Szolnok Megyei Néplap, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-23 / 223. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. SZEPTEMBER 23, I Szovjetunit továbbra is folytatja békeszeretö lenini politikáját . Andre! Gromiko beszéde az ENSZ-közgyűiés általános vitájában Andrej Gromiko, a Szov­jetunió Kommunista Pártja KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, tegnap fel­szólalt az ENSZ-közgyűlés XXXVI. ülésszakának álta­lános politikai vitájában. — A világ népeinek felbe­csülhetetlen tapasztalata a haladás döntő feltétele volt régen is, de különösén az jelenleg — hangsúlyozta. Emlékeztette az ülésszak kül­dötteit, hogy azSZKPXXVI. kongresszusa számos javas­latot terjesztett elő a nem­zetközi élet alapvető kérdé­seiről. Ezek további lépése­ket irányoznak elő a fegy­verzetkorlátozás, a feszült­séggócok felszámolása, az államok közötti bizalom meg­szilárdítása terén. „Vonat­koznak e javaslatok a po­litikai, a katonai területre, ezen belül a nukleáris ra­kétákra és a hagyományos fegyverekre, az európai, a közel-, közép- és távol-keleti térségekre, valamint a világ más térségeire — mondotta Andrej Gromiko. — Ezeket a javaslatokat egy törekvés egyesíti: a nemzetközi lég­kör javítása, a háborús ve­szély elhárítása. — A Szovjetunió a szocia­lista országokkal vállvetve lép fel a nemzetközi poron­don. Nemrégiben a szocia­lista országok párt- és álla­mi vezetőinek a Krím-félszi­geten tartott találkozóin le­hetőség nyílt arra, hogy új­ra egyeztessék ezeknek az országoknak a vi­lágban kialakiult hely­zettel kapcsolatos érté­kelését és az ezzel kapcso­latos akcióikat. Andrej Gromiko ezután a kelet—nyugati kapcsolatok kérdésével foglalkozott, majd így folytatta: — A nemzetközi kérdések megítélésében és megoldásá­ban a Szovjetunió a népek szabadságának és haladásá­nak eszményeire, az összes ország és nép függetlensége tiszteletben tartásának alap­elveire támaszkodik, azt tart­ja szem előtt, hogy az alap­élv az élethez való jog, nem pedig készülődés az embe­riség temetésére. A Szovjetunió nem tör másók érdekei ellen — Létezik azonban egy másik, más célokat követő irányvonal is a nemzetközi politikában. Ez az imperia­lista államok militarista kö­reinek irányvonala — mu­tatott rá Gromiko. — Ennek az irányvonalnak a lényege az, hogy megszerezzék az uralmat más országok és né­pek felett, ami lehetővé ten­né, hogy az imperialista ál­lamok ráerőltessék akaratu­kat más országokra, egyben gazdaságilag kizsákmányol­ják őket és területüket ka­tonai-stratégiai célokra ak­názzák ki. Washingtonból egyre gyakrabban hangzanak el kijelentések, amelyek igényt tartanak a világ fe­letti „amerilfcai vezetésre” holott senki sem hatalmazta fel az Egyesült Államokat ilyenre. — Mostanában azt halla­ni, hogy Washington jelenle­gi politikája nem zárja be a kapukat a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok fejlesztése előtt. Ezzel egyidőben azonban azt a követelést terjesztik elő, hogy a Szovjetunió változ­tassa meg a nemzetközi té­ren tanúsított „magatartá­sát” az amerikai érdekek­nek megfelelően. Más szóval ez azt jelenti, hogy a Szov­jetuniónak le kell monda­nia saját törvényes érdekei­nek védelméről, az általa képviselt külpolitikáról. —• Ilyen követeléseket tá­masztani nem komoly dolog. A Szovjetunió továbbra is megőrzi békeszerető lenini politikájának irányvonalát. Országunknak nem áll szán­dékában, hogy feladja ezt a politikát. A Szovjetunió nem tör mások törvényes érdekei ellen, ugyanakkor azonban nem mond le a saját törvé­nyes érdekeiről, köztük szö­vetségi kötelezettségeiről. — A magunk részéről új­ra hangsúlyozzuk, s a Szov­jetunió küldöttségét felha­talmazták arra, hogy ezt itt kijelentse: a Szovjetunió nem kereste és nem keresi az ellenségeskedést az Ame­rikai Egyesült Államokkal. A Szovjetunió normális, tárgyszerű kapcsolatokat sze­retne fenntartani az Egye­sült Államokkal. Mi, mint ismeretes, a párbeszéd hívei vagyunk, meg akarjuk ta­lálni a vitás kérdések köl­csönösen elfogadható megol­dását. De nem könyörgünk a párbeszédért, hanem ajánl­juk azt — hangsúlyozta And­rej Gromiko. 