti szakmám, de használhatatlanná váltam . . . Mindent elmértem, rosszul vágtam, elcsiszoltam . . . Nem tudtam másra gondolni, csak a festményeimre, csak arra, arra és semmi másra. Dekoratőr lettem, gondoltam, hátha így szabadabban gondolkodha- tom azokróí a képekről, amelyek egyre nyomasztóbban uralták énemet. Aranvfüst- lemezből — persze, nem „igaziból” kellett volna valamit csinálnom a munkahelyemen ... A Dózsa sorozat így született meg, a napi munkám helyett . .. — A Dózsa négy darabját Ehhez a hengertechnika a •legmegfelelőbb számomra, x — S mit akar a képein viszontlátni öntépő meditációiból? — Minden érdekel, ami az emberekkel történik. Elismerem a tévedés jogát, de azt akarom, hogy egymás kárára végzetesen sohse tévedjen az ember. Az emberiség . .. Nemcsak gyönyörködtetni akarok, inkább azt szeretném, ha kiáltanának a képeim: megértést, megértést! Nyugodjanak meg a tépett idegek, mindenki érezze a csodát: él... ! A háromszor három méteres mestergerendás „műteremben” mozdulni sem lehet, vázlatok, ecsetek, korongok, festmények . . . — Most min dolgozik? — Találkoztam Bartókkal, Kodállyal. Persze csak a zenéjük révén. Ezeket a találkozásokat akarom megfesteni. Tiszai Lajos A MAFILM műtermeiből Kolonits Ilona rendező ismét felkereste hazánk egyik szép táját, a Mátraalját, ahol idestova két évtizede forgatta filmjét az ott élőkről, elsősorban a bányászcsaládokról. Mi változott itt az eltelt évek során? — kutatja a ..Köszönöm, jól vagyunk” című most készült film. A modell című filmjében egy'érdekes ember portréját rajzolja meg Fehéri Tamás rendező. A modell — aki egyébként az egykor híres Cája cirkuszi akrobatacsalád leszármazottja — három évtizeddel ezelőtt sok hányattatáson ment keresztül, évekig a Képzőművészeti Főiskolán férfi akjmodellként keresett megélhetést. Visszaemlékezéseiben családja, s önmaga' élettörténete mellett képzőművészeti életünk e korszakát is feleleveníti. Miskolc fél évszázaddal ezelőtti, s mai arcát szembesíti Filmfutár című összeállításában Tényi István rendező. 1930—31-ben ugyanis, egy Miskolcon élő filmes és ■e/sy újságíró úttörő vállalkozásaként. rendszeres filmhíradókat készítettek a város életéről, társadalmi eseményeiről. A korabeli kópiák nemrégiben kerülték elő egy dűledező ház padlásáról, s ezekből a némafilmekből válogattak most részleteket. Tornafoglalkozás az óvodában Három csoportban mintegy kilencven kisgyermekről gondos- kodnak kulturált körülmények között a nagykörűi napközi otthonos óvodában. Képünkön tornafoglalkozáson vesznek részt a naevcsonortosok Nevelő iskola: csak nevelő I ' Üjabb kísérletek környezetben! a szolnoki Varga Katalin Gimnáziumban A szolnoki Varga Katalin Gimnáziumban tíz éve munkálkodnak azon. hogy kialakítsanak egy olyan nevelésioktatási rendszert, melv képes az élet gyorsan változó körülményeihez, a tudományok rohamos fejlődéséhez igazodni. Ez a kísérlet hosz- szú folyamat, melyben lényeges előrelépést ielent.ettl az az UNESCO-ku tatás, amely azt vizsgálta milyen módon lehet az iskolai tanulást úgy szervezni hogv az a tanulók önállóságát fejlessze s kialakítsa a permanens önképzéshez való kedvet és képességet. A kísérlet az 1981 82-es tanévvel újabb szakaszához érkezett. — Mi a kísérlet továbbfejlesztésének célja, mennyiben tartalmaz újat? — kérdeztük Páldi János igazgatót. — Lehetőséget adni a tanulóknak arra. hogy saját sorsukról dönthessenek már 14—15 éves korukban. adott.