Szolnok Megyei Néplap, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-12 / 188. szám

1981. AUGUSZTUS 12 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 „Ne fáradjon, inkább otthon várjon!” Kunhegyesen házhoz viszik a tápot a kistermelőknek Az idős ember, a Dobó István utca 10. számú ház kapujában tölcsért formált tenyerével a füle köré. úgy hallgatózott a szélirányba. — Itt zúg már valahol a szomszéd utcában a szövet­kezet Zetorja — bólogatott eléae ’ ~tten. — Először a maguk kocsijának a hang­ját véltem annak, azért igyekeztem annyira az er­szénnyel. a kiszámolt pénz­zel. Minden szerdán reggel ilyentájt, nyolc óra felé ér­nek ide. Maguk mi járat­ban. ha meg nem sértőd­nek? — Mi is a Zetort várjuk. Riportot készítünk az új szolgáltatásról.- Fölcsillant Enai Sándor szeme — ilyen néven mutat­kozott be. sorra kezelve ve­lünk alkalmi kunhegyes! is­merősünk — és nem győzte dicsérni a Közéatiszavidéki Áfészt. — Sok jó dolgot bevezet­tek már a községben, de alighanem ennek örült leg­jobban a lakosság. Nézzék, én is iócskán megfáradtam, mire nyugdíjba kerültem a Vízügyi Építő Vállalattól. Bizony nehezemre esett már kerékpárral hazatologálni az ötvenikilós papírzsákot a terményboltból. Jó messze is van tőlünk. Égy hónap óta nincs vele gond. Min­den szerdán és csütörtökön házhoz szállítja a szövetke­zet a tápot a szemestér- ménvt. Ki milyen jószágot tart kinek mire van szük- sé-­Elébe mentünk a pótko­csis Zetomak. Szatmári Sán- domé kapujában Ács Sán­dor a szállítójármű vezetője sorolta: — 'Felosztottuk a falut két részre. Szerdán és csütörtö­kön a főút jobb oldalán nyí­ló utcákban, kedden és szombaton pedig a balkéz felől esőkben árusítjuk a takarmányt a tápot. Reggel hattól délelőtt kilencig, és délután négytől este hétig járjuk sorra a házakat Öllé András alkalmi pénz­táros kezébe figyelmesen számolta a malactáo árát Fábián Márton: — Forint zsákonként? Ingyen van! Szatmári sándorné: — Oda rakják le a zsákokat, ahová éppen kérjük Fábián Márton. Külön a zsákonként járó szállítási költséget. — Zsákonként egy forin­tot kér az áfész — újságol­ja — amiért a helyünkbe hozza a takarmányt Még­hozzá nem is csak úgy le­dobálják ám a kapuba! A magamfajta, elnehezült ka­rú öregeknek a kamrájukba öntik az árpát vagy más szemes takarmányt, és egye­nesen az ólaitónak támaszt­ják a táppal teli zsákokat A Zetor ..személyzetének” harmadik tagja. Kasza Já­nos rakodó éppen végzett a vásárolt áru behordásával a szomszédos háznál Felka­paszkodtunk a pótkocsira, sorba vettük min sikerült ed­dig túladniuk. — Hetvenhat zsák hízó- és süldőtápot, sertésabrakot kukoricadarát meg takar- mánvbúzát raktam fel reg­gel a terménvboltnál. Annak a pár zsáknak, amit még itt lát két utcával odébb hírmondója se lesz. Ügyis mindjárt kilenc óra. be vé­gezzük a délelőtti műsza­kot Négy óráig árut hor­dunk a boltokba, anyagot szállítunk az építőbrigá- dumknak. azután árusítunk tovább, a falu másik fertá­lyán. Jó tíz nerc híja volt még a négy órának, de már min­den második kapuban ácsor­góit valaki a Baicsv-Zsi- linszkv utcában. Kovács Jó- zsefné is megkötötte kutyáit azok nem méltányolják az áfészesek jóindulatát — Én is hiába mondom az embereknek — bizony­gatta. hogy tegyék csak le 3 zsákokat itt a kapuban. Meg sem állnak velük a ve­randáig. Leadtam most tíz hízót, azoknak az árából egy hónapra előre megveszem a takarmányt a két tehénnek, a■» új süldőknek, meg az ap- róiószásnak. Az áfész terményboltjá­nak a vezetőjétől. Fábián I«+vánnétől meglepő dolgo­kat hallottunk: — Nem tudom, hogy a közsé°ben levő Zöldért-. TÉESZKER- és GMV-bolt­ban hogy alakult a forga­lom az utóbbi hónapokban, de ebben az üzletben most is ugyanannyi értékben vá­sároltak a kistermelők, mint amikor még nem volt utcai árusítás. Pedig több mint 400 ezer forint értékű árut adtak el Öllé Ban diók a Ze- torról. Igaz. tudok több olyan idős embert is a fa­luban, akik már felhagytak a hizlalással, de most. hogy a helyükbe visszük a ta­karmányt, újra hangosak a portájukon az ólak. Egy hónap óta, hetenként négy nap meghosszabbodott a munkaideje Fábiánnénak is. — Azelőtt reggel hétkor nyitottunk, este hatkor zár- Ma fél hatkor már ra­kodtak a mozgóboltosok, lesz fél nyolc, mire jönnek este leszámolni a mai bevé­tellel Persze a majd fél­milliós többletforgalom ju­taléka valamelyest kárpótol a pluszmunkáért. Kovács Józsefné: — A le­adott hízók árán megvettem az új süldők takarmányát Básti Jánostól, a Közép- tiszavidéki Áfész kereske­delmi főosztályvezetőiétől az úi szolgáltatás gazdasá­gossága felől érdeklődtem. Mosolyogva csinált gyors számvetést. — Sokan hitetlenkedtek, amikor a ..Ne fáradjon, in­kább otthon várjon!” cím­mel közreadott röplapunkon olvasták. hogy mindössze egy forint térítést kérünk zsákonként a házhozszállí­tásért Naponta hétszáz fo­rintot tesz ki a Zetor hat­órai üzemeltetése, a gépko­csivezető. a pénzkezelő és a rakodó munkabére. Ennyit szánunk rá a takarmánvér- tékesítési árrésből. Hogy megéri-e? Feltétlenül! A kistermelők effajta segítése fellendíti a tenyésztési ked­vet. Márpedig, ha több hí­zott sertés, nyúl. galamb és baromfi kerül ki a kunhe­gyest udvarokból, az a mi húsellátási munkánkat köny- nyíti. a feldolgozó üzemünk n’- -anyagellátását javítja, a felvásárlási eredményeinket növeli. Temesközy Ferenc Szeptember 1-t öl Emelkednek a nemzetközi postai A Nemzetközi Egyetemes Posta Egyesület kongresszu­sának határozata alapján a vi,Ä '»szervezethez tartozó posták 1981. július 1-től fo­lyamatosan felemelik a nemzetközi postai küldemé­nyek díját. Hazánkban 1981. szeptember 1-től emelked­nek a nemzetközi pos­tai díjak. A díjemelés egyaránt érinti a levélpostai és a csomagküldeményeket. Az emelkedés mértéke átla­gosan 123 százalék. Ezen bélül például a 20 gramm­nál nem súlyosabb levelek díja 100 százalékkal — 4 forintról 8 forintra — a nyomtatványoké 250-től 500 grammig több mint 200 szá­zalékkal — 10 forintról 32 forintra, a levelezőlapok dí­ja pedig 67 százalékkal — 3 forintról 5 forintra — emelkedik. Nem változnak a külföld­re szóló pénzesutalványok és utánvételes küldemények, topábbá a szocialista orszá­gokba küldött 20 grammnál nem súlyosabb levelek, va­lamint levelezőlapok és ké­pes levelezőlapok díjai. Egyszerűsödnék és általá­ban csökkennek a légipos­tái pótdíiak. mert az eddigi 5 féle pótdíi helyett csak 2 féle lesz; Európába 1. fo­rint. Európán kívül pedig 2 forint. A megváltozott díjakról és feltételekről a postahi­vatalok adnak részletes tá­jékoztatást. flbádszalókról Szállítótartályok az RgrotrSsztnek Két évvel ezelőtt kezd­te meg a 4500 literes, fémből készült szállító­tartályok gyártását az abádszalóki Lenin Ter­melőszövetkezet gépmű­helye az Agrotröszt megrendelésére. Ebben az esztendőben háromszázhúsz tartály kerül ki a gépműhely­ből. A nemrégiben át­alakított gyártócsarnok­ban viszont a négyezer literes üzemanyag- és tüzelőolajszállító tartá­lyokból 335-öt készíte­nek. A „tartálvmellék- üzemág” több mint húszmillió forintot hoz a abádszalóki közös gazdaság konyhájára. Kiemelt feladat Vízgazdálkodásunk fejlesztése a VI. ötéves tervben Interjú Kovács Antal államtitkárral, az Országos Vízügyi Hivatal elnökével A hazai vízgazdálkodásban roppant erőfeszítéseket te­szünk a megnövekedett igé­nyek mind teljesebb kielégí­tésére. Milyen feladatokat je­lent ez a mindennapok gya­korlatában? — erről kérdez­tük Kovács Antal* államtit­kárt, az Országos Vízügyi Hivatal elnökét. — Milyen eredményeket ért el a hazai vízgazdákodás az elmúlt öt évben? — Minthogy a vízgazdál­kodás nem zárt terület, ha­nem a népgazdaság szerves része, természetes, hogy sa­ját jegyeit megőrizve meg­kezdte a felzárkózást az egész gazdaságra érvényes követelményekhez. A ren­delkezésünkre bocsátott anyagi és szellemi erők fel- használása lehetővé tette, hogy összességében teljesít­sük a népgazdasági előirány­zatokat, így egyenletesebbé vált a lakosság és az ipar, a mezőgazdaság vízellátása. A nyári időszakban vízellátási gondokkal küszködő telepü­lések számát mintegy százzal csökkentettük, arányuk eb­ben az évben csak 14 száza­lék körüli lesz, ellentétben az V. ötéves tervidőszakra jellemző átlagos 23 százalék­kal. A vízkárokat sikerült korlátok közé szorítani. Mint­egy 100 millió forintot köl­töttünk a vízgazdálkodás technikai-technológiai szín­vonalának emelésére. Apró­ságnak tűnhet, de ma sok­kal jobb és „vékonyabb” be­tont készítünk, mint néhány évvel ezelőtt. Nőtt az előre­gyártott elemek és szerkeze­tek felhasználásának aránya, sikerült kimozdítani a holt­pontról a tipizálás ügyét, összegezve, a vízügy szol­gálat történelmének eddigi legnagyobb fejlesztését haj­totta végre az elmúlt öt év­ben, de a vízgazdálkodási infrastruktúra viszonylagos elmaradottságát még . nem tudtuk felszámolni. — Népgazdaságunk VI. öt­éves terve a vízgazdálkodást változatlanul a kiemelt fej­lesztési célok közé sorolja. Hogyan valósul ez meg a gyakorlatban? — A népgazdaság összes beruházásaiból a vízgazdál­kodás '54—57 milliárd forint­tal részesedik, hat százalék­kal többel, mint az elmúlt tervidőszakban. Beruházása­ink túlnyomó részére, mint­egy 42—45 milliárd forintot fordítunk, a többi pénzt a nagyberuházások előkészíté­sére, a mezőgazdasági víz­szolgáltatásra és egyéb cé­lokra használjuk fel. A tervidőszak végére a la­kások mintegy 60 százaléka részesül közműves vízellátás­ban, de a közcsatorna-háló­zatba bekapcsolt lakások ará­nya is eléri a 37 százalékot. A vízellátást, szennyvízveze­tést és tisztítást elsősorban Budapesten, az ipari közpon­tokban, a megyeszékhelye­ken és a városokban, vala­mint a vízhiányos területe­ken fejlesztjük. A Balaton­ra és közvetlen térségére 4,2 milliárd forintot szánunk. Kiemelkedik ebből a Kis-Ba- laton helyreállításának első üteme, de jelentősek azok a munkák is, melyek a tó vizének további tehermente­sítését eredményezik. Az ár- és belvízkárok további üte­mes, rangsorolt kiépítése és erősitése, a védekezés esz­közeinek korszerűsítése. El­sősorban a tiszai és a Körös­völgyi gátakat erősítjük. 