Szolnok Megyei Néplap, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-11 / 213. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. SZEPTEMBER 11. f Szálr óve született Dutka Ákos „kallódó dallamai” Száz évvel ezelőtt szüle­tett Dutka Ákos. aki 1908- bam részt vett a modern maisvar költészet naev úira- kezdésében. forradalmi zász­lóbontáséiban: a Holman an­tológia meei elenteftésében. Ez az irodalomtörténeti je­lentőségű pillámat ott Nagy­váradon. szülővárosában kapcsolta össze a fiatal Dut­ka Ákost merész, úiat akaró társaival1. Ady EmdiréveL Babits Mihállyal. Juhász Gyulával. Balázs Bélával. Ernőd Tamással és Miklós Jutkával. A régivel való sza­kítás és az ú j hamson való megszólalás főleg Ady End­re nevéhez fűződött. De mellette mások is voltaik, a hollnaiposok. a mvusaitosok. akik ugyanúgy az ..új idők. úi dalait” akarták megszó­laltatni. Dutka Ákos 'költői sorsa igen érdekesen alakult. Fia­talon Ady társaként indult de mór korán .támadások érik Advhoz hasonló hangja miatt Kosztolányi és mások kemény ütéseit alig feled­tették a harcostárs. Ady meleg szavai: ..Valóság és ismerni való tónv. hogv Dutka Ákos itt van. s ha nem vdlrna más. mint hivő harcosa a mi harcainknak, akkor is valaki... érték, akit be és le kell legyez­nünk.” Nem vitás, hoev Dutka Áikos költészetének egyik csúcspontja Nagyvá­radhoz. a Holrnao antológiá­hoz Advék irodalmi forra­dalmához kapcsolódik. S -ehhez méltó, ehhez mérhető korszaka nincs későbbi munkásságának. Ö maga ás később mindig a fiatalságá­ra gondolt regényes kor- rajzban meg is írta nagy­váradi éveinek történetét A Holnap városa címmel. Kölltői hangja kezdettől fogva impresszionista, teli zeneiséggel, fátyolos ábrán­dokkal. seiteümes-elmosó- dott hangudáitokkal. A tűnő pillanatot akarja megragad­ni. (Ha tűnt a perc. / az első tavaszi virág nyílását / Hóvirágok.) Az első világhá­ború „vénszagát” hozzá is elviszi a széli A vánadi es­ték hangulatát, a Körös­parti séták perceit, ameri­kai útjának pillanatait rövid versekben örökíti meg. Oly­kor úgy érezzük, hogy a költőibarát Juhász Gyula lí­rai hangiéhoz áll közei Dut­ka Ákos egy-egy alkonyati hanvulatképe. Nirvána-sej­telme. Az elmosódott han­gulatok ábrázolása sikerült talán legjobban a költőnek. A reggel ..opálos. hamvas”: a város ..párás uszályban áll”; Velence ..hosszú hűvös árkádok árnyával” fogadja: a szőnyegen „tűzszélű ár­nyak” pompáznak. A fegyel­mezettséget követelő szo­nett formát nagyon kedvel­te, épp lágy. mint Juhász Gyula. Eredeti életképszerű verset ír szonett formában (A csorda), máskor a világ­háború gondja nyomasztja (1916). s az alföldi 'katona arcképét rajzolja meg szo­nettjében (A közkatona). A felszabadulás után Má- riaremetén élt. Sokáig hall­gatott. maid új versekkel, válogatott versgyűjtemé­nyeivel jelentkezett. Kalló­dó dallamok címmel rendez­te sajtó alá verseit. Az volt az érzése^ hogy versdalla­mait elfeledik Szerencsére e jóslata nem vált be. Az öreg költőt a békéscsabai mvomdásztamiulók válogatott versednek új kiadásával lepték meg. A Holnaptól Remetéig cíművel (250 pél­dányban!). A csaknem 90 éves költő verselt a Magve­tő tette ‘közzé. Születésnap­ján nem volt egyedül, ba­rátai, olvasói kopogtattak be remetei házának kapu­ján 1970. szeptember 11-én jártunk nála a kecskeméti Forrás folyóirat .képvisele­tében”. Derűsen fogadott kis házában. -A versírás született betegség. Ügy lát­szik. én nem gyógyulok ki belőle soha” Vallotta meg az ekkor készült interjúban. A vénség balladájában bölcs rezignál tsáiggal tekint végig életén. Nem lázadozik, nem panaszkodik. A megértés de­rűje iária át. Lámpája ég a költészet tüze is világít még. Balzac zsugorodó ..sza- máirbőrét” emlegeti, mea- megáll az őszi kertben, el­tűnődik a múlton. Mintha ezt a kései Dutka-lírát nem becsülték volna eléggé. Igaztalanul csak a fiatalkor fényeire figyeltek, s a kel­leténél kevesebtn—y vették észre a költő ..őszikéinek” varázsét. Kallódó dallamok Dutka Ákos versei? Reménykedem, hogy nem. Bgy-eev évfor­duló. így ez a mostani — a költő századik születésnap­ja — jó alkalom a szám­vetésre. — SZE — A köpenyes ember magasba lendítette a kezét. Va­lami pattant a mennyezet alatt. Z-z-z! A rohamosztagos elejtette a fejszét, és hanyatt dőlt. Homloka közepéből sűrű tollazatú rövid nyíl állt ki. Csend lett. A roham- osztagosok hátrálni kezdtek, és szemükké] félénken ku­tatták a mennyezet alatt sorakozó szellőzőnyílásokat. A köpenyes ember leengedte a kezét és kiadta a paran­csot. — Takarítsátok el ezt a dögöt, de szaporán! Néhány rohamosztagos odaugrott, megragadta a ha­lottat és elvonszolta. Az ajtófüggöny mögül előbukkant a szürke tiszt, és hívón integetett. — Menjünk, dón Rumata — szólt a köpenyes. Rumata, a foglyok csapatát megkerülve, a függöny felé tartott. Semmit sem értett. A függöny mögött a sö­tétben megragadták, megmotozták, letépték övéről az üres kardlhüvelyeket, és kdtuszkodták a világosba. Rumata azonnal rájött, hová került. Don Reba dol­gozószobájába. a lila lakosztályba. Don Reba ugyanzon a helyein ült, szakasztott ugyanabban a pózban: feszül­ten kiegyenesedve. az asztalra könyökölve, összekul­csolt ujjakkal. Jobbra Cupik atya trónolt méltóságtel­jesen, figyelőn, összeszorított szájjal, balra pedig egy kedélyesen mosolygó, kövér ember, kapitányi rangjelzé­sű szürke egyenruhában. Amikor Rumata belépett, dón Reba halkan így szólt: — Íme. barátaim, a nemes dón Rumata. Cupik atya fatymálóan elhúzta a száját, a kövér pedig jóindulatúan bólogatott. — 77 —■ Szolnokon először Két nap alatt ötvenhét előadás Fiatal orvosok tudományos konferenciája A konferencia résztvevői Matal orvosok kétnapos tudományos konferenciája kezdődött tegnap Szolnokon, az 1981. évi egészségügyi if­júsági napok programsoroza­tában, A nagyszabású ta­nácskozást az Egészségügyi Minisztérium, az Egészség- ügyi Dolgozók Szakszerveze­te, a MOTESZ és a KISZ Központi Bizottsága közre­működésével a KISZ Szolnok megyei Bizottsága és a He- tényi Géza Kórház-Rendelő­intézet egészségügyi KISZ- hizottsága, valamint a kór­ház tudományos tanácsa rendezte. A két nap során négy szekcióban ötvenhét előadás hangzik el a gyomor- és vastagbéldaganatok diag­nosztikai és terápiás kérdé­seiről. Az előadások, a ke- rekaszital-beszéllgetések száz- egy résztvevője az ország minden jelentős egészségügyi intézményét képviseli. Az előadások rövid kivonatát a rendező szervek nyomtatott formában eljuttatták a kon­ferencia résztvevődnek. A tanácskozás megnyitóját tegnao délelőtt tíz órakor tartották a Megyei Művelő­dési és Ifjúsági Központ színháztermében. Az ünme- nélyes megnyitón jelén volt Barta László, a megyei ta­nács elnöke és Boros Ottóné, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője Dr. Csépányi Attila, a He- tényi Géza Kórház-Rendelő­intézet főigazgató főorvosa üdvözlő beszédében eredmé­nyes tanácskozást, hasznos ismeretszerzést kívánt a fia­tal orvosoknak. Emlékezte­tett arra, hogy a magyar egészségügyben számos jól felikészült, jelentős tudomá­nyos eredményeket felmuta­tó fiatal dolgozik, akik azon­ban a kutatások, a tudomá­nyos munka terén nem él­nek megfelelő mértékben a kapcsolatok kialakításának lehetőségével. így fordulhat elő, hogy egy időben többen kutatnak ugyanab­ban a témában, és jutnak — egymástól függetlenül — ugyanarra az eredményre Nyilván jóval hasznosabb volna, ha együtt, egymás ededményeit felhasználva te­vékenykednének. Éppen eh­hez, a tudományos eredmé­nyek mind szélesebb körű elterjesztéséhez járult hozzá a KISZ kezdeményezése, amikor 1978-ban első alka­tommal életre hívta a fiatal orvosiak és egészségügyi szakdolgozók tudományos ta­nácskozásait. Dr. Erdei Edit, a KISZ KB osztályvezető-helyettese megnyitójában röviden átte­kintette a konferenciasoro­zatok eddigi történetét EL mondta, hogy az 1978-as in­dulást követően 1979-ben háromszáz, tavaly pedig már 489 tudományos előadás hangzott el a tanácskozáso­kon, és az eddigi ifjúsági konferenciákon több mint háromezer fiatal orvos és egészségügyi dolgozó vett részit Az elmúlt évtől kezd­ve évenként tíz, — az egész­ségügyet legjobban foglal­koztató, legaktuálisabb — témában hirdetik meg az Egészségügyi Ifjúsági Napok konferen ciasorozatát. Ebben az évben — többek között — Békéscsabán, Szombathelyen, Sopronban, Debrecenben és Pécsen ren­dezték, rendezik meg a ta­nácskozásokat, amelyek az évek során, a fiatal orvosok és egészségügyi szakdolgozók tudományos továbbképzésé­nek rangos fórumaivá vál­tak. A szolnoki előadások je­lentőségét éppen a mostani tanácskozás központi témá­jának, — a gyomor- és vas­tagbéldaganatok diagnoszti­kai és terápiás kérdéseinek — megvitatása adja, hiszen ma Magyarországon a' ha­lálozások okai közül a szív­ás érrendszeri betegségek után a daganatos betegségek foglalják el a második he­lyet, megelőzve például a baleseteket és az egyéb be­tegségeket is. A megnyitót követően dr. Dómján Lajos, a kecskemé­ti megyei kórház főorvosa vezetésével kerekasztal-kon- ferencia kezdődött a gyo- mordaganatok diagnosztikai és terápiás kérdéseiről, majd előadásokkal folytatódott a tanácskozási A tegnapi két szekcióban hat előadást tar­tottak Szolnok megyei fiatal orvosok. A tudományos konferencia szervezői a résztvevők sza­bad idejének hasznos eltöl­téséről Is gondoskodtak, így a fiatal orvosok megismer­kedtek. Szolnok nevezetessé­geivel, rövid hajókirándu­lást tettek a Tiszán, sőt még szauniáztak is. A tanácskozás ma kerék­asztal-beszél getéssel és elő­adásokkal folytatódik Egri Sándor Fotó: Tarpai Szeptembertől Ifjúsági parlamentek A Minisztertanács határo­zata értelmében 1981. szep­tember eleje és 1982. április vége között ismét megrende­zik az1 ifjúsági parlamente­ket A szocialista demokrá­cia sajátos ifjúsági fórumait eddig három alkalommal — 1974-ben, 76-ban és 78-ban — hívták össze. A korábbi tanácskozások tapasztalataira épitve az Ál­lami Ifjúsági Bizottság ja­vaslatára, a Minisztertanács tavaly novemberben — a KISZ Központi Bizottságá­val és a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsával egyetér­tésiben — módosította a par­lamentek megrendezésének egyes szervezeti kérdéseit pontosította az ifjúsági par­lamentek jogkörét A szeptembertől kezdődő új — felmenő rendszerben szervezett — tanácskozások célja, hogy értékeljék az if­júsági törvény ágazati, me­gyei és helyi végrehajtását, megvitassák a következő parlamentig terjedő időszak­ra szóló intézkedési terve­ket valamint mozgósítsák a fiatalokat a hatodik ötéves terv feladatainak megvaló­sítására A tanácskozások lényeges feladata, hogy lehetőséget nyújtsanak a KISZ érdek- ífláp viselteti és érdekvédelmi jogainak gyakorlására szá­mot adjanak arról, hogy a KISZ jogai beépülitek-e a vállalatok, az intézmények szabályzataiba, mélyek érvé­nyesülésük tapasztalatai. Az 1981—82-es ifjúsági parlamenteket, amelyek megrendezése — a KISZ, a szakszervezetek, valamint a szövetkezeti érdekképviseleti szervek bevonásával — az állami szervek feladata, há­rom lépcsőben tartják meg: a munkahelyeken és az ok­tatási intézményekben szep­tembertől decfemberig, a több gyáregységből álló nagy vál­laltatoknál és az egyeteme­ken, főiskolákon 1982. első két hónapjában. Ugyancsak ekkor — 1982. januárjában és februárjában — rendezik a megyei tanácskozásokat is, míg az országos ágazati par­lamentekre 1982. márciusá­ban, áprilisában kerül sor. Az első lépcsőben tartan­dó munkahelyi, tanintézeti fórumokon valamennyi érin­tett fiatal részt vehet, a kö­zépszintű, valamint az orszá­gos ágazati parlamenteken küldöttek képviselik a kö­zösségeket. — A mi régi és rendkívül következetes ellenségünk — jegyezte meg dón Reba. — Ha ellenség, fel kell akasztani — mondta reked­ten Cupik atya. —- És önnek mi a véleménye, Aba testvér? — kér­dezte dón Reba, és udvariasan a kövér ember felé ha­jolt. — Tudja ... Én valahogy... — Aba testvér szórako­zottan elmosolyodott, és széttárta kurta ‘karját. — Ne­kem, tudja, valahogy mindegy. De talán mégse kössük fel... vessük máglyára. Mi a véleménye, dón Reba? — Igen, talán — felelte elgondolkodva dón Reba. — Tudja, — folytatta Aba testvér, és rámosolygott Ruimatára —, a söpredéket szokás felkötni... Nekünk vigyáznunk kell arra, hogy a nép körében megmarad­jon a tisztelet a rendek iránt. Mégis ősi nemzetiség sarja, jeles irukani kém... — Felkapott az asztalról egy lapot, és szemügyre vette. — Ö. még szoani is... Annál inkább! — Akkor vessük máglyára — bólintott Cupik atya. — Jól van — mondta dón Reba. — Megegyeztünk. Máglyára vetjük. — Különben, úgy gondolom, dón Rumata könnyít­het a sorsán — jegyezte meg Aba testvér. — Ért en­gem. dón Reba? — Megvallom, nem egészein ...-i- A vagyon! Nemes donom, a vagyon! A Rumata- család mesésen gazdag!... — Igaza van, mint mindig — mondta dón Reba. Cupik atya ásított, és az asztalról jobbra levő lila * függönyeikre sandított. — Nos, kezdjük el annak rendje-rnódja szerint — jelentette ki dón Reba sóhajtva. Cupik atya egyre a függönyökre sandított. Nyilván­valóan várt valamit, s nem érdekelte a kihallgatás. Miféle komédia ez? — tűnődött Rumata. — így hát nemes donom — fordult dón Reba Rurna- tálhoz —, rendkívül kellemes volna, ha válaszolna né­hány bennünket érdeklő kérdésre. — Üldözzék ki a kezemet — mondta Rumata. Oupik atya kétkedőén mozgatta az ajkát. Aba test­vér bőszen csóválta a fejét. — Vagy úgy? — mondta dón Reba. — Megértem önöket, barátaim. De tekintettel azokra a körülmények­re, amelyeket dón Rumata valószínűleg sejt... — So- katmondóan végigtekintett a mennyezet alatti szellőző­nyílás-sorokon. — Oldják ki a kezét — jelentette ki. — 78 — Valaki nesztelenül Rumata mögé állt. Rumata érez­te. amint a furcsán puha, ügyes ujjak megérintik a ke­zét, hallotta, hogy nyikorog a kötél a kés alatt. Aba testvér előhúzott az asztal alól egy hatalmas harci íjat, és letette maga elé. — Akkor hát kezdjük — mondta frissen dón Reba. — Neve, családja, rangja? — Rumata, az Esztori Rumaták nemzetségéből. Huszonkettediziglan nemes. Rumata leült a pamlagra, és masszírozni kezdte a kezefejét. Aba testvér izgatottan szuszogva nékiszegezte a. kérdéseit — Apja? — Nemes atyám birodalmi tanácsos, az uralkodó hű­séges szolgája. — Él? — Meghalt. — Régen? — Tizenegy éve. — ön hány éves? Rumata nem válaszolhatott, mert a lila függöny mögül zaj hallatszott. Aba testvér elégedetlenül hátra­nézett; Cupik atya pedig vészjósló mosollyal felemelke­dett. — Nos. hát vége uraim!... — kezdte kárörömmel. Az ajtófüggöny mögül három olyan ember ugrott elő, akire Rumata legkevésbé számíthatott Nyúlván Cu- pd,'k atya sem. öles termetű szerzetesek voltak, fekete csuhában. Gyorsan odaugrottak Cupik atyához, és meg­fogták a könyökénél. — Á... n-na... — motyogta Cupik atya. Arca ha­lottsápadt lett. Kétségtelenül valami egészen mást várt. Don Reba bágyadtan intett. A barátok felemelték Cupik atyát, és ugyanolyan nesztelenül lépve, kivittek a függönyök mögé. Rumata fintorgott. Aba testvér megdörzsölte puha bacsóját, és frissen mondta: — Remekül sikerült, ugye, dón Reba? — Igen, tűrhetően — helyeselt dón Reba. — De foly­tassuk. Nos. hány éves, dón Rumata? — Harmincöt. — Mikor érkezett Arkanarba? — öt évvel ezelőtt. — Honnan? — Eddig Esztorban laktam, a családi várban. — És mi volt ennek az átköltözésnek a célja? — Körülményeim arra kényszerítettek, hogy el­hagyjam Esztert. — 79 — (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents