Szolnok Megyei Néplap, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-26 / 226. szám
1981. SZEPTEMBER 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Film jegyzet 1 Finis a Liszt—Bartók Képzőművészet Ideiglenes paradicsom A magyar elvált asszony, Klári és a francia munkás, Jacques — szökött hadifogoly — gyönyörű szerelmének megrázó története mintegy keretiáték Kovács András számára, hogy meggyőzően, folytassa azt az értékes munkáit, amelynek középpontjában a nemzeti önismeret kérdései állnak. A Dialóg Stúdió ez évben elkészült ffillmijét a mozik együtt vetítik a Menekülés Magyarországra című — a tévében már bemutatott do- kumentunttilmmelí — s ez teszi még teljesebbé az Ideiglenes paradicsom megértését Annak a komák a részletkérdéseiről ugyanis amelyben a film cselekménye játszódik — 1943-ban — ma is sajnálatosan keveset tudunk. A kor vezető politikusai számara némi „felmentést” kereső megfogalmazások szerint Magyarország „belesodródott” a második világháborúba. Nem nehéz bizonyítani az álláspont történeUmietien- ségét, tudománytalanságát — vagyis elfogadhatatlanságát. De ugyanilyen súllyal, vagy még inkább tiltakozik nemzeti tudatunk az any- nydszor hallott hamisan általánosító ..Hitler utolsó csatlósa voltunk” megbélyegzés ellen. Kovács András dokumentum. és játékfilmje —de akár mindkét alkotást forrásértékű munkának tekinti hétj üik — az előző fontos kérdések tisztázásához igyekszik meggyőző adatokat szolgáltatni. Nem a szere- csienmosdatás” szándéka vezető a rendezőt, aki a Hideg napok filmre vitelével bizonyította: szembe kell nézni történelmi múltunkkal, még akkor is — a Hideg napok, vagy akár a Ménes- gazda esetében — ha nehézt ha szégyenérzetünk támad... De ugyanilyen fontos: ismerje meg az ország, a világ, hogy a világégés napjaiban a magyar munkások, parasztok döntő és túlnyomó •többségei, az értelmiségiek leaiobbiai megőrizték ieaz- s ágérzet ükiet. emberségüket Bizonyítja ezt a lengyel menekültek fogadása, a francia hadifoglyokhoz való viszonyuk — majd a sebesült szovjet katonák ápolása, bújtatása is. Ag Ideiglenes paradicsom témáját tehát maga a történelem írta, — a játékfilmbe szinte ..áthallatszanak” a dokumentumriportból a dieppe-i műbútorasztalos szavai, megerősítve annak val óságjtóny ezőit. S mindezek után — nehogy „elriasszuk” a nézőt a film történelmi ok- okozati vizsgálódásának számunkra fontosnak ítélt hangsúlyozásával — -sietünk közhíreUmi: az Ideiglenes paradicsom nem valamiféle száraz „agymosás”, hanem élvezetes, de kétségtelenül meggondolkodtatta, ’ nagy erejű művészi alkotás. Talián 'lazább szerkezetű, mint a Hideg napok — az Októberi vasárnapnál minden bizonnyal—, de fontos összefüggéseket tár feli — a rése és az egész viszonyáról — olyan mélységekbe hatol, mint az említett). előz» filmek. Nagyszerű színészi alakítások segítik a film várható sikerét. Közülük Andre Dus- selier-nek, Frajt Editnek és a francia rendezőnek, Szabó Lászlónak, jutott legtöbb lehetőség — aki ezúttal is bizonyította hoev miiven ió színész. Illés György operatőri munkája nevéhez méltó, Vükén. György mi'zsikája több mint szokványos filmzene. Tiszai Lajos KARNAGY JÁSZBERÉNYBEN \^eStGT6 Bárdos Lajos volt Közismert, népszerű embernek tartják. Bizalommal fordulnak hozzá, mindig segít- Lendületét, lelkesedését szívből jövő zeneszeretetét nagyra értékelik ismerősei, diákjai. Miklós Gyula a jászberényi Tanítóképző Főiskola tanára, a művészeti tanszék vehetője, az intézmény kórusának karnagya kdlenc- gyermekes . Nógnád megyei bányászcsaládból származik. A muzsika iránti fogékonysága, rajongása már gyermekkorában jelentkezett. Mint ünnepekre emlékezik azokra a napokra, amikor az általános iskolában alkalmanként megbízták gyermekdalok. egyszólamú művek vezénylésével. Igyekezett behatolni a muzsika világába, minél többet ellesni, megtanulni a tanító úrtól. A szakközépiskolában — nagy bánatára — már nem volt énekóra, önállóan képezte magát könyveket, kottákat bújva. Mégis gépésztechnikus lett. majd katona- Honvédtársaiból énekkart, zenekart szervezett, és a néphadsereg országos művészeti versenyén a legjobbak között szerepeltek. A katonaságtól javasolták a Zeneakadémián indított zenei-népművelő tanszakra, ahol ösztöndíjasként tanult. Időközben tanárai felfigyeltek érdeklődésére, tehetségére, s a második tanévet már a középiskola; énektanár és karvezetői szak hallgatójaként kezdte meg. Tanított általános és középiskolában, dolgozott a rádióban, a Zeneműkiadónál, viszont bármerre ds kanyarodott élete útja, munkáját, szabad idejét a kórusmuzsi- kának, a közös éneklésnek szentelte. Vezette -a budapesti József Attila Űttörőház énekkarát, a fővárosi Bartók leánykart. 1974-ben került a jászberényi tanítóképzőbe. — Bárdos Lajostól erős pedagógiai oltást kaptunk- Számomra az a legnagyobb boldogság, ha az órán a hallgatók örömüket lelik a munkában; ha a koncerten sikerül kellemes percet szerezni másoknak. Szeretném a diákjaimmal megtanítani elhitetni, amit később ők is tovább adnának, hogy csak kemény küzdelemmel, kitartással lehet komoly eredményt elérni — vallja munkájáról. Az énekszakos hallgatók szeretik „Miklós tanár urat”. Igaz — mondják — néha lobbanékony, de hamar megtalálják a közvetlen, baráti hangot. Aztán önkritikusan azt is megjegyzik, néha ők sem találják a kórusműben a közös hangot, azért a jogos dorgálás. A már végzett tanítók leveled arról árulkodnak, milyen szívesen énekelnének még a főiskola kórusában, örömmel járnának a szólampróbákra, a hangversenyekreNem könnyű feladat tanítani, tanszéket vezetni, mint ahogy nem könnyű a főiskola énekkarából jó együttest kovácsolni, hiszen a -hallgatók háromévenként — mire már „beérnek” — kicserélődnék, váltják egymást. Ennek ellenére az intézmény énekkara már kétszer nyerte el a „fesztiváldíjas” minősítést. A kitartó munka nem maradt elismerés nélkül. Miklós Gyula, a jászberényi Tanítóképző Főiskola docense a tanévnyitó ünnepségen vehette át a Szocialista Kultúráért kitüntetést. F. S. zongoraversenyen Az utolsó fordulóhoz érkezett az V. Liszt—Bartók zongoraverseny. A tíz napja tartó rendezvény nemzetközi zsűrijének pénteken a hajnali ónákban meghozott döntése alapján hat fiatal zongoraművész folytathatja a versenyzést, A szombaton kezdődő döntőben egy francia, egy japán és egy szovjet pianista mellett három magyar ifjú művész — Hegedűs Endre, Kiss Krisztina, és Székely István — indul. A döntő első részében Liszt h-moll szonátáját szólaltatják meg, majd — vasárnap és hétfőn — Bartók II., illetve III. zongoraversenye csendül fél tolmácsolásukban a Zeneakadémia termeiben — az Állami Hangversenyzenekar közreműködésé- veL Hétvégi hívogató Kiállítás Mezőtúron és Szolnokon Mezőtúron, a kiállítási csarnokban ma délelőtt 11 árakor nyűik meg a Magyar Képző- és Iparművészek Közép-magyarországi Területi Szervezetének tárlata, amelyen Bács-Kiskun és Szolnok megyei művészek alkotásait láthatják az érdeklődők. A kiállítás egyben a képzőművészeti világhét megyei nyitórendezvénye is. Ugyancsak ma délután 4 órakor nyílik meg Szolnokon, a Helyőrségi Művelődési Otthoniban Fazekas Magdolna festőművész kiállítása. A tárlat október 11- ig várja a látogatókat Makay József emlékkiállítása Szabó László a ravennai tárlaton A jászberényi Déryné Művelődési Központ nagytermében szerdától október 3-ig a város szülötte, Makay József festőművész emlékkiállítását láthatja a közönség. A művész jobbára magántulajdoniban levő nagyértékű szellemi hagyatékának csaknem minden jelesebb festménye szerepelhetett volna ezen a tárlaton, de a megfelelő kiállító helyiség hiánya meghiúsította, hogy az emlékkiállítás Makay munkásságát szélesebb horizonton mutassa be Tehát a jeles festő gyűjteményes kiállítását csak megfelelőbb körülmények között lehet megrendezni. Mindezt nem közvetlen hiányérzetünk íratta le, hiszen a Jászberényben most bemutatott 32 Makay- fastmény értő válogatás a művész alkotásokiban gazdag életművébőlaz októberben nyíló tárlatán, amikor is a Szolnoki Galériában a teljességet jobban közelítve mutatják be a művész hagyatékának legkifejezőbb darabjait. Az olaszországi Ravenná- ban ötödik alkalommal megrendezett Dante Biennálén a Szolnoki Művésztelep alkotói közül Szabó László szobrászművész munkája szere- peL A tárlat csupán egy hónap múlva zárja kapuit, a pályaművek elbírálása azonban már megtörtént. A magyar kiállítók akiemelkedő művészeti munka elismeréseként megkapják a Dan- te-emlékénmet. Szabó László kompozíciója ezen kívül elnyerte a Manzu bronz emlékérmet is, melyet az elmúlt napokban Ravennában véhetett át— Nagy élmény volt száMakay József: Segesvári csata Tudtuk róla. Hogy a Jászföld avatott piktora — a szó legnemesebb értelmében — emberábrázolását, portréfes- tő művészetét értékeltük, elismertük, de csak halála után, hagyatéka egésze tudatosította kitörölhetetlenül, hogy Makay szuverén egyénisége milyen kincseket teremtett s hagyott az utókorra. Emlékét akkor ápoljuk legméltóbban, ha közkinccsé tesszük alkotásait. Ez a cél vezeti szülővárosát is a mostani pompás jászberényi tárlattal, de még több lehetőség kínálkozik Makay hallatlanul gazdag és értékes életművének bemutatására mámra a Dante-síremlék közvetlen közelében elhelyezett kiállítást végignézni — (mondja a szobrászművész.' — A világ minden tájáról érkeztek pályamunkáik, több mint háromszáz alkotó mutatkozott be. A tárlat külön érdekessége, pikantériája volt, hogy mindenki azonos témát dolgozott fel. Dante Isteni színjátékának egy-egy pillanata jelent meg a szobrokban, a kisplasztikákban. — önt melyik részlet ragadta meg? — Az egész művet nagyon szeretem. Ha beleolvasok, nem tudom a könyvet letenSzabó László: A pokol kapujában A ravennai kiállítás Dante emlékérme ni. Talán a pokol borzalmait látványosabban lehetne ábrázolni, de mégis azt a jelenetet formáltam meg, amikor Dante megáll a pakol kapujában, és mielőtt belépne, egy pillanatot vár, gondolkodik. — A tárlatot október 31-én zárják. Mi lesz az alkotással? — Az anyagból állandó kiállítást állítanak össze, melyet Európában vándorol tatnak majd. Az én művem is a kiválasztottak között szerepel. Te még nem tudsz semmit, gondolta Rumata. Te még azzal a gondólattal áltatod magad, hogy csak egymagad vagy vereségre ítélve- Te még nem tudod, hogy az ellenség nem annyira a katonáiddal szemben áll, mint inkább bennünk van- Te talán még megdöntőd a Rendet, és a parasztlázadás hulláma az arkanari trónusra emel. És jóságodban földet fogsz osztani küzdőtársa - idnak, de mit érnek küzdőtársadd a földdel jobbágyak nélkül? — Hallgat? — kérdezte Arata. — Volt valamikor egy barátom, Görbe Mérleg. Együtt kezdtük. Ö bandita, az éjszaka királya lett. Én nem bocsátottam meg az árulást, és ő tudta ezt. Sokat segített nekem, de sohasem akart visszatérni hozzám, saját céljait követte- Két esztendővel ezelőtt az emberei kiadtak dón Rebának -.. Ma reggel pedig lecsaptam rá az arkanari kikötőben... A mi ügyünkben nem lehetnek félig-barátok. A félig-ba- rát mindig félig-ellenség. Az arany a régi helyén van, dón Rumata? — Igen — felelte lassan Rumata —, a régi helyén. — Akkor én megyek. Köszönöm, dón RumataA Részeg Barlangban viszonylag tisztaság volt, a padlót gondosan felseperték, az asztalt fehérre súrolták- Kaibani atya illedelmesen ült a sarokban a pádon. Míg arra vártak, hogy Budah elaludjék, semmiségekről beszélgettek. Budaih beesett arca égett az italába észrevétlenül belekevert, óriási adag tetralumánáltól. Az öreg igen izgatott volt, nehezen aludt el. A türelmetlen dón — 111 — Gug az asztal alatt egy tevepatkót hajlítgatott, arcán azonban a vidám fesztelenség kifejezése ült — Nemes barátaim! — szólalt meg végül Budah doktor, felállt, és Rumatára roskadt, aki átölelte a vállát — Kész? — kérdezte dón Kondor. . — Reggelig nem ébred fel — válaszolta Rumata. Kaibani atya irigyen mondta: — Szóval a doktornak szabad beadni, Kabani atyának meg nem szabad, árt— Negyedórám van — közölte oroszul dón Kondor. — Nekem öt perc is elég — felelte Rumata. — Már annyit beszéltem erről, hogy egy perc is elég. A feudalizmus báziselméletével teljes összhangban, a városlakóknak, ez a cseppet sem rendkívüli szembefordulása a bárókkal a Szent Rend provokációs intrikájává fajult, s odavezetett, hogy Arkanar a feudális-fasiszta agresszió támaszpontja lett. Kiderült, hogy Reba jelentéktelen csirkefogó és tökfilkó! Elárult és eladott mindent, amit tudott, halálra rémült, és a Szent Rendhez rohant, hogy mentse meg. Fél év múlva elteszik láb alól, a Rend pedig megmarad. Hogy ez milyen következményekkel jár, a Szoroson túl, azután az egész Birodalom számára, el sem merem képzelni. Mindenesetre a Birodalom területén végzett húszesztendei munka kárba veszett- Többé nem lesz kit megmenteni. Befejeztem. Don Gug végre eltörte a patkót, és a sarokba hajította. — Bizony, ezt eltoltuk — jegyezte meg. — De talán nem is olyan szörnyű, Anton. — Neked el kellett volna távolítanod dón Rebát - mondta hirtelen dón Kondor. — Hogy értsem? Don Kondor arcán piros foltok gyúltak. — Fizikailag megsemmisíteni! — jelentette ki élesen. Rumata erre leült. — Vagyis megölni? — Igen. Megölni! Elrabolni! Börtönbe vetni! Cselekedni kellett volna. — Valami olyasféle kellett volna, mint a barkani vérengzés? — érdeklődött dón Kondor. — Igen, körülbelül. De szervezettebb. — Most már késő. Rebát eltávolítani ? — kérdezte dón Kondor. — 112 — (Folytatjuk)