'A vízrendezés nagy hányadát Békés, Csongrád, Szolnok, Borsod és Szabolcs megyék területére összpontosítjuk. Vízrendezési programunk összhangban van a ma má? térségi rendszerben megva­lósuló meliorációs tervekkel, ezáltal jól szolgálja a föld védelmét, termőképességének fokozását. Az öntözőfőművek fejlesztése viszonylag szeré­nyebb mértékű, a fő feladat a meglevő kapacitások haté­kony és rendszeres kihaszná­lása. — Milyen fő területekre kell összpontosítani az erő­ket, az eszközöket? — A fejlesztő munkát megalapozó információs rendszer, a víz- és energia- takarékos vízgazdálkodási technológiák, a meglevő lé­tesítmények fenntartási, kar­bantartási módszereinek fej­lesztésére, valamint az ipar­szerű vízépítési módszerek szervezésére és bevezetésére. Bár ezek a témák elsősor­ban műszaki jellegűek, azt a célt szolgálják, hogy javul­jon a vízgazdálkodás általá­nos hatékonysága és szerve­zettsége, ezért valamennyi kutatott témánkat következe­tesen alá kell rendelni álta­lános gazdaságpolitikai tö­rekvéseink szolgálatának. A legfontosabb témákra rendel­kezésre álló központi kere­tekkel való gazdálkodásba bevonjuk a hasznosítót. Pél­dául a városi csapadékelve­zető hálózatok komplex fej­lesztésében szerepet kapottá Pécsi Víz- és Csatornamű Vállalat. — Gyakran elhangzik mos­tanában, hogy komplex víz­gazdálkodási szemléletet ér­vényesítsünk. Mit jelent ez? — Ez alatt vízháztartásunk: mérlegének befolyásolását, vízkészleteink gazdaságfej­lesztésünk szolgálatába állí­tását, a hosszú távú népgaz­dasági érdekek következetes érvényesítését értjük, csak­úgy, mint azt a kérdést, hogy egy adott térségben az egyensúlyt a vízigény-szabá­lyozás vagy a vízkészletnö­vekedés eszközeivel tart­suk-e fenn. Komplex vízgaz­dálkodási kérdés a felszín alatti vizekkel való gazdál­kodás rendjének és gyakor­latának megjavítása is. Intő példa, hogy az ország 1100 vízmüvéből már 71-nek a vízminősége nem felel meg a szabvány előírásainak, vagy hogy a talajvízre telepített kutak kilencven százaléka nitrátszennyezett. Hasonlóan fontos az is, hogy a mezőgazdasági víz- gazdálkodás fejlesztését, a vízrendezést és meliorációt a nagytérségi vízgazdálkodási rendszerekkel összhangban valósítsuk meg. A vízgyűj­tők viszonyainak átfogó is­merete nélkül ez lehetetlen, ezért is tartjuk fontosnak a folyamatban levő keretterv átdolgozását, aminek fő cél­ja, hogy a komplex vízgaz­dálkodási munka gazdasági, műszaki hidrológiai alapjait térségi szemlélettel bizto­sítsa. — Az ENSZ az 1980-as éveket Nemzetközi Ivóvízel- látási és Közegészségügyi Év­tizeddé nyilvánította. Ma­gyarország mit tud tenni en­nek sikeréért? — Anyagi lehetőségeinkkel összhangban elsősorban szel­lemi erőforrásainkat tudjuk rendelkezésre bocsátani, fi­gyelembe véve exportérde­keltségeinket. A felhívással összhangban folytatjuk szak­értőink küldését a fejlődő or­szágokba, aktívan részt ve­szünk az oktatási program­ban. Az ivóvízellátás, szenny­vízelvezetés és tisztítás ha­zai fejlesztési programja lé­nyegében egyebesik az ENSZ ajánlásaival, ugyanakkor cél­kitűzéseink összehangolása meglevő programjainkkal, jelentősen javíthatja a vég­rehajtás feltételeit E fel­adatok szervezésére, koordi­nálására magyar nemzeti bi­zottságot hoztunk létre. • Roszprim Nándor A szekszárdi Mezőgép Vállalat gépújdonságát, az önjáró cukorrépa betakarító gépet a na­pokban működés közben ismerhették meg a szakemberek. Az új gép óránként négy-hat kilométeres sebességgel haladva csaknem egy hektáron végez a munkával és különféle adapterekkel fölszerelve más mezőgazdasági munkákra is alkalmas

Next

/
Thumbnails
Contents