Szolnok Megyei Néplap, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-25 / 198. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. AUGUSZTUS 25. Nem „idegenforgalmi kirakat" Múzeummá vált matyó múlt Aki napjainkban Mezőkö­vesden jár, talán kétkedéssel fogadja Bálint György 1936. május 7-én megjelent Varrot- tas és nyomor című cikkét, így írt Bálint György: „Me­zőkövesd évek óta az or­szág legszebb idegenforgalmi kirakata. A nagy idegenfor­galmi szezon idején naponta robognak az autóCarok e szép és színes matyófaluba, hogy az idegenek igazi ma­gyar passziókat láthassa­nak, igazi nemzeti viselet­ben. Idegenvezetők több nyelven magyarázzák a tu­risták előtt a falu szépsége­it. A matyók ott állnak iinne-, pi viseletűkben, s az idegen- vezetők büszkén mutatnak rájuk: íme, a matyók, yoici les matyó, these are the ma- tyos. A matyók pedig hallga­tagon álldogálnak gyönyörű varrottasaikban. Ennyit lát az idegen. Ez van a kirakat­ban ... A festői matyóhím­zések elcsigázott, rosszul táp­lált, beteg testeket takarnak. 13 820 nincstelen, filléres ke­resetek, 60 százalékos mun­kabércsökkenés, tüdővész, trachoma, életképtelen gye­rekek — íme, a matyók, ura­im és hölgyeim, íme, a .ma­gyar falvak királynője”! A matyó paraszt vasárnap vi­lágraszóló látványosság, hét­köznap nincstelen • kínlódó zsellér. Meg kell menteni Mezőkövesdet, rendet és jó­létet kell teremteni sürgősen a tarka kirakat mögött, mert különben az egész Mezőkö­vesd nem lesz egyéb, mint borzalmas, kegyetlen hazug­ság”. Múlt századi, vályogfalú szalmatetős matyóház, az újon­nan átadott matyó tájházak egyike Ma már szükségtelen bi­zonygatni, mennyire igaza volt Bálint Györgynek negy­venöt évvel ezelőtt, és azt sem kell erősítgetni, hogy Mezőkövesd élete mennyire megváltozott. Ami Bálint Györgyöt felháborította, ma már a múlté, de mementó- ként, gondos múzeumi ke­retben és tálalásban ott ta­lálható még a matyó város­ban. Mezőkövesden a megyei múzeumi szervezet kereté­ben működő Matyó Múzeum mellett a nem kevésbé híres Kis Jankó Bori Emlékmúze­um, és ez év június 26-tól két matyó táj ház is őrzi és ismerteti a múltat az utó­korral. ták, a hímzések, a nagyhírű népművész életére, munkás­ságára utaló relikviák. A házat már a népművész éle­tében is látogatták a világ minden tájáról, erről tanús­kodnak a harmincas évektől vezetett emlékkönyv bejegy­zései is. Feltétlenül érdemes felkeresni, megtekinteni. A legősibb matyó utcák egyikében áll ez az emlék­múzeum, s nem messze tőle, a 21-es számú házban meg a szomszédos Mogyoróköz 4. szám alatt nyílt meg a Bor­sod megyei Múzeumi Igaz­gatósághoz tartozó két táj- ház. Mindkettőben Gari Mar­git, az ízes-szíves, nagy nép­rajzi felkészültségű asszony a kalauzunk. Gari Margit néni a» húszas évektől áll kapcsolatban a néprajzzal, már apjához jártak a ma­gyar népélet kutatói, több mint tíz évig a Kis Jankó Bori Emlékmúzeum gondno­ka volt, a Matyó Háziipari Szövetkezettől ment nyug­díjba, s most a tájházakat kezeli nagy szakértelemmel és ügyszeretettel. A Mogyoróköz 4. szám alatti ház a múlt század má­sodik felében épült. Vályog­falú, nádtetős. A szegény- parasztok jellegzetes három- osztatú háza, most látható berendezése a századunk ele­Az ötvenes évek derekán elhunyt matyó népművész, a nagy hírű hímzőasszony, Kis Jankó Bori mezőkövesdi há­za, a róla elnevezett utcá­ban immár több mint két évtizede emlékmúzeum. A Matyó Háziipari Szövetkezet­hez tartozó emlékidéző ház berendezése, s a ház külseje is igen markánsan idézi meg a matyó múltat és Kis Jan­kó Bori művészetét. Termé­szetesen megtalálhatók az emlékmúzeumban a Kis Jan­kó Bori rajzolta hímzésmin­Rokka és gyékényből font gyermekültető, a régi matyó élet jellegzetes darabjai a tájházban jének lakásbelsejét