Szolnok Megyei Néplap, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-25 / 198. szám

Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxn. évf. 198. szám. 1981. augusztus 25-. kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Krím-félszigeti találkozók „Konstruktív párbeszédre van szükség” Vezércikkben fogüalkoeott tegnap a Pravda a Krím-fél­szigeten megtartott találko­zókkal, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának erről ho­zott határozatával A lap megállapítja: a szovjet köz­vélemény, a szocialista or­szágok közvéleménye, a vi­lág minden haladó erője megelégedéssel fogadta a ta­lálkozón 'létrejött eredmé- nyetkieit, mivel azok fontos szakaszt jelentenek a szocia­lista közösség országai ösz- szeforrottsógának további megerősítésében!, együttmű­ködésük elmélyítésében, a nemzetközi életben, megva­lósuló akcióegységük fejlesz­tésében. „A szocialista or­szágok magabiztosan halad­nak a béke és az alkotó munka útján” — összegezi a Kr tm-félszi geten megtartott (Folytatás a 2. oldalon) Tájkiállítás Mezőkövesden Kiilöndíjat kapott a GITR, az flGROGOOP és a Rákóczi Tsz Nyolc megyéből kétszáz résztvevő Százezrek keresték fel augusztus 20-a és 23-a között a mezőkövesdi Matyó Ter­melőszövetkezet Szihalmi úti telepét, ahol az alkotmány ünnepén nyitották meg a MÉM által kezdeményezett, az AGROINFORM gondozá­sában nyolc megye tanácsai­nak, szakosztályainak és szakembereinek közreműkö­désével megrendezett Mező- gazdasági és Élelmiszeripari Tájkiállítást és Vásárt. A vendéglátó borsodiakon kí­vül Heves, Hajdú-Bihar, Nógrád, Szabolcs-Szatmár, Csongrád, Békés és Szolnok megye csaknem kétszáz vál­lalata, állami gazdasága, ter­melő- és szakszövetkezete, áfésze, termelési rendszere és számos kistermelője mutatta be húszezer négyzetméternyi kiállítási területen az élel­miszertermelésben elért ered­ményeit. Jó alkalom volt a tartal­mas és színes kulturális programokban is bővelkedő négynapos rendezvény arra, hogy a kiállítók megismer­tessék egymással és az ér­deklődőkkel a kisgazdasági termelés leghatékonyabb tá­mogatási formáit, a háztá­jiban gazdálkodók részére ajánlható termesztési-te­nyésztési eljárásokat, nö­vény- és állatfajtákat, tech­nikai-anyagi eszközöket. Minderre Szolnok megyéből — amint arról előzetesen la­punkban is hírt adtunk — négy termelési rendszer, két állami gazdaság, egy kisállat- tenyésztő egyesület és négy áfész vállalkozott. Az utób­biakat sajnos hiába keresték a tájkiállításra látogatók, mert amint azt az AGROIN­FORM képviselőitől a hely­színen megtudtuk, a Szolnok megyei fogyasztási szövetke­zetek pár nappal a vásár megnyitása előtt vissza­mondták jelentkezésüket, fel­bontották részvételi' szerző­désüket a MÉM információs központjával. A mezőkövesdi tájkiállítá­son első ízben mutatták be a mezőgazdasági és élelmi- szeripari vállalatok, szövet­kezetek azokat az újításai­kat, amelyeket a termelés hatékonyságának javítására, a fizikai munka megkönnyí­tésére dolgoztak ki, és vezet­tek be kollektíváik. Az újí­tások bemutatói között ta­lálhattuk a Szolnok megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatot, a Tejipari Válla­latot, a tiszaföldvári Lenin, az újszászi Szabadság, a ti- szasülyi Béke és Barátság, a csépai Tiszamenti, a jász­ladányi Egyetértés és a cj- bakházi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezetet. Az áfé- szek távolmaradásához ha­sonló szépséghibája volt a Szolnok megyeiek matyóföl­di bemutatkozásának az is, hogy hiányosan állították ki a rendezők a hasmos újítá­sokat bemutató közös