Szolnok Megyei Néplap, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-18 / 245. szám
6 1981. OKTÓBER 18. Nemzetközi körkép Görög választások-Remények és félelmek— A görögök úgy tekintenek a ma tartandó választásokra, (mint valamiféle Sordduló- pontra. Ahogy mondják, változásra van szükség, s ennek a változásnak most jött el az ideje. A katonai junta 1974-es bukása óta harmadszor kerül sor parlamenti erőpróbára Görögországban, s ezúttal először van veszélyben a kormányzó konzervatív Űj Demokrácia Párt hatalmi monopóliuma, ám a vetélytárs, a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASOK) még nem minden területen készült fel a kormányzásra. A politikai küzdelem tehát szoros Görögországban — kérdés, hogy melyik pártot részesítik előnyben a választók? A nyáron magam is tapasztaltam Athénban, hogy az idei esztendő a felfokozott remények és a zsi- gerekben fájdalmasan megnyilvánuló félelmek éve Görögországban. Hét esztendővel a polgári demokráciához való visszatérés után arról kell határozniok a görögöknek, hogy a szavazóumáknál is merik-e vállalni a hőn óhajtott „allaghi”-t, a változást, vagy a remények és a félelmek szorításában még négy évet várnak a döntéssel. Épp e dilemmára épít mostani válságos helyzetében az Űj Demokrácia: tudja, hogy minden hibájával együtt a polgári rendszer garanciáját testesíti meg a görögök szemében. A párt 1974-ben, népszerűsége csúcsán a vok- sok 54,4%-át szerezte meg. Három évvel később a szavazók 42 százaléka biztosította támogatásáról, most pedig az előrejelzések szerint még kevesebb voksra számíthat A hanyatlás fő oka valószínűleg az, hogy Konsz- tantin Karamanlisz megvált két fő ellenzéki erőt ma is a pártvezéri tisztségtől és az ország elnöke lett, utódja, Konsztantin Karamanlisz államfő és Georeiosz Rallisz miniszterelnök áthidalhatatlannak tűnő ellentétek választják el egymástól. Pedig közös fellépéssel nagyobb esélyük lenne a választási győzelemre. A PASOK 1977-ben egyébként a szavazatok 25,3 százalékát szerezte meg, a GKP pedig a voksok 9,4 százalékát kapta. A mostani választásokon mindkét párt növelni kívánja szavazatai számát, s erre sokan esélyt is látnak. Hogy képes lesz-e egyedül nyerni a PASOK? Nos, Papandreu pártja 53 százalékos győzelmét jósolta, s megfigyelők szerint e sikert nem is lehet kizárni, hiszen a PASOK programja igen népszerű Görögországban, főleg ami a NATO-val, az amerikai katonai bázisokkal és a közöspiaci tagság ellen fellépését illeti. Noha Papandreu kijelentései mindhárom témában enyhültek .'a választási kampány során, az biztos, hogy a PASOK a fokozott NATO-elkötelezettség, Kommunista fiatalok faliújság- és ulakáttüntetése a neutron- bomba ellen Georgiosz Rallisz pedig nem volt képes kézben tartani a pártot, így annak egységét a választásokra jóvátehetetlen repedések kezdték ki. Aligha kétséges, hogy a 25 százalékos infláció, a 16 százalékos munkanélküliség, a fizetési mérleg kétmilliárd dolláros deficitje szintén szavazatok sokaságától fosztja meg az Új Demokráciát, s vegyes visszhangot keltett az ország visszatérése a NATO katonai szervezetébe, majd belépése a Közös Piacba is. Míg az Űj Demokrácia a polgári kormányzás garanciáját. addig a PASOK. a Pánhellén Szocialista Mozgalom a változás lehetőségét jelenti a görögök többsége számára. Andreasz Papandreu, a párt vezére a választási kampányban a politikai változást óhajtó haladó és demokratikus erők összefogására, a jobboldal elleni közös harcra szólított fel. Georgiosz Rallisz miniszterelnök, az Űj Demokrácia