Szolnok Megyei Néplap, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-06 / 183. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. AUGUSZTUS 6. ÍAicSomány világa I Fleming, a penicillin-StíÜ jjiJü ilXi^ Száz esztendeje — 1881. augusztus 6-án — született a skóciai Loudoriban Alexander Fleming, századunk talán legnagyobb hatású orvosi vívmányának, a Deni- ciillinnek a felfedezője. Fleming az emberiség rendelkezésére bocsátotta az első igazán hatásos antibiotikumot, és a benne rejlő beláthatatlan lehetőségekkel óriási távlatokat nyitott korunk orvostudományának. Sorsa — amint Andié Mau- iTods Fleming életútját megrajzoló könyvében kiemeli — önmagában is regényes: felfedezése a véletlen és az alapos tudás harmóniáját jelenti, bár a nagy felfedező pályakezdésének elején inkább sportemberként semmint tudományos lángelmének tűnt fel, de fegyelmezettsége és kitartó érdeklődése végül a Nobel-díjhoz és az emberiség elismeréséhez vezetett. feltalálója Fleming apja skóciai gazdálkodó volt. korán elvesztette. Előbb — középiskoláinak elvégzése után — egy hajóstársaság szolgálatában állt. majd katonaként részt vett a búr háborúban. Orvos fivére ösztönzésére végül- beiratkozott a londoni egyetem orvosi karára és tanulmányainak színhelyéül á1 St. Mary kórházat választotta. Valójában sebész akart lenni, de Freeman doktor (a kórház kiváló bakteriológusa) lövészcsapatot szervezett, és felfigyelt az ifjú Fte- minere. Fleming nemcsak a lövészcsapathoz csatlakozott, hanem Freeman ajánlására a St. Mary kórház bakteriológiai laboratóriumának munkatársa is lett, amelynek vezetője Wright professzor, a tífusz elleni védőoltás felfedezője volt. Ez a szérum amelynek jelentősége talán a századelő csodaszere. Paul^ Erlich német bakteriológus SalvarsanHkészítmé- nvéhez hasonlítható. Erlldch 1909. évi londoni látogatásán figyelt fel Flemingire, s rendelkezésére bocsátotta Salvarsan készítményét és útmutatásaival elsőnek alkalmazta Londonban. Az élső világháború küzdelmeiben Fleming főhadnagyi rangban vett részt katonaorvosi gyakorlatában általánosan használta Wright és Erlich készítményeit. Számtalan katona életét mentette meg, de felfigyelt arra, hogy a gránátok tépte sebek milliárdnyi baktérium okozta gennyedéseán és üszkösödésein nem tudnak segíteni. tehetetlenül állnak a haldoklók mellett. Gyakran gondolt Erlich Salvarsan készítményére, amely a vérbetegség egyik csoportját a spirochetákat pusztítja eL és ez a gondolat adott ösztönzést későbbi kutatásaihoz. Az élő szervezetre nem toxikus hatású amtfibakteriá- lis anyagot kívánt előállítani. 1924-ben felfedezte a bakteriotikus Hatású lizozi- mot majd 1928-ban felfigyelt arra. hogy a Penicü- lum notatum tenyészetéből nyerhető az az általa penicillinnek nevezett anyag, amely nagyobb hígításban meggátolja a sztafilokokuszok ; növekedéséi Figyelemmel kísérte a baktériumok peni- cáUinérzékenvségél maid 1939-re előállította a kristályos penácilMnt tisztázta kémiai szerkezetét. Ekkorra már egyetemi tanár voll ! akinek vizsgálatait a világ egész orvostársadalma figyelemmel kísérte. A penácill lint 1941-től már 1 emberen is alkalmazták, és 1945-ben Fleming joggal nyerte el az orvosi élettan tárgykörében a Nobel-díial Tekintélye óriási voll s bár életművét még többen kiegészítették. jelentőségét nem hamiályosíthatták el. 1955. március 11-én hunytéi és az egész világ gyászolta. A londoni Szent Pál székesegyházban nyugszik. Lényét eevszerű síremléke fejezi ki talán a legjobban, amelyen csak nevének kezdőbetűd álltnak. Kopronczav Károly GALAMB I0ZSEF, A FORD „T” ATYIA A híres „T” modell Detroit — a Michigan állambeli Wayne Country székhelye 30 km-re az Erie-tótól — gyorsan fejlődő város. 1830-ban még csak 2222 lakosa volt, 1907 elején pedig már több mint háromszáz- ezren éltek e városban. S ez a rohamos növekedés a gyáripar, elsősorban az autóipar fejlődésének következménye, ahol a leghíresebb Ford „T” típus megalkotója, a magyar Galamb József dolgozott. Galamb Józsefnek (1881— 1955) az amerikai autóipar egyik legtehetségesebb technikai megalapozójának életútja igen mozgalmas volt. 1881-ben született Makón, a budapesti Műszaki Egyetem elvégzése után előbb a Diósgyőri Vagongyárban, majd az aradi Magyar Automobil RT (MARTA) gyárban dolgozott. A századforduló éveiben a németországi Adler gépkocsigyárban tanulmányozta a gyártást, majd 1903 végén átkelt a tengeren, és az USA-ban próbált szerencsét. Dolgozott papíndóboz- gyárban. acéliparban, bőrkikészítő műhelyben, majd az akkor már világhírű Westinghouse gyárban szerszámlakatosként helyezkedett el Munkahelyeinek sorát szinte lehetetlen végigkísérni. St. Louis. Cleveland, Nieles. végül Detroit volt vándorlásai színtere. Fordéknál 1905 decemberében kezdett dolgozni. Galamb szobájában rajzók, vázlatok kerültek a táblára és hatalmas papírlapokra, melyeket naponta egy nap- iár arra fordított oldalával lefényképeztek az esetleges szabadalmi viták igazolására. A tervezőszoba bútorzatába belekerül Ford anyjától örökölt karosszéke, melyben a főnök — Ford — több időt töltött el mint saját szobájában, és ebből adta tanácsait. módosításait... Hat hónapon át folyt az előzetes tervezőmunka. Amint Ford jóváhagyott egy alkatrészt, azt fából azonnal elkészítették, s így lassan összeállt az új kocsi, a „T” modellje. Az új kocsi legfontosabb része az akkori szerkezetektől teljesen eltérő bplygókerekes sebességváltó volt, Galamb József egyik legzseniálisabb alkotása. A Galamb tervezte „T” modell 1908-ra elkészült, és 1909-ben a futószalagon készülő kocsiból már 19 000 darab került eladásra darabonként 950 dolláros áron. Galamb a futószalag módosításával fokozni tudta a termelést. s így egyre csökkentették a kocsik árát. 1913-ban 168 000 „T” modellt. 1914- ben 500 000 darabot és 1915- ben 1 milliót gyártottak. Ekkor már egy „T” modell eladási ára 350 dollár alatt volt 1927-ig. amikor is megszűnt a „T” modell gyártása, összesen 15 millió Galamb által tervezett „Ford T” került piacra. A „Ford T” kocsin kívül Galamb József nevéhez fűződik a világhírű FORDSON traktor is, de zsenialitását igazolja a gépkocsik futószalagon történő gyártásának megszervezése, a bolygókerekes sebességváltó és a villamos gyújtóberendezés megalkotása is. Az első világháború alatt Galamb sebesültszállító autókat könnyű harckocsikat tervezett előkészítette a Liberty repülőgépmotor gyártását. 192^-ben az elavult T- modelfl. helyébe új. korszerűbb. szebb vonató „A” mo- ' delit szerkesztett. melyet egyre újabb modellek követtek. 1937-ben a Ford gvár fő- konstruktőre lett. 1944.-ben visszavonult a megfeszített munkától, és 1955. december, 4-én halt meg. Pap János A kecske „újrafölfedezése” A kecske az egyik legkorábban domesztikált háziállat. Tejét és húsát fogyasztották: terhet vontattak vele, időnként még igázásra is használták. Szőréből ruha készült, bőréből boros- és vizestömlő, szárított trágyájával pedig fűtöttek. A „szegény ember tehene”, a köves, rossz legelőkön is összeszedett annyi táplálékot, hogy megtermelje egy-egy család tejszükségletét. Ám a kecske tartása — akárcsak a juhé — mér jó ideje a szarvasmarhatartás mögé szorult vissza. De így is az 1950-es években a világ há- záállat-állományánák még több mint 18 százaléka volt kecske. Európára vonatkoztatva 6—7 százalékot tett ki ez a részarány, főként a görög-. török- és spanyolországi állomány jóvoltából Hazánkban a hatvanas évek elején még közel 200 ezer kecske volt. most 20 ezer. Az utóbbi két évtizedben alaposan megcsappant a világ kecskeállománya, miközben az állat húsa és a tejtermékei iránti kereslet egyre fokozódik. A nemzetköm piacon ma a fiatal pecsenyegi- dáért két és félszer többet adnak, mint az ugyancsak nem olcsó bárányért. A fiatal kecskék húsát az teszi igazán értékessé, hogy az állatok izmainak kötőszövetében igen magas biológiai értékű tápanyagok halmozódnak fel A fehérje és zsír kedvező aránya miatt a kecs- kehús igen ízletes. Fehérje- tartalma nagy. kalóriaértéke pedig viszonylag kicsi, ezért minden más húsnál jobban megfelel a korszerű táplálkozás követelményeinek. Minden bizonnyal az is növelte a kecskehús népszerűségét, hogy közismertté váltak azok a vizsgálati eredmények, amelyek szerint a kecske rákkeltő anyagokat nem fogad be. A kecsketej összetétele igen közel áll az anyatejé- hezt, könnyebben emészthető, mint a tehéntej, a zsír- tartalma 4—5 százalék. Megvan benne az összes esszenciái aminosav, kalciumot, vasat, foszfort is tartalmaz, valamint A-, Bj-, B6-, B12- és C-vitamint. Am érdekes módon a kecsketejből hiányzik a B-vitamincsoportba tartóz» folsav. ami azt eredményezi, hogy a kizárólag kecsketejjel táplált kisgyermek vérszegénnyé válik. A sós kecskesajt ínyenceknek való . csemege, nem csoda, hogy többet adnak érte. mint a legdrágább tehénsajtért. A kecsketejből egyébként vajat, túrót és tejfölt is készít tenek. Mivel a kecske tébé- cés fertőzöttsége igen ritka, a kecsketej akár forratlanul is megiható. Felvetődik a kérdés, ha ennyire keresett, jól megfizetett árucikk a kecskehús és mindenfajta kecsketej termék, miért nem foglalkoznak az állat tömeges tenyésztésével Az az igazság, hogy ma még sem hazánkban, sem Európa más országaiban nem rendelkeznek megfelelő nagyüzemi kecsketartása tapasztalatokkal. Különös viselkedésű, furcsa szokásokkal bíró. érzékeny és ijedős állatokról van szó. amelyek bizonyos vezéregyéniségek köré tömörülnek. Ha e kis csapatok összetételét nem állandósítják, napról-napra megújul a Vezeitő szerepért folyó harc, ami nem kedvez az állatok fejlődésének, csökkenti a tejhozamot, rontja az állomány kondícióját. A kecske kora tavasztól december végéig megtalálta táplálékát a szabadban. Legszívesebben a bokros területeket járja. De megeszi a legkülönbözőbb gazdasági és konyhakerti hulladékokat is. sőt — különböző sterilizálási és dúsítási eljárások után — a tyúkok alatt nagy mennyiségben jelentkező alom is feletethető. Télen azonban a tömegtakarmányon kívül póftakarmányt is adni kéll neki (réti szénát, kukoricaszárat takarmányrépát stb.) A Magyarországon korábban honos — meghatározhatatlan fajtaértékű — kecskék tejhozama évi 300 liter körül volt. Más országokban ma már olyan fajták is léteznek, amelyek ennek a négy-hatszorosát produkálják. A tsz-ek, állami gazdaságok fellendülő vállalkozási kedve láttán — a külkereskedelem támogatásával _ s or került az állomány fel- frissítésére, keresztezések útján való nemesítésére. Most a legelterjedtebb a fehér magyar tejelő, amelyet egy svájci fajtából nemesítettek ki. Az újabban importált tenyészállatok között megtalálható a svájci őzbama. a wallesd, a togenburgi zerge- színű, a német horzi és schwarzwaldi fajta. Ezeknél már garantálják az évi 1000 liter körüli tejhozamot. Számítások szerint a kecsketartás jövedelmezőségének egyik kulcskérdése nagyüzemben az évi 600, kisüzemben a 400—500 literes átlagos tejhozam elérése. További feltétel az évi kél] gidánál nagyobb szaporulat (a kecskénél gyakori az ikerellés. és nem ritkaság a hármasdker sem.) Ikerellés esetén egy anyakecskétől ma már) évi 20—24 kiló vágógidahűst lehet értékesítés. A gidák negyvenkét napos» koruk után, 10—12 kiló elérésekor a legkeresettebb pecsenyekecskék. Hazánkban a korszerű kecske tenyésztési módszerek kidolgozásával tudományos szinten Bábolna kezdett foglalkozni. Ennek folyományaként a várpalotai bábolnai, szendrői, tardosbányai, szigetcsépi, szálvásvánadi, túrái mezőgazdasági üzemek ma már sok százas kecsjceállo- mánnyal rendelkeznek, s ők az állományfejlesztés és -nemesítés letéteményesei is. Több nagyüzem a kistermelőkkel együtt akarja kifejleszteni kecsketenyésztési ágazatát. Orazágc« és egyéni érdek is lenne, hogy minél többen vállalkozzanak e jól jövedelmező állattenyésztési ág „felfuttatására”. K. G. Zajregisztráló készülék FöJdümlkl lakóinak száma napról napra növekszik, az emberiség tevékenysége Dódig sokféle módon terheli a környezetet A munka, a közlekedés sajnos zajokkal iár és a kömyeTetvédelem egyik fontos feladata a nem kívánt zavaró hangok csökkentése Az utóbbi évek kutatásai azt tükrözik, hogy jelentős különbség van az ipari és a közlekedési zaiok között elő-. fordulásuk gyakoriságában és az információtartalmában egyaránt. A legújabb vizsgálatok szerint az egyenlőtlen ipari zaiokat azonos zaiszint esetén mintegy 5 dB értékkel nagyobbnak érzékeli az ember, mint az ismerős közlekedési zajokat. így például a megszokott vasúti zaiok kevésbé ártalmasak. A zajcsökkentési kutatások igen fontos tématerületei a kis zajú gépek konstrukciója. valamint az építészeti térhatároló elemek: falak, födémek. ajtók ablakok hanggátlásának javítása, munkahelyek, gépcsarnokok zajának és az utcai közlekedési zajoknak a csökkentése. Képünkön a francia Sáfáré-Crouzet gyártmányú ..Sonar DEBB—1” típusú zajre- gisztráló készülék látható. Ez a berendezés az épületben hallható belső zaiok, de az épületen kívüli külső zajforrások regisztrálására egyaránt alkalmas,
