Szolnok Megyei Néplap, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-13 / 215. szám
6 Nemzetközi körkép 1981. SZEPTEMBER 13. Spanyol fl HQJQ TÖRÖKORSZÁG Merre ugrik a szöcske Odahaza és külföldön egyaránt nagy vihart kavart a spanyol kormány bejelentése, hogy Spanyolország „gyorsított ütemben” a NATO tagja kíván lenni. A felháborodást csak fokozza hoev Madrid és Washington már az 1981. decemberi Na- TO-tanácskozáson szentesíteni akarja Spanyolország be-* lépését a nyugati katonai tömörülésbe. Hamis érvek, valós problémák Calvo Sotelo miniszterelnök és a spanyol haderők egyesített vezérkara a februárban végrehajtott puccskísérlet után kialakult bizonytalan helyzetet használta fel a NATO-csatlako- zás meggyorsítására. A spanyol hadsereg technikai fejlődésben érdekelt csoportjai ugyanis támogatják a belépést, a rendőri feladatokhoz szokott hadseregtábornokok egy része és a csendőrség tisztikarának némely frakciói viszont ellenzik azt. A kormány azzal érvel: ha Spanyolország gyorsan csatlakozik a NATO-hoz. akkor csökken a további puccskísérletek kirobbanásának esélye. Ez az érv nem különösebben meggyőző, hiszen Portugália, a nyugati katonai tömörülés alapító tagja és ott csaknem egy emberöltőn keresztül zavartalanul eltűrte a NATO a fasiszta pa- rancsurallmi rendszer létezését A másik példa Görögország, ahol az Egyesült Államok és a NATO katonai szervezete egyenesen bátorította annak. idején a görög ezredesek brutális hatalom- átvételét. A spanyol NATO-belépés más problémákat is okoz. A spanyol kormány ma azt mondja: ne tároljanak atomfegyvereket Spanyolország területén. Semmi garancia nincs azonban arra, hogy később ezt" a rendelkezést ne módosítanák. Annál is inkább, mert az évtizedek óta létező kétoldalú amerikai—spanyol katonai egyezmény keretében ma is vannak amerikai támaszpontok Spanyolországban. Közülük az egyik — Rota kikötője — nukleáris tengeralattjáróknak ad otthont Ezek pedig közismert módon stratégiai atomrakéták mozgó kilövőbázisad. Üjabb kényes probléma az Afrika nyugati partjainak Közelében levő, Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek ügye. Nem világos, hogy miképpen tudják kivonni ezt a spanyol felségterületet a NATO-tag- ság és következményed alól. Márpedig a NATO alapok- mánva szerint a blokk hatásköre csak Európára téried ki. Jogos a evanú. hogv a spanyol csatlakozással könnyebbé válhat annak az érlelődő amerikai elgondolásnak a megvalósítása, mely a NATO hatósugarát szeretné kiterjeszteni az Európán kívüli körzetekre js. Növekvő belső ellenállás Mindezek alapján aligha lehet csodálkozni azon, hogy a NATO-belépés meggyorsítása ezekben a hetekben jelentősen növeli Spanyolországiban a politikai feszültséget. Különösen ingerli és felháborítja a baloldalt, hogy a kormány enneik a mindenképpen sorsdöntő lépésnek a megtételét egyszerű parlamenti többséggel akarja biztosítani. A szocialista párt (PSOE) és a kommunista párt élesen tiltakozik e módszer ellen és népszavazást követel a belépés eldöntésére. A legutóbbi napokban kiderült, hogy a sok frakcióból álló kormánypárt, a demokratikus centrum unió sem egységes a kérdésben. Az UCD úgynevezett ..szociáldemokrata” frakciójának vezetője, Ordán ez igazságügyminiszter szeptember elején elsősorban azért mondott le, hogy tiltakozzék a spanyol NATO-belépés ilyen leegyszerűsített, gyorsított végrehajtása ellen. Ordónez lemondása után került nyilvánosságra. hogy a volt miniszterelnök, Adolfo Suarez is az ügy komolyabb, körültekintőbb megvitatását java* solná. Spanyolországnak amúgy is számos megoldatlan belső problémája van. Továbbra is rendkívül erős a polgári demokratikus intézmények ellen támadó szélsőjobboldali ellenzék. Ennek sem politikai, sem katonai szárnyát nem sikerült még felszámolni. Megoldatlanok az olyan elsőrendűen fontos gazdasági kérdések, mint a gyorsuló infláció és a munkanélküliség. Nem zárták le megnyugtatóan az egyes tartományok önkormányzatának problémáit és ezen belül a baszk terrorizmus ügyét sem. Ügy tűnik, a kormány ezeket a súlyos, rövidtávon voltaképpen megoldhatatlan