Szolnok Megyei Néplap, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-25 / 198. szám

1981. AUGUSZTUS 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Különdíjat kapott a GITR, az AGROCOOP és a Rákóczi Tsz (Folytatás az 1. oldaról.) szervezéséért. A Kiváló Újí­tó kitüntetés ezüst fokoza­tát egy, bronz fokozatát nyolc Szolnok megyei szö­vetkezeti újítónak adták át. A tájkiállítás keretében osz­tották ki az 1980. évi terme­lési eredmények alapján el­bírált, a SZÖVOSZ által ala­pított emlékplaketteket, em­lékjelvényeket is. Megyénk­ből a jászberényi Egyesült Jászsági Áfész méhész szak­csoportja kapta meg a Sőtér Kálmán emlékplakett arany fokozatát. Csapó Sándor jász- szentandrási nyúltenyésztőt a Báldy Bálint emlékjelvény arany fokozatával, Virágh Jó­zsef tiszafüredi zöldségterme­lő szakcsoporttagot a Be- reczki Máté emlékjelvény arany fokozatával tüntették ki. (Kép és szöveg: Temesközy F.) Az udvarokban kihasználat­lanul álló baromfiólak gaz­daságos hasznosítására a Palotási Állami Gazdaság megkezdte a háztáji pecse­nyekacsa-hizlalás szervezé­sét. Az erre a célra legalkal­masabb fajtából szülőpáro­kat és háromhetes pecsenye- kacsákat mutattak be a tájkiállításon. A mezőköves­di bemutatkozást piacfelmé­résnek szánta a gazdaság, az érdeklődő mezőgazdasági üzemek, áfészek és kister­melők ugyanis a helyszínen bejelenthették naposkacsa- igényüket Együtt a család. Magyar szürke te­henek és borjú a Középtiszai Álla­mi Gazdaságból. A tájkiállításon hat ilyen őshonos szarvasmarhát is lát­hattunk a hús- és tejhasznú háztáji tehenek, üszők, borjak mellett Heves, Hajdú-Bihar, Pest és Szolnok megye kisállattartóinak legszebb te- nyészgalambjait, nyulait, díszmada­rait állította ki az 1980-ban, Fegy- verneken megalakult Galamb és Kisállattenyésztők Egyesülete. A te­nyészállatok mellett a háztáji kis­állattartás legkorszerűbb eszközeit, tartóketreceket, itató- és etetőberen­dezéseket is kiállította a GAKE. TISZA CIPŐGYÁR Sikeres börze a fővárosban száztíz modellből HÁROMMILLIÓ PÁRNÁL TÖBBET RENDELTEK Az ország legnagyobb ci­pőipari üzeme a martfűi Ti­sza Cipőgyár, szép sikerrel szerepelt az augusztus 17-én is 18-án Budapesten rende­sett börzén. Vezető szaketn- serei 1982 első fé] évére ervezett kollekcióját mutat- ;ák be és ajánlották nyolc sereskedelmi vállalat képvi­selőinek. A bemutatott 240 nodellből a kereskedelem 110-et választott ki, és jövő ív első 6 hónapjára felaján- ott 3 millió 120 ezer pár iyártókapacitást teljes egé­rében lekötötték. Csak a eljesség kedvéért érdemes elsorolni, hogv a Tisza mar­tával ellátott bőrcipőből, il- etve utcai cipőből 1 millió 105 ezer, tornacipőből 865 izier, tenisz- és kosárcipőből !00 ezer párból álló áruala- >ot ajánlott fel és ehhez iött nég 150 ezer pár fröccsön- ött gyermek- és fiúcsizma. A kereskedelmi vállalatok egyzőkönyivben rögzítették, tőgy a Tisza Cipőgyár vá- asztékos ajánlata kielégítet- e igényeiket, sőt kérték a ;yár illetékeseit, hogy vizs- láliák meg, milyen módon udnának a jövő év első fe- ében, terven felül még leg- ilább 330 ezer pár különféle ábbelit biztosítani. A gyár­ók és az eladók börzéjén kiváltképp nagy sikere volt a vállalat két új terméké­nek, a pévécé gyermek- és fiúcsizmák, valamint a fröccsöntött talpú férfi sza­badidőcipőnek. Ezek a láb­belik a pécsi ipar; vásáron a közelmúltban aranyérmes kitüntetésben részesültek, igazolva, hogy mindkét új termék jelentős hiányt pótol. A műanyag gyermekcsizmá­kat például eddig külföd- ről valutáért szerezete be a kereskedelem, lényegesen drágábban, mint majdan a Tisza Cipő terméke lesz. A műanyag gyermekcsizmából szeptembertől kezdődően az év végéig százezer párat szállítanak 'e a kereskede­lemnek. Ugyanezen termék­ből 1982 első félévére továb­bi 150 ezer pár szállításéra vállaltak kötelezettséget. A férfi szabadidőcipőből a gyártást decemberben kez­dik meg, és a következő év közepéig 102 ezer párat ren­delt meg belőle a kereske­delem. A Tisza Cipőgyár tervsze­rűen felkészült, hogy úgyne­vezett hagyományos termé­keiből, például a munkásba­kancsból, a kismamacipő­ből, tornacipőkből a jelent­kező igényeket folyamatosan és teljes mértékben kielégít­se. A börzén is osztatlan si­kere volt a műbőr és textil- felsőrészű női szandáloknak, amelyekből' az ~ eddiginél nagyobb választékot ajánlot­tak a kereskedelemnek. A gyár tudatosan készül az ötnapos munkahét beve­zetésére, számít arra. hogy a dolgozók szabad idejének növekedésével a sportci­pők iránti kereslet emelked­ni fog. 1982 évi programjá­ban kiemelt helyen szerepel a sportcipők mennyiségi és minőségi gyártásának, vá­lasztékának a bővítése. Az ezzel kapcsolatos kereskedel­mi megállapodást az őszi BNV-n tervezik megkötni a TRIÁL Kereskedelmi Válla­lattal. I Keddi jegyzetünk I 5 + 2 Az ötnapos munkahét bevezetése egy évek óta tartó folyamat állomása. Tavaly mondhattuk ki elő­ször, hogy a népgazdaság va­lamennyi ágában. — így a közlekedésben is — heti 44 óra lett a munkaidő. Ezzel megértek a feltéte­lek az újabb lépésre. Ugyanakkor a 44 órás munkahét általánossá té­tele azzal a tanulsággal szolgált, hogy nem helyes az efaita átállásokat túl­ságosan elnyújtani. A bol­ti kiskereskedelmet pél­dául sokan hagyták ott pusztán azért, mert még mindig 48 órát kellett he­tente dolgozniuk, amikor az iparban vagy a keres- kereskedelem más terüle­tein a heti 44 óra már megszokott volt. Most. a sürgető határidő enyhíti az ilyen feszültségeket. Az „5+2” nem jelent olyan radikális munkaidő csökkenést, mint annak­idején a 44 órás munka­hét bevezetése, hiszen az egy műszakban dolgozók­nak egységesen 42 órát. a több műszakosoknak pedig a munkahely döntésétől függően 40—42 órát kell dolgozniuk — öt nap alátt Ám ezúttal a vállalatok alapos önvizsgálatra kény­szerítő leckét kaptak. Az áttérés mikéntjére ugyanis nincsenek ukászok. Minde­nütt önerőből, a tartalékok feltárásával — szervezés­sel. netán a teljesítmény­követelmények szigorításá­val — kell megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy hogy az új munkarend ne vezessen a termelés csök­kenéséhez. Egyetlen pa­rancs van csupán: a dol­gozók bére sehol sem csök­kenhet! No. tessék: újabb ter­het akasztottak a vállalat nyakába — dohognak imitt-amott a végrehajtás felelősei. Pedig ők tudják a legjobban, hogy — egy f riss kimutatás szerint — a teljes munkaidőnek mintegy a 20 százaléka megy veszendőbe. És ak­kor még egy szót sem szóltunk az órában, perc­ben nem mérhető fegyel­mezetlenség okoata veszte­ségekről. vagv a sokhe­lyütt rejtélyesen ..munka­hiánynak” titulált szerve­zetlenségről. Lassan közhellyé válik, hogv a munkaidő többnyi­re nem a feladatokhoz igazodik. Az „5+2” alkal­mat ad ennek a felülvizs­gálására is. Aligha kell mindenütt a normákat „igazítani”, vagy más szi­gorításokon gondolkodni — bár adott esetben, ha a vizsgálódás ilyen t, ered­ményre vezet, ez sem hátrány. Emellett azon­ban itt az alkalom, hogv a lépcsőzetes, rugalmas, osz­tott és más korszerűnek ismert munkarendek — ahol létjogosultságuk van — életre keljenek. Ehhez viszont nagyobb fegyelem, jobb munkaszervezés és kölcsönös bizalom kell vei zetők és beosztottak kö­zött. Az „5+2” be sem vezet­hető a dolgozók cselekvő támogatása nélkül. Ha úgy tetszik, vizsgalahető- ség a munkahelyi demok­rácia korántsem köny- nyű, és brossúrákból el sem sajátítható is­mereteiből. Olyan meg­oldást. amivel a nagytöbb­ség szívesen azonosul, csakis a kollektív bölcses­ség hozhat. Rossz szokás, hogy amikor sürget az idő. sokhelyütt a vélemény­cserére sajnálják az órá­kat. és pusztán a forma kedvéért a „kész” terve­zetet tolják a dolgozók orra alá. Ahol éppen most az „5+2” kapcsán szakí­tanak a hibás gyakorlat­tal könnven lehet hogy olyan javaslatokat, ötlete­ket kaohak, amelyek messze túlmutatnak a munkarend változásán. Ér­demes megfontolni: csak a kezdet nehéz... G. L. F. Hatvan nőnek munkalehetőség Melléküzemág a Tarnamenti Tsz-ben Környezetvédelem az alföldi olajmezőkön Rétegvíztisztító épült Ügyén Körültekintően védi az élő folyókat az olajszennyező­déstől, visszaadja a terme­lésnek a felszabaduló mező- gazdasági területeket a Nagy­alföldi Kőolaj- és Földgáz­termelő Vállalat. A Szeged térségétől Eger határáig ter­jedő olajmezők környezeti ártalmainak kivédésére fél évtized alatt, kereken 200 millió forintot költöttek. Számilliós fejlesztéssel elké­szült az algyői rétegvíztisztí­tó, amely magas műszaki színvonalú technológiával ké­szíti elő a visszasajtolásra kerülő vizet. A kisebb mun­katerületeken házi megoldá­sokkal tisztítják a vizet, így gyakorlatilag a Nagyalföldön megszűnt az olajipari szenny­víz rendszeres kibocsájtása. Potenciális veszélyforrás azonban továbbra is van, elsősorban a Tiszát és a Ma­rost keresztező szénhidro­génvezetékek- révén. A víz alatti vezetékeket időszakon­ként gondosan ellenőrzik. Az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság automatikus olajérzékelő beépítését ter­vezi. Az olajtermelők tekinté­lyes mezőgazdasági területe­ket vesznek igénybe, a szén- hidrogén felszínrehozatalá- hoz, illetve szállításához. Ezer hektárt meghaladja a kisajátított, két és félezer hektár körüli a szorgalmi joggal igénybe vett terület, s 66 ezer hektár, az úgyne­vezett . bányatelek. A kisa­játított, s mezőgazdasági mű­velésre átmenetileg alkal­matlanná vált földeket re- kulltávációval fokozatosan visszaadják a gazdaságok­nak. A tálát olajszennyező­déstől való megtisztítására, termőképességének helyreál­lítására évente 15—20 mil­lió forintot fordítanak. Vadászsiker Szolnok megye négytagú csapata nyerte meg Tatabá­nyán az augusztus 20—21-én megrendezett országos va­dász-öttusa versenyt. Távol­ságbecslésből. trapp- és skeetlövésből. valamint to- ronvkakasra. álló rókára és futó disznóra lövésből gyűj­tötték össze az első helyet biztosító 2233 pontot mind­össze ecvetlen ponttal előz­ték meg a Pest megyeieket a szoros küzdelemben. Ko­vács Imre szolnoki vadász az egyéni versenyben ért el második helyezést. Még egy esemény van hátra az idei versenyprog­ramból : a jövő vasárnap Jászberényben — a iákóhal- mi út melletti pályán — megyei toronykakaslövő ver­senyt rendez a MAVOSZ me­gyei intézőbizottsága és a helybeli Lehel vadásztársa­ság. A iászdózsai régi vasútál­lomás épületében műhelyt kíván berendezni a Tama- menti Termelőszövetkezet, ahol melléküzemágként ci­pőfelsőrész-tűzéssel tudnak foglalkoztatni mintegy 60 nőt decembertől. A jászberé­nyi Cipőipari Vállalat meg­bízásából a közelmúltban megbeszélést hívtak össze, amelyen száz. munkavi­szonnyal nem rendelkező nő figyelmébe ajánlották a le­hetőséget. jelentkezési lapo­kat osztottak ki számukra. A résztvevők közül csaknem ötvenen elfogadták a meg­hívást a jászberényi válla­lathoz. üzemlátogatásra, at­tól teszik függővé a jelent­kezést. Amint lesz 30 munkavál­lalót. megkezdik betanításu­kat Jászberényben, s ez idő alatt a kiszemelt épületet átalakítják, berendezik. Nyíregyházán tíz évvel ezelőtt, 1971-ben kezdődött az alagútzsalus technikával készülő lakótelepi többszintes házak építése. A kivitelező a Szabolcs-Szatmár megyei Állami Épí­tőipari Vállalat és a tervező KELETTERV szakemberei az építkezések kezdete óta együttműködnek az épületek homlokzatának egyedi megtervezésében. A képen: Ezt a jellegzetes homlokzatú házat a nyíregyháziak piramisháznak nevezték el

Next

/
Thumbnails
Contents