Szolnok Megyei Néplap, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-12 / 188. szám
1981. AUGUSZTUS 12 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 „Ne fáradjon, inkább otthon várjon!” Kunhegyesen házhoz viszik a tápot a kistermelőknek Az idős ember, a Dobó István utca 10. számú ház kapujában tölcsért formált tenyerével a füle köré. úgy hallgatózott a szélirányba. — Itt zúg már valahol a szomszéd utcában a szövetkezet Zetorja — bólogatott eléae ’ ~tten. — Először a maguk kocsijának a hangját véltem annak, azért igyekeztem annyira az erszénnyel. a kiszámolt pénzzel. Minden szerdán reggel ilyentájt, nyolc óra felé érnek ide. Maguk mi járatban. ha meg nem sértődnek? — Mi is a Zetort várjuk. Riportot készítünk az új szolgáltatásról.- Fölcsillant Enai Sándor szeme — ilyen néven mutatkozott be. sorra kezelve velünk alkalmi kunhegyes! ismerősünk — és nem győzte dicsérni a Közéatiszavidéki Áfészt. — Sok jó dolgot bevezettek már a községben, de alighanem ennek örült legjobban a lakosság. Nézzék, én is iócskán megfáradtam, mire nyugdíjba kerültem a Vízügyi Építő Vállalattól. Bizony nehezemre esett már kerékpárral hazatologálni az ötvenikilós papírzsákot a terményboltból. Jó messze is van tőlünk. Égy hónap óta nincs vele gond. Minden szerdán és csütörtökön házhoz szállítja a szövetkezet a tápot a szemestér- ménvt. Ki milyen jószágot tart kinek mire van szük- sé-Elébe mentünk a pótkocsis Zetomak. Szatmári Sán- domé kapujában Ács Sándor a szállítójármű vezetője sorolta: — 'Felosztottuk a falut két részre. Szerdán és csütörtökön a főút jobb oldalán nyíló utcákban, kedden és szombaton pedig a balkéz felől esőkben árusítjuk a takarmányt a tápot. Reggel hattól délelőtt kilencig, és délután négytől este hétig járjuk sorra a házakat Öllé András alkalmi pénztáros kezébe figyelmesen számolta a malactáo árát Fábián Márton: — Forint zsákonként? Ingyen van! Szatmári sándorné: — Oda rakják le a zsákokat, ahová éppen kérjük Fábián Márton. Külön a zsákonként járó szállítási költséget. — Zsákonként egy forintot kér az áfész — újságolja — amiért a helyünkbe hozza a takarmányt Méghozzá nem is csak úgy ledobálják ám a kapuba! A magamfajta, elnehezült karú öregeknek a kamrájukba öntik az árpát vagy más szemes takarmányt, és egyenesen az ólaitónak támasztják a táppal teli zsákokat A Zetor ..személyzetének” harmadik tagja. Kasza János rakodó éppen végzett a vásárolt áru behordásával a szomszédos háznál Felkapaszkodtunk a pótkocsira, sorba vettük min sikerült eddig túladniuk. — Hetvenhat zsák hízó- és süldőtápot, sertésabrakot kukoricadarát meg takar- mánvbúzát raktam fel reggel a terménvboltnál. Annak a pár zsáknak, amit még itt lát két utcával odébb hírmondója se lesz. Ügyis mindjárt kilenc óra. be végezzük a délelőtti műszakot Négy óráig árut hordunk a boltokba, anyagot szállítunk az építőbrigá- dumknak. azután árusítunk tovább, a falu másik fertályán. Jó tíz nerc híja volt még a négy órának, de már minden második kapuban ácsorgóit valaki a Baicsv-Zsi- linszkv utcában. Kovács Jó- zsefné is megkötötte kutyáit azok nem méltányolják az áfészesek jóindulatát — Én is hiába mondom az embereknek — bizonygatta. hogy tegyék csak le 3 zsákokat itt a kapuban. Meg sem állnak velük a verandáig. Leadtam most tíz hízót, azoknak az árából egy hónapra előre megveszem a takarmányt a két