Szolnok Megyei Néplap, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-15 / 191. szám
1981. AUGUSZTUS 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A vasipari vállalatok túlteljesítették szociálpolitikai terveiket A vasasszakszervezet elnökségi ülése A kohó- és gépipari vállalatok különösen nagy gondot fordítottak az utóbbi években a vállalati gyermekintézmények, az üzemegészségügy és a vállalati lakásépítés fejlesztésére — állapította meg tegnapi ülésén a vasasszakszervezet elnöksége, amely az utóbbi öt évre előirányzott szociális tervek teljesítését értékelte. A célok elérését széles körű társadalmi összefogás is segítétte. A kommunista műszakokon részt vett dolgozók is hozzájárultak keresetük egy részével a munkakörülmények és a szociális ellátás fejlesztéséhez. A vállalati óvodákban elhelyezhető gyermekek számát majdnem 3900-zal, a bölcsődés gyermekekét több mint 1500-za1 növelték öt év alatt, s további 10 348 helyet vásároltak a tanácsi gyermekintézményektől, így a vállalatok nagy részénél már megoldódtak az óvodai elhelyezési gondok, sőt több gyár már más üzem dolgozóinak is segítséget nyújtott gyermekeik elhelyezésében. Átmeneti megtorpanás után dinamikusan fejlesztették az üzemegészségügyi ellátást. Az utóbbi öt évben több mint 140 orvosi és szakorvosi rendelőt építettek föl a vállalatok, s új fölszerelésekkel, berendezésekkel, műszerekkel korszerűsítették a szakorvosi ellátást. A munkakörülmények javításával segítették a balesetek és ipari megbetegedések megelőzését, a veszélyek csökkentését, s a tervezettnél jóval többet költöttek ezekre a feladatokra. Egyebek között korszerű targoncákat, darukat, rakodógépeket szereztek be, s ezzel mintegy 25 ezer dolgozót mentesítettek öt év alatt a nehéz fizikai munka alól. Ugyanakkor a biztonságosabb munkafeltételek kialakításával az anyagmozgatásból eredő baleseteket évente 6—7 százalékkal csökkentették. Ebben az időszakban mintegy két és félszer any- nyit költöttek a munkakörülményeket javító műszaki és szervezési intézkedésekre, mint az előző tervidőszakban. Az elnökség megállapította azonban azt is, hogy a melegüzemi dolgozók mun- tóaköríilményeinek javításában eddig még viszonylag kevés eredményt érték el, s gyökeres változtatás szükséges a halláskárosodást okozó technológiai zajok csökkentésében is. Uborka, paradicsom Nagyüzem a konzervgyárakban Nagyüzem van a konzervgyárakban ; a meleg idő megváltoztatta a zöldség- és gyümölcsfélék érési menetrendjét, s szinte egy időben ke® szedni, szünetelni a termést. A gépsorok három műszakban éjjel-nappal mennek.'' Jól kihasználhatják most az új gépeket a nagykőrösi a mosonmagyaróvári, a paksi konzervgyárakban, ahol műszaki fejlesztéssel megkétszerezték a kapacitást. Túljutott a félidőn az uborkaszezon. Az ipar 50 ezer tonnára szerződött le mezőgazdasági partnereivel, s ebből 32 ezer tonna már üvegekben, tartályokban van. A konzervgyárak naponta 900—1000 tonnát dolgoznak fel. A savanyúságnak csaknem féle a háztájiból származik, a kistermelők sietnek a szedessél, mert a nagy meleg miatt félő. hegy korábban „elöregszik” az uborka. Az üzemek a tervek szerint szeptember 15—20-a helyett már előbb, augusztus végére befejezik az uborka feldolgozását. Megkezdődött a paradi- csomszezon. A hatvani, a kecskeméti, a békéscsabai és a nagykőrösi üzemekben összesen 330 ezer tonna termést alakítanak át paradicsomsűrítménnyé. A mezőgazdasági kár csökkentéséért. A szippantós tartálykocsi bevetésre vár Fúrások Martfű határában Gudmon László csörlős a geofizikai mérőkocsi vezérlőüléséből figyeli a kábel útját Új módszer, kevesebb kár Akkor is akad munka, ha nem forog a fúrószerszám Az eddigi reményteljes eredmények alapján tovább folytatja munkáját a Kőolajkutató Vállalat Martfű határában. A KV Közép- alföldi Üzemének RD—67. 