Szolnok Megyei Néplap, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-28 / 201. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. AUGUSZTUS 28. Nem szobor A kisújszállásiak, különösen azok. akik az első emeletnél magasabb szinten laknak. és időnként mosakodásra sincs vizük, kesernyés mosollyal szemlélik az immáron másfél éve a fejük fölé tolakodó fém- monstrumot amely leginkább víztoronyra emlékeztét. A keserű mosolyt nem érmen jókedvű sziavak kísérik. Szobor volt elég Kis- úiom, — mondják — építettek volna inkább víztornyot! Nos. ez a csállogó-villogó fémalkotmány nem szobor, hanem víztorony, igaz. egyelőre nem működik. A története, mint annyi más építkezés története, messzire nyúlik vissza. A megyei tanács 1975-ben többek között hozott egv határozatot arról is. hogy megyénk valamennyi városában 15 esztendő alatt fejleszteni kell a vízéLMitást a csatornázást. saennwíztiszjtítást. A feladatok első ütemében, az ötödik ötéves tervben a városi vízművek rekonstrukcióiénak befeiezését tűztek ki célúi. Ez idő alatt készült él az új szolnoki felszíni vízmű, a jászberényi, a törökszentmiklósi víztorony, néhány karcagi kút és Jászberényben a szennyvíztisztítómű. A mezőitúri és a kisújszállási vízműfej lesztést eleve áthúzódóként tervezték, vagyis a végleges befejezési határidő 1985. A mezőtúriak jobb anyagi lehetőségeiknek köszönhetően megépítették a víztornyot, amelvhez még két kút fúrására is maradt pénzük, vagyis ott működik a torony. Kúa&iszáilláson azonban... A vízműrekonstrukció el-' ső ütemében 1978-tól 1980- ig megépült a körülbelül 11 millió forintba kerülő víztorony. (Azért .jkörüibelül” mert ez a tervezett összeg volt. de közben emelkedtek az építőanyagárak. A végösszeg méa odébb van.) A torony alapozását a Hídépítő Vállalat végezte, és Benedek János, a megyei tanács vb ÉKV osztályának csonortvezetőie szerint ..nem tökéletesen”. A csoportvezető (rendkívül udvariasan fogalmazott. mert az igazság az. hogv az alapozás rossz let A szigetelés olyannyira ..nem volt tökéletes”, hogy az alap tervezője csak úgy víztorony! vállalta ónte a felelősséget, ha (kétévenként .injekciót” kan a beton. Ezt természetesen az üzemeiliteíésre kijelölt megyei Víz- és Csatornamű Vállalat nem kalkulálta be a feladatai közé. és nem vállalta. A Hídépítő Vállalat hozzáfogott tehát a tarvnlv decemberiben részlegesen át- adott-átvett víztorony alánjainak hdánynótlásii és garanciális javításához. Feltehetőleg nem kell hi- zonvKatni, miért fontos egy víztorony alapjainak tökéletes szigetelése. amnvit azért érdemes ide írni. hogy a rosszul szigetelő betonon beszivárgó talajvíz nem fenyegeti a toronyban tárolt ivóvíz minőségiét. ..csupán” a torony állóképességét rontja. \ 700 köbméteres víztorony felépítményét a Víz- gépészeti Vállalat készítette ieOenleg ez a cég is hiánypótlást végez a torony belsejében, ahol az első festékréteg Jéhámlött. A hiánypótlás és a garanciális javítás köztudottan nem növeli a végszámlát. de ugyanannak a munkának a megismétlése valakinek mégis pénzbe került Végeredményben nem tragikus a helyzet hiszen a víztorony teljes feltöltésére csak akkor kerülhet maid sor. ha a Vízkutató Vállalat elkészül a város két új kútjának fúrásával, amelyek közül az egyik várhatóan még az idén működőképes lesz. Tulaidionképpen határidőcsúszásról sincs