vezetője „népfrontéként emlegette egy gyűlésen a Pánhellén Szocialista Mozgalmat, a Görög Kommunista Pártot és a többi baloldali erőt, amia közöSiOiaci tagság ellen van. Ez utóbbi kérdésben — kor a mérsékelt és szélső- jobboldali erők egyesítését sürgette. A valóság azonban az, hogy ez a népfront nem jött létre: a PASOK-ot és a Görög Kommunista Pártot, a kormányra kerülve — népszavazást terveznek: döntsenek a görögök maguk arról, hogy támogatják-e az ÉGK- tagságot és ha igen, milyen feltételekkel. A népszavazáshoz azonban Karamanlisz elnök, a Görögországban mais legnépszerűbb politikus hozzájárulása kell, aki elhagyta gyengülő pártját, de előbb még miniszterelnökként olyan jogköröket harcolt ki az államfőnek, amilyenekkel a francia elnök rendelkezik. Aztán 1980-ban megnyerte az elnökválasztást. A francia párhuzam folytatható: Papandreu most egy szocialista, Mitterand-típusú választási győzelemről álmodik ... Hogy valóra válik-e ez az álom, az a görögökön múlik. Ök is álmaik megvalósítását szeretnék megbízható kezekbe adni. oktÓDer 18-án. Kocsi Margit Francia ősz — reformpolitikával Mitterrand mérlege Moszkvai vélemény Fegyverkezés a világűrben Mindenki tudja, hoev az első szovjet sznutnvi- kot 1957-ben bocsátották fel. azt azonban csak kevesen tudják, hoev az Eevesült Államok már e történelmi dátum előtt megkezdte a sznutnvik- elbárító fegyverek kidolgozását. A katonai kutatások azóta is megszakítás nélkül folynak és sajnos. egvre inkább úgy tűnik, hogy néhány befő- . Ivásos amerikai stratéga űgv véli: az űrben kivívott fölény honosíthatja az általános stratégiai fölényt Is. Az ehhez vezető első lépcsőfok a szovjet sznutnvikok megsemmisítése. a második nedig a szovjet rakétákra mért megsemmisítő csaoás lenne e távlatokat m Pentagon reálisnak ítéli, a lézersugaras űrfegwer létrehozására néldául több mint egvmillíúrd dollárt fordítottak. Nem véletlenül fűz nagy reményeket az USA hadügyminisztériuma a Shuttle nroe- ramhoz A többször felhasználható örenölőeén 487 út iából a tervek szerint 135 katonai iclleefi lesz. Függetlenül attól, hogv roilven feevvert helyeznének el az űrben, a fejünk felett többezer kilométerre folvó fegyverkezési hajsza semmi ióra nem vezethet. A Szovjetunió határozottan elutasítja ezt a veszélyes véget nem érő versengést. A szovjet kormánv már 1958-ban javasom* terjesztett az ENSZ elé. hogy tiltsák meg az űr háborús célokra történő felhasználását. MegáPano- dás lőtt létre a Holdon és más égitesteken folytatott tevékenységgel kan- csolaban. ám e szerződések nem záriák ki. hogy az vWhen a nem *ö- meeousztító kategóriába tartozó fegyvereket alkalmazzanak- A Szovíetun*ó ezért űi kezdeményezéssel lépett fel: tűzzék az ENSZ 36. ülésszakának napirendiére az űr katonai célokra történő fel- használásának örök időre szóló telies tilalmát. A Szovjetunió természetesen nem azért tette e javaslatot, mert nem hrn^e képes különböző űrfegwerek kifejlesztésre. tehát nem a gyengébb fél pozíció iából lén fel. Az igazi okot Leonvid Brezsnvev nemrég ezzel kapcsolatban mondott szavai rendkívül tömören kifejezik: .A Sznyjetunfó mindig is & nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének híve volt és marad. Azon vagvunk. hogy közös erőfeszítéssel érjük el a nagyszerű, humánus eélt. akadályozzuk meg az űr militari7álását. IJEV SZEMEJKO „Csendes forradalom” — „Nagy szociáldemokrata kísérlet” — a nyugati világban ilyen és hasonló címkéket ragasztanak mindarra, ami Franciaországban május óta történik. A kormány- koalíció szocialistái és kommunistái viszont szerényen, visszafogottan fogalmaznak: a jelenlegi kormány (amelynek négy kommunista minisztere is van) végrehajtja azt a választási programot, amelynek alapján a baloldal hatalomra jutott. Ami megvalósul, nem más, mint józan, körültekintő reformpolitika, szó sincs a „mindent, de azonnal” túlzó jelszaváról. Az óvatosság természetesen nem óvatoskodás. Franciaországban az elmúlt időben máris sokkal több változás történt, mint a gis- card-i „fejlett liberalizmus” — valójában újkonzervativizmus — hét esztendeje alatt. A bőség zavarával kell megküzdenie annak, aki a mitterrand-i vezetés intézkedéseit akarja felsorolni. De kezdjük inkább azzal, ami nem következett be. A jobboldal a választási harcban azt hirdette, hogy a baloldal hatalomra jutása esetén Franciaország a káoszba hull. „Fekete októbert” jósoltak — vad sztrájkharcosokkal, véres utcai megmozdulásokkal. Semmi ilyesmi nincs. Sőt! A szakszervezetek és a kormány egyfajta szótértés jegyében kölcsönös türelmet tanúsít egymás iránt. Ez a türelem arra épül, hogy a vezetés folyamatosan teljesíti azt, amit még ellenzékként megígért. Csodát senki sem vár, de a franciák örömmel nyugtázzák, hogy a társadalmi igazságosság nevében a kormány felemelte a minimális munkabért, a családi pótlékot, a nyugdíjakat, a rokkantsági járulékot. Pótadót vetett ki a nagyon magas jövedelmekre, külön megadóztatta az olajmonopóliumok nyereségét. A baloldali többségű nemzetgyűlés a köz- igazgatási reform keretében elfogadta az adminisztráció decentralizálását, magyarán azt, hogy szűnjék meg Párizs, a főváros kicsinyes gyámkodása a vidék fölött. Egy olyan gyakorlat ér ezzel véget, mely a Napkirály óta Robespierre-en és Napóleonon át mindig töretlenül érvényesült. A jogszolgáltatás demokratizálásától vezérelve a kormány megszüntette a politikái perekben önkényesen ítélkező hírhedt állambiztonsági bíróságot, amelyet még az algériai háború idején hívtak életre. Szabályozták annak a több százezer vendégmunkásnak-a helyzetét, aki tartózkodási és munkavállalási engedély nélkül él Franciaországban, sokszor a legvadabb kizsákmányolás áldozataként. A kormány napirendre tűzte és véghez is viszi 11 kulcsfontosságú iparvállalat és 36 hazai bank államosítását. E folyamatokat a földresújtott- ságából tápászkodó jobboldali ellenzék csak lassítani tudja — meggátolni nem. Az intézkedések társadalmi-politikai súlya különböző, de mindegyik tömegeket érint, és jelzi a kormány előrelépési akaratát. Ám az is világos, hogy a franciák Mitterrand-tól ott várnak igazán sikert, ahol Giscard a legnagyobbat bukott: a munkanélküliség és az infláció elleni csatában. Ez a harci terep pedig buktatókkal van tele: a munkanélküliek száma jelenleg sem csökken, a grafikon vonala kúszik a kétmillió felé. A frank értéke is romlik. A franciák ma még megértik, hogy ez nem Mitterrand-ék, hanem az előző vezetés bűne. Ma még megértik, de később talán már nem. Addig kell hatnia a kormány akciótervének: az idei fél- százalékos gazdasági' növekedési ütemet jövőre három százalékra akarják növelni. A foglalkoztatottság érdekében leszállítják a nyugdíjkorhatárt, a munkaidőt, külön hiteleket kapnak azok a vállalatok, ameFrancols Mitterrand, akinek elnöksége a megfigyelők szerint új korszakot nyitott a francia politikában lyek új munkaalkalmakat teremtenek. A kormány nagyszabású közmunkákat kezdeményez. A lényeg, hogy a gépezet beinduljon: a megnövekedett vásárlóerő keresletet, ez pedig a termelés bővítését idézze elő. A nagy kérdés persze az, hogy a tőkések elfogadják-e ezt a logikát. A belpolitikánál jóval ellentmondásosabb az új francia külpolitika. Az a Párizs, amely Washingtonnal szemben a Salvadort ellenzék legalitásáért száll síkra, egyidejűleg állást foglal a nagyobb atlanti fegyverkezés mellett, és nem talál semmi kivetnivalót a neutronbomba gyártásában. Nincs pártatlan megfigyelő, aki ne tartaná természetellenesnek, hogy Párizs „Afganisztán miatt” szünetelteti a magas szintű szovjet—francia párbeszédet. Ezek a végletes, de — remélhetően — nem végleges álláspontok. Ahogyan a Közel-Keleten a realizmus irányába mozdult el a kezdeti egyoldalú Izrael-barát- ság, minden bizonnyal más területeken is érvényesülni fog a józan szemlélet. Igaz néhány hónap alapján végleges értékítélet aligha mondható. Az új vezetés előtt még hosszú időszakán. Hável József MAGYARORSZÁG - KUBA Szélesedő kapcsolatok A Kubai Köztársaság a forradalom győzelme után gyors ütemben fejlődött. 1961—1965 között a bruttó nemzeti termék évi növekedési üteme 1.9 százalék volt. Ugyanez a szám 1966—1970 között már 3.9 százalék, 1970 és 1975 között pedig több mint 10 százalék. A karib- tengeri szigetország gyors gazdasági fejlődésében nem kis szerepe volt az európai szocialista országoknak, a velük való kölcsönösen előnyös kereskedelemnek. Együttműködésük fejlődésében minőségileg új szakaszt jelentett, hogy Kuba 1972- ben belépett a KGST-be. A Szovjetunió és a karibi ország gazdasági kapcsolatainak jellegéről és méreteiről az alábbi adatok tanúskodnak : a hetvenes évek végéig a Szovietunió gazdasági, pénzügyi és műszaki segítségnyújtásával 240 létesítményt építettek, illetve restauráltak Kubában. Ezek az üzemek a teljes ipari termelés több mint 10 százalékát állítják elő, ezen belül a teljes hengereltáru termelés több mint 50 százalékát, a villamosenergia-termelés 32 százalékát. Ezenkívül a Szovjetunió számottevő 'segítséget nyújt Kubának az építőanyag- és építőipar fejlesz-- téséhez. S' vajon Magyarország milyen módon vesz részt a szigetország gazdasági potenciáljának emelésében? Mint Humberto Pérez Gonzalez kubai miniszterelnök-helyettes nemrégiben Budapesten elmondta, a magyar—kubai gazdasági kapcsolatok az utóbbi években minőségi fejlődésen mentek keresztül. Áz eddigi eredmények kiváló alapul szolgáltak az idén nyáron aláírt 1981—85-ös tervegyeztetési egyezményekhez, amelyek további növekedést irányoztak elő. Ebben az öt évben az árucsereforgalmunk mintegy 70 százalékkal lesz magasabb, mint a megelőző öt évben. Kuba hazánkba irányuló exportja ötször annyi terméket tartalmaz majd, mint korábban, hasonlóképpen a magyar kivitel háromszor több áruféleset érint. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok kiemelkedő fejezete az az együttműködési szerződés, amely az Ikarus autóbuszok kubai gyártását irányozza elő. Hazánk részt vesz továbbá a szigetország nikkelprogramjában és mező- gazdaságának korszerűsítésében. Hitelekkel járulunk hozzá a kubai tudomány és technika fejlesztéséhez, földtani kutatásokhoz, valamint a hírközlési, az oktatási központok, á rádió- és tévéstúdiók korszerűsítéséhez. Kuba ezeket a hiteleket nikkeltermékekkel, valamint GANZ-daruk a havannai Budanest-rakDarton friss és feldolgozott citrusfélékkel és egyéb élelmi- szeripari termékekkel viszonozza. A nyáron aláírt kétoldalú egyezmények a többi között előirányozták a hosszú távú együttműködési és integrációs lehetőségek megvizsgálását, ami remélhetőleg a gazdasági kapcsolatok továbbfejlődését szolgálja majd. Seres Attila Összeállította: Majnár József
