Szolnok Megyei Néplap, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-23 / 249. szám

1981. OKTÓBER 23, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Hortobágyi Állami Gazdaság ötszázötven hektár kiterje­désű tavaiban az idén Gtezer-egyszáz tonna halat nevelnek. Az évi folyamatos munka mellett most megkezdődött az őszi lehalászás. A hortobágyi halból exportra is szállítanak Tapasztalatcsere Az MSZMP KB Politikai Főiskolája vezetőtovábhkép- ző tanfolyamárnak 21 hallga­tója tegnap egynapos tanul­mányútra Szolnok megyébe érkezett. Délelőtt a megyei pártbi­zottság oktatási igazgatósá­gára látogattak, ahol Mohá­csi Ottó. a megyei pártbi­zottság titkára Szólnék me­gye politikai, társadalmi, gazdasági helyzetéről, vala­mint a gazdasági élet párt- irányításáról tájékoztatta a vendégeket. Az előadást kötetlen beszélgetés követte, majd a vezetőtovábbképző hallgatói Jászalsószent­györgyre. a Petőfi Tsz-be utaztak üzemlátogatásra. Vizsgáznak vállalkozókedvből Hány vasat tart a tűzben a GÉJA7 TYFON, PERKO llmíg a hó nem esik, ÉS A TÖBBI legelhetik a jószágok Újfajta zöldtakarmányokkal kísérletezik az AGROCOOP és a csépai téesz A szűkös beruházási lehetőségek sok más gazdaság­hoz hasonlóan a csépai Tiszamenti /Termelőszövet­kezetet is arra késztették, hogy a tetemesen ^megdrágult új férőhelyek építése helyett más «módot keressen az állattenyésztés termelésének fokozására, gazdaságossá­gának javítására. 'A tejtermelő tehenészettel rendelkező, húsmarhát lés juhokat tartó szövetkezetben jelentő^ar- talékokat -látnak fcnég példán] b fajlagos mutatók, pél­dául az egy tehénre jutó tejtermelés, a hízómarha súly- gyarapodás, a juhszaporulat és gyapjúhozam javításá­ban. Mindehhez áramban elengedhetetlen la jószágtartás egyik legköltségesebb tényezőjének, a takarmányozás­nak h korszerűsítése. Kapóra jött a csépai ak­nák az AGROCOOP Állat­tenyésztési és Takanmány- rtenmesztési Rendszer meg­bízása újflajita leveles zöld- taikianmányok kísérleti ter­mesztésére. Az elmúlt évben nyolc hektárnyi öntözhető területen vetettek a rend­szer szakembereinek irányí­táséival és szaktanácsadásá­val tyfon-réparepcét. A bú­za után másodvetésiként termesztett rövid tenyész­idejű takarmánynövény hektáronként több mint hat tonna zöldtömaget nevelt, amit az első hóesésig fris­sen váglva etethettek a fe­jőstehenekkel. Naiponta 30 kilogramm tyfon-develet kaptak a jószágok, szecská­zott kukoricával és kukori- caszilázzsal keverve. Az úiffiajta tömegtalkarmány kedvező étrendi hatása ré­vén a késő őszi hónapokban — a korábbi esztendőikben, ment kevesebb zöldet kap­tak a tehenek éppen ebben az időszakban esett vissza a tejtermelésük — 180 te" hén átlagában naponta négy­öt hektoliterrel több tejet fejték a gondozóik. Az első sikeres próbálko­zás után. kihasználva az idei korai aratással nyert időt is. hat különböző leve­les zöldtakanmány termesz­tésével próbálkoztak a Ti­szamenti Tsz-ben. Negy­ven hektáron — ebből tíz hektár öntözhető terület — vetették a kalászosok után tyfon-réparepcét, perfco és emerald káposztarepcét, gnandasát. blalttfuttorkolt és olajretket. A nemrégen vég­zett prólbavágások azt mu­tattak, hogy az idén sem kevesebb a növények zöld- tömeghozama. eléri a hek­táronkénti hat tonnái Ez mintegy kétszerte-három- szanta több. mint például a silókukorica- és a lucerna- táblákról. vagy a legelőkről egy-egy hektárról