szó. Kis- úiszóJlós vízellátásának tökéletesítése még hosszú évekbe telik. Am ha a kivitelezők eddig is jó munkát végeztek volna, az idei rendkívül száraz nyáron valamelyest enyhül a város ivóvízgondja, mert a Viz- és Csatornamű Vállalat részlegesen feltölthette volna a tornyot Volna... Jóllehet Kisújszállást évtizedekig egv száz köbméteres glóbusz látta el tartalék- vízzel, vagyis a 700 köbméteres víztorony hihetetlen előrelépés, mégis van okuk a város lakóinak a kesernyés dörmögésre. Nincs szándékunkban derűs optimizmusra bíztatni a kásújiafcat de ha minden jól halad (végre), a város még az idén szegényebb lesz egv ..szoborral”, és gazdagabb egv víztoronnyal. Bendó János Fotó: Hargitai Lajos Budapesten Nemzetközi iátókk/áilitáa Országos bűvöskocka-verseny A három hét múlva kezdődő Budapesti Nemzetközi Vásárral egyidöben rendezik meg a 3. nemzetközi játékkiállítást, az INTERPLAY EXPO-t a kőbányai vásár- központban. A kiállításon a 28 hazai résztvevőn kívül 12 külföldi cég is bemutatja termékeit A magyar kiállítók több mint 1700 négyzetméteren vonultatják fel már ismert, illetve egészen újfajta játékaikat, eszközeiket. A Fővárosi Kézműipari Vállalat például textil és műanyag játékokat, társasjátékokat, az ELZETT Művek lendkerékes mechanikus és elektromos játékokat a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság szabadtéri játékokat mutat be. Szép számmal vesznek részt a szövetkezeti ipar képviselői is a nagyszabású játék- kiállításon. A DUNAPLAST Műanyag és Gumiipari Szövetkezet autópálya-játékkal, logikai játékokkal, a Budai Műanyagfeldolgozó Szövetkezet csecsemőknek készített műanyag játékokkal lép a közönség elé. A Kozmosz Ipari Szövetkezet bölcsődei, óvodai bútoraival szerepel. A TRIAL, amely egyébként a legnagyobb hazai kiállító, teljes áruskáláját felvonultatja és árusítást is szervez A külföldiek több mint 300 négyzetméternyi kiállítási területén a látogatók csehszlovák és lengyel babákat, angol fém és eletromos játékokat, dán LEGO-épító- ket, finn asztali jéghoki- és futfoalljátékokat, olasz babakocsikat, különféle francia libanoni és még sok egyéb játékot láthatnak. Százhúsz százalékos „telítettség” Különjáratokat indít a Volán Lezárultak a bölcsődei felvételek Szolnokon A szolnoki Városi Tanács egészségügyi osztálya és a döntésre illetékes társadalmi bizottság az augusztus 17-én tartott pótfelvétellel lezárta a megyeszékhelyen a bölcsődei felvételeket. Szolnokon egyetlen kérelmet sem utasítottak el, viszont nem minden gyermeket tudtak abba a bölcsődébe elhelyezni, ahová a szülők kérték. A Széchenyi lakótelepen levő, Jászi Ferenc úti gyermekintézménybe például háromszoros volt a túljelentkezés, ezért oda elsősorban a sokgyerekes szülők, a gyermeküket egyedül nevelők csemetéit vették fel: összesen 58 apróságot. A társadalmi bizottság és az egészségügyi osztály, ha a lakóhelyhez legközelebbi bölcsődében nem jutott hely, igyekezett a szülők munkahelye közelében elhelyezni a kicsinyeket. A Volán 7-es számú Vállalata pedig olymódon próbál segíteni a gyermekek minél gyorsabb és egyszerűbb, átszállás nélküli utaztatásán, hogy szeptember 1-től külön, úgynevezett bölcsődei járatot indít. Az autóbusz minden nap reggel 6 óra 35 perckor indul a Jászi Ferenc úti megállóból, és a Réfcasi út, Landler Jenő út, Abonyi úti iskola, Szabadság