tehénnek, a■» új süldőknek, meg az ap- róiószásnak. Az áfész terményboltjának a vezetőjétől. Fábián I«+vánnétől meglepő dolgokat hallottunk: — Nem tudom, hogy a közsé°ben levő Zöldért-. TÉESZKER- és GMV-boltban hogy alakult a forgalom az utóbbi hónapokban, de ebben az üzletben most is ugyanannyi értékben vásároltak a kistermelők, mint amikor még nem volt utcai árusítás. Pedig több mint 400 ezer forint értékű árut adtak el Öllé Ban diók a Ze- torról. Igaz. tudok több olyan idős embert is a faluban, akik már felhagytak a hizlalással, de most. hogy a helyükbe visszük a takarmányt, újra hangosak a portájukon az ólak. Egy hónap óta, hetenként négy nap meghosszabbodott a munkaideje Fábiánnénak is. — Azelőtt reggel hétkor nyitottunk, este hatkor zár- Ma fél hatkor már rakodtak a mozgóboltosok, lesz fél nyolc, mire jönnek este leszámolni a mai bevétellel Persze a majd félmilliós többletforgalom jutaléka valamelyest kárpótol a pluszmunkáért. Kovács Józsefné: — A leadott hízók árán megvettem az új süldők takarmányát Básti Jánostól, a Közép- tiszavidéki Áfész kereskedelmi főosztályvezetőiétől az úi szolgáltatás gazdaságossága felől érdeklődtem. Mosolyogva csinált gyors számvetést. — Sokan hitetlenkedtek, amikor a ..Ne fáradjon, inkább otthon várjon!” címmel közreadott röplapunkon olvasták. hogy mindössze egy forint térítést kérünk zsákonként a házhozszállításért Naponta hétszáz forintot tesz ki a Zetor hatórai üzemeltetése, a gépkocsivezető. a pénzkezelő és a rakodó munkabére. Ennyit szánunk rá a takarmánvér- tékesítési árrésből. Hogy megéri-e? Feltétlenül! A kistermelők effajta segítése fellendíti a tenyésztési kedvet. Márpedig, ha több hízott sertés, nyúl. galamb és baromfi kerül ki a kunhegyest udvarokból, az a mi húsellátási munkánkat köny- nyíti. a feldolgozó üzemünk n’- -anyagellátását javítja, a felvásárlási eredményeinket növeli. Temesközy Ferenc Szeptember 1-t öl Emelkednek a nemzetközi postai A Nemzetközi Egyetemes Posta Egyesület kongresszusának határozata alapján a vi,Ä '»szervezethez tartozó posták 1981. július 1-től folyamatosan felemelik a nemzetközi postai küldemények díját. Hazánkban 1981. szeptember 1-től emelkednek a nemzetközi postai díjak. A díjemelés egyaránt érinti a levélpostai és a csomagküldeményeket. Az emelkedés mértéke átlagosan 123 százalék. Ezen bélül például a 20 grammnál nem súlyosabb levelek díja 100 százalékkal — 4 forintról 8 forintra — a nyomtatványoké 250-től 500 grammig több mint 200 százalékkal — 10 forintról 32 forintra, a levelezőlapok díja pedig 67 százalékkal — 3 forintról 5 forintra — emelkedik. Nem változnak a külföldre szóló pénzesutalványok és utánvételes küldemények, topábbá a szocialista országokba küldött 20 grammnál nem súlyosabb levelek, valamint levelezőlapok és képes levelezőlapok díjai. Egyszerűsödnék és általában csökkennek a légipostái pótdíiak. mert az eddigi 5 féle pótdíi helyett csak 2 féle lesz; Európába 1. forint. Európán kívül pedig 2 forint. A megváltozott díjakról és feltételekről a postahivatalok adnak részletes tájékoztatást. flbádszalókról Szállítótartályok az RgrotrSsztnek Két évvel ezelőtt kezdte meg a 4500 literes, fémből készült szállítótartályok gyártását az abádszalóki Lenin Termelőszövetkezet gépműhelye az Agrotröszt megrendelésére. Ebben az esztendőben háromszázhúsz tartály kerül ki a gépműhelyből. A