Szolnok Megyei Néplap, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-26 / 226. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. SZEPTEMBER 26. Novemberben Újabb szovjet—amerikai párbeszéd kezdődik (Folytatás az 1. oldalról) san felmérve a Szovjetunió kész a kis lépések útját jár­ni, s fokról-fokra, részmeg­állapodásokon keresztül el­jutni a fegyverkezés megál­lításához. A Szovjet Televízió kom­mentátora, Valentyin Zorin a Gromiko—Haig találkozó­ról beszámolva ugyanakkor óvott a küszöbönálló tárgya­lásokkal kapcsolatos túlzott várakozástól. Lapvéleménye- ket idézve rámutatott arra, hogy bár az amerikai sajtó üdvözli a genfi megbeszélé­sekre vonatkozó megállapo­dást, továbbra is azokat á feltételeket állítja előtérbe, amelyeket a Szovjetuniónak állítólag teljesítenie kell ah­hoz. hogy megállapodás szü­lethessen a nukleáris rakéták számának csökkentéséről. Zorin ennek alapján arra a megállapításra jutott, hogy befolyásos amerikai körök még mindig nyomást akar­nak gyakorolni a Szovjet­unióra. s nem annyira az eredményes tárgyalásokra, mint inkább a tárgyalások­kal kapcsolatos előzetes meg­beszélésekre törekszenek. A szovjet—amerikai fegy­verzetkorlátozási tárgyalások újrafelvétele nagy jelentősé­gű fejlemény, de a leendő tárgyalópartnerek között egyelőre több az ellentét, mint a találkozási pont — így jellemezték az amerikai külügyminisztériumhoz kö­zel álló források Andrej A lengyel parlament teg­nap délelőtti ülésén befeje­ződött a vita az előző napon elllhangzott kormánybeszá­moló, valamint az előterjesz­tett két törvénytervezet fö­lött. A vitában felszólaló kép­viselők egyetértésüket fejez­ték ki a Jaruzelski minisz­terelnök által előterjesz­tett helyzetértékelés fölött, s támogatásukról biztosítot­ták a kompromisszumos mó­dosításokat tartalmazó ter­vezeteket. Ezután szavazásra került sor, amelyen a sziejm egy­hangúlag — ellenszavazat és tartózkodás nélkül — elfo­gadta az állami vállalatok­ról!, valamint a vállalatok munkásönkormányziatáról szóló törvénytervezeteket Az állami vállalatokról és a vállalati munkásönkor- mányzatról szóló törvényter­vezetek elfogadása után a lengyel parlament határozat­ban fotglíalt állást az ország legfontosabb politikai, tár­sadalmi és gazdasági prob­lémáiról. A ' dokumentum a kor­mány erőfeszítéseinek támo­gatására hívja föl a társa­dalmait, különösen a szak- szervezeteket. Kifejezésre juttatja a sziejm mély aggo­dalmát amiatt, hogy a Szo­lidaritáson belül működő Szovjet—NDK tárgyalás Erich Honeckeh, a Német Szocialista Egységpárt KB főtitkára pénteken fogadta Gurij Ivanovdcs Marcsukot, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettesét, a Szovjet Tudományos Műsza­ki Állámd Bizottság elnökét. Marcsuk az első szovjet— NDK műszaki-tudományos együttműködési kormányközi megállapodás aláírásának 30. évfordulója alkalmából tar­tózkodott az NDK fővárosá­ban. Gromiko és Alexander Haig külügyminiszter első New York-i tanácskozásának ered­ményét. Az ABC amerikai tévéál­lomás hírmagyarázója sze­rint az eurostratégiai eszkö­zök korlátozása tárgyában a felek álláspontja egyelőre igen távol áll egymástól. Az Egyesült Államok úgy véli, az „SS—20”-as NATO-jelzé- sű szovjet rakétákat kellene leszerelni ahhoz, hogy Wa­shington lemondjon