betakarít­ható zöld. Az újfajta tömegtakar- mányök első növedékét fo­lyamatosan vágják, és szál­lítják a tejtermelő tehené­szeti telepre. A gyorsan nö­vekvő második lombozatot pedig a tél beálltáig a leg­olcsóbb takarmányozási módszerrel. legeltetéssel hasznosítják a téesz 1200-as anyajuh és 130-as hízómar- ha-állományával.. Mind a hat növény kalászosok után vethet őj ugyanakkor átte- lelők. így kedvező tavaszi időjárás esetén egy harma­dik növedék betakarításával számolhatnak, mielőtt kuko­ricát vetnének a tyfon, a perkó és a többi helyébe. Az AGROCOOP által kez­deményezett tömeg takar-i mánytenmesztés tehát jól illeszkedik a gazdaság szán­tóföldi termelésszerkezetébe, a vetésforgókba. Nem keve­sebb a jelentősége annak sem, ho—r az említett zöl­dekkel együtt jól hasznosít­hatók olyan betakarítási melléktermékék. mint pél­dául a kukoricaszár is. Hosszabb távon — jövőre már mintegy 80 hektáron tervezik Csépán a leveles zöldtafcanmányok termeszté­sét — nem csak a tejterme­lés. a marhahizlalás és a julhtartás gazdaságosságának javítását jelenti majd, hogy kisebb területen lényegesen nagyobb mennyiségű iö- megtákartmián yt állítanak elő. Miután kevesebb siló- kukoricát kell majd beta­karítaná. az ily módon fel­szabaduló táblákat értéke­sebb növények, például sze­mes kukorica vagy naprafor­gó termesztésére vagy a kalászosok vetésterületének növelésére hasznosíthatja a közös gazdaság. T. F. Magyarországon nem éri el a másfélezret az ipari vál­lalkozások. pontosabban az ipari vállalatok száma, ösz- szehasonlításként néhány adat más országokéval: Ausztriában 10 ezer. Svájc­ban 8. az NSZK-ban 200 ezer ipari vállalkozás dolgozik. A hazai üzemi nagyságrendek­ről csak annyit, hoev közü­lük egyre átlagosan több mint 900 foglalkoztatott iut. Az adatok közvetetten utal­nak a magyarországi kisebb vállalatok fontosságára, je­lentőségére. Az egvdk út ezek mesterem téléért. hogy de­centralizációval apróbb, ha úgy tetszik mérsékeltebb létszámot foglalkoztató üze­meket hoznak létre. A má­sik megoldás az. ha a meg­lévő kis- és középüzemek vállalkozói képességét tevé­kenységét erősítjük. Ez utób­bi megfogalmazás persze túlságosan is szélesíti azok körét, akiknek konkrét ten­nivalói vannak ez ügyben, noha mindnváian tudiuk. a legiilietékesebbek a lépések megtételéért azok. akik ilyen szervezeti körülmények kö­zött gazdálkodnak Példa erre a törökszentmiklósi Gépgyártó és Javító Ipari Szövetkezet esete. Nincs tovább — vagy mégis7 Az üzem tenmeléisd mu­tatói arról tanúskodnak, hogy minden rendben van tevé­kenységük körül Túlságosan is rendiben, vagyis — amit a szövetkezetiek is tudnak — mégsem teliesen makulátlan a számok első áttekintésére a kén. .-Amit a szövetkeze­tiek is tudnak” — hangzott el az imént. Lényeges ez a momentum, hiszen az eset­legességgel. a kiszolgáltatott­sággal szemben a kis várnai­jaitok esetében oly ritka stra­tégiai és taktikai lépések­nek lehetünk megismerői. ha csupán az idei első félévi termelését vesszük nagyító alá Az előzményekről: ma már nehéz kideríteni hogy spon­tán. vagy tudatos akció volt- e a betonkeverőgéoek gyár­tásának megkezdése. Tény. hogy szisztematikus gyárt­mányfejlesztő munkával eev egész családot ..épített ki” a szövetkezet, s nem sajnálta a pénzt formatervezési és a konstrukciók nívóiának eme­léséhez fűződő úiítási dí- íákra sem. Ezek a betonke­verők a hazai piacon a leg­olcsóbbak közé tartoznak — így versenyképesek. Külföl­dön viszont már aligha le­hetne ió ..