nemrégiben átalakított gyártócsarnokban viszont a négyezer literes üzemanyag- és tüzelőolajszállító tartályokból 335-öt készítenek. A „tartálvmellék- üzemág” több mint húszmillió forintot hoz a abádszalóki közös gazdaság konyhájára. Kiemelt feladat Vízgazdálkodásunk fejlesztése a VI. ötéves tervben Interjú Kovács Antal államtitkárral, az Országos Vízügyi Hivatal elnökével A hazai vízgazdálkodásban roppant erőfeszítéseket teszünk a megnövekedett igények mind teljesebb kielégítésére. Milyen feladatokat jelent ez a mindennapok gyakorlatában? — erről kérdeztük Kovács Antal* államtitkárt, az Országos Vízügyi Hivatal elnökét. — Milyen eredményeket ért el a hazai vízgazdákodás az elmúlt öt évben? — Minthogy a vízgazdálkodás nem zárt terület, hanem a népgazdaság szerves része, természetes, hogy saját jegyeit megőrizve megkezdte a felzárkózást az egész gazdaságra érvényes követelményekhez. A rendelkezésünkre bocsátott anyagi és szellemi erők fel- használása lehetővé tette, hogy összességében teljesítsük a népgazdasági előirányzatokat, így egyenletesebbé vált a lakosság és az ipar, a mezőgazdaság vízellátása. A nyári időszakban vízellátási gondokkal küszködő települések számát mintegy százzal csökkentettük, arányuk ebben az évben csak 14 százalék körüli lesz, ellentétben az V. ötéves tervidőszakra jellemző átlagos 23 százalékkal. A vízkárokat sikerült korlátok közé szorítani. Mintegy 100 millió forintot költöttünk a vízgazdálkodás technikai-technológiai színvonalának emelésére. Apróságnak tűnhet, de ma sokkal jobb és „vékonyabb” betont készítünk, mint néhány évvel ezelőtt. Nőtt az előregyártott elemek és szerkezetek felhasználásának aránya, sikerült kimozdítani a holtpontról a tipizálás ügyét, összegezve, a vízügy szolgálat történelmének eddigi legnagyobb fejlesztését hajtotta végre az elmúlt öt évben, de a vízgazdálkodási infrastruktúra viszonylagos elmaradottságát még . nem tudtuk felszámolni. — Népgazdaságunk VI. ötéves terve a vízgazdálkodást változatlanul a kiemelt fejlesztési célok közé sorolja. Hogyan valósul ez meg a gyakorlatban? — A népgazdaság összes beruházásaiból a vízgazdálkodás '54—57 milliárd forinttal részesedik, hat százalékkal többel, mint az elmúlt tervidőszakban. Beruházásaink túlnyomó részére, mintegy 42—45 milliárd forintot fordítunk, a többi pénzt a nagyberuházások előkészítésére, a mezőgazdasági vízszolgáltatásra és egyéb célokra használjuk fel. A tervidőszak végére a lakások mintegy 60 százaléka részesül közműves vízellátásban, de a közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya is eléri a 37 százalékot. A vízellátást, szennyvízvezetést és tisztítást elsősorban Budapesten, az ipari központokban, a megyeszékhelyeken és a városokban, valamint a vízhiányos területeken fejlesztjük. A Balatonra és közvetlen térségére 4,2 milliárd forintot szánunk. Kiemelkedik ebből a Kis-Ba- laton helyreállításának első üteme, de jelentősek azok a munkák is, melyek a tó vizének további tehermentesítését eredményezik. Az ár- és belvízkárok további ütemes, rangsorolt kiépítése és erősitése, a védekezés eszközeinek korszerűsítése. Elsősorban a tiszai és a Körösvölgyi gátakat erősítjük. 'A vízrendezés nagy hányadát Békés, Csongrád, Szolnok, Borsod és Szabolcs megyék területére összpontosítjuk. Vízrendezési programunk összhangban van a ma má? térségi rendszerben megvalósuló meliorációs tervekkel, ezáltal jól szolgálja a föld védelmét, termőképességének fokozását. Az öntözőfőművek fejlesztése viszonylag szerényebb mértékű, a fő feladat a meglevő kapacitások hatékony és rendszeres kihasználása. — Milyen fő területekre kell összpontosítani az erőket, az eszközöket? — A fejlesztő munkát megalapozó információs rendszer, a víz- és energia- takarékos vízgazdálkodási technológiák, a meglevő létesítmények fenntartási, karbantartási módszereinek fejlesztésére, valamint az iparszerű vízépítési módszerek szervezésére és bevezetésére. Bár ezek a témák elsősorban műszaki jellegűek, azt a célt szolgálják, hogy javuljon a vízgazdálkodás általános hatékonysága és szervezettsége, ezért valamennyi kutatott témánkat következetesen alá kell rendelni általános gazdaságpolitikai törekvéseink szolgálatának. A legfontosabb témákra rendelkezésre álló központi keretekkel való gazdálkodásba bevonjuk a hasznosítót. Például a városi csapadékelvezető hálózatok komplex fejlesztésében szerepet kapottá Pécsi Víz- és Csatornamű Vállalat. — Gyakran elhangzik mostanában, hogy komplex vízgazdálkodási szemléletet érvényesítsünk. Mit jelent ez? — Ez alatt vízháztartásunk: mérlegének befolyásolását, vízkészleteink gazdaságfejlesztésünk szolgálatába állítását, a hosszú távú népgazdasági érdekek következetes érvényesítését értjük, csakúgy, mint azt a kérdést, hogy egy adott térségben az egyensúlyt a vízigény-szabályozás vagy a vízkészletnövekedés eszközeivel tartsuk-e fenn. Komplex vízgazdálkodási kérdés a felszín alatti vizekkel való gazdálkodás rendjének és gyakorlatának megjavítása is. Intő példa, hogy az ország 1100 vízmüvéből már 71-nek a vízminősége nem felel meg a szabvány előírásainak, vagy hogy a talajvízre telepített kutak kilencven százaléka nitrátszennyezett. Hasonlóan fontos az is, hogy a mezőgazdasági víz- gazdálkodás fejlesztését, a vízrendezést és meliorációt a nagytérségi vízgazdálkodási rendszerekkel összhangban valósítsuk meg. A vízgyűjtők viszonyainak átfogó ismerete nélkül ez lehetetlen, ezért is tartjuk fontosnak a folyamatban levő keretterv átdolgozását, aminek fő célja, hogy a komplex vízgazdálkodási munka gazdasági, műszaki hidrológiai alapjait térségi szemlélettel biztosítsa. — Az ENSZ az 1980-as éveket Nemzetközi Ivóvízel- látási és Közegészségügyi Évtizeddé nyilvánította. Magyarország mit tud tenni ennek sikeréért? — Anyagi lehetőségeinkkel összhangban elsősorban szellemi erőforrásainkat tudjuk rendelkezésre bocsátani, figyelembe véve exportérdekeltségeinket. A felhívással összhangban folytatjuk szakértőink küldését a fejlődő országokba, aktívan részt veszünk az oktatási programban. Az ivóvízellátás, szennyvízelvezetés és tisztítás hazai fejlesztési programja lényegében egyebesik az ENSZ ajánlásaival, ugyanakkor célkitűzéseink összehangolása meglevő programjainkkal, jelentősen javíthatja a végrehajtás feltételeit E feladatok szervezésére, koordinálására magyar nemzeti bizottságot hoztunk létre. • Roszprim Nándor A szekszárdi Mezőgép Vállalat gépújdonságát, az önjáró cukorrépa betakarító gépet a napokban működés közben ismerhették meg a szakemberek. Az új gép óránként négy-hat kilométeres sebességgel haladva csaknem egy hektáron végez a munkával és különféle adapterekkel fölszerelve más mezőgazdasági munkákra is alkalmas
