Szolnok Megyei Néplap, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-22 / 222. szám
1981. SZEPTEMBER 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szolgáltatások fejlesztéséről tárgyalt az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága A szolgáltatóipar, a szocialista szektor és a hatósági keretek között tevékenykedő kisipar munkáját úgy kell továbbfejleszteni, hogy egyszerűbb, rugalmasabb szervezeti keretek és foglalkoztatási lehetőségek között működjön, s mind nagyobb számban kapcsolódjanak be a jelenleg „illegálisan” működő szakemberek. A teljes vagy részmunka- időben foglalkoztatott szakembergárda túl azon, hogy növeli a szolgáltatások területén a szervezett ipar súlyát, erősíti a fogyasztók érdekvédelmét, egészséges versenyt alakíthat ki a lakossági igények színvonalas kielégítésében — így summázták véleményüket az országgyűlés terv- és költség- vetési bizottságának tegnapi parlamenti ülésén a képviselők. Bognár József elnökletével a fogyasztási szolgáltatások helyzetéről, fejlesztésének feladatairól tárgyaltak. A vitaalap az Országos Tervhivatalnak az utóbbi 5 esztendőben a lakosság és a közületek részére végzett ipari, építőipari, személyi, kereskedelmi s áruszállítási szolgáltatások alakulásáról készített jelentése volt. A Battonya első díszpolgárai: a felszabadító szovjet alakulatok tisztjei Battonya első két díszpolgára a felszabadító szovjet alakulatok két tisztje, Va- szilij Brjuhov altábornagy és Filip Kiva ezredes — a díszpolgári címet vasárnap a nagyközségi tanács ünnepi tanácsülésén adományozták a Battonyát 37 éve,, 1944. szeptember 23-án felszabadító alakulatok parancsnokainak. Az ünnepi tanácsülésen Nagy József tanácselnök mondott beszédet, s átnyújtotta a személyesen is jelen levő Vaszi- lij Brjuhov altábornagynak a díszpolgárrá fogadó okiratot. A tanácsülés után került áor a felszabadulási emlékmű koszorúzására. Koszorút helyezett el Roska István külügyminiszter-helyettes és a budapesti szovjet nagykövetség, valamint a szovjet déli hadseregcsoport képviselői. jelentés a többi között rögzítette, hogy az érintett időszakban a korábbiaknál jóval dinamikusabban — a lakosság összes fogyasztását meghaladó ütemben — fejlődtek a fogyasztási, és ezen belül a lakossági szolgáltatások. Az utóbbi tíz esztendőben csaknem minden ágazatban' országosan kiépült a szolgáltatóhálózat. A szolgáltatások anyagiműszaki bázisainak kiépítésével lezárult a fejlesztés ex- tenzív szakasza — hangsúlyozta az ülésen Pulai Miklós, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. Az elkövetkező években a munka hatékonyságának, a szolgáltatások minőségének javítálakótelepének élelmiszerüzletében. — Ez az első „igazi” hetünk — mondja Boha Im- réné vezetőhelyettes két megrendelő számla aláírása közben. — Hét napja nyitottunk, ugyanis átalakították a boltunkat. Szebb lett, nagyobb a terület. Korábban 80 négyzetméteren, egymás hegyén-hátán dolgoztunk. Ha három vevő bejött, egynek ki kellett menni, hogy elférjenek. Most 240 négyzetméteres a bolt. Így köny- nyebb nekünk is, a vevőnek is. Több árut tudunk bemutatni, a választék is jobb. Eddig 1200 literes volt a hűtőkapacitás, most 12 ezer liter lett. így külön tárolhatjuk a tőkehúst, a töltelékárukat, a tejet. Kinn az eladótérben Tyler pultokra rakjuk az árut, vannak hűtővitrinjeink is. De nézzen körül, érdemes. A vevők reggeli rohama után csendes a bolt. Van idő a takarításra — ahogy sával, a vevőkkel való kapcsolatok jobbításával, a helyi igényeknek jobban megfelelő, rugalmasabb ellátási formák megteremtésével, a szolgáltatók közötti egészséges versengés kialakításával lehet előbbre lépni. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a szolgáltatóipar a lakosság javítási, karbantartási, személyi és egyedi szolgáltatási igényeinek mintegy felét elégíti ki. A többi munkát vagy az illegális munkavállalók vagy — kisebb részben — maguk a fogyasztók végzik eL Különösen a lakáskarbantartásban növekedett meg a szabályozott kereteken kívüli „maszekolók” száma. mondani szokás, enni lehetne a kőről, olyan tiszta — az áru rendezgetésére, a polcok feltöltésére. A pultokon példás rendben sorakoznak a konzervek, a félkész ételek — ezeket szeretik és keresik a lakótelepiek — van választék édességből, mosó- és tisztítószerekből, papírárukból. A mélyhűtőben zöldségfélék, aprólék, kocsonyahús, hal. A zöldséges részen friss paradicsom, káposzta, sárgarépa, paprika kínálja magát. Beszélgetésünket áruszálKukoricafajtabemutató Holnap délelőtt tíz órakor Jászboldogházán, délután pedig Rákóczi falván tartanak kukoricafyjta-bemutatót. Az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Intézet jászboldog- házá kísérleti állomásán a résztvevők megismerkedhetnek a Gabona és Ipari Növények Termelési Rendszerének kukoricatermesztési programjával, majd a fajtaösszetétel kialakításának időszerű kérdéseiről hallhatnak előadást. A délutáni programot Rá- kóczifalván rendezik. Az érdeklődőknek bemutatják a szuperkorai érésű DECALB, PIONEER és GKI kukorica- hibrideket, és ismertetik a Rákóczi Termelőszövetkezetben szerzett termesztési tapasztalatokat. lítók szakítják félbe. Sört hoznak. Míg a pakolás tart, bepillantok az eladótérbe. Egyre sűrűbben adják a vásárlók egymás kezébe a kilincset. Kenyeret, főzni valót vesznek. „Így legalább nem kell délután tülekedni” — hallom innen is, onnan is. Az természetes, hogy nemcsak a lakótelep háziasszonyai vásárolnak az Élelmiszer Kisker 31-es üzletében hanem sokan azok közül is, akik a gyárban dolgoznak, de benn laknak a városban. — sze — Kezdődik a hét A „vegyi” lakótelep újjávarázsolt boltjában Könnyebb az eladónak és a vevőnek is Nagy csattanás ... döröm- bölés az ajtón... Ládák zörgése jelzi — áru érkezett. A műanyag rekeszekben friss szalámi, kolbász „illatozik”. A kenyér, a péksütemény, a tej már a helyén. Nyitás utáni, hétfői „helyzetkép” a Vegyiművek Csendes a bolt. Ilyenkor jut időpultok feltöltésére, a takarításra is Megsárgult levéltári iratok őrzii* hogy 1880-ban ismételten hatalmas tűzvész borotválta kopaszra Kunmadaras apró, nádfedeles lakóházai tetejét. Néhány óra alatt évtizedek szorgoskodása vált semmivé. Nem véletlen, hogy az akkori megyei alispán a szomorú év végén rendeletet adott ki. miszerint: „...az újonnan építendő házak csakis cserép- és fazsindelyre való építtetése engedélyeztetik, továbbá gyűjtés eszközé Hetesére és a begy ül t adományok szétosztására bizottság alakítására hivatik fel az elöljáróság: úgy intézkedés teendő a községen kívüli rakodásra és a tűzoltószerek beszerzésére, valamint az önkéntes tűzoltó egylet életbe léptetésére”. Nos, mindez megtörtént Kunmadarason is, sőt 1881. szeptember 19-én ..... két •tűzoltógép vásároltatik, amely őrzésével és tisztán tartásával a községi hajdú bízatik meg ...” Bár — különösen nyárvégeken — a vörös kakas ezután is jónéhányszor meglátogatta még a községet, a helybeli önkéntes tűzoltók egyre szervezettebben, eredményesebben szálltak szembe a falánk lángokkal. Sőt nem egv ízben segítették — baj esetén — a környékbeli települések Karcag, Tiszafüred, Kunhegyes önkéntes tűzoltóit is. A centenáriumi megemlékezésre szombaton került sor. Az ünnepségen — a helybeli önkéntes tűzoltókon kívül —, részt vettek a deresbajszu, idős egykori „tűzmesterek”, de eljöttek Szolnokról, Tiszafüredről, Abádszalókról, Karcagról, Tiszaszentimréről, Ti- szaigarról is a bajtársak. A program emléktábla avatással kezdődött, majd a helybeli Kossuth Termelőszövetkezet csapatzászlót adományozott az" egyletnek. Borsós Lajos tanácselnök rövid megemlékezése után kitüntetéseket, okleveleket adtak át a legkiválóbb aktivistáknak. Az egyesületet a BM Tűzoltók Országos Parancsnoksága díszes kupával jutalmazta. Az ünnepség után nagyszabású tűzoltóbemutató, majd verseny volt, amelyen a helybeliek végeztek az első helyen. A színes, egésznapos rendezvény a koraesti órákban sportműsorral, labdarúgó villámtomával fejeződött be. D. Sz. M. IKeddl jegyzetünk I Önként vagy felkérésre? Huszonéves tiszafüredi pedagógus ismerősöm sósról ja: az iskolában a legjobbak között tartják nyilván, ugyanakkor noszogatják is, végezzen a településért valamilyen társadalmi munkát. — Csak azt nem tudom — mondja — miféle közéleti szerepet igényel tőlem ez a nagyközség? Elvégre humán diplomával rendelkezem, és — szégyen, nem szégyen — jószerével egy ajtóki- Iincset sem tudok megjavítani. Mi tagadás, hasonló tanácstalanság bárhol előfordulhat, noha a kérdés megválaszolatlan marad: valóban nincs szükség ekkora településen, mint Tiszafüred egy képzett fiatal szellemi tartalékaira? A téma annál érdekesebb, mivel a településen 2 ezer 800, harminc éven aluli, közel ezer ifjúkommunista él. Sokan megtalálták a helyüket a közéletben is: hiszen 12-en tanácstagok, 20-an népi ellenőrök, 17-en a HNF különböző munkabizottságában tevékenykednek, 15-en a Vöröskeresztnél dolgoznak, de akadnak szép számmal munkásönök, MHSZ-klubvezetők, szocialista brigádvezetők is. Mintegy negyvenen dolgoznak a KISZ különböző, községi szintű munkabizottságaiban (kulturális, képzési, sportbizottság stb.). Talán az is mond valamit, hogy a tiszafürediek- az ötödik ötéves tervidőszakban 76 millió 718 ezer forint értékű társadalmi munkát teljesítettek. Részben segítő kezük nyomán, újjászületett a sporttelep, .kinőtt” egy ifjúsági kjrán- dulóeemtrum, autóbusz-állomás, piaccsarnok, új lakótelepeik létesültek, iskolákat újítottak fel. Hogy a nyolcvanas években is elkel a segítő igyekezet, bizonyítja: 79 millió 100 ezer forint a tervidőszakra előirányzott társadalmi munka értéke Tovább épül a kjrándulócentrum, „terjeszkedik” a lakótelep, iskola épül, szervezettebb lesz a környezetvédelem, egyszóval aki tenni akar a községért, akad lehetősége Tudom, ezek mérhető mennyiségek, és sokkal nehezebb közéleti szereplést biztosítani a meglévő szellemi kapacitásnak. Nehezebb, de nem lehetetlen. Jeleinkig folyik egy felmérés, amely azt hivatott megtudni: hány felsőfokú végzettségű műszaki, agrárszakember, orvos, pedagógus él a járási székhelyen. Egyesek szerint 600, másak állítása alapján több mint 800. Szükség van az ő szellemi tartalékukra is. Akadnak közöttük szép számmal aktív pártmunká- sok; ifjúsági vezetők, szak- szervezeti funkcionáriusok, környezetvédők, településtörténeti kutatók, gyermek- és ifjúságvédelmi őrök és így tovább. Volt aki maga jelentkezett feladatért, másokhoz viszont oda kellett menni, felkérni valamely tisztség ellátására. A többség szívesen vállalta így is a megbízatást, nem keresett kibúvót. Jelezve a régi igazságot: az emberek, akár aiz ujjaink, különbözőek. De ha értelmes, megvalósítható közéleti célokat látnak az elképzelések mögött, és szeretik szőkébb hazájukat, a szülőhelyüket — szót lehet velük érteni. Függetlenül attól, milyen végzettségűek, érdeklődésűek. . D. Szabó Miklós / KRESZ és nótaszó Hycomattal a versenypályán Nehéz lenne felsorolni, ki mindenki „bábáskodott” a hét végén a rokkantak napjához kapcsolódó, három napig tartalmas, ' változatos programot nyújtó esemény- sorozat előkészítése, megrendezése fölött. Annyi bizonyos, hogy mindazok, akik részt vettek a rendezvényeken, jól érezték magukat, szép élményekkel tértek haza. Ott volt például a szom-' bat délelőtti KRESZ-vetél- kedő, amelyen negyvenötén vállalkoztak a két tesztláp kitöltésére több-kevesebb sikerrel. Mint a megyei Köz- Hekedésbiztonsági Tanácsot képviselő Lóczi Miklós nyugalmazott rendőr őrnagy az értékeléskor megjegyezte, az elérhető maximális 200 pontból volt, akinek 170-et, és volt akinek csupán 41-et sikerült megszereznie, tehát nem árt még gyakorolni. Az elméleti „játékot” aztán izgalmasabb, látványosabb megmozdulás követte az Aranyiakat étterem parkolójában, ahol az autós ügyességi verseny négy kategóriájában 30 mozgássérült rajtolt. Beillett ez egy kis országos versenynek is, hiszen Baranya, Borsod, Hajdú, Pest és Szolnok megyei versenyzők igyekeztek a legprecízebben bizonyítani, hogy mesterei a gépjárművezetésnek. A két verseny helyezettjeinek dr. Ábel József, a zsűri elnöke adta át ebéd után a díjakat. Elméletből a törökszentmiklósi Mezei Erzsébet érte el a legtöbb pontot. Olyan emberek szurkolhattak rangos labdarúgó-mérkőzéseken szombat délután, kacagtak vacsora után a vidám műsoron, aztán nótára • fakadtak, akik közül sokan hónapokon. éveken keresztül úgyszólván a négy fal között élnek., Vasárnap délelőtt Rodolfó mester trükkjei derítették fel a nézőket. Ebéd után a záró ünnepségen Ulveczki Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese, a rokkantak éve eseményeit koordináló megyei szervezet elnöke búcsúztatta a résztvevőket, méltatta azt a társadalmi összefogást, mely az év eddig eltelt nyolc hónapjában a segítség legkülönbözőbb formáiban megnyilvánult a rokkantak életkörülményeinek javítása érdekében. — re — A .pályán még nem is gondolta a pécsi versenyző, hogy ő lesz a győztes