problémákat akarja háttérbe szorítani — mintegy ..letakarni” — a NATO-belépés erőszakolásával. Szovjet jegyzék Rendkívül nagy mind a spanyol kormány, mind a NATO-tagállamo'k vezetőinek felelőssége nemzetközi vonatkozásban is. Huszonhét éve. 1954 (az NSZK csatlakozása) óta most először vesz fel a NATO új tagot. Méghozzá éppen olyan időszakban, amikor az amerikai kormányzat egész politikája s ezen belül pedig a középhatósugarú nukleáris rakéták nyugat-euróoai telepítésének erőszakolása az európai politikai-stratégiai egyensúlyt amúgy is veszélyezteti. A Szovjetunió ezért diplomáciai jegyzékben hívta fel Spanyolország figyelmét a tervezett NATO-csatlako- zás várható következményeire. Ebben hangsúlyozta: a Szovjetunió és a Varsói Szerződés töbV^ tagországa, akárcsak a múltban, a jelenben is — a kölcsönösség elve alapján — mindent megtesz az egymással szemben álló katonai tömbök feloszlatásáért. Spanyolra zág belépése a NATO-ba éppen ellenkező irányiban hatna. Annál is negatívabb lenne ez. mivel pontosan beilleszkedne azoknak a lépéseknek a rendszerébe, amelyek célja a fegyéerkezésj hajsza fel- gyorsítása, a nemzetközi feszültség növelése, a Kelet és a Nyugat közötti párbeszéd megnehezítése. — i — e. — Harmadszorra fogják a szöcskét — idézte Kenan Evren tábornok, a török Nemzetbiztonsági Tanács vezetője a népi mondást arra a kérdésre, miként ítéli meg az esztendős katonai kormányzat eredményeit és kilátásait. Evren arra célzott, hogy Törökországban az általa vezetett 1980. szeptemr ber 12-i katonai hatalomátvétel volt a harmadik az elmúlt 20 évben. Az előző kettő (1960jban és 1971-ben) képtelennek bizonyult az ország ügyeinek tartós rendezésére, csakúgy, mint az egymást váltogató polgári kormányok. A harmadik, ezúttal vérte- len puccsra válságos helyzetben került sor. Az elszabadult terror sokszázi áldozatot követelt. A polgári pártok viszálykodása, a kormányok tehetetlensége és a burjánzó korrupció lehetetlenné tette a súlyos társadalmi és gazdasági feszültségek feloldását A hadsereg közbelépett: feloszlatták a parlamentet, megtiltották valamennyi párt politikai tevékenységét, rendszabá- lyozták a saitót és hozzáláttak a terrorszervezetek felszámolásához. A fasisztáid „Szürke Farkasok” pártot szétzúzták, vezetőit köztük a hírhedt Türkest, hosszú börtönbüntetéssel sújtották. Kenan Evren tábornok, a Nemzetbiztonsági Tanács vezetője A közrend helyreállítása érthetően elégedettséget keltett a török közvéleményben, , emellett bizonyos mértékig hozzájárult a gazdasági gondok enyhítéséhez. A hatalomra került főtiszti kár Ankara a hatalom azonban ellentmondásosan értelmezi a rendteremtést: a börtönbüntetések nemcsak az állam szétzilálására törekvő szélsőjobboldalt, hanem a demokratikus célokat követő haladó erőket is sújtották. Letartóztattak több- szát szakszervezeti vezetőt, baloldali személyiséget. Az ország gondjainak megoldási lehetőségét elsősorban az adminisztratív eszközökben látja a katonai kormányzat, késlekedik viszont a válság alapvető okait feltáró és leküzdésükre irányuló program kidolgozásával. Valamilyen demokráciára szüksége van Törökországnak: De még nem tudjuk pontosan, hogy milyenre — mondotta állítólag egy meg nem nevezett „magasrangú katonatiszt”. Evren tábornok szavaiból viszont kiderül, hogy milyen demokráciára nincs szükség. A közeljövőben összehívandó alkotmá- nyozó nemzetgyűlésből eleve kizárták a puccs élőtti időszak vezető politikád pártjainak prominens képviselőit — a katonai vezetés őket hibáztatja a válság kialakulásáért. A legutóbbi rendeletek pedig megtiltották a sajtónak, hogy bírálja a Nemzetbiztonsági Tanács határozatait, illetve • a bíróságok ítéleteit. A katonai kormányzat értékelése tehát vegyes képet átvétel napjaiban mutat. Tény, hogy nem változtak lényegesen a „török betegség” alapvető okai: az erős NATO- - és közös piaci elkötelezettség. A jelek szerint — ha nem is látványosan — az ankarai és a washingtoni vezetés kölcsönösen elégedett egymással, s keresik a kapcsolatok még szorosabbá fűzésének útjait Nyilvánvaló az is, hogy a hazafias, haladó erők elleni lépések azok érdekeit szolgálják, akik maguk is előidézői voltak Törökország bajainak, azokót, akik arra törekednek, hogy az ország politikája az imperialista célkitűzéseikkel összhangban, alakuljon. Mindez megnehe-’ zítf, hogy Ankara megoldhassa súlyos társadalmi és gazdasági konfliktusait a 130 százalékos inflációt rendezze a földbirtok és a mezőgazdasági termelés problémáit, megakadályozza az életkörülmények romlását Igazi, a közrendet sikerült helyreállítani, s ez nem csekély eredmény. Az azonban, hogy mennyit sikerül elérni az ország helyzetének átfogó rendezésében, attól is függ, hogy — Evren tábornok szavaival élve — merre ugrik a szöcske, s jó felé nyúl-e utána az, aki él akarja kapni. Füzes Oszkár Koreai NDK Rizsaratás A koreaiak hazájukat Csoszonnak, a „hajnali harmat” országának nevezik. Nemzeti időszámításuk több mint kétezer évre nyúlik vissza, de az egységes, szilárd állam létrejötte nagyjából a magyar honfoglalás időszakával esik egybe 918- ban Kor jó néven új dinasztia alakult — ennek alapján honosodott meg a Korea név az európai nyelvekben. Ennék a virágzó Karjó királyságnak a fővárosa Keg- jon volt, a mai Keszon. Története minden bizonnyal a legkalandosabb Korea városaié között. Keszon három évszázadon át volt a fénykorát élő koreai irodalom, építészet központja. 1231-ben Kor jót és fővárosát lerohanták a mongolok s csak egy évszázaddal később sikerült kiűzni őket. Nem sokkal később egy erősebb ellenfél, a kínai császárság támadta meg Kórját és vetett véget a dinasztiának. Kong Min király, a dinasztia utolsó tagjának sírja, méltóságteljes kőszobrai ma is teljes- pompájukban láthatók a várostól néhány kilométerre. Keszon igazi „kalandregénye” azonban napjainkhoz kötődik. 1946-ban, Korea kettéosztásakor a város a déli, amerikaiak ellenőrizte igazgatás alá került. A koreai háború idején (1950— 1953) többször is gazdát cse- _ rélt, végül azonban a fegy- , verszüneü megállapodással a népi Korea része lett Minden esetre a város különleges helyzete megmaradt: az országot kettéosztó demarkációs vonaltól mindössze 12 kilométerre fekszik. A kettészakítottság nemcsak általában sújtja az országot, rengeteg családot a szó fizikai értelmében szerteszórt. elválasztott Ennek tragédiáját legerőteljesebbén a keszon iák érzik, mert errefelé alig van család, amelynek ne maradtak volna rokonai rár kilométerrel arrébb', a „túloldalon”. Keszon különleges helyzete az idetévedő idegennek is rögtön nyilvánvalóvá válik. Ahogy közeledünk a város felé, egyre szaporodnak a katonai ellenőrző pontok. A demilitarizált övezethez érve a gépkocsivezetők leveszik az autóról a rendszám- táblát Ezen a vidéken a rendkívüli állapot, a készültség állandóvá, szinte életformává vált A modem városközpontban sétálgatva egyenruhás kínai katonákat láttam biciklizni. Kísérőim elmondták, hogy ők még a háborút lezáró fegyverszüneti megállapodás értelmében a KNDK-han tartózkodó kínai kontingens tagjai. Noha a feszültség ott vibrál a levegőben, a mindennapok Kész ónban és környékén majdnem olyanok, mint a népi Korea más vidékein. összeállította: Majnár József Egészen Panmindzsondg, a nemzetközi ellenőrző bizottság székhelyéig vezető út mellett rizsföldeket láttam, s a körzet veszélyessége csak abban tükröződik, hogy akik a rizspalántákat gondozzák, nem parasztok, hanem a néphadsereg katonái. Megszokott látvány a KNDK- ban az utakat tisztogató gyerekek sokasága, akik, ha egy hivatalos kocsi melléjük ér, tisztelegnék vagy meghajolnak. Keszonon túl már nemigen fedezhető fel gyerekhad az utakon. Van azonban a városnak egy másik sajátossága, amely messzeföldön ismert. Keszon térségében van az őshazája a híres ginzeng-gyökérnek (koreaiul; inszam), amelyet a népi képzeleterő varázserővel ruházott fel. Készül belőle ital, az úgynevezett gyökérpálinka, illatszer, gyógyszer és ételízesítő. A legenda szerint a ginzeng- gyökérból készült ital férfia- sít, meghosszabbítja a fiatalságot. Nem véletlen, hogy még ma is az ősi növény- az lefeyik tllegkelendőbb exportcikke Győri Sándor f Iskolások