Szolnok Megyei Néplap, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-20 / 246. szám

1981. OKTÓBER 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Rövidebb munkahét a papírgyárban Hogyan jutnak hatról az ötre? 2. Például a feldolgozó üzemben A papírgyár feldolgozó üze­mében, ahol például az áruk csomagolására szolgáló zacs­kókat készítik, a hét megrö­vidülése a munkaidőalap ki- lenc-tíz százalékának elvesz­tését jelentette. A hiány évente 600 tonna terméket jelent; mégpedig igen kelen­dő cikkeikről van szó: tavaly, mivel az országban lévő ka­pacitásokat munkaerőhiány miatt nem lehetett kihasz­nálni, hazai papírból Auszt­riában kellett zacskókat ké­szíttetni. ködnek a szakszervezettel. Általánosságban azt mond­hatnám, hogy az „átmeneti” időszak türelmet követel mind a két féltől. Türelmet, hiszen az egyik napról a másikra történt átállás nem jelenti azt, hogy mindent megoldottunk. Percek, tizedszázalékok Az üzem termelése tehát nem csökkenhetett, nem nő­hetett azonban a létszám sem. A 600 tonna csomagoló­anyagot más úton kellett elő­teremteni: — Kerestük, hogy (majd­nem azt mondtam, bármi áron) hol nyerhetünk időt — kezdte pontokba szedve meg­ismertetni a felkészülés idő­szakában kidolgozott intéz­kedési tervet Lécz János üzemvezető. — Fontos szere­pet szántunk a belső szerve­zésnek. Megszüntettük a mű­szakkezdéskor megszokott 15 perces géptisztítást, egy órá­val rövidítettük a hetenkén­ti rendszeres gépkarbantar­tási időt. A várható hatást százalé­kok. tonnák jelzik: a 15 perc eltörlésével 3,1 százalék tér vissza az elveszett 9—10 szá­zalékból, az egyórányi rövi­dítéssel 0,85 százalék. A szá­rnak ígérete azonban csaló­ka, a negyed, illetve egy­ónókhoz tartozó munkákat ugyanis továbbra is el kell végezni, bár külön fizetség nem jár értük. Az üzemveze­tő szerint ez a probléma nem könnyen, de megoldható. „Ha saját munkáját mindenki jól szervezi, akkor a beiktatott technológiai állásidők (te­kercs vagy ragasztó cseréje­kor) és az intenzitás fokozá­sával a papíron nem létező munkák elvégezhetők.” Sőt, muszály megcsinálni, ha va­laki nem akarja, hogy gépe hátráltassa kívánt teljesít­ményének elérésében. Érdemes megjegyezni, hogy a zacskókat készítő dolgozók már nem voltak ennyire biz­tosak az „időtlen” feladatok megoldhatóságában, vélemé­nyük inkább belenyugvásról tanúskodott: „Ha nekünk jó a plusz egy nap, akkor ezt is el kell fogadnunk.” Amikor a teljesítménykö­vetelményeket megváltoztat­ták a feldolgozó üzemben, bíztak abban, hogy az alap­anyagok minősége jobban megközelíti az előírásokat, hogy a gépek javítási ideje rövidül, hogy a munka inten­zitása növekszik. Különben is, három hónap tapasztala­tai a várakozások megalapo­zottságának igazolására vagy cáfolására sem igazán alkal­masak. „Irreális” hónapok — Igen kritikus időszak­ban tértünk át az ötnapos munkarendre — elemezte helyzetüket Lécz János. — Normális esetben sincs elég dolgozónk, nyáron viszont szinte katasztrofális a hely­zet. Az itt dolgozók kéthar­mada nő, többségük kisgyer­meket nevel. Az óvodai, böl­csődei szünidőben kénytele­nek szinte egyszerre szabad­ságra menni. Az első lépések Jutott megoldandó feladat a műszakiaknak is, és kuta­tásaiknak meglett az ered­ménye. Néhány zacskókészí­tő gépet sikerült úgy átala­kítaniuk. hogy a termékek