érzékel­teti. A „házban”, azaz az utcai helyiségben századvé­gi festett bútorok, „piros pi­pi karton” ágynemű, az idő­szak divatjának megfelelően, a falakon tányérok, szentké­pek, fotók, a pitvarban és a konyhában ■ egyszerűbb faze­kasmunkák, a konyhalócán kis almárium. A kamrában a menyecske ágya, ládája, háztartási eszközök, meg az éppen nem használt ruhada­rabok. Ugyancsak a múlt századból való a másik ház, a Kis Jankó Bori utca 21. szám alatti, amelyet 1899- ben alakítottak át istállóból lakóházzá, majd szabadké­ményét az ötvenes években lebontották. Berendezése már az 1920-as évek lakásbelső­jét, divatját és szegénypa­raszti tárgyi környezetét tár­ja a látogató elé. A búbos­kemence helyett itt már be­épített rakott tűzhely van, a bútorzat már nem paraszto­san festett, a láda helyett komódot találunk, az ágyne­mű is fehér, a cserépedé­nyek mellett már megjelen­tek a gyári termékek — vas­fazekak, bádogvödrök —, ál­talában a tárgyak már a húszas éveknek felelnek meg. Mindkét ház udvarán kony­hakerti vetemények és kis- kerti virágok idézik a régi matyó környezetet. Alig pár lépés a városias főútvonaltól ez a múltat idé­ző néhány ház. Mezőköves­den múzeumi látvánnyá lett a matyó múlt. De emlékezni kell rá, és nemcsak a nép­rajzkutatóknak. Ezt szolgál­ják a Matyó Múzeum mel­lett az új tájházak is. B. M. ■ ■ o A matyó múltról mindent tudó Gari Margit néni, a két új matyó tájház kezelője t évtized telt el azóta, hogv egv kisújszállási cse­lédember fiát, az alig tízéves Farkas Károlyt a nagyapja először az eke szarva mellé állítot­ta. A süvölvénv legénv- ke félmeztelen, mezít­láb. izzadó tenyérrel markolta a gyeplőt, vézna testét ide oda rángatta az eke. Szusz- szanásnyi ideig minden rendben haladt, szapo­rodott mögötte a baráz­da, ám hirtelen megva­dult a két csikó. Talán megérezték a bizonyta­lan gyermekkézet. eset­len megijedtek valami­től. ki tudja. Nem hasz­nált a szép szó. a kö­nyörgés. a szitok, vág­tattak a jószágok, és velük, utánuk rohant a tarlón a síró. maszatos fiúcska. Rossz rágondol­ni. mi történik, ha a mézsgvevégi árokpart oldalában nem akad meg az eke. és a mélyen földbe harapó vas nem kényszeríti megállásra az izgatottan fújtató, li­hegő lovakat. Komo­lyabb bai szerencsére nem esett, a morzsányi fiú letörölte a könnye­it. beszélt az ideges ál­latokhoz. óvatosan meg­simogatta lüktető olda­lukat. Nagy keservesen kiakasztotta az ekét. és Hogyan tehetnénk emberibbé életünket? Vannak az életben olyan helyzetek, amikor nem se­gít a pénz. Például szívesen „vennénk” szabad időt, hogy többet, törődhessünk önma­gunkkal, hózastársunkkal. gyermekeinkkel, szüléink­kel. Sokszor úgy érezzük, egyszerre több példányban kellene lennünk ahhoz, hogy bevásároljunk, vacsorát főz­zünk. megnézzük iskolás gyermekünk füzetét és este elmenjünk társaságba, szín­házba. moziba. Ebben a technikai csodák­kal túlzsúfolt világban, ci* vilizált környezetben néha tanácstalan és kiszolgálta­tott az ember: ha elromlik a tévéié. hűtőszekrénye, hívja a GELKÁT. szennyes ruháit kimossa a PATYO­LAT — de. ha pihenésre, kikapcsolódásra vágyik, s végre kapna egv szakszerve­zet’ beutalót, nem utazhat el. mert nem hagyhatja egyedül a 80 éves nagyma­mát Mindebből kiviláglik: a lakossági szolgáltatási for­mákból ma még hiányoznak azok. melyek segítik a csa­ládokat. kulturáltabbá, em­beribbé teszik a különböző korosztályok életét. A Mun­kaügyi Minisztérium szoci­álpolitikai főosztálya évek óta foglalkozik a családokat segítő, úgynevezett humán szolgáltatások lehetőségei­nek feltárásával, kísérleti bevezetésével. A közvéle­mény-kutatás szerint is a lakosság hetven százalé­kát érinti ez a téma éppen ezért nagvonis ak­tuális és sürgető, hogy az ország nagyobb települé­sein