Szolnok Megyei Néplap, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-25 / 251. szám

1981. OKTÓBER 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Üj, 200 személyes kollégiummal bővül Szolnokon a 605. sz. F. Bede László Szakmun­kásképző Intézet. A kollégiumot és a hozzátartozó ebédlőt a 82—83-as tanévben veszik birtokukba a tanulók Szabálytalanságok az utakon Ittasan a volán mellett Fokozott közlekedési ellenőrzés, nyolcszázötvenhét elmarasztalás A balesetek számát tekint­ve, az országos átlaghoz ké­pest kedvező a megyei kép. Tavaly például tízezer la­kosra vetítve a sérültek ará­nya 23,8 százalék volt, Szol­nok megyében pedig 16,5 szá­zalék. A baleset következté­ben elhaltak aránya orszá­A számunkra kedvező ösz- szehasonlítás azonban sem­mit sem mond, nem nyújt vi­gaszt azoknak, akik egy-egy baleset során megyénkben rokkantak meg, és az elhuny­tak hozzátartozóinak sem. Senki nem könyvelheti el nyugodt lelkiismerettel azt a tényt, hogy a tett intézkedé­sek ellenére az idei három­negyedév során öt százalék­kal nőtt a balesetek száma. A tavalyi 35 halálos baleset­tel szemben az idén 39 tör­tént. És tegyük hozzá: nem végzetszerűen, elkerülhetet­lenül. Nagy értékeket, em­beri életeket lehetett volna megmenteni a szabályok be­tartásával, önmérséklettel, kellő körültekintéssel. A Belügyminsztérium ép­pen e nemes cél érdekében nagymérvű tavaszi és őszi közlekedési ellenőrző akció­kat rendelt el. Ezek lénye­ge: a rendőri szervek, a KBT-k és a közlekedéssel foglalkozó egyéb szervek fo­kozzák felvilágosító, megelő­ző propaganda- és ellenőrző tevékenységüket. Szolnok megyében erre az akcióra ok­tóber 22-én és 23-án került sor. Különböző csoportok —» így például KPM-elIenőrök, műszaki szakemberek — se­gítették a rendőri ellenőrző tevékenységet. A két nap folyamán több­ezer gépjárművet ellenőriz­tek. Általános tapasztalat A gépkocsivezetők „ha­nyag eleganciája” is több mindenben lemérhető — így például az útiokmányok hiá­nyos vezetésében, a lámpák, a szélvédő, a rendszám tisz­tításának elmulasztásában. Fegyelmezetlenségükkel fő­leg a személygépkocsi-veze­tők okoznak gondot és bajt. Ezt egyébként az első félévi statisztikai adatok is bizo­nyítják. Tizenkét halálos balesetet okoztak, míg a mo­torkerékpárosok és a gyalo­gosok kettőt-kettőt, a vonta­gosan 1,5 százalék, megyénk­ben pedig 1,3. 1980-ban me­gyénkben 544 baleset követ­kezett be. Ennél kevesebbel csak Vas, Zala és Komárom megye dicsekedhet. Ugyan­akkor öt megyében ezer fö­lé emelkedett a balesetek száma. szerint még mindig sok a szándékosan elkövetett sza­bálytalanság, az ittas álla­potban történő vezetés, a gyorshajtás, az úttesten való szabálytalan áthaladás, a tü­relmetlenség, az erőszakos vezetés. Mindezek miatt 857 gépjárművezetőt kellett el­marasztalni. Főleg az gondolkoztató el, hogy harminc gépjárműve­zetőnél tapasztalták, hogy al­koholt fogyasztott. Az ittas állapotban vezetők száma minden rendszabály ellenére fokozatosan emelkedik, és nem ritkán halálos balesetbe torkollik. Sajnos, gyakori manapság a súlyos befolyá­soltságot okozó ittasság. Az ellenőrzések során hat gépjárművezetői engedélyt vontak be. Hét gépjármű pedig nem felelt meg a mű­szaki követelményeknek. Az ellenőrök a szabálytalansá­gok ezernyi válfajával ta­lálkoztak. Csupán példaként néhányat: gyakori — főleg cukorrépa-szállításnál — a járművek túlterhelése. Több­nyire a kerékpárosoknál sza­bálytalan a kivilágítás. A hátsó lámpára nem fordíta­nak gondot. Főleg az időseb­bek jelzés nélkül kanyarod­nak — mégcsak nem is gon­dolnak arra, hogy mindezzel hálálos veszedelemnek teszik ki magukat, és másokat is bajba sodornak. tők és a kerékpárosok pe­dig egyet-egyet. Elgondol­kodtató, hogy elkerülhetet­len, tehát műszaki hibából adódó egy sem volt köztük. Emberi gyengeségre, a sza­bályok figyelmen kívül ha­gyására vezethető vissza mindegyik. És egynémel.vik az előrelátás hiányára. Nem árt erre a szülőknek sem gondolni, hiszen igen fiatal gyerekek tucatjainak vesz­nek segéd-motorkerékpárt, amely veszélyesség szempont­jából alig különbözik a nagy motortól. Néhány gyalogos is megéri a pénzét. Néhány méter ked­véért szabálytalanul vág át az úttesten. Talán nem is mérik fel, hogy milyen ve­szélynek teszik ezzel ki ma­gukat, és a gépjárművek hir­telen fékezése révén az egész forgalmat. Az ilyen példák arra intenek, hogy közleke­déskultúránk — legalábbis tömegméretekben — még nem eléggé fejlett, ezért tovább­ra is nagy szükség van a fel- világosító, megelőző propa­gandamunkára — a hathatós ellenőrzések mellett. Csak így várható el. hogy — képletesen szólva is — csökkenjen a „vakvezetés”, és a gyalogosok, gépjármű- vezetők egyaránt úgy indul­janak útnak, hogy saját testi épségük mellett a másokéra, az anyagi értékek megvédé­sére is vigyázzanak. S. B. A jó örea ..vas utas­ház” az új szászt átjáró tövében nyolc család otthona. möaötte az újabb évűiét, kétszer ennyié. A bejárat jelöli szabad területet derékia érő aaz veri fel. olyan, akár a senki földje, csak az épület sorompó felöli oldalán elkerített rész árulkodik arról, hoay természetkedvelő aondo- zóra talált. Szép luaas- sá terebélyesedett a .aazda” által nemesített 30 szőlőtőke, bizonysáéiul annak, hoay akit kere­sünk. itt található val­lóban. laaz. hoay jóhi­szeműen. de joacím nél­kül. .. Meglepően fiatal nő fogad és tessékel beliebb a kétszo­bás szolgálati lakásba. Meg­nyugtat. ió helyen iárok. persze nem ő a tíz gverek anvia. harmadik felesége Berénvi Illésnek, de azt. is hozzáteszi: kívánni se lehet­ne iobb férjet, apát nála. Férje a háborús időket — a frontot, a hadifogságot, ott szerzett betegéséeét — le­számítva. 33 évet szolgált a vasútnál fizikai munkán mígnem üzemi balesetet szenvedett (tolatásvezető volt akkor), és leszázalékolták. De mint csökkent munkaképes­ségű. fizetéskiegészítéssel to­vábbi hét esztendőn át vas­úti rerdészként dolgozott. Mindig Budapesten szolgált. Hatvanból járt munkahelyé­■ IHttlllliilill ■ ■■■■■■ ■ 111 I lilillilHl ifiin ifiiiffliffliif •. ■ * '' ' ? rs -S „V-‘ v.-> ,2.-. .v I,',v < t4' 1 4 1 * „ ' •, > Hetente eavszer. plánteken a kilubkönvvtár alakult át- gépteremmé. nézőtérré. a vetítővásznat pedig a fehér­re meszelt fal helyettesíti. Heti két órára ífiv van mo­zi í a Tiszaiinolkánaik. Azt mond iák. ez is minek? Csak a tizen- huszonéveseket, ér­dekli. ök azok. akik a falu­ban nem igen tudnak a sza­bad ddeiükikel mit kezdeni. De legalább péntekenként ti zenöten -húszán összegv ül­nek. Máiskor? Pane a könyv­tár. Szegönves könvvvállasz- tékával. kopott berendezé­sével. sarokban a lavórral valóban nem túl vonzó. Egy­általán maga az egész épület nem az. Az egykori kastélv. amelyen testvériesen, meg­osztozott a termelőszövetke­zet és; a község, lehangolóan lepusztult állapotban van. Ot,+ áll benne üresen az esv- kori. felszámolt mozdterem. a kapar nagyterem,, ahol hé­be-hóba bálát rendeznek, és egv kisebb helyiség ablak­üvegei helvén megsáreult úisáppanírral. A gaztól bur- iánzó parkiban egv kőporku- pac az egyetlen. nem túl bizr tató iele a szándéknak- hoev legalább kívülről rendbe te­rvek a. közséo ■ művelődési ..centrumát”. Mint ahogyan egvet s mást rendbetettek Inofcán az elmúltf években. A régimódi veevesikereske- dés helvett lett egv takaros kis- önkiszolgáló ABC-ie a községnek. Hűtőpulttal, vit­rinekkel. Egyik felében az alapvető élelmiszerek, a má­sikban mindenféle apróság: törülközőtől a lábosig. Nem túl nasv a választék de azt mondták a falubeliek, hogv ez mé° nem lenne ba’ De néha mée a kenvér és a tei is kevés, a friss húsról, fel­vágottakról nem is beszélve. Ritkaság számba megv ha egyszer-kétszer friss zöldség is van a dadákbanj Persze, hoigy vannak kertek Inofcán. majdnem minden háznál, de sokszor mégis rászorulnának a bolti árura. Tényleg ilven nehéz kiszámolni, hogv mi­ből mennyi kell egy 580 lelket számláló községben? Nemrégen úi. lambériával burkolt falú. ízlésesen be­rendezett cukrászdát alakí­tott ki az áflász a régi kocs­ma helyett. Csak ha elrom­lik benne egy gén. arról le­mondhatnak jóidéig. Morog­tak a fiatalok a cukrászda néma zenegépe, rassz kávé­főzőié miatt. Mondiák. ígv van ez mindennel, amit ia- V'tani kellene. Igaz. néhány éve hétfőnként megieflenik az ABC előtt a Gelka kocsi- ia és szerelőié, és ahhoz, aki feliratkozott a boltosnál, ki­megy tévét javítani. vagy felpakolia a kocsira és elvi­szi a rossz masinát. De sok- szlor hónapokba telik, mire működőképese" vissza is hozza. Cipő? ..Ha elszakad, kilyukad, eldobiuk” — le­gyintenek az inokaiák. Nem­csak a községiben, a környé­kén sincs suszter. Apróságok. Már régen nem is bosszan­kodnak raituk. Ügy véle­kednek. hogy csendes falu­jukban. .amelynek páriát rit- kítóan szép a Tiszia-oartia. csak laknak az emberek. A gyerekek — hat éve már az al’sótaigoziatosaik is — Tisraa- küirtön tanulnak. Felnőttek Kunszentmártoniban, Kecs­keméten. Ti.sizakécs'kén dol­goznak. Reggel mennek, este iönmek. ígv rendezték be az életüket. Hasonlóan van ez minden kis településen. Nem inokai sajátosság, hogy az összkomfortosabb életre vágyók nagvobb köz­ségbe vagy a városba költöz­nek. Az elmúlt tíz • évben nyolcvannal csökkent Inofca lakossága. a szomszédban Nagyrévé háromszázzal. A diplomás embereknek nem­igen akad munka. Vissza sem i önnek a faluba. Ino- kán mindössze egy óvónő és tanító él. A többiek Tisza- kürtne költöztek, a székhely községibe, ahol a tanács is var. De nem ez a Iliin vég. Alb't:áik. nem azon múlik, hogy iól érzli-e magát az em­ber a ilafciheflvén vaigv sem. hösv hányán dolgoznak a ta­nács,házán. hogv kirendelt­ségnek nevezik-e, ahol az ü'gves-baios dolgaikat inté­zik vagy községi tanácsnak. Attól, hoav Tisziakürt szék­hely község lett. hogv oda­került hámom község közös tanácsa, még nem, lett több vize a faunáik. Az inokaiak- naik viszont az utóbbi időben ritkán volt vízgondiuk. Augusztusban megfúrták az úi kutat is. iövőre bekötik, évtizedekig elég vizet ad a falunak. Vagy ott van Nagy­rév. ahol kétszer annyian él­nek. Naev ..szerencséié” a településnek, hogv* ott ma­radt a téesz központja. és van általános iskoláia. A pe­dagógusok. mezőgazdasági szakemberek is letelepsze­nek. fürdőszobás házakat építenek, de nváron még an- rtak is örülnek, ha a közki­folyókból kannákkal hord­hat iák a kádba a vizet. Szóval nem lehet a társ­községeket egy kalap alá venni, de mennyire nem! Nagyrév szén nagy ABC-t kapott, amelynek a vitr,miéi­ből még a friss hús is rit­kán hiányzik. Pedig társköz­ség éppúgy miint Inoika. A ió boltoson, az élelmes veze­tőn múlik, milyen egy köz­ségben az ellátás, nem azon. hogy társközség-e. bizonygat­ták mindkét faluban. Sőt! Ámították. hogv úgy tűnik nekik, mióta társközség lett a két falu. többre iutott. ABC. cukrászda, a nagvrévi bekötőútról. a Tisza-oartra vezető úi' útról nem is be­szélve. Mintha az utóbbi időben több figyelmet és több pénzt kaptak volna a kisebb községeik, mint. előtte évtizedekig. Így igaz. de misig koránt­sem annyit, amelyből a leg­alapvetőbb igények kielégí­tésére futotta volna. Ez az oka annak, hogy Szolnok megye legkisebb 23 telepü­lése — amely 1975-iben és 77- foen államiigazisatásií) státusa szerint társközség lett — ma összesen 32 ezren élnek. 5700-zial kevesebben, mint tíz évvel ezelőtt. A minimá­lis. néhány százezres fejlesz­tési alapiéiból a kis községek tanácsai egyedül képtelenek voltak a helyzeten változtat­ni. Régi igazság, hogv együtt közösen többre lehet iutni. Ezért, 1 ütitek lét.re a községi közös tanácsok is. Félévti­zed alatt való igaz. hogy lát­ványos feilődés nem történt, és az ott élők sok minden miatt iocosan berzenkednek, iovosian elégedetlenkednek. De láttáik. tapasztalják, hoev megmozdult: az állóvíz, s kik kétkedve, kik bizakodva, de váriák a folytatást. K. K. JÓHISZEMŰEN, DE JOGCÍM NÉLKÜL... Berényiék reménykednek re. Ott élt első két gyerme­ke anyjával aki meghalt, ott nevelte fel a válással végződő második házassá­gából származó három gye­reket is. a negyedik még kiskorú volt. anyjával ma­radt. mikor aoia albérletbe költözött. A mindig család- szerető. otthonülő férfi se­hogy se találta helvét egye­dül s amikor a vele egv házban lakó ugyancsak ma­gányos fiatal nővel összeis­merkedett rövidesen házas­ság lett belőle. — Tizenkilenc éves vol­tam. ő meg negyvenöt, ami­kor összekerültünk. Anvám haragudott a nagy korkü­lönbség miatt, három évig felénk se iött. De már meg- békült velünk hiszen min­den rendben van köztünk. Akkor is iól kiiöttünk most is.. . Itt ez a négy szép gye­rek. körülöttük forog min­den. A fériem mindig haza­adta a fizetését, sose kocs- mázott. Egyetlen szenve­délye a művészet. Gyerek­kora óta festeget. raizolgat. Magyaros motívumokkal dí­szíti a tányérokat, fára is fest. csak úgv maga szóra­koztatására. Nem is volt probléma, míg a kertben megvolt a kis fészer, ott dol­gozgatott. maga körül a gye­rekekkel. őket is tanítgatta. Mióta a vasút lebontotta, azóta ki se teszi a lábát a kertbe. Most a kamrát hasz­nába műteremnek, de ezek a festékek károsak az egész­ségre. mindent átjár a szag. Jobb lenne kint azért adott be kérvényt, illetékességből a debreceni MÁV Igazgató­sághoz. hogy a kiskertben egy apró műtermet építhet­nénk. .. Az úiszászi szolgálati la­kást akkor kapta a Berénvi csaiad. amikor Hatvanban a külterületi őrházban, ahol laktak megtámadták az asz- sznnyit, míg a férj e munkában volt. A településtől 7 kilomé­ternyi távolságban, sehol egv szomszéd, a fiatalasszony az apró gyerekkel állandó ret­tegésben élt. míg a MÁV Budapesti Igazgatósága nem segített raituk. Nem iámak sehova, a kert a mindenük. .A gyerekeknek is iobb a le­vegőn. mint bent a hűvös lakásban. Elment a levél, iött a vá­lasz. nem is elutasító: .....fel­té telezhető. hogy a MÁV ré­széről a műterem kialakítá­sának akadálya nem lesz... mindehhez a tanácsi szak­igazgatási szerv hozzájáru­lása is szükséges. . . ” Azóta iártak kint a ta­nácstól a helyszínen, nem zárkóztak el a család kéré­sétől. tehát a szükséges hoz- záiárulás elment Debrecen­be. Reménykedhetnének Be­rényiék. de nem hagviaőket nyugodni a MÁV Igazgató­ság levelének egv kitétele, mi szerint ők ..jóhiszemű, iogcím nélküli lakók... ” Berénvi Illés munkaviszo­nya — több mint 40 évi vas­úti szolgálat után nyugdíja­zás miatt — megszűnt. A napokban kapták kézhez a nyugdíjintézet értesítését: családi pótlékkal együtt 9064 forintot kap havonta. Nem kétséges megérdemli annyi idő után. Tisztességgel meg­élnek belőle, míg a gyerekek felnőnek mert a legkisebb alig másfél éves. anyja nem tudna még el iám i mellőle dolgozni. De aggódnak, hogv mi lesz velük? Fizetési köte­lezettségüknek mindig eleget tettek, lehet, hogy mégis ki­teszik őket lakásukból, amit iogcím nélkül laknak? Nem kell aggódniuk. A családfő nyugdíjazásával megszűnt ugyan a szolgálati lakásra vonatkozó bérleti jogviszony a család azonban, .jóhiszemű. iogcímnélküli- ként” jogosult maradt a la­kás használatára. A MÁV mint * a lakás tulajdonosa használati díiat kérhet tőlük — viszont az általuk áhított építkezéshez is hozzáiárul- hat. Efelől nyugodtan al- hatnak. — rónai — >

Next

/
Thumbnails
Contents