Szolnok Megyei Néplap, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-24 / 224. szám
1981. SZEPTEMBER 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Adalékok egy képhez AVAGY JUHÁSZAT A VÍZ SZESZÉLYE ELLEN A juhok nem hoznak megváltást a tiszajenői Tisza- menti Termelőszövetkezetnek. Igaz, eggyel gyarapodott a száma a stabil árbevételt hozó ágazatoknak, s már ez is erény. De miért is van erre itt oly nagy szükség? Kedvel bennünket a Tisza — mondja a téesz egyik alapító tagja. Elmegy a község mellett egy darabig, s mintha nem tudna megválni tőlünk, vissza is tér ide — folytatja némi iróniával. Tény, hogy majd kétezer hektár az a terület, amit árvíz veszélyeztet évről évre, s nemcsak fenyeget a Tisza, hanem el is önti időről időre a földeket. Például az utóbbi nyolc évben hat alkalommal történt meg ez. A szántóterületnek mintegy 44 százalékáról van szó, s az árvíz azzal jár esetenként, mint tavaly, hogy például 800 hektárnyi területről nem tudták a termést betakarítani. A késői vetés hozama mint az idei is, csupáncsak vigaszdíj a károsodott gazdaságnak. Ezért kellett hát a juhászat. hiszen a víz szeszélye időről időre bizonytalanná tette 'és teszi a gazdaság bevételeinek egy hányadát. A 75 milliós termelési értéknek mintegy 25 százalékát adja ma már a juhászat. A vállalkozásra az engedélyt két esztendeje kapta meg a termelőszövetkezet- Mintegy 13 millió forintba került az új bárányokat befogadó telep beruházása. Az eredeti elképzelés szerint — hiszen hosszú huzavona után készültjei a létesítmény —egy- harmadával olcsóbb lett volna, de nem adtak rá a felügyeleti szervek 30 éves állékonyságra vonatkozó engedélyt. A telep tehát így drága lett, férőhelyenként 3440 forintba került, amit A juhászati telep drága —13 millió forintba került csak úgy tudnának ellensúlyozni, ha a szaporulatot „felfuttatják”. Vagyis minél több bárányt „termelnek ki”, ami hosszú távon — mondja a gazdaság elnöke, az anyaállatok kizsigerelését jelentené. A juhászati ágazat, noha a bárányokat exportálja a Gyapjúértékesítő Vállalat — például Líbiába — 4—5 százalékos nyereségével nem képes ellensúlyozni a víz okozta veszteségeket. A nyereség növelésére marad az a változat, hogy maximális mértékben csökkentik a költségeket — ha tudják —, vagy kacsintanak más jövedelmezőbb ágazat felé — mondhatnánk. Ezen már túl vannak a gazdaságiak, hiszen 1979-ben 40 hektárnyi területen telepítettek gyümölcsfákat, rá egy évre pedig 83 hektáron. Sőt a telepítésekhez adott támogatás fejében el is adták már a termés egy részét. Mindkét vállalkozás elismerésre méltó, csakhogy: a gyümölcsös csupán csak évek múltán, a juhászati ágazat pedig valami csoda — a báNégy vállalat — négy csere Boltok zárnak, szaküzletek nyílnak Könyv helyett húst — Járműveket és alkatrészeket egy helyen Változások a vásárcsarnokban Meglepődve vették tudomásul a vásárlók, hogy Szolnokon. a vásárcsarnokkal sziemben lévő teibolt és hus- bolít bezárt. Miért volt szükség a boltok bezárására? Mi lesz a két üzlet helvén? Milyen változásokra számíthatunk a város közipontiában ? Ezekre a kérdésekre kértünk és kaptunk választ az illetékesektől .’ A város nem dicsekedhet korszerű sziákbdllthálózattal. ezt mindenki tudja.’ Éppen ezért minden alkalmat meg kell ragadni a kereskedelmi vállalatoknak, hogy fejleszteni tudják üzleteiket. Az Élelmiszer Kis kereskedőim i Vállalat 47-es húsbolt iában — a Tünde presszó mellett — áldatlan állapotok között dolgoznak az eladók. Szűk az eladótér, nafiv a zsúfoltság nincsenek megfelelő berendezések. Mivel az üzlet mellett van a Művelt - Nén Könyvterjesztő Vállalat könwesboltia. a két vállalat vezetői megállapodtak abban. hogy ha a könyvesbolt megfelelő helvet kan. kiköltöznek. és a húsbolt teriesz-' kedihet. A helyet, megtalálták: a könyvesbolt azőrvosi műszerüzletet ..váltja” — a hangszerbolt mellé kerül. A hús- és a könyvesbolt közötti falat átszakítiák. ígv korszerű húsáruházát alakíthatnák ki. Oda kerülnek miaid azok a modern felszerelések — grillsütők, hűtők — amelyek a bezárt hús boltban voltak. Az úi húsáruházban — amely a vá-nn<s központiéban lesz — megoldódik a reggeliztetés, mert állandóan kapható lesz tei. teitermék, sült kolbász, hurka, pecsenye. Emellett tőkehúst és töltelékárut is kínálnak maid. Az orvosi műszerbolt az Iparcikk Kiskereskedelmi VáUsilat Mátyás király úti autófelszerelési üzletének helyére költözik. Erre azért van szükség, mert az autófelszerelési szaküzlet kiesik a forgalomból, az orvosi műszerbolt pedig berendezkedhet ott, hiszen nem közvet - lert lakossági igényeket elégít ki. A vállalatnak olyan elképzelése van. hogy a bezárt tei- és húsbolt helvén jármű és iárműalfcatrészeket árusító boltot nyit. (Megszűnik a Rekord lármából t és ..egybeolvad” az autófelsze- relésí üzlettel.) A Rekord helyén kialakítják a kertészek áruházát. De ezzel! még nincs vé?e a dolognak. A cserék miatt a vásárcsarnokban is lesznek változások, A kertészeti pavilon helyéin húst. húskészítményeket árusító üzletet nyitnak. A piac területén megoldódik a lánaossütés és nagyobb helyet kap a Rákóczi Termelőszövetkezet zöldségesboltja is. A , határidők: november 30-ig megnyílik a iárrnű- és járműalkatrész szaküzlet, iö- vö év február eleién az orvosi műszerbolt. március végén pedig a könyvesbolt. A húsát uház is kész lesz a legrövidebb időn belül. — sze — rány piaci árának megugrásával — folytán segíthet a gazdaság gondjain. (Az utóbbi az elmúlt évek tendenciáit figyelembe véve aligha következik be.) Számításba jöhet még egy tényező, amely az állattenyésztés rentabilitását javítja: a hal. Jelentős területeken mintegy 626 hektáron ugyanis évek óta úgyszólván semmi nem terem. Csakhogy az ide tervezett halastó létesítése újabb beruházási összegeket igényel — hiteleket, s akkor még az exportpiaci értékesítés kockázatáról nem is beszéltünk. Igaz, a tanulmány- terv készül, de az állami támogatás — halastók építésére — megszűnésével a tiszajenői tavihal léte is kérdésessé vált. Marad tehát még egy ma még nem létező, ’de biztos jövedelmet hozó ágazat, a melléktevékenység. A szövetkezet — noha körbe- köj-be van véve jó fizetést és jó munkakörülményeket adó nagyüzemekkel, várhatóan nem térhet kr az elől, hogy melléküzemági tevékenységet folytasson. Hogy mit? S milyet? Az ötlet kitalálására az ottaniak hivatottak. A „milyen” kérdésre pedig értelemszerű a válasz: gazdaságos legyen. H. J. HCST-hapcsolatoK. RBI I. Miért előnyös a gazdasági együttműködés? a külgaz- Korunkban dasági kapcsolatok bővítése, elmélyítése a nemzeti erőforrások növelésének, a gazdaság fejlesztésének fontos eszköze. Természetes, hogy hazánk számára a szocialista nemzetközi munkamegosztás kínálja a legnagyobb lehetőségeket. Hogyan élünk ezekkel a lehetőségekkel? Ami a múltat illeti, válaszunk egyértelmű. A KGST- országokkal és mindenekelőtt a Szovjetunióval kialakított gazdasági, műszaki-tudományos együttműködés döntő jelentőségű volt a szocialista magyar gazdaság fejlesztésében elért eredményeiben. A nemzeti adottságok jobb hasznosítását, saját erőink meghatványozását tették lehetővé a szocialista nemzetközi munkamegosztás előnyei. A KGST-országok energia- és a nyersanyag- szállításai, biztonságos felvevő piacai megalapozták a magyar gazdaság fejlesztését. Visszatekintve a megtett útra, nyilvánvaló, hogy az előnyös KGST-kapcsolatok- nak, ha nem is közvetlenül, de voltak bizonyos hátrányai. A lendületes fejlődés, a nagyfokú biztonság kényelmessé tett bennünket, tompította a változások iránti érzékenységünket. A sikeres fejlődés közepette nem fordítottunk kellő gondot a hatékonyság alakulására. Nem fejlődött megfelelően a magyar gazdaság alkalmazkodási készsége, jóllehet erre a jelenlegi rendkívüli gyors világgazdasági változások sodrában nagy szükség lenné. Hogyan értékeljük tehát a magyar gazdaság legutóbbi negyedszázadban kialakult szerkezetét? Gazdaságunk szerkezete kétségtelenül egysíkú, a hazai szükségletek kielégítésére és a szocialista export növelésére alkalmas, de nem képes nagyobb arányú és hatékony tőkés exportra. Köztudott, hogy az ipar termékei a világpiacon vényesülését, kiszűri a tőkés többnyire nem versenyképesek. Egyesek ezért —utólag — a szocialista iparosítás létjogosultságát és elért eredményeit vonják kétségbe. Holott a szocialista iparosítás -nélkül jelenleg nemcsak az ország gazdasági fejlettsége, hanem a lakosság életszínvonala is lényegesen alacsonyabb szinten állna. A közelmúlt, a jelen és a jövő korszakos változásai a megtett utat reflektorfénybe helyezik, mégis nyugodt lelkiismerettel vállalhatjuk — a hibákkal együtt — a magyar gazdaság fejlesztésében elért eredményeket. Csak a szocialista út, a Szovjetunióval, a KGST-országokkal való sokoldalú együttműködés révén juthatott el iparunk, mezőgazdaságunk a jelenlegi — megbecsülésre méltó — színvonalra. A szocialista nemzetközi munkamegosztás fejlesztése a jelenlegi helyzetben különösen nagy előnyök forrása. • Felértékelődött a hosszú távú biztonság szerepe mind a nyersanyag- és energia- ellátásban, mind a késztermékek piaci értékesítésében. Az utóbbi évek kiszámíthatatlan tőkés piaci viszonyai közepette a hosszú távú államközi megállapodások bizonyos fokú védettséget nyújtottak. Jól emlékszünk még az olajválság időszakára, amikor a hagyományos és megbízható tőkés kooperációs és árukapcsolatok egyik napról a másikra megszűntek. Az energia- és nyersanyaghiány réme hazánkat jelenleg kevésbé fenyegeti, mint sok, nálunk fejlettebb országot, késztermékeink elhelyezése is hosszabb távon biztosított a KGST-országok piacain. A KGST-országok áruforgalmában az alkalmazott árképzési elv és gyakorlat csillapítja a lökésszerű drágulások, költségnövekedések érpiacokon rövid távon ható konjunkturális és spekulációs árhullámzásokat. Jellemző például, hogy a KGST- országok közötti forgalomban az olaj jelenlegi tonnánkénti ára 93 rubel, a tőkés világpiaci ára pedig mintegy 200 dollár. A jelenlegi árképzési rendszer lehetővé teszi, hogy a tőkés világpiaci árak ugrásszerű emelkedése, s a cserearányromlásból adódó veszteségek ne egyszerre zúduljanak a szocialista gazdaságokra, hanem lassan, fokozatosan érvényesüljenek. De a cserearányromlást, az ebből származó árveszteségeket azért így sem tudjuk elkerülni. Miközben a tőkés világpiaci olajárak növekedése az idén átmenetileg megállt, sót időlegesen még csökkent is, a KGST- olajárak évről évre tovább növekednek, mindaddig, amíg nem érik el a jelenlegi tőkéspiaci árszintet. Következésképpen a nemzetközi cserearányromlásból származó hazai árveszteségek egyre növekvő hányada származik a KGST-országokkal folytatott áruforgalomból, így számolhatunk azzal, hogy a magyar gazdaság külső egyensúlyi gondjai — legalábbis részben — már a közeljövőben a rubel él- számolású áruforgalomban jelentkeznek. K VI. ötéves dául KGST-országokkal lebonyolított áruforgalomban az import 12 százalékos, az export 32 százalékos növekedését írja elő. Az import és az export növekedése közötti jelentős különbség ellenére a képződő árveszteségeknek csupán egy részét egyenlítjük ki áruszállításokkal, a másik része — hitelekkel még nem teljesen fedezett módon — az ország adósságállományát növeli. Kovács József GYÉS UTÁN KISMAMASZALAGON kedvezmények fiataloknak Idősebbek és fiatalok egyaránt megtalálják számításjikat a Fővárosi Kézműipari Vállalat abádszaióki gyáregységében Godó Sándorné a polgári védelmi kabátok derék- és ujj- részét állítja össze villany- varrógépen 1973-ban egy régi. Tisza- parti malomépületbe települt A b áds z a 1 ókon a Fővárosi Kézműipari Vállalat Ruhaipari Gyáregységének konfekciórészlege. Az üzemben jelenleg 180 nő és 8 férfi dolgozik. A nők. betanított vagy szakképzett varrónők, a férfiak a tmk- csopoirt tagiai. A volt ma- lomépiilet mellett ma már új- modem üzemcsarnok is áll. és most építenek egy 50 személyes ebédlőt. A tipikusan női üzemiben szívesen dolgoznak az abáö- szalókiak és a társközségből. Tiszaderzsrő' bejárók, hiszen a rövid tanulási idő után hamar elérik, va-av megközelítik a 2800 forintos átlagkeresetet. A nehezebb munkával — vasalással — megkeresik a négvezerötszáz forintot is. A dolgozók érdekében számos intézkedést hozott a vállalat. de ió kapcsolat alakulit ki a helyi intézményekkel is; A .gyes után visszatérők például az úgynevezett ..kismamaszalagra” kerülnek. Itt csak egv műszakban fél 8- tól fél 5-ig dolgoznak, tehát iut ideiük reggel óvodába vinni a gyereket, délután pedig bevásárolni. A másik eredmény, hogy minden itt dolgozó gyermekét felveszik az óvodába A gyermekintézményekkel kialakított kapcsolatuk azonban korántsem merül ki ennyiben. Az üzem brigádjai patronálják az óvodákat (például bá’bekat varrnak a gyerekeknek) és az általános iskolákat, ahol rendszeresen részt vesznek a nyári nagytakarításban. A gyerekek pedig anyák napián ünnepi műsorral, virággal viszonozzák a kedvességet. Egv másik apró — ám nem mellékes — figyelmesség. hoev a tanév eleién a hetedik-nyolcadik osztályosok ..kihelyezett tankönyvboltot” nyitnak az üzemben, így az asszonyoknak nem kell az iskolába zarándohrf- ni a könyveket megvásárolni. A gyerekek mellett az idős emberekről sem feledkeznek meg a varrónők. Tavaly a padlótól a padlásig kifestették az öregek napközi otthonát. az idén az ülőgarnitúrák úi nuzatait varrták meg társadalmi munkában. A fiatalok részére még számos kedvezményt ad az üzem Nem zárkóznak el például a 16 éven aluliak foglalkoztatásától sem — ők napi 6 órát dolgozhatnak —. a fiataloknak nemcsak munkát. továbbtanulási lehetőséget is biztosítanak. A 30 tagú KlSZ-alaoszer- vezet kirándulásaihoz is hozzájárul a vállalat: kifizeti a költségek feléi, az abádsza- lóki téesz pedig autóbuszt ad kölcsön. Ebben az évben Miskolccal és a Bükk nevezetességeivel ismerkedtek meg ígv a kiszesek. Mindezek alapja természetesen a jól végzett munkában keresendő. Az úionnan belépők igyekeznek minél hamarabb elsajátítani a munkafogásokat, ezt diktálja saiát érdekük is. hiszen a betanulás után teljesítménybérben dolgoznak. Jelenleg 1300 polgárt védelmi ruhát, valamint átmeneti kabátokat készítenek az üzemben, most futottak le a szalagról az NSZK-ba exportált téli- kábátok. — E — Fotó: Dede Géza
