Szolnok Megyei Néplap, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-22 / 248. szám

1981. OKTÓBER 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Vetik a búzát Jól haladnak az őszi munkákkal a kőtelki Ady Termelősző' vetkezetben is. A cukorrépa i betakarítása után búzát vetnek az első kerület 130 hektáros tábláján Milliók levegővel BAROMFITENYÉSZTÉSI BERUHÁZÁS TÓSZEGEN Az utóbbi éveikben mint­egy 30—40 százalékkal rom­lott a tószegi Petőfi. Terme­lőszövetkezetiben a húsesir- ketartás jövedelmezősége. Az ágaizat nem vált ráfize­tésessé. die a broyler-te­nyésztés minimális nyeresé­get hozott. A gazdaság ve­zetősége nemrégiben mégis hozzákezdett a baromfite­lepen egy beruházáshoz. a régi ólaik mellett újaik alap­jait készítik az építőik. Csökkent a haszon * Nem volt-e jövedelmezőbb tevékenységi amelyik fej- lleSztlésiáirfe érdemesebb lett volna pénzt költeni? — kér­deztük Sánila Péter főáltat- tenyésztőtől. — Csak a fajlagos nyere- ségmutatokai1-, vizsgálva biz­tosan találtunk volna ilyet — hangzott a válasz —.ám más tényezőiket is számba kellett venni. Két húsz éve, és három nyolc éve készült baromfiiiistállórlk van. amely más célra ailig alkalmas, üresen hagyni őket pedig véték lett volna A szár­nyasok tartásairól lemondva a teflépen dolgozó 25 as­szonynak is nehezen talál­tunk volna elfoglaltságot. Ezek a dolgok kötötték a kezünket, ám azt is tudtuk, hogy aredimiénvesébfoé tenni a banomflitartást saját erő­ből' képtelenek vaigyunk. — A baromfitenyésztés fjővedélmezőség/énjek javítá­séra Tószegen lett volna lehetőség. Pénz azonban, bem volt aiz elavult etetők és itatóberendezések kicse­rélésére, az istállóberende­zések felújítására és a szel- lőzőíberendezésnek az állat­egészségügy követelményei szerinti megváltoztatására. A meglevő épületekben javítani keltett a tartás­technológiát. mert a régi berendezésék káros hatásai egymást erősítették. A kor­szerűtlen etetőkben elszóró- dott takarmány legalább 15 —20 százalékkal növelte egy kilogramm hús eűőállí- itásának költségeit. A meg­levő istállók szellőzőrendsze­re az egv kilogramm hús megtermeléséhez szükséges 5 köbméter levegőnek egy­ötödét is alig biztosítja. így aztán nem csoda, hogy a kívánatos 4—5 százalék he­lyett normális esetben is 8 százalékos a jószágélhullás a telepen. Segít a hitel A mértéktartó becslések szerint a régi ólaikba több és narvobb tél iesít.ményű ven­tillátort szerelve, a levegő- ellátás szabályozását segít­ve úiabb 15 százalékkal nö­vekszik az eredményesség. És lesz egv pontosan nem számszerűsíthető haszon is: a jobb klímában kedvezőbb életfeltételek között várha­tóan gyorsabban gyarapo­dik az äEatok súlya, tehát nemcsak a most elsaóródó takarmányt takaríthatják meg a telepen. Ugyanannyi elfogyasztott eledéiből töb­bet híznak a csirkék. Az olaj fűtés korszerűsíté­se (bár az egy kilogramm húsra jutó 0,41 század ki­logramm fűtőolaj sem sok) révén nyert hasznot is be­számítva a húsosáinketiartiás jövedelmezőségének 60—70 szájaalékos javulására szá­mítanak a szövetkezeiben. (Az ágazat évi nyeresége így 6—7 millió forint lesz.) Ez az egyik legfontosabb, a A munkálatokat néhánv hete el is kezdték: az új csirketartó épületek alapja­in dolgoznak, s már korsze­rűsítették az egyik legré­gebbi istálló szellőzését. A munkálatokat 1982. végére kell befejezni. 1983-ban a mostani 125 vagon helyett 175 vagon broylert adnék el évente a tószegiek. Egv .kis számolás után gyorsan kide­rül. hogy a változás nem 30 százalékos termelős-növe11fe­dést jelent (a szövetkezet ennyit ígért a hitslszerző­, botladozó” ágazat jelentő­ségének növelése mellett szóló érv. A kecsegtető szá­mítások persze pénz nélkül semmmjfo sem értek volna. A gazdaságban azonban idő­ben felismerték a vágócsir­ketartást ösztönző hitelek kínálta kedvező lehetősége­ket. A húslkübocsátás 30 százalékos növelésére is vállalkozva a Magyar Nem­zeti Bánik segítségévei már képesek voltak e'.ökeríteni a régi istállók rekonstrukció­jához szükséges 15 millió és az új ólak felépítéséhez szolgáló 7 millió forintot déslben). hanem 40 százalé­kost. Az építkezés és az át­alakítás befeiezése után ugyanis nemcsak az új épületekben nevelődő több szárnyasra számítanak a ítéeszben az egészségesebb környezet miaitt a régi is­tállókba több jószágot te­lepíthetnek és az eddigi el­pusztulásra ítélt csirkék kö­zül is sok felnő maid. Ez pedig az értékesíthető áru mennyiségét növeli. V. Sz. J. NDK ügyészi küldöttség látogatása Szolnokon Tegnap Szolnokra látoga­tott a hazáinkban tartózkodó NDK-beli ügyészi küldött­ség Günter Wendland leg­főbb ügyésizhelvettes vezeté­sével. A küldöttség délelőtt látogatást/ tett a Szolnok megyei Főügyészségen, ahol dr. Zsmurin Lajos megyei főügyész tájékoztatást adott a megye ügyészi szerveinek munkájáról. A küldöttséget a megyei pártbizottság székhazában fogadta Szűcs János, a me­gyei pártbizottság titkára. A délelőtti program a Szolnok megyei Rendőr-főkapitány­ságon tett látogatással ért véget. majd a vendégek délután látogatást tettek a rákócziifalvad Rákóczii Ter­melőszövetkezetiben . A küldöttséget szolnoki útjára elkísérte dr. Nyíri Sándor, a legfőbb ügyész, he­lyettese. — Valami olcsó kekszet merre találnék? — Legfeljebb ez a mézes- linzerünk van — mutat a kérdezett az egyetlen üveg­pultra. ahol drága desszer­tek szomszédságában az env lítétt áruból is árválkodik néhánv doboz. Oipőtartót. fürdőszoba- mérleget. teflon palacsintá­vá vv hússütőt keresnek töb­ben a háztartási eszközök között. — Nincs... nincs... — szabadkozik az eliadó. Ezt a választ kaniia az is aki tollL- seprűt. aki evőeszközkészle­tet kér — ihoev csak néhá­nyat említsek a keresettek közük No. persze, mindenre nem vállalkozhat az Expo se Hogv is iut eszébe bárkinek például ott keresni a játékok között a Bálbei tomvát. az nem is volt Nem ígértek semmi kurrens cikket... So­kam talán azt remélték, hogv ott minden lesz. és minden o’csóbb. mint bárhol. Legyünk tárgyilagosak: ruházati és iparcikkeket, é’ie'misiziereket és kni’túrcik- keket ígértek 10—50 százalé­kos äreneiedmännvel. Ebből mindig igaz. minden héten aktuális va'iaimii. És ha a vártnál lassabban fo°v — menti azért foev — hált tovább tart a készlet. — rónai — Liget Expo Mérséklődik az érdeklődés Talán elkényeztetett ben­nünket a kereskedelem? Túl sokat vártunk a ..Szolnokon először!”, sokat ígérő rek­lámmal beharangozott ..négVhónapos áruháztól”, a Liget Expo-tól ? Harmadik hete v issza-v issza iárok. és figyelem a vásárlók arcát, eleitett megjegyzéseit a ko­sarait Szó se róla. nem min­denki távozik üres kézzel — ha miár kijött. De... Transz­parensek ide. Expo-zászlók oda. csalódtak az emberek, alábbhagyott az érdeklődés. Többen megkérdőjelezve idézik a hirdetés sziövegét: Mindig jól jár. ha nálunk jár!? Turkálunk az 50 százalék­kal olcsóbban megvehető csizmák és cipők között, me­lyek évek óta visszamarad­tak talán a szezon végin is. és ha valaki mégis venne belőlük', mert .jnagvlábon ét”, és az üzletekben hiába kertes méretének megfelelőt — az itt se kiap. Pulóverek, kabátok, ágyneműk, és női fehérneműk — egyik enged­ményes. másik normál áron. hiszen hetenként más-más cikkek kerülnek sorra. — ..visszaköszönnek” a nézelő- dőkmek: tavaly, vagy még korábban cimen+ek mellet­tük. szebbet találtak, és ta­lán nem is drágábbat. — Olvnn érzésem van — iesvzii meg a hátam mögött vallaki —. mintha egv áruház elfekvő készleteinek raktá­rába szabadítottak volna be... Fiatal anya cipeli