Szolnok Megyei Néplap, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-26 / 199. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. AUGUSZTUS 26. / Bizonyára sokan ismerik a mesét; Az egyszer-volt-hol-nem- volt királynak ízlett az ebédkor elfogyasztott kenyér, olyannyira, hogy megjutalmazta a pékjét Igen ám, csakhogy híre futott a dolognak, és jöttek a molnárok; akik a lisztet őrölték, a parasztok, akik a búzát learatták, a kovácsok, akik a kaszákat kalapálták, a bányászok, akik a vasércet felszínre hozták — jött a végűiről írjak? A vasárnapokat is végigdolgozó, a külföldi utazásról is lemondó kombájnosról, aki naponta tíz-tizenkét hektárnyi területről borotválta le a kalászt s aki gépével együtt negyven-ötven ember helyett dolgozott a rekkenő hőségben? Vagy inkább a gépszerelőről, aki az aratás ideje alatt számtalanszor félbeszakította az esti tévénézést s az egész éjjelt átdolgozta, csakhogy másnap hajnalban újra csatasorba állhasson a csap ágy törést szénvedett masina? Netán a beszállító traktorosról, aki már kora hajnalban nyeregbe szállt, csakhogy időre célhoz érjen a rakomány? De nem sértődne-e meg joggal — ha kihagynám a sorból — az agronőmus? Aki Hogy ez sem olyan egyszerű, az mindjárt az elején kiderült ... Nánási Tibor, a Szolnok mjegyei Sütőipari Vállalat műszaki igazgatója készséggel elismerte ugyan, hogy a molnárok mellett a pékeknek is 'kitüntetett szerepük van abban, hogy milyen minőségű kenyér kerül az asztalunkra. Mert itt van például a nyár, jön az új búzából készült liszt, amely ugyancsak feladja a leckét. A tésztát készítő pékeknek fokozottan kell ügyelniük a nedvességtartalomra, a szemcseméretre, a vízfelvevő és az alaktartó képességre. Ez utóbbi például a búza sikértartalmának a függvénye, amely — tekintve, hogy a szemek nem estek még át az utóérés minden szakaszán —, alacsonyabb a szokottnál. Következményeként sűrűbb bél^etű, laposabb kenyér kerül a boltokba, ha az alacsonyabb sikértartalmat nem ellensúlyozza a pék egyebek között több sóval vagy vízzel. Ám a különböző praktikáikkal is csak akkor boldogul, ha a raktárosok, a liszt- szállítók, sőt a malom dolgozói a „kezére játszanak”, s az új búzából készült liszthez adagolnak — kezdetben többet, majd egyre kevesebbet ;— óbúzáböl készült őrleményt is. Ez viszont megkívánja, hogy a lisztsilók, a tisztadagolók és az egyéb keverő berendezések kifogástalan állapotban legyenek — vagyis, hogy a villanyszerelők, a lakatosok és az egyéb műszaki szakemberek is megtegyék a magukét. Ez utóbbiak egyre növekvő jelentőségét mutatja, hogy ma nélküli embersokaság, s mind követelte jutalmát az elképedt királytól. Magam ■ is elképedve gondolok most arra: nem is olyan mese ez a történet! — Hiszen a cikkíró is a mesebeli királyhoz hasonló zavarba kerülhet ilyenkor, amikor az aratás után — legalább néhány sor erejéig — méltatni szeretné azokat, akik mindennapi eledelünket az asztalra teszik ... az egész aratási „gépezetet” megszervezte és irányította? Vagy a kutató, aki az új, termelékenyebb és eHenáiL- lóbb búzafajtákat kinemesítette? Vagy akár a mezőgazdasági pilóta, aki (ezeket a búzafajtákat vegyszerezéssel védte a gyomoktól? Mindezt számba véve, úgy gondoltam: a mezőgazdaságban dolgozók közüli any- nyinak