gazda­ságok tablóit. A mezőgazdaság és az élel­miszeripar mezőkövesdi se­regszemléje egyúttal verseny is volt a kiállítók, a termé­kek között A Szolnok me­gyéből bemutatkozó termelé­si rendszerek közül az AG- ROCOOP a Szolnok megyei Tanács, a GITR pedig a há­zigazda Borsod- Abaúj -Zemp­lén megyei TESZÖV külön­b-díját kapta. A Szolnok me­gyei TESZÖV különdíjával jutalmazták a háztáji terme­lés integrálásában végzett eredményes munkájáért a rendszergazda rákóczifalvai Rákóczi Tsz-t. Az újítók ré­szére rendezett tanácskozá­son két Szolnok megyei ter­melőszövetkezeti dolgozó ka­pott MÉM Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést az újí­tási tevékenység eredményes (Folytatás a 3. oldalon.) ma Keddi jegyzetünk 3. oldal Hogyan tehetnénk emberibbé életünket Obsit előtt 4. oldal Felelősség a jövő nemzedékért 5. oldal Magyar—bolgár szakszervezeti tárgyalások kezdődtek Budapesten Tegnap a SZOT meghívá­sára bolgár szakszervezeti küldöttség érkezett főváro­sunkba Petr Djullgerovnak, a Bolgár Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsa elnökének ve­zetésével. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Gás­pár Sándor, a SZOT főtit­kára fogadtat jelen volt Boncso Mitev. Bulgária bu­dapesti nagykövete is. A délutáni órákban meg­kezdődtek a hivatalos meg­beszélések a Gáspár Sándor és Petr Djulgerov által ve­zetett küldöttségek között. A bolgár küldöttség a kö­vetkező napokban ellátogat az Ikarus autóbuszgyárba és a Bábolnai Állami Gazda­ságba. A társulati ülés résztvevőinek egy csoportja — a művész- bejáró előtt Tíz bemutató az új évadban Társulati ülés a Szigligeti Színházban Egy héttel ezelőtt a szol­noki Szigligeti Színházban megkezdték az 1981/82-es évad első bemutatójának, Bertolt Brecht Koldusoperá­jának próbáit — a tegnap tartott társulati üléssel pe­dig „hivatalosan” is megnyi­tották az új színházi évadot. Az évadnyitó társulati ülé­sen — amelyen részt vettek a Művelődési Minisztérium, a megyei és a városi tanács képviselői is, a megyei párt- bizottság képviseletében Bo­ros Ottóné osztályvezető volt jelen — Lengyel Boldizsár, a színház igazgatója szólt a társulat előtt álló feladatok­ról. A beszámolóból kide­rült — némiképp jubileumi évad lesz az idei. hiszen 7Ö évvel ezelőtt épült fel Szol­nokon a színház és fiz évvel ezelőtt bontakozott ki Szol­nokon az az erőteljes és igé­nyes művészi munka, amely máig nagy hatással van a hazai színházi életre. Az 1981/82-es színi idény nagy feladat elé állítja a tár­sulatot — nem kevesebb, mint tíz bemutatót tartanak, ebből hét előadást bérletben, kettőt a Szobaszínházban és lesz természetesen gyermek- előadás is. Már próbálják — mint föntebb említettük — a Kol­dusoperát. Sándor Pál irá­nyításával, sőt készülnek a gyerekdarab, Erich Kästner Emil és a detektívek című művének bemutatójára is. Hamarosan megkezdődnek az előkészületek az észt Mati - Unt Főpróba című színmű­vének magyarországi bemu­tatójára. Mikk Mikiver, a tallinni Drámai Színház rendezőjének vezetésével. A további — tervezett — elő­adások is nagy színházi él­ményeket ígérnek. Paál Ist­ván rendezi Shakespeare Hamletját. Sándor Pál pe­dig Molnár Ferenc Lilibm- ját. Az évadnyitó társulati ülés a színház új művészeinek be­mutatásával zárult. Kényszerű termékváltás Füstcső helyett kis méretű lábosok Költségcsökkentés — kooperációval A Gabona és Iparinővény Termelési Rém szer pavilonjában nagy érdeklődést váltott ki a GITR által kidolgozott kettős termesztési technológia, amely szuperkorai te­nyészidejű burgonya, kukorica, szójabab, napraforgó és lombleveles takarmányfélék másodvetésével lehetővé teszi, a gabonaterületek újrahasznosítását. A GlTR-rel együtt bemutatkozott a tájkiállításon a rendszergazda rákóczifalvi téesz, valamint az általa gesztorált Faiskolai Termelési Rendszer és a Tiszavidéki Takarmánygaz­dálkodást Társaság is A gyermekek közkedvelt Pille triciklije, a tavaly még hiánycikknek számító füst­cső, a különböző méretű lá­bosok jelentik a Jászapáti Vas- és Zománcipari Szövet­kezet fő termékeit. Olyan cikkeket gyártanak, amelyek hiánya miatt a vásárlók sok­szor kérik a panaszkönyvet. Tavaly még kiemelt termék­nek számított a füstcső és a könyökcső. A két típusból idén mintegy 10,2 millió fo­rint értékben több mint 200 ezret gyártottak. A piaci helyzet azóta erő­sen megváltozott, olyannyira, hogy a nagykereskedelmi vál­lalat a negyedik negyedévre lemondta rendelését. Így ok­tóbertől füstcső helyett egy másik, most aktuális hiány­cikket, kis méretű zománclá­bost gyártanak. Szívesen ké­szítették volna már eddig is, de a náluk készülő zománc­edények ára a kalkuláció sze­rint magasabb, mint az or­szágosan elfogadott irányár. Ennek fő oka, hogy az ener­giafelhasználás költségeit a technológiai kötöttségek mi­att nem tudják visszaszorí­tani. Az előző félévhez vi­szonyítva 2 és fél millió fo­rinttal növekedett a felhasz­nált energia költsége. Töb­bek között ez is hozzájárult ahhoz, hogy az első félév­ben a zománcozott terméke­ken 1 millió 200 ezer forin­tos veszteségük volt. Az Országos Anyag- és Árhiva­tal engedélye alapján a kö­vetkező félévben már az elő­állítási árnak megfelelő ösz- szegért adhatják át a zo­máncedényt a nagykereske­delmi vállalatnak, amely nyereségének terhére átvál­lalja az árkülönbözetet. A külső körülményeken kí­vül egy másik ok is hozzájá­rult a veszteséghez, és ez sok gondot okoz a szövetke­zetnek. Gyártmányaik között a hasonló profilú gyártókhoz képest sok a minőségi köve­telményeknek nem megfele­lő. úgynevezett osztályos áru. Ennek csökkentésére június­tól bevezették a minőség után járó mozgóbért, ame­lyet selejtcsökkenés esetén kaphat meg a dolgozó. Lát­ványos változást ugyan nem várnak ettől a lépéstől, mi­vel a korszerűtlen gyártási technológia, a tokos kemen­cében égetés miatt a hiba­százalék csak nehezen szo­rítható le, de ez is bizonyos lépés előre. A szövetkezet a következő félévben az anyagfelhaszná­lás költségét szeretné csök­kenteni. Ezt elsősorban az­zal érhetik el, ha a bérmun­kák mennyiségét növelik, Ebben az évben 34,3 millió forint értékű munkát végez­nek kooperációban a társszö­vetkezetnek, az alumínium- árugyárnak, az ikladi Ipari Műszergyárnak. A forgóesz­köz-költségek csökkentését segíti, a forgási sebességet növeli a FERROGLOBUS Vas és Acél Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalattal kö­tött megállapodásuk, amely szerint a szövetkezet a le­mezárukat tárolásra veszi át, és csak a felhasználás után fizeti. A szövetkezet műanyag- ipari tevékenységgel is fog­lalkozik. Az idei 102 millió forintos árbevételi tervből 5 millió forintot terveztek a műanyagüzem bevételére. Mivel az általuk gyártott műanyagcikkek iránt az ér­deklődés csökkent, így ennek a tevékenységnek a vissza­fejlesztését tervezik. Egye­lőre még párhuzamosan dol­gozik az a kuktafedélgyártó sor. amelyre idővel átkerül­nek a most még műanyaggal dolgozók. A tervek szerint, meglevő 3,2 millió forintos francia és osztrák exportju­kat is bővítik, a ponthegesz­téssel készülő szerszámoslá­da mellé újabb termékeket felvéve. . F. E,

Next

/
Thumbnails
Contents