Szolnok Megyei Néplap, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-15 / 216. szám
4 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1981. SZEPTEMBER 15. — Ide hallgasson. Reba — felelte Rum at a —, ne bosszantson. És hagyja albba a színlelést. Hiszen fél tőlem. És helyesein teszi. Budah az enyém, érti? Az enyém! Reba ijesztő volt. Arca elkékült, ajka görcsösen rángatózott. — Kölyök! — sziszegte. — Én senkitől sem félék! Eltapoöhatlak akár a piócát. Hirtelen megfordult, és letépte a háta mögött lógó gobelint. Szséles ablak bukkant elő. — Odanézz! Ruimata az ablakhoz ment, amely a palota előtti térre nézett. Már hajnalodott. Tűzvészek füstjei kúsztak a szürke ég felé. A téren hullák hevertek. A közepén pedig szabályos négyszög feketéllett. Valószánűtlenül pontos alakzatban álló lovasok voltak: hosszú, fekete köpenyt viseltek, barátsüvegük eltakarta a szemüket, Ibal kezükben fekete pajzsot, jobbjukban hosszú lándzsát tartottak. — T-tessék! — mondta dón Reba csikorgó hangon, Minden ízében reszketett. — A Urunknak alázatos gyermekei. a Szent Rend lovassága. Ma éjjel szálltak partra az arkanard kikötőben, hogy elfojtsák Görbe Mérleg toprongyosainak barbár lázadását! A lázadást elfojtották. A Szent Rend uralkodik a városon és az országon, mely ezentúl a Rend Arkanari Tartománya... Don Reba diadalmasan vicsorgott. Még nem ismerjük egymást —■ folytatta ugyanazon a csikorgó hangon. — Engedőimével bemutatkozom: Re- — 85 — Iba, Isten szolgája, püspök és harci nagymester vagyok, a Szent Rend helynöke az Arkanari Tartományiban! Sejthettem volna, gondolta Rumata. Ott, ahol a szürkeség diadalmaskodik, mindig a feketék jutnak hatalomra. Eh, történészek, a nyavalya törjön ki benneteket — Fáradt vagyok — mondta megvetően. — Aludni akarok. Holnap... illetve ma... egy órával napkelte utáni bejövök a kancelláriájába. A Budah szabadion bocsátáséira vomiaitkoizó parancs addigra legyen készen. — Húszezren vannak! — kiáltotta dón Reba, és kimutatott az ablakon, Rumata összeráncolta a homlokát — Kissé halkabban, kérem. És jegyezze meg, Reba: én nagyon jól tudom, hogy maga nem püspök. Egyszerűen piszkos' áruló és ügyetlen, olcsó inttrikus... — Don Reba megnyalta az ajkát Rumata folytatta: — Én könyörtelen vagyok. Minden aljasságért, amelyet ellenem vagy barátaim ellen elkövet, a fejével féled. Gyűlölöm. Hajlandó vagyok megtűrni, de meg kél tanulnia, hogy idejében eltakarodjék az utamból. Megértett? Don Reba hízelgő mosollyal így szólt: — Én csak egyet alkarok. Azt akarom, hogy ön medi- letitem legyen, Don Rumata. Nem vagyok képes megölni önt. — Féli — mondta Rumata. — Nos, félék— ismerte él Reba. — ön talán ördög. Talán az' Isten fia. Ki ismeri önt? De az is lehet, hogy a hatalmas1 tengeren túli országból való; azt beszélik, vannak ilyenek __ De azért én is meg tudom ölhi ö nt Béinmély pillanatban. Most. Holnap. Tegnap. Ezt megérti? — Ez nem érdekéi — féllelte Rumata. — Hogyhogy? Hát mi érdekli? — Semmi sem érdekel — mondta Rumata. — Nem vagyok ördög, és nem vagyok Isten. Esztori dón Rumata lovag vagyok, vidám és előkelő nemes, aki bizonyos szeszélyekkel és előítéletekkel' terhelt, de minden tekintetben a szabadsághoz szokott Don Reba már magához tért. Kendőjével megtörülte az arcát barátságosan elmos ölyodott. — Becsülöm a szívósságát — mondta. — Végeredményben ön is valamilyen eeszményékre törekszik. És én tisztelem, ezeket az eszményeket, bár nem értem meg • őket Nagyon örvendek, hogy kimagyarázkodtunk. Az — 86 — emberek hajlamosak arra, hogy hibákat kövessenek ed. Talán én tévedek, ® nem odiyan célra törekszem, amelyért érdemes olyan, buzgón és önzetlenül dolgozni, ahogy én dolgozom. Nagyvonalú ember vagyok, és el tudom képzelni, hogy valamikor önnel vállvetve fogok munkálkodni ... — Majd elválik — válszolta Rumata, és az ajtóhoz, indult — Micsoda puhány! — gondolta. — Szép kis munkatárs. Vállvetve... Elviselhetetlen borzalom szakadt a városra. A vöröses reggeli nap komoran világította meg a kihalt utcákat, a füstölgő romokat. A porban vérvörösen csillogtak az üvegcserepek. Megszámlálhatatlan varjú csapott le a városra, akár a nyílt mezőre. A tereken és a keresztutcáknál kettesével-hármasával fekete ruhás lovasok ácsorog- tak, s a mélyen arcukba húzott barátsüveg résein keresztül figyeltek. A sebtében földbe ásott póznákról megsze- nesedett testek lógtak a láncon a kihunyt parázs fölött. Rumata az út felét lehunyt szemmel tette meg. Fulladozott, összevert teste kínzón fájt. Emberek ezek vagy nem emberek? Mi emberi van bennük? Egyeseket mindjárt az utcán mészárolnak le, mósiok meg otthon üldögélnek, és alázatosan várják sorsukat. És tudjátok-e, milyen szaguk volt a póznákon égő holttesteknek? Láttatok-e valamikor felmetszett hasú, meztelen, nőt az út porában, heverni? És láttatok-e olyan városokat, ahol az emberek hailgiatniak, csiak a varjak, ri- koltoznak? Ti, még meg nem született kisfiúk és kislányok, akik az Arkanari Kommunista Köztársaság iskoláiban a sztereoviziós készülékek előtt ültök majd! Mellével valami keménynek és hegyesnek ütközött. Bgy fekete lovas állta útját. Széles pengéjű, hosszú lándzsa feszült Rumata mellének. A lovas szótlanul nézett ró csuklyája fekete résein. Tenni keűl valamit, gondolta Rumata. Csak hát mit? Döntsem le a lováról? Nem. A lovas lassan visszahúzta a lándzsáját, készült a döfésre. Ö, megvan!... Rumata fásultan felemelte bal karját, felhúzta zekéje ujját, s kivillantotta a vas karperecét, amelyet a palotáiból való távozáskor kapott A lovas szemügyre vette, felemelte a lándzsáját, és ellépett Ru- maba -mellett „Az Űr nevében” — mondta tompén, furcsa akcentussal. „Az Ö nevében” — dünnyögte Rumaita, és ment tovább, a másik lovas melllett — 87 — (Folytatjuk) TERMÉSZETBEN Szinkronstúdió Pécsett és Miskolcon Félezer hangalkotás JÖN: A TOLDI ÉS A HÁRY JÁNOS „A szinkron a Pannónia Filmstúdióban készült” ..A rajzfilm a Pannónia Filmstúdió rajz- és animációs stúdiójának alkotása.” Naponta találkozhatunk e feliratokkal a mozikban, és a televízió képernyőjén, 1957. január 17. óta. amikor megszületett a név: Pannónia Filmstúdió. A stúdió azonban öregebb, mint a neve. 1951- ben. három évtizede alakult. Csendes jubileumra készülnek: azt a 37 alapítótagot köszöntik majd. akik a stúdió első munkatársaiként itt dolgoztak. Maróti Imre. a Pannónia Filmstúdió igazgatóia mondja: — Magyar Állami Szinkron Vállalat néven kezdtük meg működésünket, ugyanebben a Vörös Hadsereg úti épületben, ahol ma is dolgozunk. Akkoriban évente 40 filmet szinkronizáltunk. Most több mint ötszázat. Akkor negyvenen dolgoztak a stúdióban. Ma hétszázan vagyunk. fele-fele arányban szinkronosok és rajzfilme- sek. akik 1954-ben csatlakoztak a stúdióhoz, a Macskássy Gyula vezette rajzolórészleg tagjaiként. — A szinkronmunkáról keveset beszélünk. Főleg csak akkor — ha nincs, ha a film a moziban vagy a kéverniiőn felirattal kerül elénk. ■— Ezért is hívom a szinkront csendes műfajnak. A kritika észre sem veszi — ez sajnálatos a művészek, a rendezők, dramaturgok, szíSzigetváron vasárnaD megemlékeztek az 1566-os hősi várvédelem évfordulójáról A vár sáncárkában — a hagyományoknak megfelelően — mozsárágyú dörgése idézte fel a 415 évvel ezelőtti küzdelem vészterhes hangulatát. Az úgynevezett belső várban katonai tiszteletadással emlékeztek Zrínyi Miklósra és katonáira. Ez volt a drámai esemény színhelye: innen indultak utolsó rohamra a várvédők, s vesztették életüket a török túlerővel vívott harcban. A város venészek szempontjából. Magam már annak is örülnék, ha azt írnák, hogy a szinkron rossz. Az utóbbi években már munkánk 80 százalékát — mintegy 40 ezer percnyi film! — a televíziós produkciók szinkronizálása teszi ki. Próbálunk új hangokat ..becsalogatni", s mivel a vidéki színészeket — egyeztetési problémák miatt —. nehezen tudjuk foglalkoztatni, tárgyalásokat folytatunk arról, hogy vidéki városokban — Pécsett és Miskolcon — szinkronstúdiót hozzunk létre. — A színészek egy része anyagi okokból kerüli a szinkront. — Ez sajnos elég rosszul fizetett munka. Szeretnénk majd új honoráriumrendszert kialakítani. — A Pannónia Filmstúdió világhírű lett rajzfilmjeivel. — Büszkék vagyunk raiz- filmművészeinkre. alkotásaik a világ számos részén sikert arattak, s díjakat hoztak haza. Csúcspont volt az idei esztendő két nagy sikere. Ró- fusz Ferenc Oscar-díja. és a cannes-i Arany Pálma, amelyet Vajda Béla nyert eL Rövidesen a közönség elé kerül a „Fehérlófia” című. úi. egész estét betöltő rajzfilmünk. Jankovics Marcell alkotása. Űjabb nagy lélegzetű munkák is készülnek : a Háry János, a Toldi raizfilmválto- zata és Nepp József egész estét betöltő rajzfilmje, a ..Hófehér”. S. E. zető testületéinek és a lakosságnak a képviselői koszorút helyeztek el Zrínyi Miklós szobránál. Ez alkalommal avatták fel Zrínyi ifjú zászlótartójának. Juranicc Lőrincnek a szobrát az egykori bosnyák hegyedben. A várból való kitöréskor — a hagyomány szerint — a király zászlajával a kezében Zrínyi előtt haladt és az elsők között esett el a küzdelemben. A bátor zászlós bronzszobrát a Pécsett élő szobrászművész. Trischler Ferenc formálta meg. |A rádió I Dzsesszünnepnapok Nem is túl régen — akár tizenöt évvel ezelőtt is — a dzsesszmuzsika mindössze egy meglehetősen szűk réteget érdekelt — legalábbis, ami a dzsessz magyarországi elterjedtségét illeti. Még korábban oedig szinte ..tiltott gyümölcsnek” számított hazánkban. A fordulat nagyjából a hetvenes évek eleién következett, amikoris a beat- zeneraiongó fiatalok hatalmas táborából mind többen kezdtek érdeklődni — a hallgatótól jóval nagyobb elmé- lyültséget kívánó dzsesszmuzsika iránt. Arra. hogy ez az érdeklődés mostanáig milyen méreteket öltött, csak egyetlen példát: tavaly Szolnokon szűknek bizonyult a hatalmas művelődési központ, amikor a Magyar Rádió ott rendezett dzsessz-hétvégét. A rádió a magyar dzsessz- élet egyik fontos központja, zenei műsorainak szerkesztői. irányítói között kitűnő . .d zsess z-s zakértők ’ ’ is dolgoznak. A rádió nem érte és nem éri be azzal, hogy bőségesen és jól válogatva sugároz dzsesszmuzsikát. rendezvényeivel. szervező tevékenységével. az együttesek, szólisták számára teremtett lehetőségekkel az évek során a hazai dzsessz egyik legjelentősebb műhelyévé is vált. Sőt — európai rangú műhely- lyé! Hogy ez utóbbi állításunk igaz. azt bizonyították a múlt héten a debreceni dzsessznapokról elhangzott közvetítések. A rádió immár tizedik alkalommal rendezte meg a debreceni ..parádét”, a hat nap alatt a ..dzsesszvá- rosban” közel ötven külföldi és hazai együttes és szólista lépett a pódiumra, köztük igazi világsztárok is. A hangversenyek egyenes közvetítése ezúttal is kitűnően sikerült: visszaadta a debreceni helyszínek forró hangulatát. Kiss Imre műsorvezetése pedig érdekes és okos volt. A fesztivál véget ért. ám a szerepet! együttesekkel és szólistákkal — a szokásokhoz híven — a későbbi műsorokban is találkozhatnak majd a hallgatók. — eszié —. Katonai tiszteletadás a szigetvári hősöknek Szobrot kapott a zászlótartó
