Szolnok Megyei Néplap, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-11 / 187. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. AUGUSZTUS 11 Hétezer kilométer a tiszásokkal Keresztül - kasul Itáliában Ferrara, Codigoro, Cremona Országos verseny Szolnokon A tűz parancsolói Triesztből utunk Ferrará- ba visz. a tenger méltói a Pó-síkság vidékére érkezünk. Nyári fan-óságban, tikkasztó hőségben. A város lakód itt is. akárcsak másutt szerte az országban, sajátos módon védekeznek ellene: a déli órákban bezárnak az üzletek, a hivatalok, megszűnik a munka, otthonukba, hűvösre menekülnek. Így várják ki a forrósáé enyhülését. A százötvenezres Ferrara úgy fest ezekben az órákban, mint valami tetszhalott. Az utcákon sehol egv lélék vagy ha mégis, akkor az csak idegien, turista lehet, mondjuk egy magyar, aki nincs tisztában az itteni szokásokkal. Csak négy órakor vagy fél ötkor kezdődik újra az élet, s tart azután este hétig esetleg nyolcig is. Olyan életritmus ez, hogy bizony nem köny- nyű megszokni a magunkfajta odalátogatónak. Érthetően a szórakozás ideje is kitolódik a késő estébe. A mi előadásaink is csak kilenc után. olykor tíz körül kezdődnek, s az éjfélt is elüti néha, amikor véget érnek. Egyébként Ferrara nem tartozik az idegenforgalmi nevezetességek közé, bár neki sem kell egy középkori várért a szomszédiba mennie. Vörös téglái ú falaival, robusztus őrtornyával. és hatalmas vd- zesárkaival ma is épen áll a város szívében az Estenze grófok egykori várkastélya, mely az ú jkori történelembe is beleírnia a nevét: árkaiban itt gyilkolták halomra a környék ellenállóit a fasisz- ták. (Az erről készült Ferrara hosszú éjszakája című filmet nálunk is vetítették a mozik.) Van azonban a városnak szerintem egv olyan érdekessége, amely a bédekkerek íróinak figyelmét valahogy elkerülte: a 6zaléziá- nusok katedrálisának különálló ferde tornya. Talán nem olyan hatalmas, mint a pisai. formáját tekintve is más. négyszögletes és nem kerek. De legalább úgy meg van dóive. mint az. Akárhányszor elmentem alatta, szinte attól tartottam, hogy menten rámzuhan. Igazolásul mármint hogy veszélyes állapotban van: minden héten műszerekkel szakemberek jelennek meg a helyszínen és vizsgálják, hosszan méregetik a torony dőlés- szögének változását, állapotát. Az utcabeliek persze legyintenek, igy van ez már hatszáz éve, állítólag akikor, építésekor történt a hiba. Miért éppen most gondolná meg magát, vélik, s békésen élnek vele együtt. Aki tehát ferde tornyot akar látni Itáliában. javaslom ne menien érte Pisába, találhat hozzánk közelebb is. Fémárában. És épp oly ferde az is. Békésen, mondtam, pedig Ferrara élete egyáltalán nem a polgárvárosok megszokott csendes világa. Itt ma is keményebb a harc. az osztályharc. mint Itália egyes „nyugalmasabb” vidékein. Hisz a híres-nevezetes „vörös övezetben” vagyunk, amelyben a kommunistáknak nem egy helyen döntő szavuk van a coornmunitás sorsára, egy-egy település életét kommunista vezetők irányítják. Mint a Fémárától mintegy 40 kilométerre eső. tőle keletre fekvő városkáét. Codigoroét is. ahol igen szívesen látott vendégként fogadtak bennünket. Az alkalmi színpadot az iskola kertjében állították fel. öltözőnek pedig a tornatermet szánták. A nézőtéren, amikor felcsendül a Tisza szignálja, mintegy háromszázan lehetnek. Nagyobb számú közönséghez szoktunk, kevesen vannak, de annál lelkesebbek, és az első sorban ott tapsol a város kommunistáinak vezetője, a pártszervezet titkára. A szünetben gratulál és lelkesen magyaráz. Nem. ne gondoljuk, hogy itt ez a háromszáz ember kevés. Náluk ez nagyon is nagy dolog. Első lépésnek igen szép. Hiszen megtudjuk, úttörők vagyunk Codigoro életében. Egy városka most bontakozó kulturális életének „első fecskéi”. Elmaradt vidék volt ez a miénk — mondia a pánttitkár. Esténként tétlenül +éníeregtek az emberek az utcán, vagy semmittevőén üldögéltek a kocsmákban. A város tanácsa most programot dolgozott