Szolnok Megyei Néplap, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-27 / 252. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. OKTÓBER 27. Beszélgetés Prohászka Antal festőművésszel A szolnoki Helyőrségi Mű­velődési Házban egy héttel ezelőtt nyitották meg Pro­hászka Antal festőművész kiállítását. Az érdeklődés meglepően nagy a tárlat iránt — a vendégkönyv ér­tékelő bejegyzései felsőfokon dicsérik Prohászka festésze­tét; j,gondolatgazdag kiflii - tás” ... „emberközpontú mű­vészet .. .” Ki ez a fiatalem­ber, aki ilyen éretten, tuda­tosan kopogtat a festészet nehezen nyíló ajtaján?”... stb. Prohászka Antal évei szá­ma, de festői múltja sze­rint sem számít már fiatal­nak. Lassan az ötödik X-hez közeledik, festői hajlamát apjától örökölte, 1952-től csaknem folyamatosan tag- . ja volt valamelyik amatőr művészeti körnek, így a vá­sárhelyi csoportnak tíz évig, majd 1974-től a Kevi kör­nek. — Vásárhelyen Füstös Zol­tán volt a mesterem, de ta­nultam Bálint Endrétől, Ko- hántól... Szentendrén és a szolnoki kiállításán is lát­hatjuk. Még több részlete van? — Tizenhárom darabból áll. Talán egyszer mind ki­állíthatom. — Megítélésünk szerint ezek a kompozíciók — ré­gebbi munkái — realista művek, míg legújabb alkotá­sai az absztrakció irányába mutatnak . . . Mire figyel, kit követ? — Magamat. Azt tartom, hogy inkább legyek, vagy maradjak egy icipici Pro­hászka — de Prohászka! — mint epigon. Azt is egyértel­műen mondom: nem vagyok absztrakt festő.'Lehet, hogy formavilágomban megvan­nak a kubizmus jegyei, de ha én így látom a világot, akkor a saját értelmezésem szerint realista vagyok. — Az utóbbi években hen- gertechnikával fest. Miért? — Nem különcködés, elhi­heti. Évtizedekig viaskodtam önmagámmal, hogy az ke­rüljön a képeimre, ami iz­gat, úgy, ahogy gondolom. i : u m ! i nTy ' 1 lWr% In memórián Kvasz János Nagykőrösön volt eddig ön­álló kiállításom, a különbö­ző túriatokon sokat szerepel­tem. De ezt egyáltalán nem a megelégedettség mondatja velem. Néhány éve már csak a festészetnek él, megvásárolt egy városkörnyéki viskót, ott dolgozik. — Asztalos az eredeti szakmám, de használhatat­lanná váltam . . . Mindent el­mértem, rosszul vágtam, el­csiszoltam . . . Nem tudtam másra gondolni, csak a fest­ményeimre, csak arra, arra és semmi másra. Dekoratőr lettem, gondoltam, hátha így szabadabban gondolkodha- tom azokróí a képekről, ame­lyek egyre nyomasztóbban uralták énemet. Aranvfüst- lemezből — persze, nem „igaziból” kellett volna va­lamit csinálnom a munka­helyemen ... A Dózsa soro­zat így született meg, a napi munkám helyett . .. — A Dózsa négy darabját Ehhez a hengertechnika a •legmegfelelőbb számomra, x — S mit akar a képein viszontlátni öntépő meditá­cióiból? — Minden érdekel, ami az emberekkel történik. Elis­merem a tévedés jogát, de azt akarom, hogy egymás kárára végzetesen sohse té­vedjen az ember. Az embe­riség . .. Nemcsak gyönyör­ködtetni akarok, inkább azt szeretném, ha kiáltanának a képeim: megértést, megér­tést! Nyugodjanak meg a té­pett idegek, mindenki érez­ze a csodát: él... ! A háromszor három méte­res mestergerendás „műte­remben” mozdulni sem le­het, vázlatok, ecsetek, ko­rongok, festmények . . . — Most min dolgozik? — Találkoztam Bartókkal, Kodállyal. Persze csak a zenéjük révén. Ezeket a ta­lálkozásokat akarom meg­festeni. Tiszai Lajos A MAFILM műtermeiből Kolonits Ilona rendező is­mét felkereste hazánk egyik szép táját, a Mátraalját, ahol idestova két évtizede forgat­ta filmjét az ott élőkről, el­sősorban a bányászcsaládok­ról. Mi változott itt az eltelt évek során? — kutatja a ..Köszönöm, jól vagyunk” című most készült film. A modell című filmjében egy'érdekes ember portréját rajzolja meg Fehéri Tamás rendező. A modell — aki egyébként az egykor híres Cája cirkuszi akrobatacsalád leszármazottja — három év­tizeddel ezelőtt sok hányat­tatáson ment keresztül, évekig a Képzőművészeti Fő­iskolán férfi akjmodellként keresett megélhetést. Vissza­emlékezéseiben családja, s önmaga' élettörténete mellett képzőművészeti életünk e korszakát is feleleveníti. Miskolc fél évszázaddal ezelőtti, s mai arcát szembe­síti Filmfutár című összeál­lításában Tényi István ren­dező. 1930—31-ben ugyanis, egy Miskolcon élő filmes és ■e/sy újságíró úttörő vállal­kozásaként. rendszeres film­híradókat készítettek a város életéről, társadalmi esemé­nyeiről. A korabeli kópiák nemrégiben kerülték elő egy dűledező ház padlásáról, s ezekből a némafilmekből vá­logattak most részleteket. Tornafoglalkozás az óvodában Három csoportban mintegy kilencven kisgyermekről gondos- kodnak kulturált körülmények között a nagykörűi napközi otthonos óvodában. Képünkön tornafoglalkozáson vesznek részt a naevcsonortosok Nevelő iskola: csak nevelő I ' Üjabb kísérletek környezetben! a szolnoki Varga Katalin Gimnáziumban A szolnoki Varga Katalin Gimnáziumban tíz éve mun­kálkodnak azon. hogy kiala­kítsanak egy olyan nevelési­oktatási rendszert, melv ké­pes az élet gyorsan változó körülményeihez, a tudomá­nyok rohamos fejlődéséhez igazodni. Ez a kísérlet hosz- szú folyamat, melyben lénye­ges előrelépést ielent.ettl az az UNESCO-ku tatás, amely azt vizsgálta milyen módon lehet az iskolai tanulást úgy szervezni hogv az a tanulók önállóságát fejlessze s kiala­kítsa a permanens önképzés­hez való kedvet és képessé­get. A kísérlet az 1981 82-es tanévvel újabb szakaszához érkezett. — Mi a kísérlet továbbfej­lesztésének célja, mennyiben tartalmaz újat? — kérdeztük Páldi János igazgatót. — Lehetőséget adni a ta­nulóknak arra. hogy saját sorsukról dönthessenek már 14—15 éves korukban. adott.-, ságaik kipróbálásával növel­jék önismeretüket, s ezzel éretté tenni őket a pályavá­lasztásra — e célok érdeké­ben hoztuk létre 1971-ben a fakultációs rendszert. Másik fontos célkitűzésünk a tehet­séggondozás: lehetőséget, te­remteni a tehetséges diákok­nak arra. hogv ha egyéni fej­lődési ütemük lehetővé teszi, .előrehozott, vizsgát tehesse­nek, a felszabaduló időben pedig tanári segítséggel to­vábbképezzék magukat. Ezt azonban nem erőltetjük, a diákoknak elmondjuk az el­ső évben, hogv lehetőségük van előbb vizsgázni, de sen­kit nem beszélünk rá. Igen fontos célunk az alternatív lehetőségeket megragadó lá­tásmódra nevelni: arra tö­rekszünk hogv megtanítsuk diákjainkat, arra. ugyanarról a dologról többféle álláspont létezik, merjenek vitatkozni, ütközzenek a vélemények, de tanulják meg azt is. hogv hallgassák meg egymást, és hogy szükség van az okos kompromis.si7.umra is. É cé­lunk szolgálatában áll pél­dául a több könvvű ismeret­szerzés módszere: tanáraink rendszeresen megbízzák a gyerekeket: nézd meg a könyvtárban, erről a témá­ról mit írnak más szerzők, azután megvitatjuk. kasnak Talán segít nek'k a pályaválasztásban, ha ilven keresztmetszetet ■ látnak. És nem eev irányú <±x a mozgás, nemcsak nekünk kell kimen­ni az intézményekhez, üze­mekhez. hanem minél több szakembert, hívunk a tan­órákra. KlSZ-foglalkozások- ra. A tanulás során a gyere­kek sok olyan területtel ta­lálkoznak. amelynek egv ve­gyészmérnök vagy más szak­ember sokkal alaposabb is­merője. mint a tanár. És a r.anár akkor tanít jól. ha megtervezi, hogv mikor, melv anyagrészeknél t.ud bevonni ..külső” szakembereket. — A tanár feladata ion összetettebbé válik és na- avobb rugalmasságot is kö­vetel. Mi a tanár szereve az új nevelési rendszerben? — A mai iskola nem vál­tozhat azonos ütemben a tu­domány fejlődésével ezért az iskolának fel kell hívni a tanuló figyelmét arra hogv — Ez előzőek — ha áttéte­lesen is — szoros kavcsolat- ban vannak a nevelő iskola elvével... — A nevelő iskolát nevelő környezet nélkül nem l-°het megvalósítani, s nuWt az egyik legfontosabb felada­tunk. hogy mindenkivel, aki­re tartozik megértessük ezt! A problémát inkább az isko- lá’- jelentik ők a konzerva­tívabbak. Mint ahogy a gye­rekekkel nehéz megértetni, hogy a tanulásnak nem a tankönyv az egyedüli forrá­sa. a tantestülettel is el kell fogadtatni, hogv nem csupán ő a tudás forrása: a jövőben a gyerekek négv-öt fős cso­portokban egv-egv napot töl­tenek könyvtárban, múzeum­ban levéltárban, üzemekben, általános iskolákban, óvo­dákban