-, ságaik kipróbálásával növeljék önismeretüket, s ezzel éretté tenni őket a pályaválasztásra — e célok érdekében hoztuk létre 1971-ben a fakultációs rendszert. Másik fontos célkitűzésünk a tehetséggondozás: lehetőséget, teremteni a tehetséges diákoknak arra. hogv ha egyéni fejlődési ütemük lehetővé teszi, .előrehozott, vizsgát tehessenek, a felszabaduló időben pedig tanári segítséggel továbbképezzék magukat. Ezt azonban nem erőltetjük, a diákoknak elmondjuk az első évben, hogv lehetőségük van előbb vizsgázni, de senkit nem beszélünk rá. Igen fontos célunk az alternatív lehetőségeket megragadó látásmódra nevelni: arra törekszünk hogv megtanítsuk diákjainkat, arra. ugyanarról a dologról többféle álláspont létezik, merjenek vitatkozni, ütközzenek a vélemények, de tanulják meg azt is. hogv hallgassák meg egymást, és hogy szükség van az okos kompromis.si7.umra is. É célunk szolgálatában áll például a több könvvű ismeretszerzés módszere: tanáraink rendszeresen megbízzák a gyerekeket: nézd meg a könyvtárban, erről a témáról mit írnak más szerzők, azután megvitatjuk. kasnak Talán segít nek'k a pályaválasztásban, ha ilven keresztmetszetet ■ látnak. És nem eev irányú <±x a mozgás, nemcsak nekünk kell kimenni az intézményekhez, üzemekhez. hanem minél több szakembert, hívunk a tanórákra. KlSZ-foglalkozások- ra. A tanulás során a gyerekek sok olyan területtel találkoznak. amelynek egv vegyészmérnök vagy más szakember sokkal alaposabb ismerője. mint a tanár. És a r.anár akkor tanít jól. ha megtervezi, hogv mikor, melv anyagrészeknél t.ud bevonni ..külső” szakembereket. — A tanár feladata ion összetettebbé válik és na- avobb rugalmasságot is követel. Mi a tanár szereve az új nevelési rendszerben? — A mai iskola nem változhat azonos ütemben a tudomány fejlődésével ezért az iskolának fel kell hívni a tanuló figyelmét arra hogv — Ez előzőek — ha áttételesen is — szoros kavcsolat- ban vannak a nevelő iskola elvével... — A nevelő iskolát nevelő környezet nélkül nem l-°het megvalósítani, s nuWt az egyik legfontosabb feladatunk. hogy mindenkivel, akire tartozik megértessük ezt! A problémát inkább az isko- lá’- jelentik ők a konzervatívabbak. Mint ahogy a gyerekekkel nehéz megértetni, hogy a tanulásnak nem a tankönyv az egyedüli forrása. a tantestülettel is el kell fogadtatni, hogv nem csupán ő a tudás forrása: a jövőben a gyerekek négv-öt fős csoportokban egv-egv napot töltenek könyvtárban, múzeumban levéltárban, üzemekben, általános iskolákban, óvodákban stb. • A különböző munkahelyeken tett egynapos látogatásoknak az a célja. hogv a diákok képet kan- lanak arról, mi a feladata az igazgatónak, a főmérnöknek, a diszpécsernek a szakmunhol szerezheti meg a legkorszerűbb információkat. A tanár feladata, hogv ..szervezze” az iskolán kívülről iött ismereteket, ezeket rendszerezze és értelmezze. Tíz. éve kísérletezünk. Ez idő alatt a tanárok is állandóan képezték magukat, például a már említett több könvvű tanulás. számukra is új ismereteket. új szemléletet hozott, módszertani kultúrájuk is fejlődött: A tanórákon a legfőbb módszerek, a munkáltatás.. a beszélgetés, a vita. Rendszeresen belső, házi továbbképzést