árfekvésben” el­adni őket. Ezért kerültek fel más gyártmányok a ter­méklistára — betonacélvá­gó. amit eav svéd. szálasta­karmány-adagoló. amit. egy holland, s markólófcanalak. amellyéket NDK-belí part­ner vett mee. Mielőtt kialakulna ben­nünk a gondolat az építő­ipari kisgépek gyártására szakosodott szövetkezetről. érdemes megjegyezni, beszél­ni egy taktikai ..húzásról”. Ami egyben lerombol ia azt az ílúziót. hogy eev-eav üzem szeme előtt csak és csupán a piaca kereslet le­beg. Mert miért fog a ..va- sas” szövetkezet húzózárak. ..magyarul,” zdppzárak gyár­tásába? Bármilyen durván hangzik is. a mintegy száz betanított dolgozót foglalkoz­tató húzózár gyártás lehe­tővé teszi, hogy a többségé­ben két szakmával rendel­kező ..fáisúltyosabb” géne­ket. gépelemeket gyártó sziakmunfcásofcat megfizes­sék. A ziopzáirkészítés egyéb­ként a szövetkezetnek gaz­daságos bérmunka. Eddig a történet egy része a iái gazdálkodó magyaror­szági kisüzemiről. S ekkor mint egy színjátékban, be­lép a főhős, aki miatt egy­szeriben módosul minden. A GÉJA életében ez: 1981. Amikioris a tervet bravúrosan túltélleiasitik dolgozói, hi­szen ez az esztendőre 78 mil­lió forintos árbevételt ír elő. s szeptember 30-ig értéke meghaladja a 63 millió fo­rintot. Ügy tűnik minden zökkenőmentesen, megy. még a beruházások visszafogott­sága is az üzem, maiméra hatia a vizet ment a nő vek- ' vő karbantartói, felúiítési és kislakáséDÍtésii munkák miatt emelkedik a betonkeverők iránti kereslet. A holland céaeel az exportszerződés azonban leiár — az év utol­só negyedében utazik ki a megállapodásban foglalt 150 garnitúra takarmánvadagoió. S nincs tovább. Vagy mégis? A szerződés lejárt Ez az a helyzet, amikor egy kisüzem rugalmassága, cselekvőképessége úgymond piaci aktivitása megmére­tik. S kiderül. vállalkozás- ból hányasra vizsgázik. (A „Ki lesz lőtávol- ban?...” — ezt a kér­dést nem egy össztüzet előkészítő hadműveleti tiszt, hanem a Martfűi Növényolajgyár egyik ve­zetője tette fel, így az­tán Vincze Albert, a nyersolajgyártó üzem technológusa nyugodtan felelhetett: „Én. Szombaton és va­sárnap itthon tartunk ed­zést, úgyhogy ha valami baj történne, azonnal tudnak értesíteni...” MUNKA KÖZBEN Azé az elsőség, aki gyorsabban A helyzet tehát mégsem egészen kockázatmentes. — Mint később kiderült, a két olajtisztító szeparátor közül az egyik megbénult: eltört benne valami csapágy, s az alkatrészt minden jel sze­rint csak néhány nap múl­tán, legjobb esetben is a kö­vetkező hét első felében le­het majd pótolni. Ez ugyan pillanatnyilag nem okoz fennakadást, hiszen a másik szeparátor teljes gőzzel (te­hát a másikat is pótolva) működik, de mi van akkor, ha — mint az rendesen tör­ténni szokott —, a másik is lerobban?! Mi a teendő eb­ben a helyzetben, különös tekintettel arra, ha az üzem­zavar munkaszüneti napra esik? Lesz-e a közelben azért valaki a munkahelyi vezetők közül? — Erre vo­natkozott a bevezetőben idé­zett főmérnöki kérdés. S hogy mindezt miért részletezem? Azért, mert ér­zésem szerint valami lénye­geset árul el Vincze Albert munkájáról, sőt egész életé­ről. Persze, csak akkor, ha tud­juk, hogy a 28 esztendős fia­talember munkahelye egy 2,3 milliárd forintos beruhá­zás, amelynek a berendezé­sei 10 millió forintnyi érté­ket állítanak elő naponta, s ezzel — többék között — mintegy 100 millió dollárnyi bevételhez juttatják évente a népgazdaságot Ezek a káp­rázatos összegek természete­sen nem mannaként hulla­nak az égből — keményen meg kell dolgozni értük: a gyár 483 dolgozója naponta 820 tonna szóját, repcét vagy 1000 tonna napraforgót dol­goz fel. Egyrészről tehát figyelem­be kell venni ezt: a szám­szerűségében is impozáns tel­jesítményeket. Másrészről pe­dig azt, hogy a teljesítmé­nyek mögött szinte teljes egé­szében fiaitalok állnak: a gyáregység dolgozóinak átla­gos életkora 34 esztendő! — Anélkül, hogy a mező- gazdasági munka szépségeit, vagy nehézségeit lebecsül­ném, meg kell említenem — mondja Vincze Albert —, hogy ezek a fiatalok Mart­fűről, Rákóczifalváról, Ken­gyelről, Tiszaföldvárról és Cibakházáról járnak be hoz­zánk dolgozni. Túlnyomó- részt olyan családok tagjai­ként tehát, amelyekben ko­rábban a dolgozó emberekre bízott érték általában nem volt nagyobb annál, mint amibe két ló és a hozzájuk tartozó szerszám, munkaesz­köz került. Ahol legfeljebb néhány tő kukorica bánita, ha az ekekapa mögött elmé­lázott egy-egy percnyit a gazda. Itt viszont? Óránként negyven tonna anyag fut át az üzemeken — százezrekbe kerülhet egy-egy eltévesztett mozdulat! Hogy jól értsük, amit Vin­cze Albert mond: arról van itt szó, ami leginkább ta­lán a munkakultúra szóval jelezhető. Nevezetesen, hogy a növényolaj gyár hatalmas teljesítményű berendezései mellett az úgynevezett „izom­intelligenciát” csaknem tel­jesen felváltotta a magasan kvalifikált szellemi munka. Nem az tehát az „első le­gény”, aki a legnagyobb ka­lapácsot bírja, hanem aki gyorsabban reagál, aki ha­marabb képes áttekinteni, hogy mi a teendő egy-egy kritikus percben. — Ami szintén kényes té­ma nálunk; a fegyelem. A virtusok világában a felnö­vő fiatalokkal bizony nehéz volt eleinte megértetni a kü­lönleges biztonsági rendsza­bályok fontosságát. Például, hogy az olajtartályba csak úgy lehet leszállni, ha azt előtte írásban engedélyezi az üzemvezető, aki egyben a biztosító személyzetről is gondoskodik. Sőt még ezek után is csak frisslevegős ké­szülékkel felszerelve, amit a leszállás előtt külszíni próbá­val kell ellenőrizni. — Ezek munkaköri előírá­sok — vetem közbe —, te­hát a fegyelem kívülről meg­szabott normái. De hogyan fejleszthetők ezek belülről fakadó készséggé, önként vál­lalt fegyelemmé? — Két — ikülön-külön is nagyon is nagyon célraveze­tő — eszközt, illetve mód­szert említek. Az egyik a ta­nulás, ami nem csupán a figyelem huzamos ideig tartó koncentrálására nevel, ha­nem arra is, amit említett: az önként vállalt fegyelem­re. Más formában, más esz­közökkel. de ugyanezt hiva­tott segíteni nálunk az MHSZ- klub, pontosabban annak lövész szakosztálya. Aki lő, az erősen koncentrál a célra, s lövészet közben — a saját érdekében — egy sereg sza­bályt betart: a lőtéren nem fogyaszt szeszes italt, a tűz- vonalba csak parancsszóra lép, a fegyvert a lőállásból nem viheti el. Akaratlanul is azt szokja, azt erősíti ma­gában ezáltal, amivel itt az üzemben is találkozik*a szi­gorú fegyelemmel, amelyik megtiltja például, hogy az egyik üzem munkása a má­sik üzem területén tartózkod­jék illetéktelenül, vagy hogy a célszerszámokat a kijelölt helyéről elvigye. Katonás fe­gyelem? — A külső szemlélő számára talán annak tűnhet. Mi egyszerűen csak a felelős magatartás követelményét és gyakorlatát látjuk benne.., — káposztás — dolgok megértéséhez tud­nunk kell. csak akkor reáM- zálhaltia hazai áraiban mos­tani nyereségét az üzem. ha tőkés exportia eléri termelé­sén ék 5 százalékát). A hiány­zó expontmálliák jövőbeni előteremtéséhez, érthető, már az év eleién hozzá kellett kezdeni. Megkezdődtek a tárgyalások a külkereseke- delmi vállalatok képviselői- vel. Jelentkeztek a Kooperá- ció kereslet-kínálat című ki­adványban — amelyben fel- aiánlották kapacitásukat. S érkezett is válasz hazai kül­ker cégeiktől — például kis átmérőm kábeldobra, azután utaztak ki külföldre önt- vénvmlintadarabok például üllők, s bairkácsasztalok kel­lékekkel. s elkészült a szol­noki Vas- és FaiDari Szövet­kezettel: kooperációban a Botswanába szállítandó eőz- szivattvú. gőzkazán minta­készülék. Az egvik vezető szakember ötlete — úiság- ban még ki nem adható — világcégek barkácsberende- zéseit forradaknasíthatia — hiszen most tárgyalnak a megoldás oltalmazásáról, árakról, sorozatnagyságról. A kifejezés, hogy több va­sat tartanak a tűzben, nem egészen pontos. Ugyanis itt nerr. csupán, arról van szó. hogy a konstrukciókat papír­ra vetették, s összeállították az anvagiegvzékeket. és ezek aiaoián árakat mondtak. Az egyes termékek gyártásához már elkészültek a szerszám- tervek. némelyikhez már a szerszám is. a megrendelés­re a válasz a gyors termelés. Ezt nevezik Déldául rugal­masságnak. S mi történik, ha még sincs vevő? Hiszen akikor kidobott pénz a terve­zési és a szerszámköltség? Ezt pedig kockázatnak hív­iák. Nem aludhat el A felkészülésnek vannak olyan, elemei, amelyek köz­vetetten hatnak a verseny­képességre. Például ilyen az a betonút — mintegy 2 mil­lió forint értékű —. amivel eltüntették a sártengert a csarnokok között, és idetar­tozik a rend —. hova karül- iön a hulladék, ne legyen el­dobott. szanaszét heverő acél — vagv úi festőműhely, amely feltétlenül hat a gyár­tás színvonalára, kulturált­ságára. Mindezek pusztán azért méltóak említésre, mert (tükröznek agyféllle szemléletváltozást. Nem csu­pán a vezetőkét, a munkásokét is. Ugyanerre példaként em­líthetnénk a ©EJA nevet is. A LeheL a DIGÉP. a Rába mind ismert márkanevek — természetesnek tartiuk. hogy egy üzem törekszik a good will. magyarán a hírnév megszerzésére. Miért ne te­hetné ezt akár egy kisüzem is. Ehhez azonban név kell. könnyen megjegyezhető, visszacsengő és még sorol­hatnánk a vele szemben tá­masztott követelményeket. Apróság ez is. amely adott - esetben lényeges. Á szövet­kezet egyik vezetőie mondja: olvasta, hogy az NSZK évente 25 milliárd márkát költ barkácsfelszerelések vá­sárlására. Ha csupán 2 mil­lió a szövetkezetből kerülne ki — hihetetlenül ..feldobná” az üzemet. Nem beszélve ar­ról. — folytatódik a gondo­latmenet. — hogy az 5 napos munkahét bevezetésével vár­hatóan a hazai kereslet is ugrásszerűen megnő. Hiba lenne, ha elaludna a szö­vetkezet. Tehát a piac élé kell menni, ötletekkel. Miért nem tették meg ezeket a lé­péseket korábban? A holland vevői ük nem mondott ne­met. a mezőgazdasági gének iövőbeni vásárlására, de még konkrét igen sem hangzott el Ezért az intenzív piaci munka, amely mindenképpen erényként könyvelhető el. Nagyobb elismerés akkor il­leti meg a szövetkezetét, ha valamelyik próbálkozásából igazi üzlet lesz. Igen. vagy sem? — a kérdés néhány hé­ten belül eldől. Hajnal József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents