Szolnok Megyei Néplap, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-13 / 215. szám
10 II hónap P község 1981. SZEPTEMBER 13. A település históriájában járatos helybeliek precízen sorolják; az 6- kori Egyiptom és a nagyközség története között az a rokonvonás, hogy mindegyiket külön-külön hét jelentős csapás érte. Kunhegyesnél maradva: a falut kétszer a por- tyázó törökök égették fel, 1707-ben a rácok pusztították el, ismétlődő pestisjárvány tizedelte meg lakóit, majd a múlt század hetvenes és nyolcvanas esztendőiben a megáradt Tisza zavaros hullámai kerítették körbe. Igaz, lakói kitartását, elszántságát igazolja, valamennyi megpróbáltatás után talpra álltak. Erről Görögh Sándor tanár, a település életének lelkes kutatója mesél. sunk, az állattenyésztésünk. Egyébként gazdaságunkban harminc felsőfokú végzettségű szakember dolgozik. Aki viszont az iparban szeretné Kunhegyesen megkeresni a kenyerét, annak is van arra több lehetősége. A községben a Vízgépészeti Vállalat, a legrégibb cég. Jelenleg a gyáregység háromszáz, zömmel férfi szakmunkást foglalkoztat. Országszerte ismertek az iltt gyártott víztornyok, amelyekkel többek között Kisújszálláson, Mezőtúron, Gyulán, Dobogókőn, Nagykőrösön, Tőserdőn, Székesfehérváron is találkozhat az érdeklődő. De Csehszlovákiából és az NSZK-ból is kaptak megrendeléseket. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy ébben az üzemben különböző vízszűrő berendezéseket, vízátemelő csigaszivattyúkat, iszapvíztelenítőkossága. A település periférikus részein sok magányos, idős férfi, nő él. Igaz, tizennégy éve éppen az ő érdekükben a megyében a legelsők között itt alakult meg az öregek napközije — Naponta húsz—huszonnégy idős ember jár be az otthoniba — mondja Kiszel Sándor vb-titkár —. Beszélgetnek, olvasgatnak, zenét hallgatnak, televízióznák Hetente kétszer az orvos is ellátogat hozzájuk. Sajnos, élnek a településen olyanok is, akiknek már az otthonig vezető út is hosz- szú. — Velük mi lesz? — Huszonkét járóképtelen, magányoshoz viszik ki az ebédet a házi gondozók, a lelkes aktívák. Azt is tudjuk, ez a szám korántsem teljes, ennél jóval több az egyedül élő, társ tálán öreg Kunhegyesen. Hél csapás Víztoronyszerelés a Vízgépészeti Vállalat udvarán után A nagyközség büszkesége az új könyvtár. Mögötte a Bild József tervezte műemlék jellegű református templom két, zsilipelzáró szerkezeteket. homokikotrókat stb. is készítenek. A település legnagyobb ipari üzeme azonban vitathatatlanul a BHG modern gyáregyüttese. Jelenlegi helyén tizenkét éve még szöcskesereg ugrándozott, ma ez a gyár ezer munkásnak — többségében — lánynak, asz- . szonynak biztosít munkája után jó megélhetést. Az idén 109 ezer automata telefonközpont-vonal, jövőre 126 ezer, a további esztendőkben pedig évente 140—140 ezer vonal kerül ki innen a Szovjetunióba. Itt dolgozik a helybeli, iparban foglalkoztatottak fele, ismerkedik, azonosul a munkássá válás követelményeivel. Együtt szorgoskodnak itt az édesanyák a lányukkal, férjék a féleségükkel. Mint példáu] a Kócs család: Sándor, a férj szakmunkás, Rózsa, a felesége meós, velük egy háztartásban élő Éva lányuk pedig forrasztó. Éva az iskolapadból, édesanyja pedig a háztartásból került a gyárba. — Korábban húsz évig a fakanál mellett ügyködtem, meg csápkeveréssel foglalkoztam — mondja Kócs- né —, de napi 12 órai munkával se kerestem többet ki- lencszáz—ezer forintnál. — Nehéz volt megszokni az üzemi életet? — őszintén bevallom, igen. Kezdetben furcsa volt a feszes, pontos időrend, a közösség a nagy figyelmet igénylő munka, de a tizenegy év annyira összekovácsolt bennünket, hogy most már el sem tudom képzelni az életem az üzem, a kollektíva nélkül. Szocialista brigád vagyunk, és a Kossuth óvodát patronáljuk. Festünk, takarítunk amikor szükséges, és a munkán kívüli közös programok, a kirándulások, az országjárások, a vetélkedők sem hiányoznak