a munkája kapcsolódik így vagy úgy a búza- termesztéshez, s ennél fogva a kenyér előállításához, hogy népes seregüket egyszerűen képtelenség volna egyetlen riport keretében áttekinteni. Eldöntöttem tehát, hogy szűkítem a kört, és csupán azokról írok, akik városi emberként veszik ki részüket a kenyérkészítésből. már szinte minden második pékre jut egy karbantartó... „Hajdan — gallyal vagy fával — maga a pék fűtötte a kemencét, s ha a marokkal bevetett lisztcsomó fellobbant benne, akkor tudta, hogy nyúlhat a kenyérbevető lapátért — mondja Nánási Tibor. — Ma viszont olajat és földgázt égető, automata berendezéseink vannak, amelyeken műszerek mutatják a hőmérséklet vagy a páratartalom szintjét És ha a műszer elromlik, tehetetlen a pék.” De tehetetlen a szerelő is, ha nincs alkatrész. A kenyérgyárakban éppen ezért igen nagy figyelmet szentelnek a tmk első betűjére; a tervszerűségre A karbantartók kilencven szakembert foglalkoztató csapata mögött legalább félszáz olyan közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező műszaki szakember áll, akik a technológia fejlesztéséről; az ehhez szükséges gépek beszerzéséről gondoskodnak, s akik időről időre megtervezik ezeknek a felújítását beleértve a szükséges alkatrészek beszerzését is. „Ez az, ami a legnehezebb mostanában — sóhajt fel Nánási Tibor. — A következő ötéves tervben száznyolcvanmillió forintot fordíthatunk műszaki fejlesztésre, s a legnagyobb feladatot — egy teljésen új kenyérgyár felépítése mellett — a régiek felújítása jelenti. A legjelentősebb berendezéseink külföldön készültek, s a hozzájuk szükséges alkatrészeket másféli-, két esztendővel korábban kell megrendelnünk az illetékes külkereskedelmi cégtől^ ha azt akarjuk, hogy mire szükségünk lesz rájuk, akkorra itt legyenek. De nem sokkal jobb a helyzet a hazai gyártású dagasztógépek esetében sem. Gyártójuk, az ÉL®ÉP szintén legalább egy évvel élőbb kéri a megrendelést.” Csikós Imrénévet, a szolnoki Kossuth Lajos úti cs&- mégebolt eladójával beszélgetve meggyőződtem róla, hogy a boltokban ugyanaz a helyzet mint a földeken vagy mint az üzemek világában.: így vagy úgy szinte mindenkinek köze van ahhoz, hogy milyen kenyeret szelnek az asztal mellé ülők. Kedvességért: türelem — Mi műik például a pult mögött állón? — kérdezem. — ©ondoskodunk arról, hogy a kenyeresállványok mellett mindig legyen elegendő papír, s általában ügyelünk a kenyér körüli tisztaságra!. Ennél is fontosabb azonban, hogy az átvételkor mennyire figyel az eladó: akármilyen kenyeret ugyanis nem szabad átvennünk. Két vagy három héttel ezelőtt például legalább _ százötven darabot küldettem vissza, mert csúnyák; formátlanok, laposak -voltak, s a héjuk is alaposan megpirult. — És mi az, amit megtenne, de nem tesz meg. mert nem a maga hatáskörébe tartozó dolog? — Többször is szóltam már, hogy hozzanak több kilós kenyeret, mert sokkal klelendőbh, mint a kétkiló- sak. Jobban elférnék a háztartási kenyórtartókban, szeletelni is könnyebb — érthető, hogy mindenki inkább ebből vinne. Aztán ... javítanám a burgonyás kenyér minőségét, mert mostanában- nagyon visszaesett, sokan már nem is keresik. — És mi az, ami csak magán múló dolog, ám ennek ellenére, olykor elmulasztja? — Aki kenyérrel foglalkozik, az nem