megteremtődjenek a humán szolgáltatások beve­zetésének feltételei. E szo­ciálpolitikai feladatnak tar­tott. de a ..második gazda­ság.. fogalomkörébe is tar­tozó szolgáltatási rendszer megvalósításáról. hasznáról és szükségességéről dr. Ga­yer Gyuláné a minisztérium szakértő főmunkatársa tá­jékoztatott. — Fiataltól idős korig, úgyszólván az élet minden szakaszában kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy prob­lémáink megoldásához se­gítségre van szükségünk. A fiatal házaspárokat évekig otthonukhoz köti a kisgye­rek. legfeljebb (a kölcsönös bizalom jegyében) felváltva, külön járhatnak társaságba, színházba, mely előbb utóbb konfliktushoz vezet. A foly­tonos lekötöttség megkeserí­ti a családi légkört. A meg­oldás : külföldön régóta be­vált (itthon Budapesten és Dunaújvárosban már műkö­dő) baby-sitter szolgálat, azaz gyermekfelügyelet. Aki belelapoz a bécsi újságokba, a mozi. színház és egyéb rendezvényhirdetések mel­lett ott olvashatja a baby­sitter szolgálatait, telefon­számát. Vagyis módot adnak a fiataloknak az együtt szó­rakozásra. A gyesen lévő anyáknak is időnként szük­ségük lenne * egv-két órás szabadságra, hogv elmehes­senek uszodába vagy éppen nyugodtan beülhessenek a fodrászhoz. — És ezalatt kik növelné­nek fel a gyerekekre? — Aktív és nyugdíjas pe­dagógusokból. óvónőkből, egészségügyi dolgozókból, humán érdeklődésű főiskolai és egyetemi hallgatók köré­ből lehetne a szolgáltató gárdát szervezni. Budapes­ten és Pécsett a felsőoktatá­si intézmények nem zárkóz­nak el az ötlettől. Sok csa­lád igénvelné. hogy bölcső- dés. óvódás, általános isko­lás korú gyermekükre nap­közben is felügyeljenek. Nyelvekre, zenére oktassák őket. vagy vállalják egyes tantárgyakból korrepetálá­sukat. Gond a vakáció alatt a overmekek felügyelete, az óvodai zárvatartás. sok szü­lő emiatt külön-külön ve­szi ki a szabadságát. A csa­ládok időzavarát szüntetné meg. ha egy megbízható személy naponta reggel elkí­sérné. délután hazavinné az óvodából, iskolából a gye­reket. — A középkorosztálynak mit nyújtana a humán szol­gáltatás? Obsit előtt tovább hasította a más földjén a barázdákat. Ekkor határozta el, hogy megtanul a lovak­kal bánni, ha törik, ha szakad kocsis lesz. Az az igazság, rá is volt kényszerítve. Hogyne lett volna, hiszen azok­ban az esztendőkben egv nincstelen cseléd­ember sarjának nagy rangot adott a lőcsös szekér, meg a két oo- roszkáló patás. Azóta is megszakítás nélkül ko­csis. sőt még az újjá­alakuló néphadseregben katonaként is jutott ne­ki egv fogat 1946-ban. 1951 óta termelőszövet­kezeti tag. ma is a Ti­sza II. Tsz biztosít neki kenyeret. Akár aszfaltol­vasztó kánikula tombol a kisúii határban, akár fúija. hordja, a délelőtt Károly bácsit mindig a bakon találja. Reggelen­te Jucit és Lujzát érce­sen köszönti az istálló­ban. Azok már a hang­ról ráismernek, és talán még a széna is jobban esik nekik a gazda kezé­ből. A kiadós étkezés után ..kozmetikázás” kö­vetkezik. Károly bácsi vakarával. gyökérkefé­vel. szalmacsutakkal dörzsöli, tisztítja, ápolja végig lovait. A patákat faggyúval. bőrzsírral puhítja, és hathetente a patkolásról sem feledke­zik meg. A kedvencek néha hízelgésképpen odaböknek az arcához, vállához, lelökik a ka­lapját. mire ő tettetett haraggal válaszol: ..Az apátok rongyos istenit, megostorozlak bennete­ket.” Nyerítés a fele­let. az ijesztgetést egyik fél sem veszi komolyan, hoevan is venné, hiszen tudják: az ostort csör- eetésre. és nem a ke- nvérkereső cimborák dorgálására használja. Kár lenne tagadni, ritkán előfordul, hogy egy hétvégi lakodalmi fuvar vagy jelentősebb ünnepi esemény után estefelé Károly bácsi kissé ..megzsibbad”. Ju­ci és Lujza pedig csuda teremtés, rögtön észreve­szi ha a kalap ferdéb­ben áll az