Szolnok Megyei Néplap, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-16 / 192. szám

6 1981. AUGUSZTUS 16. Nemzetközi körkép Bulgária 1300 éves Spanyol nyár A helyzet változatlan Bulgária az egyik legrégibb európai állam. Törté­nelmi útján a népvándorlás korában indult el, amikor a bolgár törzs egyesült azzal a bét szláv törzzsel, amelyik már az V—VI. században letelepedett a Duna mentén. Bulgária neve 681-ben szerepelt először nemzetközi szer­ződéiben, amikor a bolgár seregek győzelmet arattak a bizánciak fölött. talános emberi és világné­Ez a kép februárban megdöbbentette az egész világot. Tejero alezredes pisztollyal a kezében a spanyol parlament szónoki emelvényén. Mintegy 150 csendőrből álló -csoport élén a par­lament ülését megszakítva elfoglalta az épületet és 350 kép­viselőt túszként tartott fogva Az új állam gyors fejlődé­sét több meehatároaó törté­nelmid körülmény segítette Egyrészt a balkán-félszigeti szláv törzsek az új államban találták meg azt a közpon­tot. amely köré tömörülhet­tek. hogy védelmezzék ma­gukat az erős bizánci biro­dalomtól. Másrészt az újon­nan létrejött állam három megelőző civilizáció (a trák. a héldéin és a római! anvagi és kulturális örökségének ta­taién indult fejlődésnek. Lé­tezésének első századaiban Bulgária közvetlen kontak­tust teremthetett a Bizánc­ban fennmaradt antik kul­túrával. Ugyanakkor Bulgá­ria történelmileg úi típusú állam vált. amely nagyobb feilődési lehetőségeket tu­dott biztosítani, mint az öre­gedő Bizánc. A IX. században Bulgária már jelentős hatást kifejtő európai ország volt fejlett kultúrával és a két szaloni- ki fivér. Cirill és Metód ál­tal létrehozott szláv ábécé (a gliagolita ábécé) alapján létrejött irodalommal. Bul­gária lett a szláv írásbeliség hazája. A kor európai dog­matikusai. a csupán héber, rörög és latin nvelvet elis­merő háromnvelvűség hívei által üldözött szláv írásbeli­ség Bulgáriában lelt otthon­ra. Ott jött létre az a szláv nyelvű irodalom, amelv ha­tással voLt a többi szláv nép­re is. Dmitri j Lihacsov szov- iet akadémikus ígv határoz­ta meg ezt az irodalmat: „Az óbolgár irodalom már az el­ső lépéseitől fogva olyan iro­dalom volt. amelv a tisztán bolgár kérdések mellett ál­zeti kérdésekre is választ adott. A bolgár és az általá­nos emberi témáknak ebben az összekapcsoláséiban áll a bolgár irodalom nemzeti sa- iátossága”. A feudális ellentmondások miatt Bulgária közel két év­századon át Bizánc rabsága alatt volt (1018—1186). az Ászén és Péter fivérek ve­zette népfelkelés nyomán lett ismét szabad álliam. A bolgár nép történelmi osz­tályharcainak egvik ielentős középkori eseménye volt az Ivailo pásztor vezette oa- rasztmozgalöm 1256-bán. A közép- és nyugat-európai oa- parasztmozgialmaktöl eltérő­en a bulgáriai nem csupán a helyi földes urak ellen-, ha­nem a központi hatalom el­len is irányult. A cárt meg­ölték. és a trónt a parasztok vezére foglalta el' De mint minden középkori paraszt- mozgalom. 'két évi uralkodás után Ivailo mozgalma is megbukott. A XIV. század végén (1396-ban) Bulgária ismét rabság alá került, az Ázsiá­ból átözönlő oszmán hullám a többi balkáni álámmal együtt Bulgáriát is elönti. A közel öt évszázadon át tartó török elnyomás a feudális alárendeltség elkésett for­máival kötötte gúzsba a bol­gár népet. Saiát államiságá­tól megfosztottam mégis el­lenállt az asszimilációs kí­sérletnek a hét évszázad fo­lyamán felhalmozódott írás­beli és szóbeli kultúrája se­gítségével. A bolgár nép nemzeti harcaiban teljes erővel nyilvánul meg a tö­megek történelmi szerepe. A szabadságért küzdők seregé­ből kiviláglik VasziL Levszki. a j.szábadság aoostodá”-,nak alakja, aki Bulgária-szerte forradalmi bizottságokat ho­zott létre, s aki „szent és tiszta köztársaságról’’ álmo­dott A nemzeti felszabadító mozgalom az 1876-os áprilisi felkelésben érte él csúcs­pontját. A felkelés áldozatai­nak nagy számával és az ál­dozatok szabadságszereteté- nefc ereiével lett ismert. Majd a forradalmi mozga­lom története elvezet Hriszto Botev, a gondolkodó és köl­tő önfeláldozásához. Botev a szabadságvágynál és a szo­kásos hazafiságnái többet hagyott Bulgáriára — a kommunizmus és az inter­nacionalizmussal. párosult hazafiság iövőiébe vetett hi­tét. A bolgár állam az 1877— 78-as orosz—török háború után kelt ismét életre. Alig egy évtizeddel Bulgária nemzeti felszabadulása után 1891-ben forradalmi marxis­ta párt alakult az országban. A párt ettől kezdve a bol­gár nemzeti történelem el­választhatatlan része. Amikor a fasizmus meg­próbált gyökeret verni Bul­gáriában. általános ellenál­lásba ütközött. Bulgária né­pe kommunista oártia veze­tésével már 1923-ban fegy­verrel szállt szembe a fasiz­mussal. felkelése a nemzet­közi munkásmozgalom tör­ténetében „az első antifasisz­ta felkelésként” lett ismert. A fasizmus elleni harchoz a bolfiáT nép a szovjet néptől kapott támogatást és erőt. Bulgária 1944. szeptember 9-én a Szovjetunió interna­cionalista segítségével szo­cialista forradalmat hajtott végre és hozzákezdett a szo­cializmus építésének megva­lósításához. A lapok sietve és bősége­sen számoltak be Spanyolor­szágban a miniszterelnök nagyszabású évadzáró foga­dásáról, amelyre — s ez volt éppen a feltűnő — nem jöt­tek el az ellenzéki pártok meghívott vezetői. Ezzel mintegy élőre idézték, hogv a madridi centrista kor­mányzat aligha számíthat békességre az ősszel kezdődő úi politikai idényben. Leg­alábbis erre utal. hogv a bal­oldal nagy pártjai a bel- és a külpolitika égető kérdései­ben nagy csatákra készülnek. De melyek is ezek? Puccs-rémképek Elsősorban a nyugtalanko­dó iobboldal állandósuló fe­nyegetése okozhat állandó főfáiást. Calvo Sotelo, a még fél éve sem kormányzó mi­niszterelnök csapatának. Az emlékezetes február 23-i puccskísérlet nemcsak párat­lan félelmet és ellenérzést váltott ki az ország közvéle­ményében. hanem valami olyasmit is. amit bizony na­gyon nehéz lesz leküzdeni. Nevezetesen azt. hogy a de­mokráciához hű politikai erők és a francoista diktatú­rához hasonló rendszer visz- szatérésétől rettegő emberek február óta mindinkább úgv látják: a hatalomnak nincs igazi program ia. eszköze az erőszakkal kacérkodó, jobb­oldali beállítottságú fegyve­res erők fékentartására. Félnek ujjat húzni? Hiszen lassan fél év telt ed az államcsínvkísérlet óta. s mindeddig álig történt va­lami. ami az átfogó és szi­gorú felelősséarevonást sej­tetné. Tisztek vannak — tudiuk. nagyon is enyhe — őrizetben, miközben a had­sereg és a rendőri-csendőri erők ielentős része minden módon szolidaritását éls tisz­teletét feiezi ki a nyilvános­ság előtt a puccsisták iránt. A vizsgálat viszont nem kan nagy nyilvánosságot. Példá­ul mindmáig szinte semmit nem tudni arról, hogy mi­féle kapcsolatok fűzték az érintett főtiszteket civil po­litikai körökhöz, esetlee ve­zető személyiségekhez. így aztán Spanyolországban a legtöbben kételkednek ab­ban. hogv a kormányzat ősz­szel valóban kénes lesz a vádlottak pad iára ültetni Tejero alezredes irányítóit, a tekintélyes tábornokokat. Inkább úgv tűnik, hogv Cal­vo Sotelo kabinetié fél uiiat húzni a fegyveres erőkkel. NATO-tagság: ütőlap Ez is közrejátszik abban, hogy Madrid február óta annyira sietteti az ország csatlakoztatását a NATO- hoz. A centrista kormány — ha már nem érez kellő erőt magában és a fiatal spanyol demokráciában ahhoz, hogy ellenálljon a szélsőjobb eset­leges fegyveres hatalomratö- résének — úgv véli: a NATO segít maid megóvni a mai rendet Spanyolország­ban. Egészen bizonyos, hogv ennek lehet is hatása a tá­bornokokra. de automatikus és abszolút védelmet eav puccs ellen persze nem je­lenthet. Erre hozzák a NATO-belépés ellenfelei a kézenfekvő példákat Görög­országról és Törökországról. Calvo Sotelóék emellett úgv érziki hogv az atlanti csatlakozás ütőlaookat ad a kormány kezébe a politikai és gazdasági csatározásokhoz is. A NATO-ból nyilván könyebb lenne már bei ütni a Közös Piacba, ami sok hát­ránya mellett némi segítsé­get is nyújthatna az ország súlyos gazdasági helyzetében. Ez utóbbi egyébként