lehet morcos, udvariatlan vagy durva. Mégis előfordul, hogy nem tudok olyan kedves, olyan- mosolygós lenni, mint amilyennek elkénzel-em magamat. Jön az áru, veszem át, rakom fel a polcra, és szá- mo'om. ám közben az egyik vásárló innen, a másik onnan kérdez, s követeli türelmetlenül a választ. Persze, eltévesztem a számolást, kezdem újra. s még később tudok visszaállni a helyemre. pedig a pult előtt már hosszú sor vár rám. Hát, ilyenkor bizony nehéz feladat kenyérrel szolgálni... íme, így bővül a kör, így válhatunk a kenyér-lánc részeivé mi, a kenyér fogyasztói is; egyszerűen azáltal, hogy bár mi magunk nem ülünk sem a kombájnok nyergében, sem a növényvédőszert szóró repülőgépek pilótafülkéiben, nem állunk sem a dagasztógépek mellett, sem a bolti pultok mögött — de tisztelettel adózunk azoknak, akik ezt a hivatásnak kijáró lelkesedéssel és felelősséggel tezik, nap mint nap. Káposztás János A kombájnostól a pilótáig Kik állnak a pék mögött? Dunától —Dunáig 10 kilométeren Épül a Hungária körúti hálásabb beszédtéma manapság „ a köziekéiül II PC désnél. Hl 111*9 Mert „mindenki közlekedik”, ki így — ki J úgy, és mindenki vérmérséklete szerint szidj» a kényszerű várakozásoknak, a forgalmi dugóknak, a zsúfolt, fülledt tömegközlekedési eszközöknek vélt vagy valódi illetékeseit. Változások azonban e téren is lesznek: A főváros közlekedésfejlesztési tervének megfelelően kezdetét veszi egy átfogó úthálózati rendszer kiépítése. A tervezet alapján a Dunától—Dunáig, vagyis a Váci úttól az M 3-as autópálya bevezetéséig, és onnan tovább a Soroksári útig — 10 kilométer hosszúságban — terjed majd a nagyarányú útépítés. Ennek első szakasza lesz a Váci út és az M3-as autópálya betor- kollása közötti alul- illetve felüljárórendszer — amely 1984-ben készül el. Erre az útszakaszra egy 2x4-es forgalmi sávot terveznek, középen egy gyors villamossal, amely a Bécsi út—Vörösvári út kereszteződésétől indul az Árpád-híd- hoz, majd a Hungária körúton az M3-as csomópontig. Ezen az útvonalon, ahol csak lehetséges közúti felüljárókat alakítanak ki (csak hidakon lehet közlekedni) és a kevés jelzőlámpa sem lassítja le a forgalmat. A Váci úton 2x2 sávú híd épül a járműveknek, a gyalogosok részére pedig forgalomelosztó aluljáró készül. A munkához hamarosan hozzáfognak. Az év második felében az érintett területeken megkezdik a szanálást, a közmű kiváltását, és az építési terület előkészítését. Jövőre kerül sor az építkezésre. Ha a gyűrű kész, nagyban megkönnyíti az átutazók helyzetét, ugyanis a Hungária körúton keresztül kapcsolatba kerülhetnek majd a fővárosból kivezető utakkal, így például összekapcsolják majd a 10-es utat (Bécsi út) a 11-essel vagyis a Szentendrei úttal, ezzel a Dunakanyar forgalmát teszik egyszerűbbé. A 2-es útnak (Váci út) az M3-as autópályával lesz összeköttetése. Ez a gyűrű csak a kezdet, része egy nagy fejlesztési koncepciónak, amely a VII. ötéves tervben tovább folytatódik. Még ebben az évben befejezik a Metró Élmunkás térig terjedő szakaszát. Az M3-as út bevezető szakasza 1982-re készül el, a Metró pedig 1984-ben. O. É. i HÁLÓZATI RENDSZER I ___________________ □ A Hungária körúti körgyűrű tervrajza Bővítik a családi házak terveinek választékát Tát 800 éves falu A Komárom megyei