átlagnál, és ilyenkor a szokásosnál is jobban vigyáznak rá. viszik hazafelé kocsis­tul. Nem csoda, hogy ők hárman félszavakból is megértik egymást, hi­— A tervek között szere­pelnek méa a lakótömbi mi­nikifőzdék. — Igen a diákok és a nyugdíjasok részére. Sőt. el­képzelhető. hogy a nehezen iáró öreg embereknek akár haza is viszik a házikosztot Magánkifőzdék iránt nagy az érdeklődés, szívesen váll­alkoznának a feladatra a még jó erőben lévő nyug­díjas házaspárok. Felvető­dött a mini-panziók kérdése is: a nagy lakásokkal ren­delkezők — átmeneti elhe­lyezéssel — pár hétre fogad­hatnának gyermekeket vagy idős családtagokat, míg az anya és az apa külföldön, esetleg üdülőben együtt töl­ti a szabadságát. — Milyen szervezeti for­mában? — Ide tartoznak a legjob­ban leterhelt emberek. Pél­dául nagyobb gyermekük után. ha az megbetegszik, már nem jogosultak táp­pénzre. viszont hogyan tud egv anya nyugodtan dolgoz­ni. ha közben minden gon­dolata otthon jár? De ugyan­ez a helyzet az egyedül vagy családban élő idősekkel, akiket családtagjaik elfog­laltságuk miatt nem tudnak ellátni. Szívesen fogadnának ház' beteggondozókat, akik az öregek étkeztetéséről gon­doskodnának. sétáltatnák őket. felolvasnának nekik stb. Nem kimondottan képe­sített ápolónőkre gondo­lunk itt. akik szívesen vál­lalnák ezt a munkát, elég. ha elvégzik a Vöröskereszt önkéntes ápolónői tanfolya­mát. — Különbözőképpen: ma­gán. egyszemélyes ..vállalko­zásként”. munkaközösségek és szakcsoportok, szövetke­zetek formájában dolgozná­nak a szolgáltatók. Termé­szetesen működési enge­déllyel. Tekintettel, hogy a humán szolgáltatások szer­vezés-irányítás nélkül nem tudnának elterjedni. épp ezért szükség van a tárcák közötti összefogásra, hisz a családsegítés, mint szociál­politikai érdek nemcsak munkaügyi hanem egész­ségügyi. oktatásügyi és bel­kereskedelmi feladat is. Nem maradhat ki ebből a oénzügv sem. Előrelátható­an a minisztériumok ősszel kiadják a kiegészítő gazda­sággal kapcsolatos jogszabá­lyokat. Nagyon fontos, hogy ösztönzőek legyenek, felkelt­sék a vállalkozó kedvet Ah­hoz. hogy a sokak által rég­óta várt elképzelés valóra váljon, szükség lenne vala­mennyi humán szolgáltatás! összefogó felvilágosító* köz­vetítő. tanácsadó, szervező feladatot ellátó központi irodára Budapesten és na­gyobb vidéki városokban megyeszékhelyeken, ezekber szakképzett emberek — köz­gazdászok. pedagógusok szociológusok. pszichológu­sok. szervezők stb. — dol­goznának. Mindez azonban csak áb­ránd marad, ha nem jelent­keznek olyan gazdasági hát­térrel rendelkező intézmé­nyek. szövetkezetek, melvel fantáziát látnak a családse­gítő szolgáltatásban, s vál­lalják ennek pénzügyi veze­tését. Horváth Attila szén a gazdájuk min­dent megbeszél / velük. Azután valami mindig akad a laibizsebben. mert szép a szóbeli el­ismerés. de azért a csi­kók a kockacukrot sem vetik meg. Ismerik városszerte. Ha feltűnik kackiás baj­sza. pörge kalapja, kö- tényes alakja, sokan kö­szönnek neki. amit ő — afféle kocsis módon — a kalap karimájához bö­kött ujjakkal viszonoz. Azután arról is híres, hogy a csárdást még 59 évesen is ugyanúgy ki­rakja. akár legénvkorá- ban. Két felnőtt fia már benzincsiikával iár. de ő megveti a oléhskatu- iákat. ..Nem az igazi­ak. nincsen azoknak lelkűk, beszélni se lehet hozzájuk, nem úgy. mint a lovakhoz”. Tizenegy hónap múlva megkapja az. „obsiitot”. nyugdíjba megy a város leghíre­sebb kocsisa, aki ötven éve kötött örök barátsá­got a lovakkal valahol a kevi határban. A hol­napra is gondol, éppen ezért a lóra való szer­számút és a kocsit már megvásárolta, sőt egy ió állású csikót is kiné­zett magának. Ha szót ért a tulajdonossal, jö­vőre vevő lesz rá. D. Szabó Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents