Szolnok Megyei Néplap, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-21 / 247. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. OKTÓBER 21 Gyermekrendelőre várva Három üres iroda kerestetik Vállalati stresszhelyzet A SOK BALESET FIGYELMEZTETÉS A levél több mint két­száz szandaszőlősi, kisgyer­mekes isztülő aláírásával márciusban jutott el a szol­noki Városi Tanács egész­ségügyi osztályéra. „Az a kérésünk — írták —, hogy próbálják megteremteni Szandaszőlősön a gyermek­orvosi ellátás feltételeit Több mint ezer gyermeken és szülőn segítenek, ha helyben megoldódhatna a gyermekorvosi rendelés, és nem kellene a zsúfolt bu­szon, hösélglben és hideg­ben Szolnok belvárosába, a Hősök terén lévő rendelő­höz utazni.” A szülők nem­csak kértek, hanem a meg­oldásra is javaslatot tet­tek: „A Rákóczi Termelő- szövekezetnek üzemorvosi rendelője van Szandasző­lősön. Hetente kétszer csu­pán egy-két órára veszik igénybe. Ügy gondoljuk, hogy ebben a rendelőben hetente egy-két alkalom­mal a szandaszőlősi gyere­keket is lehetne gyógyí­tani.” Remélték, hogy kérésük teljesíthető. Joggal, hiszen levelükre a városi főorvos­tól hamarosan biztató vá­lasz érkezett: az idén nyá­ron valószínű, hogy lesz már Szandaszőlősön gyer­mekrendelő. Elmúlt a nyár, hamarosan az ősznek is vége, és a szandaszőlősiek még mindig várnak a gyermekorvosi rendelőre A szülők kérésének jo­gosságát senki nem vitatta Sőt! Javaslatukat is ész­szerűnek és megvalósítha­tónak tartották. Annál is inkább, mert az orvossal sem lenne gondjuk. A Szandaszőlősön élő gyer­mekszakorvos szívesen dol­gozna a helyi rendelőben. A termelőszövetkezet pe­dig átadta az üzemorvosi rendelőt. Csakhogy a gyermekrendelő kialakítá­sának szigorúbbak a felté­telei. Több helyiség kell hozzá. Azokra az irodákra is szükség lenne, amelyek­hez toldalékként építették hozzá nemrégen az üzem-, orvosi rendelőt. Az épület tulajdonosa, a Rákóczi Termelőszövetke­zet korrekt és egyértelmű ajánlatot tett: az irodák kiürítésének és átadásának nincs akadálya, ha bárhol a városban ad a tanács helyette másikat. Ügy gon­dolták, hogy a csere nem okozhat gondot, hiszen Szolnokon az utóbbi idő­ben nem egy vállalatnak, intézménynek szabadul­tak fel a város különböző épületeiben lévő régi iro­dahelyiségei. Bizonyára akad köztük néhány olyan, amellyel megváltható a gyermekrendelő. Fél év alatt nem akadt! Bár volt*, amikor fezt hitte a városi tanács, hogy megtalálta a megfelelő csereirodát. (A városi fő­orvos ekkor írta a biztató válaszát a szandaszőlősiek- nek.) De az utolsó pilla­natban mégis meghiúsult a csere. A termelőszövetkezet ve­zetői, segítőkészségüket bi­zonyítandó, még arra is hajlandóak, hogy korrekt ígéret fejében adják ét az irodákat De az ígéretnek tartalmaznia kell azt a ha­táridőt, amikorra a városi tanács garantálja, hogy a szövetkezet megkapja a csereirodákat. Lesz-e vagy sem Szan- daszőlősön gyermekorvosi rendelő? Bármilyen külö­nös is, három üres iroda- helyiségen múlik. Maguknak építették Befejeződött az idei járda- építési akció Fegyvemeken. A helyi tanács és a Hazafias Népfront helyi bizottsága a tanácstagok segítségével szer­vezte meg a munkát az idén is. Az anyagot a tanács bizto­sította, a munkát pedig ala­kók vállalák, mindenki el­készítette a saját portája előtt a tükröt, zsaluzott, be­tont kevert, simított. Az ösz- szefogás eredményeként az idén 2200 méternyi járdát újítottak fel. A közületeknek