Tát község az idén ünnepli fennállásának 800. évfordulóját. A jubileum alkalmából hely- történeti kiadvány jelent meg a település történetéről. írója Kátai Ferenc pedagógus, a helyi honismereti baráti kör vezetője, aki fél évtizedes kutatómunka eredményeit összegezte a százoldalas monográfiában. A magánlakás-építők jelenleg 135 féle családi ház ajánlott tervéből választhatják ki a számukra legmegfelelőbbet. A Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet most újabb tíz családi ház alaptípusának megtervezésével bővíti a választékot. A cél az, hogy jobban alkalmazkodjanak a helyi körülményekhez, a falusias életmódhoz, harmonikusan illeszkedjenek a tájba, az utcasorba. Lesz közöttük csoportosan telepíthető és önálló családi ház is. Az alaptervek némi módosításával készülő változatokkal együtt az év végéig végeredményben 25—30 újabb családi ház tervét készítik el- Ezenkívül tizenhat új tervdokumentációval gazdagítja a kis társasházak ajánlott terveinek választékát is. Ezeknek az épületeknek a zöme négylakásos és magastetős lész, s ennek következtében a tetőtér is lakásrészként hasznosítható. A városkában először a kutat, majd a tanácselnököt fúrták meg. Hé. roíz! — kiáltozták boldogan a szakemberek. és az elnököt, aki váltig azt hajtogatta, hog-" egyetlen ‘soványkán csörgedező forrás még nem elég a fürdővendégek idecsalogatásáértindított reklámhadjárathoz. elsodorta a hévíz hordozta fejlődés. Az okleveles külső szakemberekből , csábító szerződésekkel eaybever- buvált ideaenforgalmi bizottság haladéktalanul országos propagandába kezdett. Eközben nem is tudtak róla. hoav a városkörnyéki erdőben lévő elmegyógyintézetből measzökött eav ápolt. Pedig tényleg measzökött. A jóember fülbevaló avanánt eav pár kis méretű sáraarépát. csuklóin egy-egy vekkert, ing helyett vedig moziplakátot viselt. Ilyen öltözékben lépett be a trafikba, ahol mutogaVendég tással. húsz doboz holland szivart vásárolt, majd egy szakadt tíz forintossal fizetett, és nem kérte a visszajárót. A dohányáruda tulajdonosnője elragadtatva nézett utána: „Óh, máris megjött az első vendég”. És senki sem bántotta. Azt hitték, külföldi. Pedig bolond volt.. A vendéglőben is feltűnt. ahol L. Görbült Lajos és népi zenekara tüzes csárdására egyszemélyes tangót leitett. Az elbűvölt közönséa tátott szájjal bámulta, s csak azon vitázott, spanyol vagy argentin tangót iár-e a kedves vendég. És senki sem bántotta. Azt hitték külföldi. Pedig bolond volt. Mígnem végre rátaláltak azok. akik az erdőben megbúvó úgynevezett viccházban annak idején őt hosszú távú felelős megőrzésre átvették. Minden kiderült. A helyi lap ezek után jogos felháborodással ostorozta eavesek sznobságát. kritikátlan külföldimádatát. ami miatt most aztán. lám-lám. az egész tágabb térség ap- raia-nagyja a városkán kacag. Ez idő tájt történt, hogy a reklámkampány hatására valóban megér- \ kezeit a pályaudvarra a Külföldi Társaság egy j turistája. Viselete a j közismert külföldi nem- j zeti viselet, azaz sárgarépa fülbevaló, egy vár | karvekker, és egy moziplakát volt. öt percen j belül megjöttek érte. szorosan szabott svájci kénvszerzubbonyt segítettek rá. maid elrobogtak vele a már említett viccházba. Azt hitték, hoav bolond. Pedig külföldi volt. R. T, J,
