Szolnok Megyei Néplap, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-17 / 244. szám
1981. OKTÓBER 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 ÍS&. Talajelőkészítés a jászberényi Lenin Termelőszövetkezetben. Képűnk a 4-es táblán készfiit Napirenden a munkahelyi demokrácia érvényesülése (Folytatás az 1. oldalról) szervezeti bizottság közötti munkamegosztás sokhelyütt csak most van kialakulóban, és keresik a helyes megoldást. Az előadó rámutatott, hogy indokolt növelni a gazdasági vezetők felelősségét az általuk vezetett kollektíva előtt Már gyakorlattá vált. hogv a bizalmi testületek véleményt mondanak a felsőszintű vállalata vezetők munkáiéról. ezt célszerű lenne kiterjeszteni a középszintű és a munkahelyi vezetőkre, beleértve a művezetőkét is. Egv most készülő intézkedés azt a célt s-mteália. how a vállalati felügyelő bizottságok és a demokratikus fórumok — főleg a bizalmi testületek — között intézményes kapcsolat jöjjön létre. Hasznos lehet, ha például a vállalat éves tevékenységének megítélésekor, a vezetők éves munkájának véleményétjekor a bizalmiak megismerkednek a felügyelő bizottság véleményével is. Ismételten szükséges' átgondolni a demokratizmus fórumai közötti munkamegosztást. hogv elkerüliék a pá rhuzamosságokat. Az látszik célszerűnek, ha a vállalati terv véleményezését és ezzel együtt a munka- verseny-célok meghatározását a szakszervezeti csoport és a bizalmi testület vitatja meg. az operatív termelési feladatok megbeszélésének és a munkaversenv munkahelyi szervezésének a színtere pedig a termelési tanácskozás és a brigádértekezlet. Végül annak szükségességéről szólt hogv nagyobb önállóságot nagyobb mozgásteret kell kapniuk a vállalati szerveknek a demok - ratizmus érvényesítésében és feilesztésében. A beszámolót széles körű vita követte. Szinte valamennyi hozzászóló kitért arra. hogv a munkahelyi de- mdkráoia fejlődését kisébb- naevobb mértékben még nehezítik a formális vonások, s ióllehet a gazdasági vezetők és a bizalmi testületek kapcsolatai mindinkább elmélyülnek. sok helyütt még mindig elsikkadnak a iavas- latok. 'késlekednek az intézkedések. Szóvá tették, hogv a felsőbb szervek sokkal nagyobb gondot fordítanak úi határozatok kibocsátására, mint a meglevők végrehaitá- sának ellenőrzésére. Vita alakult ki a körül a kérdés körüL hogy szükség van-e Az eredmények arra utalnak, hogy beváltotta a hozzá fűzött reményeket a szövetkezeti összefogással létrehozott SKÁLA-COOP szövetkezeti közös vállalat. A SKÄLA-COOP 1979-ben alakult, a SZÖVÁRU Nagykereskedelmi Szervezet .és a SKÁLA Áruház Közös Vállalat egyesülésével. A szervezetnek jelenleg 218 tagja van, s 54 SKÁLA-áruház működik az országban. Siketovábbra is a termelési tanácskozásokra. Az egyik vélemény szerint a demokratizmus úi fórumai fölöslegessé teszik a termelési értekezleteket. azokat helyettesíthetnék a szocialista brigádértekezletek vagy brigádvezetői tanácskozások, de olyan ál— A munkahelyi, üzemi demokrácia elmélyítése a szakszervezeti mozgalom, sőt az egész társadalom fei- lődésének rendkívül fontos feltétele — mondotta. — A szakszervezetek sem termelést segítő, sem érdekképviseleti-érdekvédelmi. sem nevelő feladataikat nem tudják sikeresen ellátni a dolgozók véleményének meghallgatása. kezdeményezéseinek felkarolása nélkül. A szocialista társadalom feilő- désénez általában is elengedhetetlen a demokratizmus fejlesztése, kiszélesítése, ezért ez nemcsak szakszervezeti iiw hanem az egész társadalom ügve. Gásnár Sándor ezután arról szólt, hogv a bizalmiakat az eddigieknél alaposabban fel kell készíteni felelősség- teües feladataikra. Ezért azt tervezik, hoev iövőre legalább Budapesten, később azonban a megyei központokban is bizalmi-akadémiát szerveznek, ahol sokoldalúan megismerkednek a szakszervezeti főbizalmiak, bizalmiak a munkájukat érintő tudnivalókkal Második napirendi pontként a két tanácsülés közötti munkáról terjesztette elő az elnökség beszámolóját Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese. A beszámoló rámutat, hogv a szakszervezetek folyamatosan részt vesznék a vállala- ti-intézménvi szervezeti rend - szer korszerűsítésében. El akarják érni. hogv az érintett vállalatok a változásról időben tájékoztatiást kapjanak és így még a iogi rendezés élőt* módjuk legven megállapodni a legfontosabb kérdésekben. A szakszervezetek nagv figyelmet fordítottak a munkaerőétcsonor^o- sításökra. ellenőrizve a teljes foglalkoztatás elvének érvényesítését. A munkaerő- mozgás szükséges növelését olymódon sikerült elérni. • rés tevékenységük alapja, hogy a vállalat erőteljesen növeli a közvetlen árubeszerzést, ily módon olcsóbban és gyorsabban jutnak el a termékek a fogyasztóhoz. A SKÁLA-COOP-nak most fontos törekvése a hiánycikklistáján szereplő termékekre a gyártó partnerek felkutatása. Tervezik, hogy partner-kisüzemeiket nyersanyaggal és más módon segítik. lásDonit is hangot kapott, hogy a termelési értekezleteket fenn kell tartani, mert azokon a munkahelyek egészének kérdéseit alaposabban meg lehet vitatni. A vitában Gásnár Sándor, a SZOT főtiktára is felszólalt. A munkahelyi, üzemi demokratizmus kiteljesedése, s álltaiéban a ió szakszervezeti munka megsziervezése nem egyszerűen fontos cél. hanem nagy jelentőségű eszköz a munkáshatalom érdekében — mondotta. — Ehhez a szak- szervezeteknek helyesen kell élniük döntési, véleményezési. informálódási, szükség esetén pedig vétójogukkal. A vezetők véleményezésének szakszervezeti jogáról szólva a körültekintés, az alaposság szükségességét hangsúlyozta a SZOT főtitkára. A szakszervezetek természetesen nagyjából ismerik a gazd--"gi vezetők jó és rossz tulajdonságait mégsem hagyatkozhatnak pillanatnyi ismereteikre. Széles körűen tájékozódjanak. mielőtt a vezető munkáiéról véleményt mondanak. Végül arról szólt, hogv a szakszervezeti mozgalom munkája javításának legfőbb forrásá n munkásosztály gazdag tapasztalata. Fontos kér-' désekben csak úgv dönthetnek. ha ismerik a munkahelv valamennyi dolgozójának véleményét. hogy vállalatok közötti átcsoportosításokra lényegében nem került sor. Az üzemeken belüli átcsoportosításokkal egvüttiáró képzést, átképzést az érintett dolgozók reális egyéni érdekeinek szem ellőtt tartásával oldották meg. A vállalati dolgozók szociális ellátását alapvetően meghatározó jóléti és kulturális alap képzésének egves szabályai több problémát okoztak, ezért a szakszervezetek módosításokat kezdeményeztek a Minisztertanácsnál. A javaslatokat a Minisztertanács elfogadta, az illetékes állami szervek utasítást kaptak arra. hogv az új szabó Ivókat 1981 október végéig dolgozzák ki. A tanácsülés mindkét jelentésit elfogadta. „Megújuló” olajmezők Fokozatosan növekszik a dél-zalai olajmezők termelése a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat szakemberei által kidolgozott másodlagos művelési technológiák alkalmazásával a bázake- rettyei olajmezőn. A lecsökkent rétegenergiát széndioxidgáz besajtolásával pótolják, s igy a kőzetben maradt olaj további jelentős hányadát hozzák felszínre. Gáspár Sándor felszólalása A SKÁLA-COOP sikerei 1 vállalati-intézményi rendszer korszerűsítése Kongresszusra készülve Küldöttválasztó és tisztújító közgyűlést tartott a TESZfiV A Szolnok megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége tegnap délelőtt tartotta meg a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban a mozgalom negyedik kongresszusát előkészítő küldöttválasztó, valamint tisztújító közgyűlését. A megye 58 mezőgazdasági, egy halászati téeszének tagságát, és négy szövetkezeti társulást képviselő, százhuszonnégy küldött tanácskozásán részt vett Dénes Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. Nyíri Béla, a TOT főtitkárhelyetiese, Barta László, a megyei tanács elnöke és Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság titkára. A jelenlévőket Bódi Imre, a megyei szövetség elnöke köszöntötte, majd szóbeli előterjesztéssel Kardos Sándor, a TESZ0V titkára egészítette ki a küldötteknek írásban előre megküldött jelentést a harmadik kongresszus óta végzett tevékenységről, és a soron következő kongresszus állás- foglalásához készített javaslatokról. A beszámolóból kitűnt, hogy a megyei szövetség elnöksége és apparátusa az utóbbi öt esztendőben is eredményesen segítette a tagszövetkezetek gazdasági tevékenységét, társadalompolitikai feladatainak teljesítését, hozzájárult a megye téeszeinek dinamikus fejlődéséhez. A két kongresszus közötti időszakban elért, alapvetően a termelékenység javulásából származó termelésfejlesztést olyan megyei eredmények reprezentálják, mint például az üzemi termelési érték 41,8 százalékos növekedése, a szövetkezeti bruttó jövedelem több mint negyven százalékos emelkedése. A társadalompolitikai célkitűzések sikeres megvalósítása révén tovább erősödött a szövetkezeti demokrácia, megszilárdult a törvényességi munka, lényegesen javultak a mezőgazdaságban dolgozók élet- és munkakörülményei. Átfogóan számba vették a beszámolók, de a küldöttközgyűlés vitájában hozzászóló vendégek és küldöttek is beszéltek a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom időszerű feladatairól, amelyek megvalósítása a következő években elősegítheti, hogy a megye szövetkezetei az eddigieknél is nagyobb arányban járuljanak hozzá a népgazdasági egyensúly helyzetének javításához, a termelékenység hatásának fokozásához. Dénes Lajos miniszterhe- ’ lyettes elismeréssel beszélt a Szolnok megyei termelőszövetkezetek két kongresszus között végzett munkájáról, az elért eredményekről. Arra biztatta a gazdaságok vezetőit, hogy munkájuk során tárják fel, és mihamarabb hasznosítsák a tömegtakarmányok termelésében és energiatakarékos tárolásában — tartósításában, az okszerűbb tápanyag-visszapótlásban és a termőföld maradéktalan kihasználásában meglévő tartalékokat. Nyíri Béla röviden áttekintette a termelőszövetkezetek első kongresszusa óta megtett utat, majd arról beszélt, hogy a mezőgazdasági üzemekben tovább kell erősíteni a vállalatszerű gazdálkodást, a rendszerszemléletet. Nem azok példája a követendő — hangsúlyozta —, akik állandóan a szabályozókat bírálják, hanem azoké, akik rugalmasan, előrelátó és ésszerű kockázatvállalással igyekeznek alkalmazkodni á gazdasági környezet változásaihoz. Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság és a megyei tanács elismerését tolmácsolta a küldötteknek, és rajtuk keresztül a megye termelőszövetkezeti tagságának azokért az erőfeszítésekért, amelyekkel a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére összességében teljesítették a népgazdaság ötödik ötéves tervében meghatározott mezőgazdasági feladatokat A további tennivalókkal kapcsolatban elmondotta, hogy az exportképesség javítása érdekében növelni kell a megyében a gabonafélék termelését, kalászosokkal és kukoricával hasznosítva a gazdaságok szántóterületének hatvan százalékát. A megyei adottságokat jobban szem előtt tartva, elsősorban a meglévő férőhelyek jobb kihasználásával, rekonstrukciókkal és a genetikai tartalékok feltárásával növelni szükséges az állattenyésztési ágazatok termelését. Van még tennivaló a szövetkezetek munkájához kapcsolódó, gazdaságos, kiegészítő tevékenység fejlesztésében, és a gazdaságok termelési színvonalának differenciáltságát csökkentő együttműködés szélesítésében, a jobb gazdasági helyzetben lévő és az alacsony jövedelmezőségű szövetkezetek között. Valamennyi hozzászóló — szám szerint tizennégyen — hangsúlyozta, hogy a következő években is a gazdasági munka javítása lesz a termelőszövetkezetek legfontosabb feladata. Ezt jól segíthetik azok a javaslatok, amelyekkel a kongresszusi állásfoglalások kialakítását kívánja segíteni a megyei küldöttközgyűlés. így többek között a szövetkezetekre vonatkozó szabályozórendszer egyszerűsítésével és stabilizálásával, az újratermelés lehetőségét jobban biztosító elvonási és hitelfeltételek kialakításával kapcsolatban várnak a szövetkezetiek egységes állás- foglalást a kongresszustól. A műszaki és kémiai alapok hatékonyabb hasznosítása, a hazai mezőgazdasági gép- és alkatrészkínálat, valamint a műtrágya- és növényvédő- szer-ellátás színvonalának javítását sürgeti. A háztáji gazdálkodást segítené elő az adózási rendszer korszerűsítése és az integrálást végző üzemek anyagi érdekeltségének fokozása. A vitában elhangzottak összefoglalása után küldöttválasztással, tisztújításokkal és a szövetség testületéinek újraválasztásával folytatta munkáját a közgyűlés. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek decemberben ösz- szeülő IV. kongresszusára huszonnégy küldöttet választottak, akik közül öten a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsában is képviselik Szolnok megye szövetkezeti parasztságát. A TESZÖV új elnöke Szegő László, a túr- kevei Vörös Csillag Tsz elnöke lett, a titkári tisztségben a küldöttközgyűlés megerősítette Kardos Sándort. A tanácskozás kitüntetések átadásával ért véget, Nyíri Béla a szövetség testületéiben hosszabb időn át eredményesen tevékenykedő négy tisztségviselőnek nyújtotta át a TOT Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetést. T. F. Ezermesterség az élet Munka közben Az élet; ezermesterség. — A környezetemben fellázadó (és természetesen mindig a legkellemetlenebb pillanatokban csütörtököt mondó) használati tárgyak hálójában vergődve, olykor bizony csüggedten kell megállapítanom ezt az igazságot. Máskor viszont — igaz, irigységgel is jócskán megtűzdelt — lelkesedéssel figyelem, hogy némelyek milyen sikeresen felelnek e parancsoló szükségszerűség kihívásaira. Itt van például Borsányi János, aki a szolnoki pályaudvar szomszédságában működő Kertészek Boltját vezeti. Amíg beszélgetünk, öt- percenként csöng a telefon, s majdnem ilyen sűrűséggel nyílik-csukódik az iroda ajtaja. A tanácstalanul kérde- zősködők minden esetben szakszerű választ kapnak. Percek alatt kiderül, hogy Borsányi János szakavatott állattenyésztő, növénytermesztő, borász, gépész egy-1 személyben, aki ráadásul a lópatkolás „rejtelmei” között is otthonosan mozog. Ami a sokoldalúságot illeti: rá van kényszerítve, hiszen — a vetőmagtól kezdődően a borászati kellékekig — több mint ötezer cikkféleséget árusítanak. — Ilyenkor ősszel mit keresnek leginkább? — kérdezem. — Most a kerti ásó a sláger. Van olyan nap, hogy húszat is eladunk beíőle. Egyre többet visznek például a négyszáz forintos, speciális kerti ásóból, amelynek jellemző tulajdonsága, hogy bár nem fut mélyre, hatalmas darab földet lehet vele kiemelni: fölöttébb alkalmas tehát a különféle gyökerek, gumók kiemelésére. Aztán sok fogy a műtrágyákból és a talajfertőtlenítő vegyszerekből is. No, és a vetőmagok! — hiszen a petrezselyemnek. a sárgarépának, az áttelelő borsónak, salátának és kelkáposztának már ezekben a hetekben földbe kell kerülniük. — Csupa filléres dolog. Nem lehet valami nagy a forgalmuk mostanában. — Ellenkezőleg. A szeptemberi—októberi napok olykor szinte tavaszias nyüzsgésben telnek, s a napi bevétel is általában tízezrekben mérhető. Egy hét alatt eladtunk például nyolcvan üvegballont és százhatvan műanyagballont. Aztán itt vannak a kisgépek! — És alkatrészek vajon kaphatók ezekhez a gépekhez? — Éppen most kaptunk olasz és japán alkatrészeket, egymillió-kétszázezer forintos értékben. A kisgépek gyorsan növekvő népszerűségénél kissé elidőzünk. Én bizonyos fokú meglepetéssel hallgatom, hogy a tízezreket leszámoló vevők között van huszonéves orvos, középkorú ügyvéd, hetvenegynéhány esztendős, falusi bácsika is. S hogy valamennyi szakértőként, az összes típus jellemző tulajdonságainak ismeretében választotta ki a neki leginkább megfelelő szerkezetet. Pedig a magyarázat — Borsányi János üzletvezető vélekedése szerint — egy-1 szerű: ezermesterség az élet, különösen azé, aki kertészkedésre adta a fejét. — káposztás —