Ú] tüzelőolaj- utalványok Az ÁFOR a közületi fo­gyasztók részére technikai okok miatt november 1-tól új húszliteres könnyű kén­mentes tüzelőolaj-utalványt hoz forgalomba, amelyeket október 22-től vásárolhatnak meg az érdekeltek az eddigi árusítóhelyeken. A jelenlegi utalványok november 1-én érvényüket veszítik, de azo­kat az ÁFOR november 16- tól 1982. február 28-ig visz- szaváltja. „Nyugdíjas” lovak exportra Az ügető és ugrató sport­ból kiöregedett, tenyésztési célokra már nem alkalmas lovakat a gyógyító alap­anyag-termelésben hasznosít­ják a Mezőhegyes! Mezőgaz­dasági Kombinátban. Tavaly ezer liter lóvérsavót termel­tek, az idén várhatóan 10 ezer liter lesz a termelés a tetanusz elleni szérum alap­anyagából. Az ilyen lovakat korábban csupán felhizlalták és vágóállatként exportálták. Sokkoló hatásként érte a megye jónéhány vállalatát a tény, hogy az első félévben ugrásszerűen megnőtt az üzemi beleseteik száma. Ha a világhírű Selye professzor stresszelméletét kölcsönöz­zük a vállalatokra, az ilyen sokkot törvényszerűen köve­ti az úgynevezett „alarm” reakció, amikor a veszélyez­tetett szervezet felsorakoztat­ja védőerejét, intézkedéseket tesz a károsító hatás felol­dására. Ami az emberi szer­vezetnél automatikusan be­induló reakció, az a vállala­toknál sokszor csak vona­kodva, gyakran külső be­avatkozásra, fokozott ellen­őrzésre indul meg. Számok A száraz tény: az SZMT Munkavédelmi Felügyelősé­ge átfogó vizsgálatot indí­tott a megye vállalatainak körében, harmincnyolc vál­lalat baleseti jegyzőkönyve­it nézik át: Az előzmény: az év elején életbe lépett új rendelet* értelmében az üze­mi balesetek sorába lépett a munkába menet és onnan jövet történő úgynevezett úti baleset, az üzemi étkeztetés és a szervezett társadalmi munka közben történő bal­eset. Ugyanakkor az ezekre kifizethető táppénz összege is emelkedett, az átlagkere­set 100 százalékát kaphatja meg a dolgozó ilyen címen. Várható volt tehát a kifize­tésre kerülő táppénz össze­gének valamekkora emelke­dése és némi balesetszám- növekedés, hiszen azok, akik eddig a fizetéskieséstől való félelmükben kisebb balese­tek esetén inkább tovább dolgoztak, most anyagi ká­rosodás nélkül fordulhatnak orvoshoz. Az úti balesetek ide kapcsolása pedig érte­lemszerűen növeli a számo­kat. Arra azonban senki nem volt felkészülve, hogy az emelkedés ilyen arányú lesz.- A SZOT Társadalombizto­sítási Igazgatóságának adatai szerint az augusztusig kifi­zetett táppénz összege majd­nem egymillió forinttal nőtt. A beérkező vállalati statisz­tikai lapok alapján az SZMT Munkavédelmi Fel­ügyelősége megállapította, hogy a 3 napon túl gyó­gyuló üzemi balesetek száma 1980 hasonló időszakához vi­szonyítva 1981 első félévé­ben 36 százalékkal, a táp­pénzes napok és a csonku­lásos balesetek száma 30—30 százalékkal emelkedett. Ezt pedig már semmiképpen nem lehet az új rendelettel ma­gyarázni. A megye munkavédelmi felügyelői tehát nekiindultak, hogy felderítsék az okokat, ötletszerűen kiemelve né­hány üzemet a sorból: jártak a Hűtőgépgyárban, az AFIT-nál, egy sor áfész-nél, a BHG-ban, a Volánnál. Megvizsgálták a balesetvé­delmi intézkedéseket, átnéz­ték a balesetekről felvett jegyzőkönyveket, és ko­rántsem találtak mindent rendben. Jegyzeteikben la­pozgatva van néhány dolog, ami érdekes módon össze­cseng. Esetek A legtöbb helyen a terme­léssel összefüggő balesetek száma nőtt. A Tégla- és Cserépipari