tér, Vörös Csillag út, Vosztok úti végállomás vonalon közlekedik. Délután fél hatkor az Abonyi úti iskolától indul és a Szabadság tér, Vörös Csillag út és Vosztok út énintésével szállítja vissza a gyerekeket és persze a szülőket a Széchenyi lakótelepre. A bölcsődei járaton csak összvo- nalas bérlettel lehet utazni. A Volán egyébként szeptembertől teljesíti azt a régi kérést, hogy az M 24/® gyorsjárat álljon meg a Vörös Hadsereg útj bölcsőde előtt. A bölcsődei felvételek elbírálását nehezítette, hogy szeptember 1-t ól január elejéig a Szabadság téri bölcsődét zárva tartják, mert teljesen felújítják, ezért oda csak a jövő év januárjától veszik fel a jelentkezőket. (Az a 36 gyermek, akik nem mentek az idén óvodába, ideiglenesen a Kolozsvári úti bölcsődében kaptak helyet, a gondozónőkkel együtt.) Januártól összesen több mint száz apróság járhat maid a Szabadság téri átalakított bölcsődébe. A városi tanácshoz tartozó bölcsődékben 864 hely van, ezekre ezernél több kisgyermeket vettek fel, a „telítettség” elérj a százhúsz százalékot. Lezárultak tehát a szolnoki bölcsődékbe való felvételek, így azok kérelmét, akik ezután jelentkeznek, csak a következő évben vehetik figyelembe. — B — Mesél a cirkusz ORSZÁGJÁRÓ PRODUKCIÓ GYERMEKEKNEK A Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat az idén is útnak indítja gyermekeknek szóló produkcióját „Mesél a cirkusz” címmel. Bemutatója Budapesten a Játékszínben lesz szeptember 12-én. A budapesti premier után a gyermefcproduikció cirkuszkaravánja Székesfehérvárra tart, ahol 14-én a tószínpadon két előadáson szórakoztatja a gyermekeket. A „Mesél a cirkusz” című műsorral az 1981—82-as évadban hazánk mintegy 150 városában és községében vendégszerepel az együttes: 260 előadása lesz művelődési házakban, színháztermekben és sportcsarnokokban. — Hozassak tálat? — Miféle tálat? — No sebaj • • • Elmúlik ... — Az asszony türelmetlenségtől remegő ujjaival elkezdte kigombolni Rumata zekéjét — Gyönyörű vagy... De olyan félénk, mint egy kezdő. Sohasem gondoltam volna ... A férfi kénytelen volt megragadni a kezét De rút gondolta. No, ebből nem lesz semmi. Pedig kár, ez a nő tudhat egyet-mást... Don Reba fecseg álmában ... Magával viszi a vallatásokra . . . Nem bírom ... — Nos ? — kérdezte ingerülten az asszony. — A szőnyegei gyönyörűek — felelte Rumaita. — De nem keli. Az asszony először nem értette, azután eltorzult az arca. — Hogy merészelsz? — suttogta, de Rumaita már kiugrott a folyosóra és elsietett. Holnaptól fogva nem mo- sakszom, gondolta. Itt disznónak kell lenni, nem pedig istennek. — Kappan! — kiáltotta utána az asszony. — Ném- ber! Karóba húzatlak!.... Rumata kitárt egy ablakot és leugrött a kertbe. Mohán nyelte a hideg levegőt. „Nem veszi be a gyomrom!,, „A Kísérletnek semmi köze a te érzékeidhez. Ha nem tudod — ne vállald.” — „Nem vagyok állat” — „Ha a Kísérlet úgy követeli, állattá keli válni.” 47 Éjfélire járt amikor hazaért. De sem vetkőzött csak ledobta a fcardkötőjét leheverédett a szalonban a díványra, és máris mély állomba merült Unó felháborodott kiáltozására és egy kedélyes basszus ordítására ébredt — Gyerünk, gyerünk te farkaskölyök, mert megcibá- lom a füledet!... . — De hiszen az úr alszik, mondom!. Az ajtó kitárult s berontott a szalonba az 'óriási, piros arcú, fehér fogú, előremeredő baiszú Pampa dón Bau báró félrecsapott bársonysapkában és pompás málna piros köpenyben. Nyomában Unó. alki a báró jobb nadrágszárába kapaszkodott. — Báró! — kiáltott fel Rumata — Hogy került a városba, kedves barátom? Unó, hagyd békén a bárót! — Olyan ez a kölyök, mint a bulldog — dörögte a báró, s ölelésre tárta a karját. — Mennyit kér érte? Különben erről majd később... Megölelték egymást. A báróból lőveneiték és különféle borok keverékének szaga áradt. — Látom, ön is tökéletesen józan, kedves barátom — mondta keserűen. — Különben, ön mindig józan. Szerencse fia! — Üljön le kedves barátom — mondta Rumata — Unó! Hozz nekünk esztorit. de jó sókat! — Egy cseppet se! — Egy csepp esztorit se? Unó. eSztori nem kell. irukanit hozz! — Egyáltalán nem kell bor! — mondta szomorúan a -báró. — Nem iszom. Rumata leült. — Mi történt? — kérdezte riadtan. — Beteg? — Egészséges vaavok, mint a makk. De ezek az átkozott családi jelenetek... Egyszóval összevesztem a bárónéval, és most itt vagyok. — összeveszett a bárónéval?! Ugyan. báró. micsoda furcsa tréfa! — Képzelje. Magam is szinte ködben élek. Százhúsz mérföldet nyargaltam! — Barátom — szólt Rumata —. azonnal lóra szálltunk, és Bauba vágtatunk. — De a lovam még nem pihent! Meg aztán meg akarom büntetni! — Kit? — A bár ónét, hogy az ördög vinné! Elvégre férfi vagyok, vagy nem?! Neki nem tetszik a részeg Pampa, ak48 kor hadd lássa, milyen józanul! Inkább vízen rohadok el mintsem visszatérjek a várba... — Gyerünk, farkaskölyök — dörmögte a báró. — És hozz sört! Megizzadtam, pótolnom kell a fólvadékveszte- séget. A báró másfél óráig pótolgaitta a foiyadékvesztesé- get, és kissé ellankadt. Közben elmesélte Rumatának a kellemetlenséget. Többször is elátkozta a korhely szomszédokat akik odaszoktak a várkastélyba. Beállítanak reggel, állítólag vadászatra, aztán... máris mind részeg, és a bútort vagdalják. Szétszélednek a várban, mindent bemocskalinak. sértegetik a személyzetet. Azután hazamenmek, én meg az eszméletlenségig részegen ott maradok kettesben a bánóméval... ” Elbeszélése végén a báró egészen elbúsuit. sőt már- már esztori 'bort kért de észbe kapott és így szólt: — Rumata, barátom, menjünk el innen! önnek túlságosan gazdag a pincéje!... Ruccanjunk ki! Akár a „Szürke Öröm”-be... — Hm... De mit csinálunk a „Szürke Öiröm”-ben? A báró egy ideig hallgatott elkeseredetten rángatta a bajuszát — Hogyhogy mit? — mondta végül. — Furcsa... Egyszerűen üldögélünk, beszélgetünk. — A „Szürke örüm”-ben? — kérdezte kétkedve Ru- tmata. — Igen. Megértem önt. — felelte a bár. —Ez szörnyű. .. Mégis menjünk el. Itt állandóan esztorit szeretnék kérni!... ' — A lovamat — szólt Rumata, és átment a dolgozó- szobába, hogy magához vegye az adókészüléket. Néhány perc múlva egymás mellett lovagoltak a koromsötét utcán. A báró kissé felélénkült és harsányan mesélt a tegnapelőtti agyomhaiszolt vadkanról, az ifjú báró csodálatos tulajdonságairól. Eközben nem feledkezett meg a szórakozásiról: hébe-korba farfcasüvölltést hallatott és lovagi óostorával csapdosta a bezárt spalet- itákat Amikor a „Szürke Örüm”-höz értek, a báró megállította a lovát elgondolkozott Rumata várt. A csapszék piszkos ablakai fényesen ragyogtak, az áiÜófánál dobogtak a lovak, az ablakok alatti pádon ülő kimázolt leányzók lustán szitkozódtak. 49 (Folytatjuk)