közel hatszáz Pershing—2 típusú ra­kéta és az úgynevezett cir­káló szárnyasrakéták (ma­nőverező robotrepülőgépek) Európába telepítéséről. A napokban hasonlóképpen fog­lalt állást Gensher nyugatné­met külügyminiszter is. Ugyancsak az amerikai té­vékommentátor mutatott rá, hogy szovjet részről ezt a pozíciót nem fogadják el. Az amerikai álláspont, mond­ják, nem veszi figyelembe, hogy a Szovjetuniót nemcsak a már Európában levő és ezt követően odaszállítandó euro­stratégiai eszközök, hanem más amerikai fegyverek is fenyegetik, így például a földközi-tengeri amerikai re- pülőgép-anyahajókról fel­szálló atombombázók. „A csütörtöki bejelentés ilyenformán jelenthet időle­ges megkönnyebbülést, de a kemény alkudozás még hát­ra van” — vonta le mindeb­ből a következtetést az ABC kommentárja. szélsőséges erők a szakszer­vezet alapszabályával ellen­tétes, a szocialista rend alap­jai ellen irányuló célokat és tevékenységet próbálnak rá­erőltetni a szervezetre. A törvényhozás támogatá­sáról biztosítja Jaruzelski miniszterelnöknek azt az el­határozását, hogy a kormány minden szükséges eszközt igénybe vesz — a törvé­nyeknek megfelelően — a válság leküzdése, a közrend és az ország létfontosságú érdekeinek védelmére. A szejm határozata hitet tesz a szocialista megújulás folyta­tása mellett. Az interpellációk és a kép­viselői kérdések után a ko­ra délutáni órákban véget ért a szejm ülése. ENSZ-kttzgyűlés Külügyminiszteri találkozók Púja Frigyes látogatása Waldheimnél Az ENSZ-közgyűlés 36. ülésszakán részt vevő Púja Frigyes külügyminiszter lá­togatást tett Kurt Waldheim­nél, a világszervezet főtit­káránál, a közgyűlés 36. ülésszakának elnökénél. Pú­ja Frigyes ugyancsak talál­kozott Silvino Manuel De Luz, a Zöld-foki Köztársaság és Sah Mohammed Doszt, az Afgán Demokratikus Köztár­saság külügyminiszterével és megbeszélést folytatott velük a nemzetközi élet és a két­oldalú kapcsolatok kérdései­ről. A magyar külügyminisz­tert e találkozókra elkísér­te Rácz Pál nagykövet, Ma­gyarország állandó ENSZ- képviselője. Az ENSZ székhelyén And­rej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter több állam diplomáciájának vezetőjével folytatott kétol­dalú tárgyalásokat. A szov­jet külügyminiszter találko­zott Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet, Jichak Samir izraeli, Kjei Ölesen dán és Óla UUsten svéd külügymi­niszterrel. A tárgyszerű lég­körben megtartott találkozó­kon számos nemzetközi kér­désről folytattak vélemény- cserét. Oskar Fischer, * az NDK külügyminisztere az ENSZ- közgyűlés 36. ülésszakának keretében találkozott Hans- Dietrich Genscherrel, az NSZK külügyminiszterével. Az NDK ENSZ-képviseleté- nek épületében létrejött, tár­gyilagos és nyílt légkörben megtartott találkozón az európai és a nemzetközi helyzetet tekintették át. Iraki—iráni incidens Új-Delhiben Lövöldözés tört ki tegnap Űj-Delhiben iráni és iraki személyek között. A PTI és a UNI indiai hírügynökségek beszámolói szerint mintegy ötven, Kho- meinit éltető és az iraki rendszert elítélő iráni tün­tetett Irak indiai nagykövet­sége közelében, de a rend­őrség feltartóztatta őket. Az irániak ekkor ülősztrájkba kezdtek, de váratlanul egy iraki diplomáciai rendszám­mal ellátott gépkocsi érke­zett a helyszínre. Az autó­ban helyet foglaló szemé­lyek először az iráni tünte­tők feje fölé lőttek, majd fegyvereiket a tömegre irá­nyították és mintegy húsz lövést adtak le. Az irániak közül hatan megsérültek és súlyos sérülést szenvedett egy indiai rendőr is. Az indiai rendőrség négy irakit őrizetbe vett, néhá- nyan elmenekültek. N moszkvai csata 40. évfordulója „A moszkvai csata volt a második világháború első nagyobb ütközete, amelynek kimenetele megfosztotta le­győzhetetlenségének mítoszá­tól a fasiszta német had­sereget” — mondotta a TASZSZ tudósítójának Pavel Zsilin altábornagy, a Szov­jet Tudományos Akadémia levelező tagja, a hadtörté­neti intézet vezetője a neve­zetes eseménv 40. évforduló­ja alkalmából. „Hitler és tábornoki kara 1941-ben Moszkva irányában vonta össze fő erőit, azzal a céllal, hogv szétzúzza a szovjet erők ellenállását^ megsemmisítse őket és utat nyisson a szovjet fővárfs felé” — mondotta Zsilin. ..A fasiszta vezetők körül akar­ták zárni Moszkvát, úsrv. hogy a városból egv kato­na. vagv polgári lakos se menekülhessen. Hitler kü­lönleges előkészületeket ren­delt el annak érekében, hogv hatalmas létesítmények segítségével Moszkvát és környékét vízzel áraszthas­sa el.” „Moszkvai irányban próbált előrenyomulni a németek legerősebb csoportosítása, a „Centrum”, melynek össze­tételében nagy mennyiségű harckocsi és repülőgép volt. A német hadvezetés a Moszkva elleni támadáshoz 77 hadosztályt használt fel, közöttük 22 harckocsi és gépesített hadosztályt. Ez az erő a szovjet—német fronton harcoló ellenséges haderők­nek közel a felét képvisel­te.” ,.A moszkvai csata — em­lékeztet rá Pavel Zsilin — közel négy hónapig tartóit, mindkét oldalon több. mint 2 millió ember. 3 és fél ezer harckocsi, másfél ezer re­pülőgép és 20 ezer löveg vett részt. Es ebben a csatában mi győztünk.” „A Moszkva alatt kivívott győzelem történelmi, nem­zetközi jelentőségét az adta, hogv általa megváltozott a nemzetközi helvzet. lehetővé vált a Hitler-ellenes koalí­ció megerősítése, a leigázott, nemzetek sorában pedig meggyőződéssé szilárdult, hogy a fasizmust le fogják evőzni. A német erők vere­sége Moszkva alatt a Wehr­macht és a fasiszta Német­ország pusztulásának kezde­tét jelentette” — mondotta végezetül Zsilin tábornok. Lengyel parlament Határozat a szocialista megújulás folytatása mellett DÁNIA—MAGYARORSZÁG 2. D párbeszéd folytatásáért A Koppenhágában töltött néhány nap alatt is több tüntetést láttam. Hirdettek gyűlést az amerikai követség elé — a rendőrség már jó- előre kordont vont az épület körül, bár a megjelentek „fegyvere” csupán egy mik­rofon és egy gitár volt. „Danmarik ud af NATO — NATO ud af Danmark” (Ki Dániával a NATO-ból — Ki a NATO-val Dániából) — olvashattam a feliratokon. Találkoztam vallási béke­menettel is, ahol gyermek- kocsikat tolva, zászlókat és léggömböket osztogatva. Jé­zus nevével vonultak fel a résztvevők. Nem kétséges: a fegyverkezési kérdések leg­alább annyira foglalkoztat­ják a dán közvéleményt, mint a gazdaság gondjai. — A kettőt nem is lehet elválasztani egymástól — szögezte le rögtön Hans Haekkerup úr, a parlament igen befolyásos külügyi bi­zottságának tagja, akit arra kértem, tájékoztasson Dánia politikai helyzetéről. Tény, hogy a lelassult gazdaság- fejlődés, külföldi adóssá­gaink, a megszokott szoci­ális ellátás fenntartásának terhei nehézségeket okoznak Anker Jörgensen kisebbségi szociáldemokrata kormány­zatának. Tíz százalék körül mozog az infláció, 230—250 ezer ember munkanélküli. Erős hát a követelés, hogy a kabinet ne a hadi-, hanem a szociális programokat ré­szesítse előnyben. Már az is felháborodást keltett, hogy Jörgensennek a törvényho­zásbeli erőviszonyok miatt a fegyverkezés terén nem si­került a saját pártja által elhatározott „nulla-növeke­dést” elfogadtatni. A létre­jött kompromisszum végül mégis közelebb áill az eredeti követeléshez: a jövő pénz­ügyi évre jóváhagyott költ­ségvetési tervezetben a ka­tonai kiadások csak egy szá­zalékkal, a következő két esztendőben pedig előrelát­hatólag mindössze fél-fél százalékkal emelkednek majd. Nem hanyagolhatjuk el biztonságunk kérdését de például a legutóbbi szovjet javaslatok az észak-európai atomfegyvermentes övezet megteremtésére igen érde­kesek lehetnek számunkra — mondta a képviselő. Másrészt viszont, mint NATO-tagra, Dániára erős külső nyomás hárul, amiért nem éri el a katonai kiadá­sok növekedésének Brüsz- szel által előírt minimálisan háromszázalékos szintjét Dánia — bár alapvető szö­vetségi elkötelezettsége nem kérdéses — amúgy is több kérdésben „kilóg” az atlanti szövetségből: a kormányzat legmagasabbrangú személyi­ségei leszögezték például, hogy nem lehet szó a neut­ronbomba elhelyezéséről az orszí - területén. Sőt a kor­mányzat békeidőben semmi­lyen atomfegyver állomásoz- tatásához sem járul hozzá. — Hogyan befolyásolja az igen aktív békemozgalom a kormány fellépését a NATO-n belül? — Realistáknak kell len­nünk — feleli a szociálde­mokrata képviselő. — Tud­juk, hogy országunk nem le­het hangadó a nyugati világ­ban. De alábecsülni sem sza­bad a Dániához vagy Ma­gyarországhoz hasonló ki­sebb államok szerepét a nemzetközi politikában. Ál­lásfoglalásunk sokszor je­lentős lehet márpedig mi, „kicsik”, különösen érdekel­tek vagyunk a konfrontáci- ós politika térnyerésének megakadályozásában. Mi­niszterelnökünk és külügy­miniszterünk is kijelentette: támogatjuk a nemzetközi fe­szültség csökkentését célzó lépéseket. Nem helyeseljük az erőfölényre való törek­vést, s így rossz irányba tett Az elmúlt hetekben Dánia-szerte megszaporodtak a tüntetések. A képünkön látható „Békemenet ’81” felvonulás résztvevői a fegyver­kezési hajsza, a NATO tervezett rakétatelepítési határozata ellen tiltakoztak Koppenhágában lépésnek tartjuk a neutron- bombáról hozott amerikai döntést is. Dánia annakide­jén javasolta a NATO raké­tahatár ozatának elhalasztá­sát, s ma is bizik abban, hogy a remélhetőleg hama­rosan meginduló tárgyalá­sok normálisabb politikai légkört alakítanak ki "a nagyhatalmak között. Ezt kell, hogy elősegítse az európai országok folyta­tódó párbeszéde, s e szán­déknak jellemző példája a dán—magyar viszony is. Haekkerup úr — csakúgy mint többi beszélgetőpartne­rem — hangsúlyozta: annak ellenére, hogy országainkéi­tól társadalmi berendezke- désűek, s más-más katonai- szövetségi rendszer tagjai kétoldalú kapcsolatokban nem látnak nehézségeket és adottnak tartják a lehetősé­get azok továbbfejlesztésére. E folyamatba jól illeszkedik Lázár György látogatása is. Magyarország most már „felkerült a térképre” — idé­zem fel magamban a Ke­reskedelmi Kamara illetéke­sének szemléletes meg jegy-, zését, aki szintén az eddig elért eredményeket, a sza­porodó kezdeményezéseket igyekezett számbavenni. — Tőlünk sokan érdeklőd­nek; így hát a magyar fé­len is múlik, hogyan haszno­sítja a kiegyensúlyozott po­litikai kapcsolatokat, s a gazdasági együttműködés te­rén jelentkező készséget — mondotta Christoffersen úr. Ezt a kijelentést néhány Dániában töltött nap — igaz, véletlenszerű, „turistapiacku­tatása” — is alátámaszthat­ja. Az áruházakban, boltok­ban csak kétszer találkoztam magyar termékkel. Egri bi­kavért árultok Kotmenhága egyik legnagyobb szupermar­ketjében; a Monimpex ex­portálja, viszont egy svéd cég palackozza és hozza forgalomba. A másik honi árucikk (mondani sem kell tán) a bűvös kocka volt Nemcsak játékboltokban kí­nálják, láttam a Tivoli előtt a földre leterített pokróco­kon is — borsos áron. Ám a legtöbb darab tajvani, hong-kongi származású. Nem vitás tehát, ha előre akar­nak lépni, a magyar válla­latoknak, kereskedőknek is bőven lesz tennivalójuk. Szegő Gábor MOSZKVA Borisz Ponomariov. a Szbvietunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának pót­tagja. a KB titkára és Va- gyim Zaglagyin. az SZKP KB tagia a KB nemzetközi osztálya vezetőjének első he­lyettese tegnap Moszkvában fogadta Herbert Mi est. a Német Kommunista Párt el­nökét. valamint a társaságá­ban levő Vera Achenbaohot. az NKP vezetősége titkár­ságának tagját. , HAMBURG Helmut Schmidt nyugatné­met kancellár televíziós nyi­latkozatában annak a meg­győződésének adott hangot, hogy a szoviet—amerikai fegyverzetkorlátozási tárgya­lásokon megvitatták az Európában elhelyezett ame­rikai atomrakétáik . szinten- tartásának” lehetőségét KAIRO Szadat egyiptomi elnök be­jelentette: Izrael már a lö­vő áprilisi határidő előtt visszaszolgáltotia a Sinai- félsziget még megszállva tartott egvhanmadát — kö­zölte a MEN A hírügynök­ség. Izrael már a iövő hó­napban megkezdi visszavo­nulását a Sinai-félszigetről és 1982. áprilisában feiezi be teliesen. TOKIO A iapán saitó egyöntetű helyesléssel fogadta Andrei Gromiko szoviet és Szonoda Szunao iapán külügyminisz­ter New York-i eszmecseré­iének eredményét, a rend­szeres diplomáciai érintke­zés felújításának a hírét. A felek elvi egyetértésre ju­tottak abban, hogv a közel­jövőben. lehetőleg még idén megkezdik a munkaszintű külügyi konzultációikat, s ezt követően folytatták a hi­vatalos külügyminiszteri ta­lálkozók gyakorlatát is DAMASZKUSZ Szükséges, hogy Libanon partjait az arabkört béke­fenntartó erők kötelékébe tartozó srtriai csapatok el­lenőrizzék — ielentette ki a Tisrin című Szíriái lapnak nyilatkozva Abu Had. az El Fatah palesztin szervezet Központi Bizottságánaki taen­ia. BEJRUT Éhségsztrájkba kezdtek az izraeli Negev-sivatafiban le­vő Nafha börtön palesztin foglyai, tiltakozva az úgyne­vezett palesztin autonómia^ tárgyalások felújítása ellen. A foglyok családtagiéi Je­ruzsálemtől keletre ülő- sztiráikot tartottakba Vörös- kereszt irodájában,, elítélve a nyomorúságos börtönviszo- n vök at * * * Khomeini aiatollah. Irán vallási vezetője tegnap az október 2-án megtartandó elnökválasztáson való rész­vételre szólította fel a lakos­ságot

Next

/
Thumbnails
Contents