karién nyűgös gyerekét. Nincs tü­relme már tovább válogatni, kosárba teszi a kötött feis- nadrágot. indul a pénztár­hoz. — Ezt szándékozott venni? — kérdezem. — Á. .. ezt 'bent is meg­kaptam volna ennyiért, azt hittem, itt olcsóbb a gver- mekiholmi. Persze, van ol­csóbb. igaz. de az olyan is! Lökésszerűen érkeznek az úiabb kínvácsiskodók az ..A” pavilonba, ahogy az autóbusz hozza őket. félóránként, de hol van ez már az első na­pok tumultusához kénest! A ..B” pavilonban talán még kevesebb a látogató. Nem tűnik vonzónak, hogv egv forinttal olcsóbban ve­hetnek egyliteres Traubi- sz.ódát. vagy kettővel a nagv Rónát. Csupán azért, hogv 2—3 forintot megtakaríthas­son a mosószeren valaki, rém busmzik ki a ligetbe. Oda-vissza négyért. De nem is vásároliiia fel tucatiávai azért, hogv a túra kifize­tőd iék... Az engedményes konzerv- hegvek között tétován ácsor­gó idős asszony végre meg­szólít egv eladót: Több csirke egy ólban Ismert körben Miért tart egy genetikus előadást a kreativitásról mű­szakiaknak? Mi köze e témá­hoz? A kérdésre a választ teljes mértékben azon a ren­dezvényen kaphatták meg az érdeklődők, amit október 21- én, a fővárosiban a Metró klubban rendeztek. Annyit azonban hozzáfűzhetünk, hogy az alkotókészséggel nem menet közben, az évek során ruházódik fel az ember — hiszen már egy csecsemő­nél is 'megtalálhatók a krea­tivitás csírái, amelyek az ott­honi, az óvodai, az iskolai neveléssel még jobban ki­bontakoztathatok, sgt korhoz nem kötve fejleszthetők és leronthatok. Miért lényeges e kérdéssel foglalkoznunk? Azért, mert egy csoport vagy egy személy alkotóképessége időnként meghatározhatja egy válla­lat — kisebb vagy nagyobb — ténykedését, annak sike­rességét Megyénfcbéh úgy­szólván egy kézen megszám­lálhatok azok az üzemek, ahol sorozatosan — és nem rapszodikusan — évről évre tanúi lehetünk vállalkozások megvalósításának. Mind­ezek hordereje változó, hi­szen hatásuk a vállalati ter­melésre a pár ezer forintos­tól a százmilliós tétetekig terjed. Amikor e témáról be­szélünk, hajlamosak va­gyunk könnyen csupán újí­tásokra, vagy műszaki fej­lesztésekre gondolni —ame­lyek persze csak egy terüle­tét érintik a népgazdaság megújhodásának. fejlődését szolgáló lépéseknek. Pedig a termelőmunka színvona­lára éppen úgy hathat egy innovatív szervezet létreho­zása, mint egy, a produktu­mok előállítását biztonságo­sabbá tevő intézkedés. Miért lényeges e kérdéssel, az új iránti fogékonysággal és azzal foglalkozni. hogv milyen tempóban képesek vállalataink lépni, frissessé­gükkel. megoldásaikkal — vonatkozzon az például gyártmányfejlesztésre, vagy munkaerő-gazdálkodásra — tenni azért, hogy lépést tart­sanak a nemzetközi piacon? Lényeges azért, mert egy fel­mérés szerint a magyaror­szági termékek át'a.tó’etkora átlagosan másfél évtized, s ami még .jobban árulkodik ' az esetenkénti ..helybenjá- rásról”. az. hogy a gyártmá­nyok kétharmadának kora négy és huszonkilenc év kö­zött mozog. Ezért is üdvözölhetők a Hűtőgépgyár új formaterv.a- zett hűtőszekrényei, vagy a Tisza Cipőgyár piacszerző ak­ciói, a rákóczifalvi Rákóczi Tsz terméshozam-növelő kez­deményezései, vagy a tisza­földvári Építő- és Vasipari Szövetkezet — apróság, de manapság lényeges — épü­letfelújítást szolgáló műsza­ki megoldásai — hogy az is­mert körben maradva a tel­jesség igénye nélkül néhány példát említsünk. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság egy, már lezajlott rendezvényén hangzott el, hogy a kreati­vitás a legfontosabb vezeté­si kritériumok közé tartozik. Általános szempontok meg­ítélésénél: vajon kedvezően fogadja, segíti, támogatja, en­gedi-e érvényesülni a kezde­ményezéseket, a tehetségeket egy vezető? S még egy ki­egészítés a felsoroltak mellé: mer-e kockázatot vállalni az indítványok megvalósítá­sáért? Megjegyzés a kiegé­szítéshez: vajon milyen té­nyezők, ha úgy tetszik, sza­bályozók — ösztönöznek ar­ra. hogy „kreatív” legyen? Személyekről beszéltünk, sőt, termékekről. De ugyan­így beszélhetnénk a vállala­tok új iránti befogadó ké­pességéről, hiszen a vezetők és a beosztottak alkotóereje végül is a termékben reali­zálódik, s a piacon mérette­tik meg. Vajon mi különböz­teti meg. azokat, akik ott vannak a vállalkozások élvo­nalában, azoktól, akik egy- egy kezdeményezéssel, nem is a legújabbal, „elfövöget- nek” saját levőkben évekig. Ma még az eredményesség — például a vállalati nyereség — ennek megítélésére nem a legióbb mérőszám. De kik is a legérintetitebbek a helyben járást, a topogást illetően? Elsősorban az ipa­ri, a mezőgazdasági üzemek, úgynevezett középmezőnyé­ről van szó. Ebben is azok­ról, akikről oly ritkán szól a fáma. Nem véletlenül, hi­szen alig-alig van, vagy egyáltalán nincs miről be­szélni. A népgazdaság fejlő­désének dinamikája nem ke­vésbé múlik rajtuk, mint a „nagyokon” Elavult, ósdi már például az a nézőpont, amely alapján elítélik azt, aki tar­tozik — hitelt vesz fel évek­re — például a banknak. Ré­gi, elkopott már az az állás­pont, amelyet magáénak tud­va egy űztem — vezetése — nem hajlandó kotmerálni, együttműködni, társulni. Az alkotóerő mobilizálásának nem csupán a termékszerke­zet megváltozásában rej­lik lehetősége az utóbb em­lítettek is ezt szolgálhatják. Persze a termékek nagyko­rúsága — megjegyezhetjük — általában, sőt többnyire nem az életkoruktól függ. Annak mértékével fordítot­tan arányos. Hajnal József Ülést tartott az országgyűlés honvédelmi bizottsága Pap János elnökletével tegnap Kiskunfélegyházán tartotta kdihelyezett ülését az országgyűlés honvédelmi bi­zottsága. A résztvevőket a néphadsereg vezetői tájé­koztatták saját területük adott feladatáról. csaoat- építkezésekrőL a mezőgazda^ Ságnak nyújtott katonai se­gítségről. A hadseregfeilesz- tés húszéves tapasztalatait összegezive elmondták, hogv a polgári építőipart teher­mentesítendő. ma már saiát egységet tartanak fenn a ka­tonai építkezések, korszerű­sítések tervezésére, kivitele­zésére. a modem hadászati technika fogadására. A csa­patén í í kezesek eredménye­ként modernizálódtak a kör­letek. új épületéi szolgál­ják az oktatást, a művelő­dést és bővültek a honvédsé­gi lakótelepek. A résztvevők­nek -bemutatták az. egvik ma- easabb egység saiáterős csa- oaitépítikerését. ahol a többi között laktanya-művelődési ház épül. amelynek 400 sze­mélyes lesz a színházterme. A továbbiakban szóltak ar­ról, hogy néphadseregünk Ihairckés’zségónék. hadrafog­hatóságénak fokozása mel­lett a társadalom egyéb kí­vánalmainak is eleget tesz­nek: évről évre segítséget nyújtanak a mezőgazdasági betakarítási munkákban, je­lenleg is 6200-an dolgoznak a földökén, gyümölcsösök­ben szőlősikertekben. Az utóbbi öt év során százezer katona vette ki részét az őszi betakarításból. Munkájuk­ért-. bérit kapnak, s szorgal­mukat ielzi. hogv az egv fő­re iutó átlagkereset 1976-hoz képest csaknem meghárom­szorozódott. Elismerésiként számos gazdaság részesíti a katonákat jutalomban. éven­te többszázan vehetnek át kitüntető oklevelet. Most iis, de a iövőben móatnlkább fi- eve'emmel kísérik, hogv a katonáknak valóban azt a fel­adatot adiák-e. -amdinök meg­oldásához segítségüket kér­ték. Ahol nem gondoskodnak a megfelelő színvonalú el­helyezésükről. ellátásukról, le kell. hogv mondianak munkájukról. A beszámolót vita követte, maid a hon­védelmi bizottság tagiad a Hosszóhegyi Állami Gazda­ságban az almaszedésben, szőlőszüiretlben segédkező ka­tonáikkal találkoztak, beszél­gettek.

Next

/
Thumbnails
Contents