Szolnok Megyei Néplap, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-15 / 242. szám

1981. OKTÓBER 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Az ütemtervnek megfelelően halad az Árpád-híd át­építése. Ebben az évben a kiszélesí­tett pesti hídág acélszerkezetének szerelését fejezik be. A munkálato­kat a Clark Ádám elnevezésű úszó­daru segíti, amely — mint képünkön is látható — könnyedén emel fel s illeszt a he­lyére egy 85 ton­nás elemet Víz helyett ígéretek Bánhalmán gombamódra s záporodnak a mutatós, szebbnél szebb családi há­zak. Nem csoda, errefelé tisízta a levegő, csendes a környezet, és a iószáHtartás- ra ideálisan alkalmas a rnű- út melletti, ma már 900 lel­ket számláló település. A la­kóházak gyarapodása miatt érzett örömbe azonban üröm is vegyül. Bende János. Vö­rös Hadsereg úti lakásában beszélgetünk a legfőbb gond­ról. — öt éve vettem a telket, házat építettem rá. egyszó­val otthonom lett. Villa­nyunk már van. de a víz! Az utcáról hordjuk, a közki­folyóról. Tucatnyi ígéretet kantunk: ha társadalmi mun­kában 'kiássuk az árkot, be­kötik a vezetéket. Nosza ös-’- szefogott az utca aoraia. nagyja, mert a 240 méteres árok azért nem gyerekjáték! Hoztunk gépet is. segített a gazdaság. egyszóval nem volt bal az igyekezettel. Mindez máiusban történt de a fürdőszobánkban még ma sincs víz. Két gyerekünk van. iószággal is bíbelődünk, és karon cipeljük a temér­dek kannát. Legyünk türe­lemmel mond iák: de füröd­ni. inni. mosni, az állatokat itatni addig is kelt Anitái László 85 éves. a fe­lesége öttel kevesebb, ök a Vörös Hadsereg út 43-as szá­mú házban élnek, egy muta­tós úi épületben. — A budapesti 'lakásunkat adtuk el azért, hogy lek öl­tözhessünk Bánhalmára. ígv öregségünkre közelebb le­gyünk a családhoz. Megcsi­náltattuk a fürdőszobát a vízvezeték-rendszert, készen van a ház. de bekötve ma sincs a víz. Három éve rozs­dásodik a bovterünk. azt se tudjuk io-e vagy rossz, mert lassan a garancia is letelik. Tessék elképzelni. 80 évesen járjak a kútra? Akkor mi­Avagy miért . morognak a bánhalmiak? nek ígérték meg különböző fórumokon: itt a víz. a jövő hónapban, két hét múlva be­kötik. legyünk nyugodtak. Arra szeretnénk választ kap­ni. melyik az a jövő hónán? Egyébként ifjú Maróti Im- rééknek. Czifra Bertalanék- nak és a többieknek is ugyanez a gondjuk. Nem be­szélve arról, hogy ezen az út­szakaszon nem kevesebb, mint 19 apróság él a szülei­vel. Már pedig ahol kicsik is vannak, ott különösen so­kat kell mosni. A gyönyörű, modem fürdőszobákkal épült házak ..vizes” helyiségeit — jobb hí ján — évek óta kam­rának. lomtárnak használják bosszús, tulajdonosaik. Csókái Jánosnak a Víz- és Csatomamiűvek karícagi üzíem vezető j ének ismerősek a panaszok. — Az alapvető probléma az. hogy a jelenlegi bánhal­mi magaslati /tározó mind­össze öt köbméteres1 és na­gyon alacsonv. lev. ha meg­indulna a lakásokba a töme­ges vízbekötés — aminek nincs elvi akadálya — félő. hogy ez a rendszer képtelen lenne a megfelelő nyomást biztosítani. Azaz fehéren-fe- ketén kimondva, nem hoev a bovlenokba. de a fürdőszo­bai csapokba sem iurtna meg­felelő mennyiségű víz. — Hány újabb bekötést bírna el ez az ideialenes tá­rozó? — Ismétlem. szakmai szempontból mi nem tartiuk célszerűnek a nagyarányú fejlesztést, elvégre a jelen­legi technikai kivitel alkal­matlan arra. hogy a fürdő­szobák zömét ellássa folyó­vízzel. Ha mégis tanácsolha­tok valamit, azt mondom, hogy tucatnyi házon kívül nem érdemes többet a veze­tékre kötni. Vadászi Tibomé a kende- resi Nagyközségi Tanács vb- titkára alig pár hónapia töl­ti be a tisztét, de már ő is eléggé megismerte ezt az ügvet. — Tudjuk, a jelenlegi tá­rozó pótmegoldás. Tervbe vettük egy úi 50 köbméte­res torony építését, és attól várjuk, hogv rendeződjék a bánhalmi vízpanasz. Egyéb­ként október 10-e után foly­tatódnak a bekötések, és úgv tervezzük, annyi házba visz- szük be a vizet, amennyit el­bír a ielenlegi rendszer. — Méa a tanács illetéke­sei sem eavformán foalaltak állást a bekötések ideiéről. — Sajnos, az úi toronv 800 ezer — 1 millió forintba ke­rülne. és ennyi pénzünk most nincs erre a célra. Folynak a tárgyalások, több szervet megkerestünk anyagi támogatásért. Volt ahol segí­tették a kérésünket, máshol elzárkóztak a támogatás elől. Én azonban remélem, hogv mégis találunk valamilyen megoldást. Mi tagadás, ió lenne egy­értelműen tisztázni a falu lakossága előtt a bánhalmi vízbekötések várható dátu­mát. A bekötési ütemterv elkészült, az ügy bonyodal­mai egyre nagyobb szenve­délyt kavarnak. Elvégre so­kan elmondták: becsapva ér­zik magukait. eddig csak az ígérgetés folyt, de vaion mi­kor folyik a víz a bánhalmi vadonatúj fürdőszobák me­leg- és hidegvizes csaoiai - ból? D. Szabó Miklós A magánoktatói tevékenység új szabályozása Édes anyanyelvűnk Országos verseny Sátoraljaújhelyen A sátoraljaújhelyi Városi Tanács — más intézmények­kel közösen — az idén nyol­cadik alkalommal rendezi meg a középfokú iskolák ta­nulói számára az „Édes anyanyelvűnk” országos ver­senyt. A döntőre október 17-én és 18-án kerül sor Sá­toraljaújhelyem laz országi- szer te lezajlott területi dön­tők legjobbjai, összesein százhuszonegy diák részvé­telével. Az országos döntő hatvankét gimnazista és szakközépiskolás, továbbá ötvenkilenc szakmunkáskép­ző intézeti tanuló ad számot magyar nyelvi felkészültsé­géből. A magánjellegű, iskolán kívüli oktatás új szabályo­zásával évtizedek óta ér­vényben levő rendelkezés korszerűsítéséről * határozott a napokban közzétett ren­deletében a művelődési mi­niszter. Az új rendelkezés lényege az, hogy a jövőben a fővá­rosi, illetve a megyei taná­csok szakigazgatási szervei engedélyezhetik a hozzájuk fordulóknak az iskolán kí­vüli oktatómunka megkez­dését­A fővárosi, illetve megyei tanács művelődésügyi osztá­lyához intézett kérvények­ben a többi között szerepel­nie kell az oktató iskolai végzettségének, foglalkozá­sának és a tanítani kívánt ismeretanyag leírásának is, hogy az illetékesek megala­pozottan dönthessenek ar­ról: megfelelő-e a kérelme­zők képzettsége, szaktudása a tevékenység gyakorlásá­hoz. A magánjellegű képzési formák fenntartásához tár­sadalmi érdek is fűződik: számos szakterület elismert művelője vállal olyan tanít­ványokat, akik az állami oktatási forrnák között csak nehezen találnának speciá­lis érdeklődési körük­nek megfelelőt. A két leggyakrabban előfordu­ló magánoktatód tevé­kenységet — a nyelvoktatást valamint a különböző tan­tárgyak vizsgára való fel­készítését — az új jogsza­bály nem köti engedélyhez, amennyiben egyidejűleg öt tanítványnál többet nem vállal a magántanár. Együtt a gyerekekért Beszélgetés Varga Lászlóval, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkárával Az 1981/82-es tanév kezde­tével egyidőben megkezdő­dött az új úttörőév is. Az út­törővezetők kihasználva a több mint két hónapos nyá­ri szünetet, felkészülten lát­hatnak most munkához. Var­ga Lászlóval, a Magyar Üt- törők Szövetségének főtitká­rával a tervekről, a felada­tokról, a szövetség tenniva­lóiról beszélgettünk. — Egy változásban lévő is­kolarendszer keretei és kö­rülményei között kellett meg­fogalmazni a mostani úttörő­év főbb feladatait. Mire ügyeltek mindazok, akik részt vettek ebben a mun­kában? — Ügyelni kellett arra, hogy a meglévő módszerek mellett meghatározó szere­pet kapjanak az új, a diffe­renciáláson alapuló munka­formák is. Ez azt jelenti, hogy biztosítani kell a vá­lasztás, a programok, akciók közötti válogatás lehetősé­gét. Ebben az úttörőévben is érvényben van az országos tanács középtávra szóló program- és tevékenység- ,ajánlása, az úttörőcsapatok középtávú feladatterve. Szö­vetségünk az MSZMP XII. és a KISZ X. kongresszusá­nak határozatai szerint vég­zi munkáját. Folytatjuk az úttörővezetők VII. országos konferenciáján meghatáro­zott feladatok végrehajtását. Nevezetesen: az úttörőmoz­galom minden területén fi­gyelembe vesszük a társadal­mi igényeket és változásokat, tág teret nyújtunk a helyi lehetőségeken nyugvó rugal­mas program választásnak. Erre ügyelni kellett az idei mozgalmi év kezdetén is. — Ha jól értem, akkor most nincsenek központi, minden úttörőcsapatra köte­lező érvényű receptek? — Nincsenek. Mivel a le­hetőségek, az adottságok kü­lönbözőek, ennek nem is len­ne értelme. Az úttörőcsapa­tok mindenütt törekednek arra, hogy az elért eredmé­nyeiket megtartsák, illetve megszilárdítsák, a hagyomá­nyaikat megőrizzék, fejlesz­szék, a rossz, eredménytelen formákat igyekezzenek fel­cserélni a jobbal. Ez egész­séges folyamat. Tudomásul kell venni, hogy létjogosult­sága van minden olyan kez­deményezésnek, amely a mozgalmi munkát tartalmá­ban, színvonalában, hatásá­ban és játékosságában, az életkori sajátosságokhoz al­kalmazkodva gazdagítja. Az uniformizált programoktól illúzió lenne bármiféle ered­ményt várni. Ezért nincs is értelme annak, hogy kötele­ző érvényű recepteket ad­junk. Ez nem jelenti azt, hogy az elvárásokat ne fo­galmaznánk meg. Az úttö­rőcsapatok teremtsenek mi­nél több lehetőséget arra, hogy a gyerekek értelmes, társadalmilag hasznos és nem utolsósorban sikerél­ményt nyújtó munkát végez­hessenek. Ez csak akkor le­hetséges, ha a gyerekek is­merik a munka célját, ered­ményét, és azt maguk is le­mérhetik. Ilyen módszerek, akciók, programok kellenek. Az úttörőélet legyen élmény­szerű, tartalmas és romanti­kus. Ezt is csak akkor lehet elérni, ha a pedagógusok számításba veszik a gyerek- közösségek igényeit, és ha nem feledkeznek meg a he­lyi adottságokról, a körülmé­nyekről. Megalapozott, kel­lően előkészített, realitáso­kon nyugvó programokra van szükség. S ha úgy tet­szik, akkor ez elvárás ... — Köztudott, hogy jövőre már ötnapos munkahét sze­rint járnak iskolába a gye­rekek. Hogyan készülnek fel erre a változásra? — A felnőttek munka­rendjét követniök kell az ok­tatási intézményeknek is. A gyerekek heti elfoglaltsága csak így felelhet meg a csa­lád életrendjében várható változásoknak. Az oktatási intézmények dolgozóit nem lehet tovább terhelni. Nem beszélve arról, hogy nekik is jár ez a jelentős kedvez­mény. Mégis, mi azt várjuk, hogy az ötnapos tanítási rend bevezetése után még pezs­gőbbé válik az úttörőélet. S hogy mindez nem illúzió, azt bizonyítják azok az iskolák, ahol kísérleti jelleggel már most bevezették az ötnapos tanítási rendet. Kétszáz ilyen intézményről gyűjtjük az adatokat, összegezzük a ta­pasztalatokat. Azt már most is látni lehet, hogy az úttö­rőélet színvonalának javítá­sa csak akkor képzelhető el, ha a szülők még jobban együttműködnek az iskolá­val, s személyes részvételük­kel méginkább . segítik egy- egy úttörőcsapat munkáját. — A KISZ X. kongresszu­sán sok szó esett az átmenet­ről. Arról, hogy a nyolcadi­kosok hogyan találják meg helyüket az új közösségek­ben, a KlSZ-alapszerveze- tekben. Hogyan kívánják megkönnyíteni a gyerekek beilleszkedését? — Változott a képzési rendszer, hiszen a jövőben a Killián-kör foglalkozásait a nyolcadik osztályban tartják és nem a középiskolák, a szakmunkásképzők első osz­tályaiban. De ez még csak formális változtatás. Úgy vélem, hogy van más tenni­valónk is. A gyerekek, mi­előtt tagjai lennének a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetségnek, sokszor túl ró­zsaszín képet alkotnak az if- júkommunisták munkájáról, akcióiról. .Meg kell taníta­ni őket arra, hogy a KISZ életében is vannak kudarcok, rosszul sikerült akciók, s hogy keményen kell dolgozni minden KlSZ-alapszervezet- ben. ha azt akarják, hogy si­kerélményeik legyenek. Szük­ség van az idősebb KISZ- esek segítségére. Ez nem le­het kampányjellegű, amit egy-egy közösen szervezett programmal le lehet tudni. Ott, ahol a kapcsolattartás folyamatos, már most sin­csenek gondok az átmenettel. A „kiöregedett” úttörők ha­mar megtalálják helyüket, és gyorsan találnak maguknak értelmes munkát abban az alapszervezetben, ahová tar­toznak. A. S. Az óceántól az érig... Zenés irodalmi műsor a tiszaföldvári diákoknak Balázs Árpád beszélt Bartók életéről. Képünkön: a diákok gyűrűjében Az óceántól az érig vis­szajutni címmel zenés iro­dalmi összeállítást hallgat­hattak meg kedden délután a tiszaföldvári diákok. A művelődési ház nagytermé­ben az óvónői szakközépis­kola leányai és az ószőlői általános iskola énekkara várta a találkozást Balázs Árpád zeneszerzővel, Bencze Ilona színművésznővel, Csa­pó Károly Liszt-díjas éne­kessel, valamint Erdei Grünwaid Mihály irodalom­történésszel­A zsúfolásig megtelt he­lyiségben csupán egy pará­nyi terület állt az előadók rendelkezésére, de nem a közönség, és a fellépő mű­vészek fizikád közelsége ol­dotta fe] már az első pilla­natokban a hangulatot s teremtett baráti légkört, gondolati, érzelmi összhan­got, hanem Balázs Árpád varázsos egyénisége A mű­sort a zeneszerző állította össze, s vezetésére is ő vál­lalkozott A Bartókot, mint embert, s mint kom­ponistát bemutató más­fél órás előadás egyben ze­netörténeti áttekintést nyúj­tott a XIX—XX. századi muzsika korszakairól, a mű­fajok fejlődéséről, változá­sáról, a kortárs zeneszerzők munkásságáról Élményt nyújtóan ékelőd­tek a műsorba a Bartók hangját. zongorajátékát, népzenei gyűjtőútját felidé­ző magnetofon felvételek. Nagy lelkesedéssel kapcso­lódtak be a diákok a zenei irodalmi vetélkedőbe, amely ízelítőt adott mai költőink­nek a bartóki muzsika ih­lette alkotásaiból- Csapó Károly érzelemdús hanggal szólaltatta meg az Elindul­tam szép hazámból és az Által mennék én a Tiszán kezdetű Bartók gyűjtötte népdalokat. A versbetéteket művészi átéléssel bemuta­tó Bencze Ilona méltán ka­pott nagy tapsot a közön­ségtől. A találkozás befejezése­ként az ószőlői általános is­kola ének- és zenekara Ba­lázs Árpád műveiből össze­állított dales ókorra] kedves­kedett a művészeknek, a résztvevőknek.

Next

/
Thumbnails
Contents