szin­tén nem ígér szebb 'kilátáso­kat: az infláció és a muoka- * nélküliség nem csökken. A létbizonytalanságot és az an­tidemokratikus kis érieteket kiegészíti a mindent és min­denkit mételvező terroriz­mus. amely ugyancsak nem csökkent az elmúlt hetek­ben. Spanyolországban tehát a helyzet ..változatlan”, ami egyáltalán nem ad okot elé­gedett nyugalomra. Avar Károly Vladimír Topencsarov akadémikus A szovjet légierők napja Beszállás az IL—76-ba Augusztus 16.: a szovjet légierők naoia. A Szovjet­unió légierőié széles körű fel­adatok megoldására, a szá­razföldi erők és a flottá fe­dezésére és támogatására egyaránt képes. Egyre na­gyobb jelentőségre tesznek szert a harci helikopterek is. amelyek a szárazföldi csapa­tok támogatására hivatottak, mind támadás, mind védeke­zés alatt. A nagv teherbefo- gadású katonai szállító re­pülőgépek a haderők nagy távolságokra történő átcso­portosítására adnak lehető­séget. Ma már a levegőben aratott győzelem nemcsak a szembenálló felek techniká­jától függ. hanem e techni­kát vezérlő emberektől is. A szoviet légierő iól 'képzett katonái a Varsói Szerződés tagállamainak harcosaival vállvetve készek megvédeni mindenféle támadási kísér­lettől a szocializmus és a bé­ke vívmányait. Szovjet katonai helikopter legénysége Kuba ___________________________ U tolsó mohikánok 7 ' *■------------------------ — ■ ■ -----------------­A zafra. Ez még a régi módszer: kézzel aratják a cukornádat Lassan befejeződik Kubá­ban az idei zafra. az év leg­nagyobb mezőgazdasági munkáját képező cukornád aratás. A földékről már le­vonultak a macheterók. a cukornádaratók, a gyárak, a feldolgozóüzemek, s külö­nösen a kikötők viszont an­nál élénkebben működnek egész nyár végéig. A cukoripar ma is a ku­bai gazdaság alapja. Min­den 100 pesóból. ami az or­szág külkereskedelméből származik. 84-et a cukorex­port jövedelmez. Kuba cu­korért vásárolja az olajat, az ipari berendezéseket, a gép­kocsikat, s számos közszük­ségleti cikket. Noha a zafra hangulata az elmúlt két évtized során mit sem változott, maga az aratás alig emlékeztet a for­radalom előttire. Kézzel, il­letve a hagyományos nád­vágó késsel, a machetával egyre ritkábban aratnak, helyüket a kombájnok vet­ték át. A karib-tengeri or­szágban mindössze 715 cu- komádarató brigád maradt — számukat pontosan nyil­vántartják —. közülük is kiemelkedik a Nagy Októ­ber nevű brigád, amelynek tagjaival magam is, megis­merkedhettem. legutóbbi ku­bai tartózkodásom során. Ez a kollektíva — az utolsó mo­hikánok egvike — nem hi­vatásos macheterókból áll: valamennyien havannai munkások, mégis ők nyerik már évek óta a cukornád­aratók versenyét. A napok­ban olvastam, hogy idén új­ra csak ismerőseim bizo­összeállltotta: Constantia Lajos nvultak a legiobbaknak. Jutalmuk —. kubai szokás szerint —. gépkocsi, motor­kerékpár, szines . televízió, hűtőszekrény... Csakhogy a legügyesebb brigádok sem képesek le­aratni a cukornádat 1 mil­lió 900 ezer hektárról — ennyit ültettek idén —, rá­adásul a macheterók szám­aránya is visszaesett a for­radalom előtti 332 ezerről 122 ezerre. Csakis a gépesí­tés segíthetett még ha óriá­si beruházást igényelt is. Elő kellett készíteni a föl­deket az új aratási módszerre, elegyengetni a buckákat, el­távolítani a köveket, s ami a legnagyobb feladat volt: úi cukomádfajtákat telepí­teni. S akkor még nem be­széltünk a nagyméretű kom- báinpark megteremtéséről. Az első cukornádarátó gé­pek a Szovjetunióból érkez­tek még a hatvanas évek elején, a mostani ötéves tervben pedig felépült — szoviet segítséggel — az el­ső hazai kom'báingyár. Egy sor probléma viszont válto­zatlanul megoldásra vár. Máig sincs például elég mér­nök és technikai szakember, bár négy kubai főiskola és több ipari középiskola sza­kosodott a ..cukorszakembe­rek” képzésére. Addig is. amíg az egész országot behálózó teljes gé­pesítés megvalósul. még szükség lesz a macheterók- ra akik fizikai erejükkel, ügyességükkel helyettesítik a cukomádvágó kombájno­kat. 8. A.

Next

/
Thumbnails
Contents