tartunk. A tanárok a nevelési, felkészítő értekezleteken vitákon is tanulnak. A munkaközösségek egv-egv tárgv sajátos problémáit megvitatják. A pedagógia. a pszichológia és a szociológia tudománya által Magyarországon feltárt legújabb eredményeket szeretnénk a helyi adottságokhoz alkalmazni. A rádió hullámhosszán Majdnem kiütés Zajlanak a magyar éter hullámain a nemzetközi hangjátékfesztivál eseményei. Legutóbb Joan Grigorescu ..A szorítóban” című hang- játékát hallhattuk. Helyszíne: egy profi bokszmeccs szorítója. s hogy a szorítónál maradiunk, a főszereplők: a piros sarokban és a kék sarokban is a történelem áll. Sőt. a köteleken kívül, az edző. a menedzser helyén, de a lelátókon is egy szeletnví történelem. A szorítóban az A—1013 és a Gólem. Az A—1013 fenomenális öklöző, mindent tud. mindent próbál, míg a Gólemet nem izgatják a pontok ő ütni. kiütni akar. A történéseket, a cselekvő személyeket az A—1013 szemében. szellemében tükröződve látjuk. Akkor is amikor a Gólem leteríti. A dramaturgia jóvoltából meglehetősen bizonytalanul, de a kiütéstől kezdve látjuk kellőképp élesen az eseményeket. Annak ellenére is. hogy innentől kezdve több síkon is peregnek. Volt valaha egy háború. s a lágerben, hogv mentse a bőrét. Tim szervezte a bokszmeccseket, a láger vezetőinek szórakoztatására. Aztán megjelent egv tiszt, akinek edzőoartinerre volt szüksége, s meg is lelte az A—1013 személyében. Tim és az A—1013 számára ez a lehetőség Piciny remény a túlélésre. Elkezdődnek az edzések Gebauer (Gólem) és az A.—1013 között — előbb egyenlőtlen, maid látszólag egyenlő feltételek között. A sztori itt akár ismerős is lehet: más sportra — sakkra — „fordítva” ugyanezt írta meg Meras: Döntetlen egv pillanatig című regényében, de a tisztek — lágerlakók futballösszecsanásait — különböző feltételek mellett — ugyancsak ismerhetik olvasók. mozilátogatók, tévénézők. rádióhallgatók. Joan Grigorescu tehát, még egyet csavar a történeten. A jóval a háború után kötelek közé lénő két öklöző ugyanaz, mint a lágerben verekedők. Csakhogy most valóban egyenlő feltételek között. Valóban? Nem. erről szó sem lehet: az egyik fél az idők során még érzőbb, mint valaha volt a másik pedig még érzéketlenebb. ..tuskóbb”. Az A—1013 a padlóra került. nem sok hiányzott hozzá. hogy kiszámolják. De most fölállt És az utolsó perc az övé: letaglózza Gó- lem-Gebauert. Majd az ő szája sarkában is elindul, megállíthatatlanul, a vér folyása. Ki nyert ki veszített? Nem tudni. A pszichologizálás mázával leöntött „történelmi” bokszmeccset (Zsugán István fordításában) nagyon szuggesz- tív módon Avar István. Pécsi Ildikó. Inke László. Ka- utzky József. Szepesi Gvörgy és Ernvei B<úa jelenítette meg Barlav Gusztáv ötletdús rendezése nyomán. Hosv a föntebb vázolt, szakmailag egyébként, jól megcsinált mű kinek és minek készült — nem derült ki; amúgy érdekes Volt. — esz.ié — Jövőre Szervezik a táborokat Az idei vakáció még szinte karnyújtásnyira van. a Magyar Üttörők Szövetségében azonban már 1982 nyarának programjai formálódnak. Ezekben a napokban futnak be az, országos tanácshoz; a nyári úttörő vándor- és központi sátortáborokba a jelentkezések. Évről évre nagy az érdeklődés irántuk, az idén például mintegy 23 ezer kisdiák vállalkozott egy-egy hegyvidék, víziút bebarangolására. K. E.