minőségének; toleranciahatá­rait át nem lépve 15—20 szá­zalékkal növelték a terme­lékenységet. („Mellesleg” újí­tás réven évenként félmillió forint értékű anyag megta­karítására is lehetőséget ta­láltak.) A belső szervezés (a nor­mába eddig be nem számító tisztítási idők eltörlése, illet­ve rövidítése és a műszaki módosításoki eredményeként összesen hat-hét százalékos termelésnövekedésre számí­tottak az ötnapos munkahét bevezetésének előkészítői. A hiányzó három-négy százalék pótlására egyetlen lehetőség maradt: a normák szigorítá­sa. — Az egész intézkedési tervnek (amiből ma már va­lóság lett) ez a legkritiku­sabb része — mondta el az üzemvezető —, hiszen évek óta a rendszeresen karban­tartott műszaki normák sze­rint fizetjük az itt dolgozó­kat Háromszáz fajta zacskó készítését elemeztük külön- külön megvizsgáltuk a tech­nikát, és azt is. mire képes a gép mellett dolgozó ember. Találtunk olyan terméket, amelyiknek elkészítési ide­jét lényegesen rövidíteni tud­tuk, találtunk olyat ame­lyiknek a normájához képte­lenség hozzányúlni. Tudjuk, ez természetes, hiszen a ha­sonló elemzések nálunk rendszeresek. Kényszerűség­ből azonban ott is szigoríta­ni kellett a normát, ahol a feszítésnek nem volt meg minden feltétele. A hiányzó­kat rövidebb-hosszabb idő múlva megteremtettük vol­na, a termeléskiesés pótlá­sa érdekében azonban most volt szükség a normakarban­tartásra. — A kritikus pontokat már az új szisztéma bevezetése előtt jól ismerték a gyár dol­gozói. tudták, mire számít­hatnak — mondta Ölti Györgyné, a szakszervezeti bizottság titkára — A mun­karend-változtatásra való fel­készülés kezdete óta részt veszünk az előkészítés és a gyakorlati bevezetés felada­tainak kidolgozásában. Kü­lönböző fórumaink elemezték a gazdasági vezetésnek az öt­napos munkahétre Való átté­rés tervét A bizalmiak ré­vén minden dolgozó időben megtudta, milyen problé­mákra számíthat a munka- terülétén. Az emberek előre látták az őket próbára tevő nehézségeket, a szakszerve­zetnek azonban szinte egyet­len esetben sem kellett a dol­gozók érdekében sorompóba állnia. Nem érkezett javas­lat az áttérést szolgáló terv lényeges megváltoztatására. — Ezt két dolog is magya­rázza: a megoldandó felada­tok megismerése során vilá­gossá váltak a várható ne­hézségek, a terv azonban pontosan bemutatta azokat az összefüggéseket is, ame­lyek szükségszerűvé teszik a nagyobb erőfeszítések válla­lását Másrészt a terv mégis­csak terv volt» az előkészítés idején — és a megvalósítás óta eltelt hónapok alatt sem — derülhetett fény minden gondra... Szeretném hang­súlyozni, a gazdaságvezetés és a szakszervezet egyetér­tett az ötnapos munkahéttel kapcsolatos feladatok kérdé­sében, a téma azonban ezzel nem került le a napirendről. Véleményem szerint csak az áttérés legsürgetőbb teendőit végeztük el — számos gazda­sági, műszaki kérdés vár megoldásra. Ezekhez termé­szetesen új érdekvédelmi fel­adatok is kapcsolódhatnak, és azt sem szabad elfelejteni, hogy a mai szigorúbb köve­telményekhez való alkalmaz­kodást nem mindenhol az op­timális feltételek között vár­juk el a dolgozóktól. A meg­felelőbb körülmények meg­teremtése a vállalat, a gyár feladata, ám a konfliktusok csak akkor kerülhetők el, ha a termelés és a gazdálkodás irányítói szorosan együttmű­A szabadságon lévők pót­lására pedig helyettesek vagy azok helyettesei állnak a gép mellett Ez nyilvánvalóan hat a munka intenzitására és a minőségre is. Végered­ményben a három nyári hó­nap alatt kétezer órát áll­tunk létszámhiány miatt, na­ponta átlagosan több mint egy gép nem dolgozott A helyzetet nehezítette, hogy a szolnoki 4-es számú pap ír gé­pet rekonstruálják. A más­honnan kapott papír minősé­ge piedig igen gyakran elma­rad a szabványtól... A há­rom hónap összesített mérle­ge 150 tonnás termeléskiesés, így aztán örültünk, hogy a várt 9—10 százalék helyett 2—3 százalékkal sikerült emelni a termelékenységet Az eddig eltelt „irreális” hónapx>k még nem jelzik vi­lágosan, hol jók, és hol szo­rulnak változtatásra a ter­meléskiesés pótlását célul kitűző tervek. Egy azonban biztos: ha minden ízükben beválnak, az ötnapos munka­hét bevezetésének következ­ményeként akkor is lesz jócskán mit megoldani a feldolgozó üzemben. Az ál­lásidők csökkentése létérde­ke a gyárnak, az azonban már most látszik, hogy a job­ban kihasznált gépek gyor­sabban „kopnak”, gyakoribb, legalábbis másfajta, karban­tartást kívánnak. A dolgo­zóknak is meg kell szokniuk, hogy a nagyobb sebesség mel­lett csak gondosabb munká­val tarthatók be a minőségi előírások. Ehhez hasonló problémákra nem lehet né­hány hónap alatt megoldást találni. V. Szász József Következik: A dolgozók, véleménye Több mint 22 millió forint értékben terme] fűzárut tőkés exportra a tiszafüredi háziipari szövetkezet. Jelenleg mint­egy 12 országgal tartanak fenn üzleti kapcsolatot IKeddi jegyzetünk 1 Sok a szöveg Tiltakozás a neutronbomba ellen Tegnap délelőtt a Hazafias Népfront Szolnok városi Bizottságának székházában az őszi szolidaritási hónap keretében a megyében élő egyházi személyek számára értekezietetet tartottak, ame­lyen az időszerű nemzetkö­zi kérdésekről dr. Récaei László, az Országos Béketa­nács alélnöke. a Béke-világ- tanács tagja tartott előadást. A rendezvényen részt vett Zsombor Kálmán prépost kanonok, a Katolikus Papi Békefoizotitság titkárságának tagja. A csaknem száz meg­jelent egyházi személy az ülésen tiltakozó táviratot fo­galmazott meg a neutron­bomba Európába telepítése ellen, amelyet elküldték az Országos Béketanácshoz és az Amerikai Egyesült Álla­mok budapesti nagykövetsé­géhez is. Kempingezők országos tanácskozása Szegeden Vasárnap Szegeden befe­jeződött a Magyar Camping és Caravanning Club három- - napos országos tanácskozása. A tapasztalatcserét is szol­gáló megbeszélésen az or­szágban levő huszonnégy helyi szervezet választott tisztségviselői vették részt. Az ötnapos munkahét iövő évi általánossá válása uitán várható, hogy tovább növekszik a kempingezők és ezzel együtt a klub tagjai­nak száma. Erre is számít­va nemné'* megerősítették a turisitautakat szervező köz­ponti csoportjukat. Arra tö­rekszenek. hosy tagságuk ne csak a nagy forgalmú balatoni, duna-kanyará, sop­roni kirándulóhelyeket, ha­nem az ország turistákkal kevésbé zsúfolt vidékeit is az eddiginél nagyobb szám­ban keresse fel. — Összejött miniden, hosszú hetem lesz a kö­vetkező — vakarja a fe­jét a szocialista brigád vezetője. — Hétfőn, min­denképpen össze kell hívni a brigádot, dönte­ni kell végire, hová men­jünk a hónap végén tár­sadalmi munkára egy szabad szombaton. Mi­vel több kérés érkezett, hiába kérem majd, hogy döntsünk gyorsan, min­den közösségiben van em­ber. aki szereti hallatni a hangját, s mivel rá­érős, lehet, elrabol a többitől egy fél órát is. Végül mégis úgy döntünk majd. aho^y a többség akarja. — Sok a szöveg — só­hajt a tanítónő. — Har­minckét gyerekkel kezd­tem a tanévet. Faluhelyt igenis illik szeptember­ben. októberben ellátogat­ni minden családhoz, megismerkedni. Es nem­csak illik, nekem is jó. ha tudom, honnét jött a gye­rek. merre tart a család­ja. Csakhogy! Egy-egy család látogatására szerin­tem egv. másfél óra pon­tosan elegendő idő lenne. Rendszerint azonban egv este vagv délután két családot, sikerül megismer­nem. ugyanis sokat beszél­nek. s talán olva.n dolgok­ról a legszívesebben, ami engem a gverek szem- oantiából nem feltét­lenül érdekel. Sajnos, vé­gig kell hallgatnom, meg­szólnának. ha a közepén feiáitnék. Mérges a sépíránő. A hétien a hatodik jelentést íria. mámlia s csupán azért kell veié anuv.it baj­lódnia mert a ielentések hat különböző helvre men­nek s eev-e^v betét mind­egyikében különböző tar­talmú. Mérgelődik hát és ki >s mendia. ugyancsak kíváncsi lrnue rá. hánvan olvassák végig figyelmesen az ilyenfajta jelentéseket? Hogy nem kapkodják, mint a cukrot háborús időkben, szinte bizonyosra veszi. Ülünk a vállalati érte­kezleten, s néhányam el- merüűlten gondolkoznak. Nem azon. amiről az ér­tekezlet szól. Látszik raj­tuk. kikapcsoltak, sokall­ják a megbeszélés idejét, feleslegesnek tartják az ismétléseket. a ki- és megnyilatkoztatásokat. Vá­llalti szóvá is teszi, mintha a társaság fele messze jár­na gondolatban. Megkapja a választ később. Ketten, hárman bizonygatják, ne­ki hazafelé menet, hogy sok igazsága van a köz­hellyé koptatott közmon­dásnak. miszerint sok be­szédnek sok az alja. A száguldó világban a XXI. század küszöbén az embe­ri értelem is hihetetlenül gyors. felfogja a dolgok, témák lényegét, elfogadja a munkájára szóló javas­latokat, megérti, a véle­mények és ellentmondások okát. S mivel a tömör be­széd olyan hiánycikk, mint a —Maki boltokban a ceruzaelem, áhítja a lé- nyegretörő. tartalmas, de rövid ..szöveget”. Hogyan tárgyalunk, ér­tekezünk. vitázunk ? Érde­mes elgondolkodni ezen. Kénesek vagyunk-e tar­talmasán. röviden beszélni, lénvesuetörő ielenitéseket és beszámolókat írnii? Vagy énnen a száguldó, gyors Világ hat ránk lassí- tólag. teszi bonyolultan hosszúvá — ebből eredően időnként kuszálttá — beszé­dünket. írásainkat? Jelenségek tapasztalatá­ban gondolkoztam mind­ezen. S hátha másokban is gondolatokat ébreszt. Gyorsan abbahanvom hát. hiszen tulaidónképpen csak öt nercet akartam kérni az olvasótól. Azon túl ebben az »nődben valóban sok a szöveg! (SJ) H— fl tűzoltó szippantó A megyei tanács vb és a HNF megyei bizottságának képviselői környezetvédelmi szemlét tartottak a közel­múltban Jászberényben. Ugyanilyen szándékkal in­dulnak most Kunszentmár- tonba. Velük tartok én is. A Jászberényben tapasz­taltakról annyit tudok, hogy különösebb beruházás nélkül is tisztábbá, szebbé lehetne tenni a várost. A Kossuth úti vasúti sorompó melletti te­rület például gazos, szeme­Nézzük Kunszentmártoni. Itt a közutak 42 százaléka burkolt. Szépen fásított ut­cáival. gondozott főterével kedvező benyomást kelt a település. A tisztaság azon­ban helyenként itt is csor­bát szenved. A szeméttelep­re