ki hosszabb távra, anyagi áldozatoktól sem „rettenve” vissza, hogy kultúrát teremtsen Codigo- róban is. Hogy miért éppen minket hívtak? A kérdésre, egyszerű a válasz: olyan országok művészetét és kultúráiét szeretnék megismerni, amelyben a világ dolgairól hasonlóan gondolkoznak, akárcsak ők. Csak megjegyzem. másutt is nem egyszer hangzott el hasonló igény, sőt hogy kifejezetten magvar együttesnek is örülnének. ha hozzájuk látogatna, hiszen eddig többnyire lengyelek, románok szerepelitek náluk. Ebben az igényben kimondatlanul is. volt ahol meg is fogalmazták. ott érezhettük az országunk, népünk iránti fokozott érdeklődést, mi több a baráti rokons zenvet. Ferrara után Cremona — már Lombardiában járunk. Sajnos, egy kellemetlen, nem várt epizód. A délután folyamán hatalmas zápor zúdul a városra és a környékére. s a Pó partján elterülő hatalmas parkban — ott lett volna a fellépésünk — nemcsak a színpad, a nézőtér is vízben állt. Lehetetlen az előadás, pedig nyolc—tízszeres közönségre számítottak a házigazdák, a L’Unita fesztivál városi ünnepségeinek rendezői. Se ók. se mi nem gondoltunk egyáltalán rá. hogy közbeszól maid a minden szabadtéri előadások legfenyegetőbb réme. a zivatar. Pedig hogy szárnyalt volna ebben a csillaggá taros, hangulatos ligetben Kállai Jánosék Pacsirtája, ezzel a zenével ugyanis mindig orkán-sikert aratott a zenekar. Ezen csak keseregni tudtunk. Vigasztalásul másnap reggel együtt a muzsikusokkal ellátogattunk a hegedűk múzeuméba. Cremona ugyanis a hegedűk városa. Világhírű hangszer- készítők éltek itt. egész dinasztiák a XVII. században. Amati. Guamieri. Stradivari a legnevesebbek, s utódaik ma is munkálkodnak, bár jóval kevesebb hírnévvel. A múzeum a város első számú házának, a XIII. században vörös téglából épült városházának egyik emeleti szobájában található, előkelő elhelyezésével a város vezetői hangsúlyozni kívánják mennyire büszkék e mesterség hagyományaira, öt hegedű egy teremben. Üvegburák alatt szigorúan elzárva. Mindenik egv vagyont ér. líralbélá értéke nincs is. csak eszmei értéke, őrizni mégsem órai senki a teremben, szemlélődésükben zavartalanul merülhet el az ember. De elég lenne egy érintés hozzáiuk. a riasztó- berendezés nemcsak a városházát. de még a szomszédos épületeket ás felverné hangos zajával. Látogatása ingyené* így ötszáz— hatszáz lírát — általában ennyi egy múzeumi belépő — megtakarítunk. Zenészen ószágokat, a viliág legszebb hangú hegedűit. Varázsuk, titkuk után érdeklődöm a portán székelő múzeumőrtől. A titkuk, uram ? Az, hogy Amati. meghogy Stradivari. No. ezzel se lettünk okosabbak, állapítjuk meg. dehát hogyan is remélhettük, hogy amire évszázadok alatt nem jöttek rá. pedig keresték, kutatták tudósok. szakemberek, a titkot azt majd egy teremőrtől tudjuk meg. A városházából kijövet az árkádok alatti újságárusnál megveszem a helyi lapot, a Quotidiano di Cremonát Gyér olasz tudásommal is kibogarászok annyit belőle, egyszerű száraz közlés, hogy ismét felemelték a benzin árát s hogy például az addig 900 lírás Super literenként 30 lírával lett drágább. És egv másik hírecsike belőle: már 1210 lírát adnak egy dollárért holott érkezésünkkor. alig egy héttel előbb, még csak 1190-et adtak érte. Mikor ezt egyesek megtudják, bizony sajnálják, hogy már az első napokban beváltották dollárjaikat. Dehát honnan tudhatták volna, hogy ilyen gyorsan kézzelfoghatóvá válik olaszhonban számukra az infláció? Aztán egy hazai vonatkozású cikkre is bukkanok, címében ott áll az unghare- se. azaz magyar. Mikor olaszul tudó idegenvezetőnkkel elolvas tatom, kiderül, a mi bűvös kockánkról van benne szó. melyet Itáliában is egyre jobban megkedvelnek, sőt már gyártani is kezdték őket — engedéllyel. Nem tudom, fordul meg a feiem- ben. mi lehet könnyebb az olaszoknak: rájönni a bűvös kocka rejtélyére, vagy kiismerni az infláció ..iátéksza- bállyait”. Gyanítom: az előbbi. Valkó Mihály (Folytatjuk) Többnyire közben-------;-------------1 látjuk ő ket. Az ő munkájuk még a nézőknek sem jelent örömet — mert olyankor hívják a szürke egyenruhásokat, ha baj van. Ha lakás, pince, padlás, csűr, pajta lángol; ha baleset van közúton, vasúton, ha jármű esik vízbe; nyáron, ha a termés, vagy a szalma gyullad ki, ha az erdő ég. De, hogy ki ne jöjjenek a gyakorlatból, és folyamatosan ismerkedjenek a legújabb módszerekkel, technikával : szorgalmasan gyakorolnak, készülnek a várt és váratlan esetekre, önkéntes és hivatásos tűzoltók mérik fel tudásukat, előbb helyi, majd regionális, végül pedig országos versenyeken, bemutatókon. Idén Szombathely, Hajdúszoboszló, Szekszárd adott otthont az „elődöntőknek”, majd augusztus 20—21 —22-én, Szolnokon, lesz a háromnapos országos tűzoltóverseny, amelynek programját ezúttal kulturális eseményekkel, népművészeti vásárral, lapböngészdével is bővítik. És a rendezők remélik: sokan iktatják majd ünnepi programúkba a látványos eseménysorozat megtekintését. A verseny apropójából érdemes néhány érdekességet megtudni a tűzoltókról, és munkájukról. Például azt, hogy az országban a hivatásosak munkáját 53 514 önkéntes, 50 645 vállalati, és 25 384 úttörő és ifjúgárdista tűzoltó is segíti. És ez nem is akármilyen segítség: csak 1976—1980 között például 2100 tűzesetnél és 160 másféle káresetnél segítettek az önkéntesek. Több, mint tízezer alkalommal láttak el tűzvédelmi ügyeletet, 16 780 esetben ipari létesítménynél, 479 ezer (!) alkalommal pedig lakóházakban végezték el a tűz megelőzésére szolgáló tűzvédelmi ellenőrzést. Az ország minden városában, fontosabb községeiben, ipari létesítményiben működik természetesen hivatásos tűzoltóság is. Akik ugyan a közigazgatási határok szerinti szervezési formában dolAz idei harmincadik, lottóhúzás érdekes határkő: ezen a héten érte el a kilencven szám közül az első a „századosi rangfokozatot”: a lottójáték kezdete óta a hármas szám már százszor szerepelt a nyerek között! Hosszú ideje tapasztalható igyekvésé- ből a hármas láthatólag nem akar engedni, a százas beállítása előtt néhány héttel, június közepén is a nyerőszámok között szerepelt. A kilencven közül csupán három szám van még versenyben vele az aranyéremért, a kilencvenháremnál tartó 75- ös, valamint a két kilencven- egyszer kihúzott nyerőszám: az 56-os és a 86-os. Érdekes, hogy a balszerencsésként emlegett hetesre és tizen- hármasra sem panaszkodhatnak, azok, akiknek szelvényén szerepelnek, — ez a két szám már 78-szor, illetve 86-szor fizetett, tehát magasan az átlag fölötti eredményt mutat. Eddig összesen 6470 nyerőszámot húztak a lottón, és így a kilencven számra kegoznak, de az ő munkájukra nem jellemző ez a mondás, hogy „a megyehatárnál megáll minden”. Aki olvassa a napilapokban a — szerencsére ritka — nagy tüzekről szóló tudósításokat, gyakran tapasztalhatja; a szomszéd megye, a legközelebbi nagyváros tűzoltói is azonnal jönnek segíteni, amikor kiderül, hogy kevés a helyi erő a lángok megfékezésére. Ezt szolgálja például a Riasztási és Segítségnyújtási Terv, amelynek célja: „ ... mindig és mindenhol, a lehető legrövidebb időn belül kellő erő és eszköz álljon — a tűzoltó- egységek illetékességi és működési területétől függetlenül — a tűzoltás vezetőjének rendelkezésére”. E terv kidolgozását minden településre pontos felmérés és alapos elemzés előzi meg, ami kiterjed mindenre: az adott település földrajzi adottságaira, a helyszínen rendelkezésre álló erőkre, eszközökre, felszerelésekre, a tűzjelzés lehetőségére, a segítségnyújtásnál számításba vehető minden olyan erőre és eszközre, amelyeket az ipari, mező- gazdasági létesítményektől lehet mozgósítani. Tehát, nem akikor kezdődik a tűzoltók munkája, amikor valahonnan tüzet kiáltanak, mert akkor már a „jól olajozott” gépezet lép működésbe A tűzoltók munkájának csak a „mindenki által látható” része a tüzek oltása, de a tűzvédelem, a tűzmegelőzés, amely sokkal kevésbé látványos, ugyanolyan, ha nem nagyobb fontosságú és mennyiségű részét teszi ki feladataiknak. A propaganda az információ is lényeges — és eredményes. Több, mint ötszázezer néző látott egy év alatt tűzvédelmi filmeket, és remélhető, hogy tanultak is belőle. 