0 világ népei ellenzik a neutronfegyvert — Egy sor NATO-ország vezető köretben jelenleg egy istenihez: a fékevesztett fegyverkezés istenéhez imád­koznak- Számukra mindén elfogadható, ami ezt a célt szolgálja. — Az ilyen fegyverkezési versenyt militarista beszédek kísérik, sokat ezek közül ma­gas rangú államférfiak mondanak el. A felduzzasz­tott fegyverkezési progra­mok védelmezői készek bár­miféle eszköz alkalmazásá­ra — mutatott rá Gromiko. — Nagy nyugtalanságot keltett világszerte az a dön­tés, hogy az Egyesült Álla­mok megkezdi a neutron­fegyverek gyártását. Ez a döntés újabb lépés a fegy­verkezési hajsza fokozása, a nemzetközi helyzet élezése irányában. — A világ népei világosan értésre adták: határozottan ellenzik a barbár neutron- fegyvert, és joggal tartják azt különösen embertelen, tömegpusztító fegyvernek- A neutronfegyvert, annak gyár­tását és alkalmazását teljes mértékben be kell tiltani — szögezte le a szovjet kül­ügyminiszter. Washington és Peking egyre nagyobb mértékű ösz- szefonódását Andrej Gromi­ko a következőképpen jelle­mezte: — Ki ellenzi azt, ha két állam rendezett kapcsolato­kat akar fenntartani egy­mással ? Természetesen sen­ki- A kérdés úgy vetődik fel, hogy milyen alapon tör­ténik mindez. Az adott eset­ben ez az alap: a nyílt el­lenségesség számos ország­gal, mindenekelőtt a Szov­jetunióval, valamint az eny­hülés ügyével szemben. — A Szovjetunió a maga részéről nem egyszer kife­jezte meggyőződését — s nemrégiben Leonyid Brezs- nyev az SZKP kongresszusi fóruma előtt ezt megerősítet­te —, hogy a kínai nép ér­dekeinek a békepolitika fe­lelne meg, és a Szovjetunió a iószamszédság alapján sze­retné építeni kapcsolatait a Kínai Népköztársasággal. A Szovjetunió nem egyszer megerősítette, hogy a kap­csolatok normalizálására vo­natkozó javaslataink ér­vényben vannak. — A fegyverkezési hajsza megfékezéséért, a katonai veszély elhárításáért, a meg­oldatlan problémák rende­zéséért vívott hardban. or­szágunk kész minden or­szággal együttműködni. A Szovjetunió nem táplál poli­tikai előítéletet egyetlen partnere iránt sem, függetle­nül a társadalmi rendszer­ben és az ideológiában fenn­álló különbségekre — szö­gezte le a továbbiakban Gromiko- — Napjaink ha­felvetődő feladata a világ­ban fennálló feszültség csök­kentéséért, a fegyverkezési verseny megfékezéséért, a háború veszélyének elhárítá­sáért vívott küzdelem. — A Szovjetunió javasol­ja, hogy a közgyűlés az ENSZ minden tagállama ne­vében fogadjon él nyilatko­zatot, amely ünnepélyesen kimondaná: azok az államok és azon államok vezetői, amelyek és akik elsőként folyamodnának az atomfegy­ver használatához, az embe­riség elleni legsúlyosabb bűntettet követnék el”­— Ugyanígy szükséges fi­gyelmeztetni arra is, hogy nem lesz igazolás és elnézés azon vezetők számára, akik döntést hoznának az atom­fegyver elsőként történő be­vetéséről — mondotta Gro­miko. — A Szovjetunió nyoma­tékosan javasolja még: ve­gyék bele a nyilatkozatba azt a megállapítást, hogy az ember erkölcsi törvénye­ivel, az ENSZ magasrendű eszméivel összeegyeztethe­tetlen bármely olyan dok­trína, amely lehetővé teszi az atomfegyver elsőként va­ló bevetését. — A Szovjetunió pártolja a párbeszédet a fegyverke­zési hajsza megszüntetésével összefüggő probléma vala­mennyi aspektusáról, az ösz- szes vitatott nemzetközi kérdésről, és sítoraszál] a két- és a többoldalú párbe­szédért”. — Időnként olyan nyilat­kozatok hangzanak el, ame­lyekben látszólag a tárgya­lásokra való készség fejező­dik ki. A tárgyalásokra va­ló készséget azonban min­denféle feltételekhez, a kér­dések egyenlőtlen megköze­lítési módjaihoz kötik. — Ha valaki valóban így készül' a tárgyalásokra, an­nak nyíltan megmondhat­juk: ebből semmi sem lesz. A tárgyalások csak akkor le­hetnek eredményesek, ha azo­kat az egyenlőség és az egyenlő biztonság elveinek figyelembe vételével foly­tatják — mondta Gromiko. — Országiunk javasoltak hogy a tárgyalások megkez­désétől számítva hirdesse­nek moratóriumot a NATO és a Szovjetunió közép-ha- tótáVolságú atomrakétáinak újabb európai telepítésére. Ez a javaslat a meglévő, ha­sonló fegyverzetek megköze­lítőleg egyenlő szintjén ala­pul. A moratórium meghir­detése kedvezőbbé tette vol­na a tárgyalások légkörét — mondta Gromiko. — A Szovjetunió kész szer­ződést kötni az európai kö­zép-hatótávolságú atomfegy­verek korlátozásáról, és ezen túlmenően csökkentésükről. Amint Leonyid Bnezsnyev még 1979. október 6-án Ber­linben kijelentette: „készek vagyunk a jelenlegi szint­hez képest csökkenteni a Szovjetunió nyugati körze­teibe telepített közép-ható­távolságú atomfegyverek mennyiségét, de természe­tesen csak abban az esetben, ha Nyugait-Európába nem telepítenek további közép- hatótávoübágú atomfegyvere­ket”. Nagy jelentőségük van a bécsi tárgyalásoknak — Ugyanakkor a leghatá­rozottabban ki kell jelente­ni, hogy ha a másik fél mes­terségesen fékezi a tárgya­lásokat ' és megkezdi Nyu- gat-Európéban, az új közép­hatótávolságú nukleáris esz­közök telepítését, akkor a Szovjetunió intézkedéseket kénytelen hozni az egyen­súly helyreállítására. — Az európai béke meg­erősítése érdekében szintén fontos, hogy a közép-európai fegyveres! erők és fegyver­zetek csökkentéséről folyó bécsi tárgyalások kikerülije- ne a zsákutcából. A szocia­lista országok nem keveset tettek a bécsi tárgyalások előreviteléért. Ha a nyugati partnereknél megvan akár a legkisebb jóakarat, akkor megoldást tudnánk találni. — Nagy a jelentősége az európai katonai enyhülés és leszerelési konferencia ösz- szehívásával kapcsolatos kérdésnek, amit. mint isme­retes. Madridban, az euró­pai országok képviselőinek találkozóján vitatnak még. A Szovjetunió kész tár­gyalásokat folytatni a fegy­verkezési verseny megféke­zése és a leszerelés problé­makörét érintő valamennyi területen — hangsúlyozta Gromiko. — A jelen körülmények között növekszik annak je­lentősége, hogy megakadá­lyozzuk a katonai versengés éitterjestztését a világűrre. Nap mint nap szaporodnak azi (olyan; jelzések,, amelyek arra mutatnak, hogy a világ­űr a fegyverkezési hajsza színterévé válhat, — A Szovjetunió az ENSZ- közgyűlés mostani ülésszaka eíió terjesztette azt az indít­ványt, hogy kössenek szerző­dést bármilyen fegyvernek a világűrbe való telepítése megtiltásáról. — A világpolitika fontos tényezőjévé vált az el nem kötelezettek mozgalma, amely nemrégiben ünnepelte létre­jöttének huszadik évforduló­ját. A Szovjetunió szolidá­ris az el nem kötelezettek mozgalmának antiimperialis- ta irányvonalával és támo­gatja ezen országoknak a vi­lágbéke erősítése érdekében kifejtett tevékenységét. Mindent meg kell tenni a békéért — Mostanában sok szó esik az iparilag fejlett és a fejlődő országok közötti kap­csolatokról. Az „Észak—Dél” párbeszédhez hasonló — ki- sebb-nagyobb országcsopor­tokat felölelő — fórumok létrehozását célzó javaslatok hangzanak el. — Nyilvánvaló azonban, hogy semmilyen fórum nem hozhat kielégítő eredményt, ha a fejlett tőkés országok nem változtatnak gyökeresen a fejlődőkhöz való viszonyu­kon, nem szüntetik meg a velük szemben alkalmazott diszkriminációs gazdaságpo­litikai gyakorlatukat, s nem mondanak le a fejlődő or­szágok gazdasági kiszipolyo­zásáról. — A Szovjetunió a jövő­ben is minden támogatást megad a fejlődő országoknak a gazdasági önállóságukért vívott küzdelméhez, s a vi­lóban igazságos és demok­ratikus alapokon való átala­kításához­— Az ENSZ tevékenysége nem mérhető általános mér­cével — mondotta a szovjet külügyminiszter. — Nem ad­ható róla formális, egyértel­mű értékelés. Mégis megala­pozottan elmondható: as ENSZ sokat tett annak ér­dekében, hogy a világ népei több bizalommal tekinthes­senek a jövőbe. Végezetül Andrej Gromiko kijelentette: mindent meg kell tenni azért, hogy szá­zadunk hátralevő két évti­zedében a világ népei bé­kében éljenek, s a harmadik évezred küszöbét ne a jövő civilizációért aggódás, ha­nem az emberiség korlátlan lehetőségeibe vetett hitben lépjük át. Minden ország, ki­csiny és nagy egyaránt, amely ezért harcol, a Szov­jetuniót mindig maga mel­laszthatatlam és legélesebbenlággazdasági kapcsolatok va- lett tudhatja. Hazánkba érkezett Moamer el-Kadhafi ezredes (Folytatás az 1. oldalról) kereskedelmi miniszter, Nagy János külügyminisztériumi államtitkár, valamint az El­nöki Tanács, a kormány és a politikai élet több más tagja, továbbá az állami, társadalmi élet számos más vezető személyisége. Jelen volt Gál Bálint, hazánk lí­biai nagykövete és Moha­med Ali Zintani, Líbia bu­dapesti Népi Irodája Népi Bizottságának titkára. Meg­jelent a budapesti diplomá­ciai képviseletek több veze­tője. Moamer el-Kadhafi meg­érkezésekor kürtszó harsant a téren, s a díszzászlóalj pa­rancsnoka jelentést tett a magas rangú vendégnek. Felcsendült a líbiai és a magyar himnusz, majd Moamer el-Kadhafi Kádár János társaságában elha­ladt a díszzászlóalj előtt. Ezután virágcsokorral kö­szöntötték a vendégeket, majd bemutatták egymásnak a Magyar Népköztársaság és Líbia jelenlevő közéleti ve­zetőit. Ezt követően Kadhafi ezredes üdvözölte a fogadta­tására megjelent diplomáciai vezetőket. Az ünnepélyes fogadtatás a katonai díszzászlóalj dísz­menetével zárult. Ezután a vendégek gépkocsikba száll­tak, s a magyar vezetők tár­saságában szállásukra haj­tattak. Délután az Országházban megkezdődtek a magyar—lí­biai hivatalos tárgyalások. A magyar tárgyaló küldöttsé­get Kádár János, a líbiai tár­gyaló delegációt Moamer el- Kadhafi vezette. A tárgyaláson Kádár Já­nos tájékoztatást adott ha­zánk társadalmi és gazdasá­gi fejlődéséről, a szocializ­mus építésének tapasztala­tairól, az MSZMP XII. kong­resszusa határozatainak vég-i rehajtásáról. Kadhafi ezre­des ismertette, az 1969. szep­tember 1-i forradalom óta elért sikereket, a líbiai nép gazdasági, kulturális, szociá­lis felemelkedését szolgáló intézkedéseket és azokat a törekvéseket, amelyekkel a néptömegeket igyekeznek be­vonni az állam ügyeinek irá­nyításába. Áttekintették a nemzetközi helyzet főbb kér­déseit, különös tekintettel a közel-keleti térség problé­máira. Megelégedéssel álla­pították meg, hogy a két or­szág kapcsolatai jól fejlőd­nek, s hangsúlyozták: továb­bi erőfeszítéseket tesznek: azok bővítésére. Kifejezték szándékukat a sokoldalú együttműködés fejlesztésére, különös tekintettel a gazda­sági kapcsolatok erősítésére. Kádár János és Losonczi Pál díszvacsorát adott Moa­mer el-Kadhafi tiszteletére az Országház Vadász ter­mében. Részt vett a vacsorán Lá­zár György, a Miniszterta­nács elnöke, Trautmann Re­zső, Marjai József, Péter Já­nos, az országgyűlés alelnö- ke. Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, az Elnöki Tanács, a kormány több tag­ja, a -politikai élet több más vezető személyisége, vala­mint a magyar tárgyaló cso­port tagjai. A vacsorán részt vettek Moamer el-Kadhafi kíséretében levő személyisé­gek is. A szívélyes, baráti hangu­latú vacsorán Kádár János és Moamer el-Kadhafi po­hárköszöntőt mondott. Moamer el-Kadhafi ezre­des, a líbiai szeptember 1-i forradalom vezetője 1942- ben született Líbiában egy­szerű beduin család gyerme­keként. Középiskolai tanulmánya­it követően a bengházi egye­tem történelmi karán tanult, majd katonai főiskolát vég­zett. Már diákként bekap­csolódott a reakciós királyi rendszer ellen, az ország függetlenségéért, az elnyo­mott líbiai nép felemelke­déséért, az antiimperialista arab egységért folytatott harcba. 1964-ben a nasszeri mozgalom hatására megala­kította a haladó, hazafias érzelmű fiatal tisztek illegá­lis szervezetét, amely .végül — 1969. szeptember 1-én — Kadhafi vezetésével forra­dalmat robbantott ki és ki­kiáltotta a köztársaságot. A monarchia megdöntése után Kadhafit előbb a fegy­veres erők főparancsnokává nevezték ki, majd a legfőbb államhatalmi szerv, a Forra­dalmi Parancsnoki Tanács elnöke lett. 1977-ben a For­radalmi Parancsnoki Taná­csot feloszlatták és Kadhafit az országos törvényhozó tes­tület, az Általános Népi Kongresszus főtitkárának vá­lasztották meg. 1979-ben Kadhafi ezredes lemondott főtitkári tisztéről és azóta az ország forradal­mi vezetésének élén állva államfői funkciót gyakorol. Egyben ő az ország fegyve­res erőinek legfőbb parancs­noka is. A líbiai vezető több alka­lommal járt már a szocia­lista országokban. Legutóbb, ez év áprilisában a Szovjet­unióban tett látogatást. Ma­gyarországon most másodíz­ben üdvözölhetjük: 1978-ban — több országot érintő kör­út keretében — már járt országunkban. BUDAPEST Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke táviratban üd­vözölte George C. Price mi­niszterelnököt Belize függet­lenségének elnyerése alkal­mából. VARSÓ Szovjet kormányküldöttség érkezett tegnap Varsóba, éllén Nyikülaó Bajbakov minisz­terelnök-helyettessel, az Ál­lami Tervbizottság elnökével. A delegáció. amely a len­gyel kormány meghívására tesz néhány napos munkalé- togatást Varsóban, a szovjet —lengyel gazdasági együtt­működés jövő évi és azt kö­vető fő irányairól tárgyal' a vendéglátókkal. BÉCS Helmut Schmidt, a Német Szövetségi Köztársaság kan­cellárja tegnap délután rö­vid, egynapos munkalátoga­tásra Bécsbe érkezett. Ven­déglátójával, dr. Bruno Kreisky osztrák kancellárral tárgyalásokat folytat a két­oldalú kapcsolatok, valamint a nemzetközi helyzet idősze­rű kérdéseiről. BRÜSSZEL Lemondott a belga kor­mány, miután gyakorlatilag péntek óta működésképtelen volt a vallon szocialista mi­niszterek „sztrájkja” miatti Az ellentétek a két vezető kormánypárt, a BTamiand Ke­resztény Néppárt (CVP) és a Vallon Szocialista Párt (PS) között a válsággal küszködő vallon acélipar pénzügyi .tá­mogatása körül robbantak ki. KABUL Az Afganisztáni Népi Fegy­veres Bkok ellenforradalmi bandákat számoltak fel az afgán fővárostól északra, a Panjshir folyó völgyében — jelentette a Bakhtar afga­nisztáni hírügynökség. Az ak­ció során lefoglaltak két nagy fegyver- és lőszerrak­tárt és letartóztatták a ban­ditákat.

Next

/
Thumbnails
Contents