Szolnok Megyei Néplap, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-16 / 243. szám

1981. OKTÓBER 16.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Buszban tanácskozott a vezetőség

a kuncsorbai Búzakalász Tsz-ban

határszemle

Ha egy mezőgazdasági üzem központja előtt sok a gépkocsi, a motorkerékpár vagy a kerékpár, akkor általában gyűléseznek. A minap — mondván, hogy hátha hamarosan véget ér a megbeszélés, — mégis bekopogtattam a kuncsorbai Búzakalász Tsz járművekkel körülvett központi irodájába. Kivételesen nem érkeztem rosszkor, becsöpperitem ugyanis egy rendhagyó testületi ülésre.

í— Minden tavasszal és ősszel úgy tartunk kibővített vezetőségi ülést, — magyarázta a határba tartó autóbuszon Péntek Ferenc főkönyvelő — hogy a testület tagjaival és az ágazati szakvezetőkkel körbejárjuk a földjeinket, megtekintjük az időszerű munkákat. Hasznos dolognak bizonyult ez, mert ugye több szem többet lát. Mindig jól segíti az irányító munkánkat az ilyen határszemléken látottak-hallottak megvitatása.

A téesz XIII-as dűlőútján lassít az autóbusz, megállunk a kukoricatáblát borotváló kombájnoknál. Kíváncsi kezek tépik a fosztást egy-egy jól megtermett csőről, a vezetőségi tagok némelyike túl nedvesnek tartja még a szemeket. Érdekes magyarázattal szolgál Simon Ferenc növénytermesztési ágazatvezető:

— Az ötszázharminc hektáron termett kukorica meg- szárítása nagyon költséges lenne, tavaly is sok pénzét vitte el a szövetkezetnek. Az idei termést 32—38 százalékos víztartalommal törjük, és szárítás nélkül szállítjuk a Törökszentmiklósi Állami Gazdaságba. Ezerötszáz tonna nedves kukoricát vásárolnak meg tőlünk, alapanyagnak a CCM néven most elterjedőben lévő kukorica szemcsőzúzalék készítéséhez.

Azt már az elnök, Gazdag János mondta el, hogy miben látja hasznát a két mezőgazdasági üzem a nyers kukorica értékesítésének, illetve megvásárlásának.

— A nagy szarvasmarhaállománnyal rendelkező állami gazdaságnak jól jön, hogy olcsóbban jut a takarmánykészítésnél nélkülözhetetlen kukoricához, és a szükséges mennyiséget nem kell a saját földjein, a jobban értékesíthető hibridkukorica-terület rovására megtermelnie. Jól járunk mi is, mert így az elővetemény, a kukorica hamarabb lekerülhet a táblákról, idejében elkészíthetjük azokat az őszi vagy a tavaszi vetéshez. — Ugyanakkor tonnánként 250 —300 forint ára tüzelőolajat spórolunk meg azzal, hogy nem szárítjuk a szemeskukoricánkat.

Kőhajításnyira a gépműhely mögött — ott volt az alkalmi határszemlénk következő állomása — öt vetőgép csoroszlyái csíkozták a szépen megmunkált talajt.

— Nagyon kell igyekeznünk a búza vetésével, — bizonygatta a jelenlévőknek

Hasznos (ós hagyományos)

a növénytermesztési ágazatvezető. — Az idei 750 helyett jövőre ezer hektáron szeretnénk aratni. Érdemes növelni a kalászosok területét,

1982-ben már a termés fel- vásárlási árával is ösztönzik erre a gazdaságokat Vétek lenne nem kihasználni az ilyesféle prémiumlehetőséee- ket, mert lám, jól jártunk a cukorrépával is. Negyven százalékkal növeltük a termőterületet, vásároltunk egy új •' betakarító gépsort. Az idei búzakiesésből hét-nyolcszázezer forintot pótol majd a cukorprémium.

Nem sokáig rázattuk tovább magunkat a téesz buszával, máris felpiroslott előttünk az új Herriau répakombájn. Sok gazdaság répaföldjén jártam most őszszel, de még sehol nem láttam akkora gyökereket, amekkorákat a kuncsorbai határban forgat ki a gép. És a jókora táblában alig itt- ott látni gyomot, száradó gazt.

— Nem restelltünk kapát fogni, ha kellett, a központi iroda dolgozói is megtették — emlékezett a kapálással töltött nyári hétvégekre a főkönyvelő. — Meg is lett a gondos növényápolás eredménye, ebben a táblában 45 tonna répa termett egy hektáron. A szedését kicsit lassította a legutóbbi esőzés, de korrekt volt a cukorgyár. Amennyivel elmaradtunk az időjárás miatt, annyival megemelte most az átvételt.

A legfiatalabb vezetőségi tagot, Nagy Györgyné borjúnevelőt nem a répa föld alatti része érdekelte. Morzsol- gatta az apróra szecskázott répalevelet, amit szépen rendre rakott az ügyes betakarító gép.

— Nedvesek még a szemek a csöveken, de jobban jár a téesz ha nyersen értékesíti a kukoricát

— Jó takarmány lenne belőle.

— Lesz is — biztatta az elnök. — Ezerötszáz tonna silót kétszítünk a hízómarháinknak leveles répafejből, a kombájnokról hátrahagyott kukoricaszár-zúzalékkal keverve.

Visszaútban a központi irodához lánctalpas erőgép tért ki a busz elől. Varga Balázs és Kovács János mondták a mögöttem lévő ülésen:

— Valamelyik elhagyott

tanyának meg vannak számlálva az órái. Most vásárolta a téesz, terven felül, ezt a T—100-ast, meg hozzá egy gyökérfésűt. Hamarosan

megkapjuk a többi munkagépet is, a tuskózót és a tolólapátot. Az utóbbi három évben 48 hektárnyi területet állítottunk vissza művelésbe, ennek egyharmada már az idén termett is. Van még vagy hatvan tanyahely, amiket ha felszámolunk, két év múlva, vagy azután, újabb negyven-ötven hektárral nagyobb területen termelhetünk búzát, kukoricát, cukorrépát.

T. F.

Építők- és Építőanyagipari Cjítási Találmányi Kiállítás nyílt meg a napokban a BNV 18-as számú pavilonjában. A kiállításon 27 építőipari és építőanyagipari vállalat vesz részt, a bemutatott 134 termék közül 38 találmány. A kiállításon szereplő újítások és találmányok 60—70 százaléka más vállalatoknál is felhasználható

Népünk tettekkel váltja valóra pártunk politikáját

Németh Károly beszédet mondott a nyíregyházi kommunista aktivén

Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán és tegnap Szabolcs-Szatmár megye vendége volt.

Szerdán Nyíregyházán, a pártbizottság székházában találkozott a megyei pártbizottság végrehajtó bizottságának tagjaival, a társadalmi szervezetek vezetőivel.

A' Központi Bizottság titkára délután Tiszavasvári- ba látogatott.

Németh Károly tegnap hazánk keleti kapujába, a záhonyi MÁV-körzetbe ment. Ez Szabolcs-Szatmár megve legtöbb munkást foglalkoztató üzeme.

Németh Károly a délutáni órákban részt vett. és beszédet mondott a Nyíregyházán rendezett kommunista aktíván.

Bevezetőben elismeréssel szólt Szabolcs-Szatmár megye országos átlagot meghaladó eredményeiről, maid W folytatta: az itt élő és dolgozó kommunisták és pántonkívüliek miközben megyéjüket gyarapították, részesei voltak a nagyobb közösség. a haza gyarapításának is. Jól tudiuk. hogy van még behozni való ezen a tá- ion. még nagyobb mint másutt. Mégis úgy gondolom, büszkék lehetnek az eredményekre. amelyek magukon hordozzák a minőség iegve- ilt is.

Németh Károly ezután az ország belső viszonyairól, munkánkat és életünket befolyásoló körülményekről

szólt:

— Nem élünk gondtalanul, nagyon sok a dolgunk, körülöttünk számtalan feszültséggel terhelt a világ és mindezek a körülmények akaratunktól függetlenül hatnak belső viszonyainkra és fejlődési lehetőségeinkre is.

Mégis azt mondom, ió érzéssel fogadhatjuk, hogy hazánkban rend és nyugalom van. népünk politikai közérzete ió. belpolitikai helyzetünk kiegyensúlyozott. és ami a legfontosabb és talán mindennek a forrása is: ió és zavartalan a párt és a tömegek közötti bizalom. Az ország stabilitása nemzeti vívmány amelynek megőrzése nélkülözhetetlen feltétele annak hogy megbirkózzunk aá előttünk álló feladatokkal. hoev leküzdiük a fejlődés útjában álló akadályokat. Népünk tetteivel, cselekedeteivel támogatja és váltja valóra pártunk politikáját

Az idei esztendő első 8—9 hónapjának gazdasági eredményeiről szólva elmondotta: ha terveinket mennyiségileg nem is minden területen tudtuk és tudiuk teljesíteni. — esetenként ez nem is lenne célszerű — azért, a terv főbb követelményei összhangban népgazdaságunk érdekeivel, megvalósulnak.

— A mi társadalmunk minden osztálva és r'Vp nagy politikai érettségről tesz tanúságot. Megérti, hogy mosit az eredmények megszilárdítása, a további fejlődés alapjainak a lerakása a so- ronlévő feladat. Az ösz- szes körülményeket mérlegelve a XII. kongresszuson ezt a célt tűzhettük magunk elé és ezt foglalja törvénybe VI. ötéves tervünk is.

— A haza sorsáért érzett felelősség az internacionalista gondolkodás és magatartás a közösségi szellem ieen jelentős mértékben megerősödött közvélemén vünkben. Gyarapodik azoknak a száma — és itt százezrekről van szó — akik önzetlenül dolgoznak a közösségért, nemcsak egyszerűen a munkaköri kötelességüket végzik el.

A Központi Bizottság titkára ezt követően a számunkra is egyre szigorúbb nemzetközi gazdasági körülményeket elemezte. Rámutatott, hogy ezzel hosszú távon számolni kell, és számolunk is. Sokakban felmerül a kérdés: képesek va- gyunk-e ilyen körülmények között elérni a XII. kongresszuson kitűzött célt, élet- színvonalunk megőrzését és megszilárdítását, közben élet- körülményeink javítását?

— Az, hogy ezt elérjük, helytállást és áldozatkészséget követel valamennyiünktől. Nem könnyű program ez, de végrehajtható.

— Annak, hogy minden területen előre haladjunk, a gazdaságban, tudományban, a kultúrában gazdagon kibontakozzanak alkotóképességeink, legfőbb feltétele az, hogy a párt eddigi politikai irányvonala következetesen érvényesüljön mind országosan, mind annak helyi alkalmazásában. Meg kell védeni a párt politikáját mindenfajta torzítással szemben. A lényeg az, hogy pártunk politikáját, a XII. kongresz- szus határozatait, amelyek a párttagság és népünk túlnyomó többségének cselekvő támogatásával találkoznak, valóra váltsuk.

Nyomatékosan hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára a szocialista demokrácia fejlesztésének fontosságát, s elismeréssel szólt arról, hogy Szabolcs-Szatmár megyében több mint 35 ezren hallatták szavukat a hatodik ötéves terv előirányzatairól folytatott vitákban.

Az eredmények nem ön- maguktól születtek. Sok harc, küzdelem van mögöttük. A jövőt tekintve is az a legfontosabb, hogy minden új és új kérdésben meglegyen a párt egysége a Központi Bizottságtól az alapszervezetekig.

— Számunkra a XII. kongresszus határozatai az irányadóak. Igényesebb munkára, kezdeményezőbb magatartásra, a kezdeményezők megbecsülésére és támogatására van szükség. Azzal fejezem be, amiről Kádár elvtárs szólt: dolgozni minden helyzetben lehet és kell, kommunista másként nem is gondolkodhat. A Szabolcs- Szatmár megyei kommunistáknak jó egészséget kívánok. Lelkes munkával biztos, hogy tovább gyarapítják megyéjüket, s hozzájárulnak szocialista hazánk fejlődéséhez; terveink valóraváltásá- hoz — hangsúlyozta befejezésül Németh Károly.

I vándorgyűlés után "Mindennapi gondok „népgazdasági szemüvegen”

Szerdán négy (nehézipari, könnyű- és élelmiszeripari, beruházási és építőipari, valamint kereskedeln.i és közlekedési) szekcióban folytatta, és még aznap befejezte munkáját az Infó ’81 köz- gazdasági vándorülés Szolnokon. A rendezvénysorozat befejezése után a tapasztalatokról kérdeztük dr. Kiss Albertet, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettesét, a rendezvénysorozat egyik szervezőjének, a Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztálya Iparstatisztikai és Üzem- gazdasági Szekciójának elnökét.

— Az évenként megrendezésre kerülő vándorülés témájául az idén miért az anyaggazdálkodás problémakörét választották?

— Az első napi plenáris ülésen elhangzott előadások azt hiszem, jól mutatták az e területen megoldandó feladatok fontosságát. Néhány szóban nehéz lenne érzékeltetni az anyaggazdálkodás jelentőségét, annyit azonban feltétlenül meg kell említeni, hogy népgazdaságunk továbbfejlődésének egyik sarokköve az anyagfelhasználás hatékonyságának igen jelentős javítása.

— Miként szolgálta a mostani kétnapos rendezvény e cél elérését? Egyáltalán, mién hasznosak a most tizenegyedszer megrendezett vándorülések?

Beszélgetés dr. Kiss Alberttel, a KSH elnökhelyettesével

— Az utóbbi kérdéssel kezdeném. Tapasztalataim szerint az ilyen „társadalmi” alapon megrendezett viták azért érdekesek, mert alkalmat adnak a különböző területen dolgozó szakemberek találkozására. A gazdasági irányításban dolgozók cserélhetik ki véleményeiket vállalati közgazdákkal, a gazdálkodás mindennapi gondjait mód van „népgazdasági szemüvegen” át megszemlélni, és az sem lényegtelen, hogy a viták — és nem utolsó sorban a személyes beszélgetések során — a más-más üzemekből érkezők jó ötleteket kaphatnak a náluk éppen aktuális feladatok megoldásához.

Hogy a mostani anyaggazdálkodási vándorülésnek mi volt a haszna? Számos előadás hangzott el a két nap alatt, és a viták során is sok újszerű javaslat született. A szekcióüléseknek nem mindegyikén vehettem részt, de így is több, egyes vállalatoknál már bevált, módszert ismertem meg. Vállalati vezetők javasoltak meglepő dolgokat a gondok megoldására a gazdaságirányító szerveknél dolgozók mondták el, hogy ők személy szerint miként változtatnák meg az anyaggazdálkodás mai rendszerét. .. Persze, az ötletek használhatóságáról még meg kell győződni, meg kell találni a módot, hogyan érvényesíthetők a javaslatok a gazdasági szabályozók bizonyos elemeinek esetleges módosítása során.

— ön személy szerint melyik problémakört tartotta a legérdekesebbnek?

— Az eddigi Infókracsak a termelő vállalati* képviselőit hívtuk meg, hivatalosan az idén vettek részt először a „forgalmi szféra” szakemberei is. Nem véletlenül. Az anyaggazdálkodás egyik legégetőbb mai gondját a készletezés hiányosságai jelentik, a nehézségek enyhítésében pedig igen sokat segíthetne a kereskedelem. Az iparvállalatoknál többek között például azért nagyok a készletek, mert az úgynevezett termelőeszköz kereskedelmi (TEK) vállalatok nem készleteznek, még a kisfogyasztókat sem képesek raktáraikból kiszolgálni. A TEK-eknél persze nem minden alap nélkül hivatkoznak arra, hogy nincs elég pénzük a készletezésre. Egyszóval a termelőknek és a kereskedőknek volt miről vitatkozniuk. Megoldás nem született, de számos értelmes, a kutató munkának irányt szabó javaslat igen.

— vszj --