2642 tűzvédelmi témájú előadáson 185 ezer ember ismerkedett meg azzal: mit tehet munkája közben azért, hogy minél kevesebbszer szóljon a tűzjelző csengő, vagy a sziréna ... Játék, versengés formájában majdnem mindenki szívesebben és könnyebben reken átlag hetvenkét nyerés esnék, ha nem lennének szorgalmas és lusta számok. Van azonban négy olyan szám, amely pontosan teljesítette kötelességét: éppen hetvenkétszer bújt elő a számgolyókat tartalmazó gömbből. Ezek a szabályosan előkerülő számok sorrendben a következők: 21 (a kártyások jeles száma), 38, és két szomszéd, a 65-ös és a 66-os. Alig tér ed az átlagostól a hetvenegyszer kihúzott egyes, harminchetes, valamint a hetven háromszor szereplő barmi n chármas, negyvenegyes, hetvennégyes és nyolcvanegyes. Persze;, ha vannak olyanok a lottószámok sorában, amelyek jóval többször találhatók az öt nyerő közt, mint az átlag alapján illik, akkor kell lenni lemaradóknak is. Ezek közül a legrútabbul bánt a benne bízókkal a 30- as. Még feleannyi örömet sem szerzett a lottózóknak, mint a 3-as. Eddig csak 49- szer volt hajlandó előbújni tanul, mint oktatásokon: tavaly 590 tűzvédelmi vetélkedőt rendeztek országszerte; amelyeknek 56 ezer résztvevője volt. Az iparvállalatok, mezőgazdasági üzemek vezetői is sokat tesznek a tűzvédelem, a tűzmegelőzés érdekében — hogy megszüntessék a szabálytalan technológiákat vagy anyagfelhasználást, mely tüzet okozhat A főhatóságok, minisztériumok a tűzvédelmi szakvizsgáztatást szigorúan betartják, hogy senki se mondhassa el: 6 nem is tudta, mi az, hogy tűzveszélyes? És mit tehet az, aki — például a szolnoki versenyen látottak hatáséra fel akar csapni hivatásos tűzoltónak? Hivatásos tűzoltó bárki lehet aki elmúlit 18 éves. büntetlen előéletű, egészségileg alkalmast és legalább általános iskoláit végzett, letöltötte sorkatonai szolgálatát vagy az alól mentesítették. Tehát „az utcáról” is benyithat bárki, egy önéletrajzzal és egy erkölcsi bizonyítvánnyal a helyi tűzoltó-parancsnokságra — ha megfelel, felveszik Érdekes, hogy a budapesti tűzoltók közül sokan laknak vidéken. A szolgálati beosztás ugyanis kedvez azoknak, akik otthon, a ház körül, kertben szeretnek dolgozgatni — ugyanis 24 óra szolgálatot 48 óra szabad idő követ. a tűzoltó- munka magasabb képzettséget kívánó ágait akarja hivatásául választani, az érettségi után jelentkezhet a Budapesti Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola tűzvédelmi üzemmérnök szakára. Mindez csak egy kis betekintés a tűzoltók sokrétű munkájába Akit közelebbről is érdekel, az a szolnoki versenyen élőben ismerkedhet az izgalmas, bátorságot, ügyességet és erőt kívánószakmával. a szerencsegömbből. Nem sokkal jobb a bizonyítványa annak a hat számnak sem, amely túl van az ötvenen, de még nem érte él a hatvanöt. A hármas szomszédságában szerénykedik az 57-szer kihúzott kettes, ugyancsak 57- szer volt nyerő a harmincegyes, a hatvanhármias még csak 54-nél tart; a nyolcvannyolcas 56-szor váltotta be a játékosok reményeit, és sok behozni valója van még a felzárkózásig az ötvennyol- casniak és nyolcvanasnak is. Aki a lottózók közül’ úgy gondolja hogy a 1 elmaradottak igyekeznek majd bepótolni az elmulasztottakat és felzárkóznak, annak a következő öit számot ajánljuk: 2-es, 30-as, valamint a szomszédja a 31-es, továbbá a 63- as és a 88-as. Az a lottózó pedig, aki úgy véli, hogy továbbra is bízni lehet az eddig szépen szereplő számokban, az írja szelvényére az eddig legtöbbször kihúzott öt számot: 3, 75, 56, 86, 13 (!). Cs. B. Cremona, a háttérben a városháza szeink tekintetükkel hosszan becézgeti'k e páratlan hansSzatmári Jenő István Az első a hármas, utolsó a harmincas Van már százszoros nyerőszám a lottón Aki pedig