stb. • A különböző munkahelyeken tett egyna­pos látogatásoknak az a cél­ja. hogv a diákok képet kan- lanak arról, mi a feladata az igazgatónak, a főmérnöknek, a diszpécsernek a szakmun­hol szerezheti meg a legkor­szerűbb információkat. A ta­nár feladata, hogv ..szervez­ze” az iskolán kívülről iött ismereteket, ezeket rendsze­rezze és értelmezze. Tíz. éve kísérletezünk. Ez idő alatt a tanárok is állandóan képez­ték magukat, például a már említett több könvvű tanu­lás. számukra is új ismere­teket. új szemléletet hozott, módszertani kultúrájuk is fejlődött: A tanórákon a leg­főbb módszerek, a munkál­tatás.. a beszélgetés, a vita. Rendszeresen belső, házi to­vábbképzést tartunk. A ta­nárok a nevelési, felkészítő értekezleteken vitákon is ta­nulnak. A munkaközösségek egv-egv tárgv sajátos prob­lémáit megvitatják. A peda­gógia. a pszichológia és a szociológia tudománya által Magyarországon feltárt leg­újabb eredményeket szeret­nénk a helyi adottságokhoz alkalmazni. A rádió hullámhosszán Majdnem kiütés Zajlanak a magyar éter hullámain a nemzetközi hangjátékfesztivál eseményei. Legutóbb Joan Grigorescu ..A szorítóban” című hang- játékát hallhattuk. Helyszí­ne: egy profi bokszmeccs szorítója. s hogy a szorítónál maradiunk, a főszereplők: a piros sarokban és a kék sa­rokban is a történelem áll. Sőt. a köteleken kívül, az ed­ző. a menedzser helyén, de a lelátókon is egy szeletnví történelem. A szorítóban az A—1013 és a Gólem. Az A—1013 fe­nomenális öklöző, mindent tud. mindent próbál, míg a Gólemet nem izgatják a pon­tok ő ütni. kiütni akar. A történéseket, a cselekvő sze­mélyeket az A—1013 szemé­ben. szellemében tükröződve látjuk. Akkor is amikor a Gólem leteríti. A dramatur­gia jóvoltából meglehetősen bizonytalanul, de a kiütéstől kezdve látjuk kellőképp éle­sen az eseményeket. Annak ellenére is. hogy innentől kezdve több síkon is pereg­nek. Volt valaha egy hábo­rú. s a lágerben, hogv mentse a bőrét. Tim szervezte a bokszmeccseket, a láger ve­zetőinek szórakoztatására. Aztán megjelent egv tiszt, akinek edzőoartinerre volt szüksége, s meg is lelte az A—1013 személyében. Tim és az A—1013 számára ez a le­hetőség Piciny remény a túl­élésre. Elkezdődnek az edzé­sek Gebauer (Gólem) és az A.—1013 között — előbb egyenlőtlen, maid látszólag egyenlő feltételek között. A sztori itt akár ismerős is le­het: más sportra — sakkra — „fordítva” ugyanezt írta meg Meras: Döntetlen egv pillanatig című regényében, de a tisztek — lágerlakók futballösszecsanásait — kü­lönböző feltételek mellett — ugyancsak ismerhetik olva­sók. mozilátogatók, tévéné­zők. rádióhallgatók. Joan Grigorescu tehát, még egyet csavar a történe­ten. A jóval a háború után kötelek közé lénő két öklöző ugyanaz, mint a lágerben ve­rekedők. Csakhogy most va­lóban egyenlő feltételek kö­zött. Valóban? Nem. erről szó sem lehet: az egyik fél az idők során még érzőbb, mint valaha volt a másik pedig még érzéketlenebb. ..tuskóbb”. Az A—1013 a padlóra ke­rült. nem sok hiányzott hoz­zá. hogy kiszámolják. De most fölállt És az utolsó perc az övé: letaglózza Gó- lem-Gebauert. Majd az ő szája sarkában is elindul, megállíthatatlanul, a vér fo­lyása. Ki nyert ki veszített? Nem tudni. A pszichologizálás mázával leöntött „történelmi” boksz­meccset (Zsugán István for­dításában) nagyon szuggesz- tív módon Avar István. Pé­csi Ildikó. Inke László. Ka- utzky József. Szepesi Gvörgy és Ernvei B<úa jelenítette meg Barlav Gusztáv ötlet­dús rendezése nyomán. Hosv a föntebb vázolt, szakmailag egyébként, jól megcsinált mű kinek és minek készült — nem derült ki; amúgy érde­kes Volt. — esz.ié — Jövőre Szervezik a táborokat Az idei vakáció még szinte karnyújtásnyira van. a Ma­gyar Üttörők Szövetségében azonban már 1982 nyarának programjai formálódnak. Ezekben a napokban futnak be az, országos tanácshoz; a nyári úttörő vándor- és köz­ponti sátortáborokba a je­lentkezések. Évről évre nagy az érdeklődés irántuk, az idén például mintegy 23 ezer kisdiák vállalkozott egy-egy hegyvidék, víziút bebaran­golására. K. E.

Next

/
Thumbnails
Contents