vezető út nincs kiépítve. A telep kerítése hiányzik, a szél hordja a papírhulladé­kot. A „felügyelő” mentege- tődzik: — Néhányan csak a bekö­tő útig hozzák kocsijukon a szemetet, ott az árokba dob­ják. Ha szólok nekik, az anyámat is szidják ... A gödör szélén szippantó­kocsi üríti tartalmát. — Szabálytalan, de leg­alább eloltja a tüzet — mond­ja a telep gondozója. A későbbiek során derül ki, hogy a szippantott szennyvíz lerakására nem A Táncsics úton az átjá­róknál feltörték az úttestet. Valószínűleg a csapadékvíz elvezetését szolgáló csöveket akarják elhelyezni. A kérdés csak az, miért nem az útépí­tés, törmelékkupacokkal te­lerakva. A gondozatlan jel­ző illeti meg a TÜZÉP-te- lepet, annak környékét, a gáz-cseretelep előtti terüle­tet, a Temető út végén levő fás részt. Rendezetlen a Ga­bonaforgalmi Vállalat, a MÉK és a FOTK telephely környéke is. Néhány helyen — így az Űjvásártér környé­kén „illegális” szeméttelep van. Nem csoda, a szemét­telep akkor van nyitva, ami­kor a lakosság többsége dol­gozik. jelöltek még ki területet. Az ipari üzemek is itt rakják le kacatjaikat. Hogy mit, azt senki sem vizsgálja — pedig célszerű lenne és egy­úttal megtiltani az esetlege­sen idekerülő mérgező hul­ladékok lerakását. Ütünk a TÜZÉP-telep melletti italbolthoz vezet. A kocsma aknájából az út­menti vízgyűjtő árokba fo­lyik a szennyvíz. Hosszú sá­von át bűzös pocsolyát al­kot. Ideje volna az aknát ki­tisztítani. A szemközti Killi­an lakótelep sarkán a Temet­kezési Vállalat építkezik. Az úttest felbontva, a járda összetörve, néhány fa kitör­ve. Építkezés magyar mód­ra. Űtlezárási engedélyt sem kértek. A lakótelep egy ré­szén levő vegyes építésű ga­rázssor csúfítja a városké­pet. tés előtt rakták le azokat? Milyen műszaki tudással rendelkezhetett a vezető? Útfelbontás: engedélyt itt se kértek. Úgy látszik, néhány vállalat a saját feje után te­vékenykedik (mert tevékeny­kedhet) közterületeken. A Killián lakótelep kevés épületére lehetne kitenni a „Tiszta udvar, rendes ház” táblát. Ember magasságú bo­zót csúfítja az épületek köz­ti területet. A tavasszal ül­tetett facsemeték egy része kiszáradva. A lakók igazán több gondot fordíthatnának szűkebb környezetükre — már csak azért is, mert a község az idén tavasszal hat­vanezer forintot kapott fásí­tásra. Haladásnak számít vi­szont az, hogy göngyöleg és szeméttároló épült a telep ABC-üzletéhez. Jobb lett volna, ha az üzlettel egyidő- ben épül. Akkor az üzlet nem piszkította volna hos'z- szú ideig a lakótelepet. A vasútállomás előtt pa­dok vázai. Csak a fakir tud ülni rajtuk. Az állomáshoz tartozó zöldséges kertet sem a jó gazda buzgalmával mű­velik — pedig utasok tu­catja látja naponta. Nem selejt a selejtezett A tanács erején felüli munkát végzett már eddig is a köztisztaság érdekében. A budapesti Köztisztasági Vál­lalattól selejtezett szemét­gyűjtő kocsik és kukák be­szerzésével már 1978-ban megszervezte az intézményes szemétszállítást. Öcsödnek, Cserkeszőlőnek és Szel­vénynek is besegítenek. _ A település rendjéért ta­lán azzal tehetne többet a kunszentmártoni tanács vb, ha nagyobb szigorral lépne fel a közterületet engedély nélkül foglalók vagy az uta­kat. járdákat feltörve hagyó vállalatokkal szemben. Simon Béla Kocsival csak a kapuig B saját fejük után

Next

/
Thumbnails
Contents