az életünkből. Ma a nagyközségben a dolgozni akarókat 19 kisebb- nagyobb munkahely várja. Az aktív keresők száma 3 ezer 992. ötvenhárom százalékuk az iparban, 21 százalékuk a mezőgazdaságban, 12 százalékuk a kereskedelemben dolgozi'k A diákság létszáma is kétezren felül van, és a postások augusztus végén 1 ezer 724 személynek viszik a nyugdíjat. Ez a magas szám újabb problémát jelez: korosodik, idősödik a nagyközség laVan egy testvérközségünk Jugoszláviában, Feketicsen — meséli Görögh Sándor tanár — A századfordulóig kölöskörül víz, mocsár, nádas, temérdek lefolyástalan tó hullámzott. Réti emberek halászok, pákászok, nádvágók, kosárfonók, piócaszedők, futóbetyárok birodalma volt ez a vidék. Nem csoda, hogy már 1785-ben 800 helybeli, föld nélküli gyalog eredt útnak a Bácskába, az akkori Feketepusztára, mert itt folyamatosan nőtt a lé- lekszám, de több föld egy kapavágásnyd sem jutott. A leszármazottak ötödik, hatodik generációi — mintegy kétezren — ma is ott élnek Feketicsen, megőrizték ízes kunsági beszédüket, kultúrájukat. A Kunság Népe Termelőszövetkezetből már többször látogattak ki csoportosan hozzájuk Feketics- re, de onnan is érkeznek évről évre Koták, Lódik, Gorzásak, Bordások, Kovácsok megnézni az ősök földjét, mit csinálnak, hogyan boldogulnak a Nagykunságban élő rokonok? Nos, hogyan élnek, hol dolgozhatnak napjainkban a kunhegyesiek? Az itteniek egy része hagyományosan a mezőgazdaságban találja meg boldogulását. Róluk Lengyel Zoltán, a Kunság Népe Termelőszövetkezet elnöke sorolja. — Ezerhétszáz tagunk közül négyszázötven a nyugdíjas. Ami az eredményeinket illeti: mintegy 11 ezer hektáron gazdálkodunk, és az éves árbevételünk eléri a 300 millió forintot. Az átlagjövedelem is tisztességes, havi 3 ezer 700 forint Természetesen ezt növelj a háztájiból, háztájiért kapott összeg. — A technikai felszereltség? — Jellemző, lassan kikopik tőlünk az utolsó gyalogmunkás is. A jelenlegi technológiáinkhoz már szakemberek kellenek, szakosított sertéstelepünk van, gépesített a növénytermesztő0 BOLDOGULÁS útján A főtéri új ABC-üzlet havi forgalma meghaladja az ötmillió forintot Keretforrasztók a BHG nagycsarnokában. Az idén 109 ezer telefonközpont-vonal készül Kunhegyesen Bizony több. A velük való törődés, ellátásuk Kunhegyesen is az egyik legégetőbb helyi feladat, különösen ha az üzlethálózat alakulását, fejlődését figyeljük. — Helyből és a környékből mintegy 25 ezer ember vásárol alkalmanként nálunk —- közli Básti János, a Középtiszavidéki Áfész elnökhelyettese. — Tavaly tavasszal 906 négyzetméteres új, modern ABC-t építettünk a központban, havi forgalma jelenleg öt-, öt és fél millió forint. így van, de közben több kisbolt bezárt. Különösen a nagyközség északnyugati, úgynevezett újvárosi részén élők fájlalják ezt, mivel ez a terület meglehetősen távolesik a település központjától. Ráadásul errefelé az átlagosnál is több nyugdíjas lakik. Igaz, az áfésznél működik boyszolgálat, és az öregeknek ingyen házhoz szállítja a megrendelt élelmiszert, de valahogyan kevesen tudnak róla, kevesen igénylik ezt a szolgáltatást. Persze, azért nem hal éhen a kunhegyes! ember. Naponta 1 ezer 200 liter tejet iszik, 50 kiló vajat, ezer pohár tejfölt, 42 mázsa kenyeret, négv és fél, ötezer kis kiflit, kétezer nagyobbat fogyaszt. Hogy az élelmiszer, köztük a húsválaszték kitám és az OTP helyi fiókjában összesen 81 millió forintot őriznek. Kunhegyesen évente 42—57 új lakás épül, ég az idén is már eddig 49- cel gyarapodott a modem lakóházak száma. Változatlanul a kötés, családi házak a legnépszerűbbek, bár egyre többen választják — főleg . a fiatalok — a telepszerű, többszintes társasházféle megoldásokat. Ami a nevezetességeket illeti, az élre három létesítmény kívánkozik. Az egyik a Iliid József tervezte műemlék jellegű református templom. A külső tatarozása a közelmúltban fejeződött he. A másik a hajdani sóházból átalakított csodálatos épület, amelyet jelenleg a megye legszebb könyvtáraként tartanak nyilván. A 2 ezer 300 beiratkozott olvasó 41 ezer kötet közül válogathat. A harmadik a határban álló, düledező szélmalom. Az építményt néhány éve a szentendrei szabadtéri skanzen vásárolta meg — de a malommal azóta sem történt semmi. Említést érdemel még a sok helyi sajátosságot őrző utcanév. Ilyen a hajdani kivándorlókról elnevezett Feketehegy utca, a napfelkeltét jelölő Hajnal utca, az egykori Kolbász kun településre emlékező Kolbásszék utca, a Konóncsenkó utca. Konon- csenkó ukrán kapitány 1944 őszén a község felszabadításáért vívott harcban vesztette életét. Ha Kunhegyes közigazgatási múltjában tallózunk, kitűnik: volt rendezett jogú zás nem ijis gond. Csak az ipari üzemeink éves termelési értéke alaposan meghaladja az egymilliárd forintot, de a szövetkezeteink is 500 millió feletti árbevételt könyvelhetnek el. Szintén a pozitív oldalon említhetem meg a 44 kilométernyi' belterületi vízvezetékhálózatun- kat, orvosi ellátottságunkat, általános és középiskoláinkat, megyei, sőt egyes sportágakban országos szinten jegyzett diák-sportéletünket, a művelődési központot, amely egyben körzeti bemutatóház. Az árnyoldalról szólva: alig van burkolt utunk, nincs kiépített szennyvízhálózat, és már lassan tizenöt éve büdösödik a központban a Kákát vize. Igaz; elkezdődött a lecsapol ása. Sajnos, tiszítasági téren is akad javítani valónk. Erre a tervidőszakra egy új, 100 személyes óvodát tervezünk helyi erőforrásból Négy tanteremmel bővülnék az iskoláink, és megkezdődik a tomamunkacsamak építése. A centrumban 30 többszintes, kedvezményes munkáslakás létesül, noha nálunk továbbra sincs célcsoportos lakásépítkezés. Közismert, a kunhegyesiek nagyon szeretik a községüket. Az elmúlt öt évben 53 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek, és jószerével a semmiből hoztak létre egy több pályából és létesítményből álló értékes diák-sportcentrumot, segítették a könyvtár építkezési munkálatait, a gyermekintézményeket. A jelenlegi tervidőszakra 61 milliós a kért társadalmi munka értéke. Óvoda-, sportcsarEnnyirc változott meg a Kölcsey utca. A képet Ilosvay Varga István, Kunhegyes híres festője készítette 1926-ban és ugyanaz az utcarész 1981- augusztusában egyensúlyozott, az részben az itt dolgozó Kunsági Hús- feldolgozó Társulásnak is köszönhető. Az ugyancsak markos hentesek évente 15 ezer 500 sertést vágnak le és dolgoznak fel 34 féle termékké. Ami az iparcikk-vásárlásokat illeti, itt sincs különösebb probléma a választékkal, amit a számok is igazolnak: Kunhegyesen tavaly 151 kismotor, 612 kerékpár, 530 rádió, 116 porszívó, 247 centrifuga, 143 hűtőszekrény, 224 fekete—fehér és 25 színes televízió talált vevőre. Mindezekhez a kisebb- nagyobb kiadásokhoz pénz, spórolt összeg is kell. A posváros, 73 évig járási székhely, majd kiemelt alsófokú központ, később nagyközség, jelenleg alsófokú központ. Látható: egyre kevesebb a titulus. Erről beszélgettünk Rácz Ferenc tanácselnökkel: — Tény, közigazgatásilag mindössze csak egy nagyközség vagyunk, de tizenkét ipari üzemmel, kétezernél több munkással rendelkezünk. Mintegy ötszáz bejáró dolgozó keresd itt a kenyerét Abádszalókröl, Tisza- roffról, Tiszagyendáról, Ti- - Bztaburáról, Kunmadarasról Tiszaderzsröl, Tiszaszölősről, Kenderesről, Tiszaszen/timré- ről, Tomajmonostoráról. A velük való törődés, foglalkonokópítés, új szeméttelep kialakítása, köztisztasági akciók várják a lakossági segítséget. Remélhetőleg a nagyközségi pártbizottság és a tanács koordinálásában sikerül összefogni, kiaknázni a soros községpolitikai célok érdekében a 'helyi erőforrásokat: a szellemi kapacitást, a vállalatok, a szövetkezetek, a szocialista brigádok segítő igyekezetét. Bízva hogy ily módon Kunhegyes története a következő esztendőkben újabb dicséretes fejezetekkel gazdagodik. D. Szabó Miklós