Vállalatnál 28 ilyen baleset történt, a Vo­lán 7. számú Vállalatánál 29. A tiszafüredi MHD-néla harminc termeléssel össze­függő baleset egynegyedeve­zethető vissza a zsúfolt, rosz- szul kialakított munkahe­lyekre, amelyek a munkavé­delmi felügyelők szerint az egész gyárra jellemzők. A rossz biztonságtechnikai fe­gyelemre utal az, hogy tíz esetben gépkezelő, illetve -kiszolgáló szakmunkást ért baleset. A helytelen anyag- tárolási mód miatt nyolc baleset történt, anyagmozga­tás közben. Ami meglepő, hogy a jegyzőkönyvek több mint fele. a hasonló balese­tek megelőzésére az újraok- tatást tartja megfelelő intéz­kedésnek akkor is, amikor nyilvánvalóan szervezési, műszaki változtatásra lett volna szükség. A Hűtőgép­gyárban az üzemi renddel és tisztasággal volt baj. Szem­betűnő, hogy egyes üzemré­szek baleseti statisztikái rom­lanak, s az egységek között nagy az eltérés. A 74 terme­léssel összefüggő balesetnél itt is mindössze három eset­ben találták úgy, hogy mű­szaki intézkedés venné ele­jét az ismétlődéseknek. A többinél a dolgozó újra ok­tatását írták elő. A SZIM karcagi Gyáregységében a tíz balesetből ötnél műszaki in­tézkedést tartottak indokolt­nak, ami igen jó eredmény a többihez képest. Itt vi­szont az egyéni védőeszkö­zök használatával volt prob­léma, emiatt történt négy baleset. Okok Visszatérő megállapítás, hogy az utólagos intézkedé­sek gyakran formálisak, mint például a sokszor is­métlődő „újrá oktatás” elő­írás, vagy üresen marad a jegyzőkönyv erre vonatkozó rubrikája, jelezve, nem tar­tanak semmiféle intézkedést szükségesnek. Szóban gya­kori hivatkozás, hogy a csúszást, botlást, forrázást, a szúrásos. vágásos baleseteket nem tudják elkerülni, pedig ez nem mindig helytálló. A lánckesztyű, lánckötény és a többi egyéni védőeszköz használatának megkövetelése és nem utolsósorban ezek biztosítása, a technológiai fegyelem betartatása sok eset­ben maga is elegendő volna a balesetek elkerüléséhez Előfordulnak elavult, védő- burkolat nélküli gépek — például a Pannónia Szőrme- kikészitő és Szőrme­konfekció Vállalatnál. Mind­ez túlmutat a munkások fi­gyelmetlenségén, amit pedig igen gyakran hoznak fel ok­ként. Tanulságok A balesetek egy részénél a figyelmetlenség valóban fennáll. Sokszor magyarázza ezt a rendszeres túlórázta­tás, ami vezetőt, dolgozót egyaránt igénybe vesz. Emö- gött pedig a következő lánc­szem a létszámhiány, ami sok esetben gyökere a mun­kafegyelem lazulásának, a vezetők sokszor nem is tu­datos, de jópárszor nyilván­való szemhunyásának. Ma­gam is tapasztaltam, hogy a védősisak, a szemüveg, a védőkesztyű nemegyszer a készülő fénykép kedvéért ke­rül csak elő valamelyik szek­rény mélyéről. A balesete­ket követő intézkedések szín­vonala ellaposodott, a veze­tők az üzemszemlén előírta­kat nem követelik meg. A munkafegyelem betar­tatása valóban nem hálás feladat. Jól kialakított mun­kahelyeket, megfelelő védő­eszközöket, ésszerű techno­lógiát igényel és felelősség- érzetet a vezetőtől. Néhány vállalatnál felismerték ezt, és megtették az első lépéseket. A Volánnál igazgatói ta­nácsülésen hoztak határoza­tot a fokozott balesetvéde­lemre — igaz ebben egy nemrégiben történt, kettős halállal végződő áramütéses baleset is közrejátszott. A törökszentmiklósi Baromfi- feldolgozóban visszamenőleg felülvizsgálják a balesetek­kel kapcsolatos intézkedése­ket, és esetenként pótlólagos felelősségre vonásra kerül sor — utólag. Talán a többi vállalatnál is körülnéznek a vezetők szűkebb környeze­tükben, mit is tehetnének. Ebben segítségükre lesz a Munkavédelmi Felügyelőség is. Az első félévben a fel­ügyelők négyszer állítottak le gépet, kétszer bírságoltak és öt büntetőeljárást kez­deményeztek. A jövőben még inkább élni fognak azzal a jogukkal, hogy fegyelmit kezdeményezhetnek, szabály­sértési eljárást indíthatnak dolgozókkal és vezetőkkel szemben egyaránt Az egy-egy munkahelyen sűrűsödő baleseteket a ve­zetőnek figyelmeztető jel­ként kell fogadni. A szerve­zés hiányosságai, a nem megfelelő munkakörülmé­nyek, esetenként a dolgozók­kal szembeni túlzott elvárá­sok vagy éppen a laza mun­kafegyelem mint baleseti okok jelentkezhetnek. Azon, hogy az elmúlt félévben mennyi volt a balesetek mi­atti kieső idő, hányán let­tek kisebb munkaképességű­ek, már nem lehet változ­tatni. A megelőzéshez vi­szont most van szükség elő­relépésre. Az eredmény mér­hető része a táppénzes na­pok csökkenése, a nem mér­hető, de mégis érzékelhető a munkakörülmények javu­lása, a munkahelyi és tech­nológiai fegyelem megszilár­dulása lehet. Fejsz és Edit Mai monológ Hát megérkeztünk, ez lenne az. Nem nagy, mert alig nyolc méter széles és hosszában is legfeljebb csak hetven. De azért sok minden megterem itt... Csak erről a lugasról más­fél mázsa szőlőt szüretel­tem tavaly. Mondanám, hogy vegyen, de nincs megmosva. No, várjon, megtörtök pár szemet a pa­pírzsebkendővel hogy leg­alább megízlel'hesse. Bor­nak is jó, de mi inkább csak fogyasztásra használ­juk, mert jó vastag a hé­ja, s az ilyen sokáig elvan a kamrában is — nem szá­rad ki, nem aszaiódik ösz- sze. Le kellene már szed­ni, de olyan jó világ van rájuk az idén, hogy ha­gyom még, hadd édesed- jenek. Egy pillanatig várjon csak ... Letépem ezeket a leveleket... Bár annyit úgysem tudok legyomlál­ni, hogy minden fürtöt ér­jen a fény. Főleg, mert a fák is nagyon árnyékol­nak. Ezzer a Favorit-tőké­vel pedig én szúrtam ki, még a tavasszal. Metszés­kor két vesszőt hagyott rajta az öcsém, mondván, hogy amelyik nem hajt ki, azt vágjam majd le. Én balga, véletlenül az élőbe metszettem bele, ami tele volt szőlővel. Szinte telje­sen átvágtam! Nagyon megijedtem, kerítettem va- lahonnét raffiát azzal gyorsan összeszorítottam, befásliztam. Szerencsére össze is forrt, fel is nevel­te a rengeteg fürtöt, csak éppen az íze lett savany- kósatob ..Itt a lugas alatt pedig virágokat nevelek. Az egyik oldalon májusi szegfűt és nárciszt, a másik oldalon tulipánt. Nem za­varják egymást, mert. mi­re a szőlő beárnyékol, ad­digra a tulipán lemegy. (K.) Beljebb, a kerítés mellé pedig krizantémokat ül­tettem. Elvileg ugyan ott üresnek kellene, hogy le­gyen a föld, mert a sok ke- rülgetnivaló akadályoz a permetezésiben, de hát ki kell használni a földet. Meg... az időt is. Azért is vettük annak idején ezt a telket. Én akkor még ta­nítottam, a férjem szintén szellemi munkát végzett, gondoltuk, remek kikap­csolódás lesz kibuszozni ide a város határába, rá­adásul a piacon is keve­sebbet költünk. De alig vettük meg a telket, elvál­tunk. Egyik pillanatról a másikra A telek nekem maradt. örültem • neki, gondolván, hogy legalább lefoglalom valamivel ma­gamat No, ebben nem is csa­lódtam! Mit kínlódtam én itt a tíz esztendő alatt te jósá­gos isten! Az első évben csak kukorica termett amit még az előző tulajdonos ültetett. Igaz, néhány sort hamarosan, kikapáltam be­lőle, s a helyére zöldséget, retket meg babot vetettem. A rákövetkező évben kezd­tem neki a gyümölcsfák telepítéséhez. A csemeté­ket késő este, az utolsó buszjárattal hordtam ki, mert nappal nem enged­tek felszállni a hatalmas kötegekkel. Este is csak azért, mert ismerős volt a sofőr, valamikor együtt dolgozott a lányommal. A házépítés még nehe­zebb volt Sose felejtem el: lovaskocsival hoztuk ki a rengeteg deszkát, és a nagy sárban elakadt a sze­kér. Nekem sietnem kel­lett hiszen órám lett vol­na, de a fuvaros az isten­nek se nyúlt volna az os­tor után. Azt mondta, vár­junk, okos az ő lova, tud­ja, hogjy mikor kell újra nekifeszülni a hámnak. Mondanom se kell: alko- nyodott, mire lepakoltunk. De... azért felépült a ház. Igaz, az első telet te­tő nélkül vészelte át leg­alábbis részben, mert a mester elszámolta magát és harminchat palával ke­vesebbet rendelt. Pedig hogy verte a mellét hogy ő vörös diplomával vég­zett! No, mondtam neki, visszaviheti a bizonyítvá­nyát azoknak, akiktől kap­ta! Hát így mentek a dol­gok. Aztán jött a kerítés, a kút a lugasnak való be­tonkarók, amelyekből az utolsó kettőt már én tet­tem le a földbe, mert lát­tam. hogy hiába bíztam szakemberekre a dolgot, csak nem lett egyenes a karósor. Akkor megfogad­tam: ezen a telken csak az lesz, amit én megcsinálok, a tulaidon két kezemmel. A járda betonkockáit is én csináltam, hetvenhét nyarán, az Orsi unokám­mal együtt Akkor még tíz­éves volt sűrűbben kijárt velem. Én kevertem a só­dert és a cementet egy vö­dörben* ő pedig kiásta a betonkockák számára ki­jelölt gödröcskéket. A har­madik napon ment legjob­ban a munka: még nem volt dél; és már tizennégy lappal végeztünk. Az Orsi nagyon meg volt eléged­ve ezzel a teljesítménnyel, én pedig valami olyasmit mondtam: ugyan; egy fér­fi egyedül is megcsinálta volna egy nap alatt az egészet! És képzelje, mit válaszolt erre; ó, mami­kám, te már olyan öreg vagy, és még mindig férfi után sóvárogsz! Hát ez olyan értelemlben igaz is, hogy az utóbbi években egyre inkább ne­hezemre esik a munka, s egyre jobban hiányzik a segítség A lányomra nem számíthatok, mert ő egyál­talán nem kedveli a ka­panyelet, s én nem is en­gedem be a vetemények közé, mert utána nem győ­zöm keresni az élő gazt; amire éppen csak ráhúzta a földet Még szerencse, hogy a kofálkodást meg­kedvelte, és a virágok el­adásával nem kell bíbe­lődnöm, Irodában, szá­mokkal dolgozik, mindig hullafáradtan jön haza, s azt mondja, szinte percek alatt felüdül; ha kiáll ő is abba a nyüzsgő sokada- lomiba. Az unokámtól. Or­sitől pedig még ennyit sem várhatok, ö ugyebár nagy­lány lett időközben, isko­la után hol ide megy, hol oda, nem ér rá nekem se­gíteni. A múltkor ugyan kint volt Hazafelé menet a kezébe nyomtam egy vödröt tele virággal. Hoz­ta is rendesen, de csak ad­dig amíg le nem szálltunk a buszról, s meg nem lá­tott egy ismerős fiút Ak­kor azonnal ideadta ne­kem, mert hogy mit gon­dol róla az a srác, ha meg­lát a kezében egy vödröt tele virággal. Szóval, dol­gozik ő szívesen, csak más ne lássa. így aztán arra gondol­tam eleinte, hogy eladom az egészet — volt aki százlhúsz ezer forintot kí­nált érte. De... valahogy nem tudok, megválni tőle, annyi munkám van már benne. Viszont ha valaki segítene a nehezebb tenni­valókban. el volnék én ez­zel életem végéig. Azért is adtam fel a hirdetést, hogy telek felesbe kiadó ... Lejegyezte: Káposztás János

Next

/
Thumbnails
Contents