5Z. berendezése július közepén kezdte meg az újabb fúráspont lemélyítését. A fúróberendezés a szénhidrogén- kutatási feladatokon túl, je- entős környezetvédelmi kí- érlet céljait is szolgálja. El- űntek a berendezés mellől fúrási munka eddig elma- dhatatlan kísérői, a nagy ezőgazdasági területet énybe vevő iszapgödrök. A -iradékot és az iszapot szip- >antós kocsik szállítják el azonnal a helyszínről. Az új nódszer várható eredménye, a fúrásnál felhasznált föld- erület termőképességének !yors visszaállíthatósága és’ a rekultivációs költségek :sökkentése. Fotóriporterünk !eofizikai szelvényezés köz- >en kapta lencsevégre a be- •endezés munkáját. fagy maföldi csendélet fúrótoronnyal A továbblépés alapja pártunk jól bevált szövetkezetpolitikája Szövetkezetiek kommunista aktívája Szolnokon (Folytatás az 1. oldalról.) müven mértékben lehet csökkenteni a hiánycikkeket az árukínálat miként alfcal- mazkodiék a fizetőképes kereslethez. Többen szorgalmazták a vendéglátás és a diákétkeztetés kulturáltabbá tételét. Nagy súlvt helyeztek a hálózatiránvítás korszerűsítésére. a tagsággal való kapcsolat érdemibbé tételére és a szakcsoportok fejlesztésére. Sokoldalúan mérlegelték art is. hogy az áru- felvásárlás javítása, az eszköz. és a szaporítóanyagok szélesebb körű biztosítása mellett hogyan segíthetik a kisárutermelést. A fogyasztási szövetkezetek szekcióülésének vitáját Szentesi László foglalta öszv sze A KISZÖV szekcióülésén — amelyen a megye tizennégy ipari szövetkezetének száz képviselője vett részt —Németh Lászlóné dr., a KISZÖV elnöke tartott vitaindító beszámolót. Röviden összefoglalta az elmúlt öt esztendő gazdálkodásának tapasztalatait. Elsősorban azokra a hiányosságokra hívta fel a figyelmet, amelyek az ipari szövetkezetek szolgáltatásainak lendületesebb fejlődését épp úgy akadályozták. mint a termelőmunka növekedését. Közrejátszottak abban, hogy a tervezettnél (33 százalék) kisebb mértékben (22,2 százalék) emelkedett a termelés. A jelentősebb előrelépést nagy mértékben akadályozta. hogy a korszerű termékszerkezet-váltás nem mindenütt történt meg. ahol indokolt lett volna. A kockázattól való félelmen, a vállalkozó kedv hiányán is múlott. hogy nem bővültek eléggé á szövetkezeti szolgáltatások és a termékek választéka. Nem éltek kellőképpen a szövetkezetek a vállalatokkal kialakítható együttműködés és a szövetkezetek közötti kooperáció lehetőségeivel. előnyeivel. Az új ötéves ciklusra szóló tervekben mindezek kiemelt feladatként fogalmazódtak meg. A vitaindítót követő felszólalások nagyon sok oldalról közelítik meg az ipari szövetkezetek dolgozó kollektíváinak problémáit. Beszéltek a minőségi munka feltételeiről. a kisszériás, munkaigényes termékek jövedelmezőségéről. a bérekről. a munka versenyekről a munkavédelemről, a szociális ellátásról, a szövetkezeti demokráciáról, a tagok tulajdonosi szemléletéről, a szövetkezet és a lakóhely kapcsolatáról, mindarról, amellyel hozzájárulnak a település fejlődéséhez. A vitában elhangzottakat a szekcióülésen elnöklő iDolyszegi Mihály foglalta össze. A termelőszövetkezeti szekció ülésén Kardos Sándor, a szövetség titákra mondott vitaindítót. Bevezetőben utalt arra. hogy az elmúlt években sikeresen gazdálkodtak a megye mezőgazdasági szövetkezetei, fejlődött a háztáji gazdálkodás, érvényesült a tagok érdekeinek védelme, a közös gazdaságok jelentős részt vállaltak a települések feliesz- tésében. Ugyanakkor hangsúlyozta: az eredmények az egyes szövetkezetek között nagy különbségeket takarnak. Az utóbbi években megtorpant a termelési rendszerek fejlődése, lassú az előrehaladás a kiegészítő tevékenységek fejlesztésében. A megye termelőszövetkezeteinek küldöttgyűlései elfogadták a gazdaságok VI. ötéves tervét Azok Összesítésekor kiderült, hogy a téeszek jelentős — 19—23 százalékos — termelésbővítést irányoztak elő: hektáronként 4,4 százalékkal több búzát 20,9 százalékkal több kukoricát csaknem 40 százalékkal több cukorrépát és megközelítően 16 százalékkal magasabb napraforgótermést akarnak elérni, mint 1980-ban. mintegy 33 százalékkal akarják növelni a vágóállat-előállítást és az alaptevékenységen kívüli munkát pedig csaknem 60 százalékkal fokozni. Mindez szükségessé teszi a termelésszerkezet korszerűsítését a műszaki fejlesztést és ígv tovább. A vitában a gazdasági témák közül nagy teret szenteltek a felszólalók a területi komplex meliorációval kapcsolatos feladatoknak, az öntözés problémáinak — például nincs elegendő munkáslétszám, korszerűbb, nagyobb teljesítményű berendezésekre van szükség, a közgazdasági munkának, ígv a számítógépes adatfeldolgozásnak. amely nagyban segíti a gazdálkodást a gyors közgazdasági elemzések elkészítése révén! Többen szóltak a szövetkezetek szociálpolitikai feladatairól — az üzemegészségügyi ellátás a munkavédelem, a megfelelő munkahelyi körülmények stb. megoldásáról — a fiatal szakemberek, a pályakezdők munkahelyi beilleszkedéséről. a szakszervezetnek a termelőszövetkezetekben betöltött szerepéről és a termelőszövetkezetekben végzendő közművelődéi tevékenység fontosságáról. A vitában elhangzottakat Kardos Sándor foglalta össze, hangsúlyozva: a termelőszövetkezetek IV. kongresszusán a küldöttek tolmácsolják majd az elhangzottakat. KK—SB—W Nyugdíjas gyáralapító Csak az egészség maradjon, a többi rendben lesz Jászberény, Szabadságharcos utca: családi házak, gondosan művelt kiskertek, árnyat adó fák. Már a porta megmutatja, milyen a gazdája. Ha csak ért nézném, Kalmár Frigyest és feleségét máris a rendszerető, szépet kedvelő emberek közé sorolnám. A kert virágai, a gyümölcsfák érő termése, a ragyogó ablakok,, a gondosan lesepert járda pihenteti a szemet. Pedig a házigazda nagy munkában van. Az egyik szoba üres, újból kell parkettázni. Valami történt a 14 éve épült házzal, elkorhadt az egyik szoba parkettája Kalmár Frigyes szétnézett a TÜZÉP-telepen, még utazott is egy kicsit a megfelelő anyagért, aztán nekifogott. Olyan, ember, aki a ház körül mindent megjavít, a tévé, meg a rádió kivételével. Nem herényi születésű. JászfLadányból hozta ide 1939-ben a sorsa, a katonai behívó. Aztán megismerte a kislányt, aki hűséggel várta a szabadulásáig, s aki azóta is megosztja vele munkás élfetét. Pedig már mindketten nyugdíjasok. Kalmár Frigyes nemrég búcsúzott el az Aprítógépgyártól. Munkása volt az alapozásától. Jól emlékszik még 1949-ben hajlottá egy munkásgyúlésen: Serénynek gyára lesz hamarosan! És 1950-ben augusztusban kijelölték az Aprítógépgyér helyét, ő meg szeptembertől már építője volt. Közben szerette meg azért érzi magáénak. Tény, hogy a ■ gyár felavatása után is ott maradt. Munka közben tanult, először géplakatos szakmunkásvizsgát tett Tíz év se telt el, már a tmk lakatos csoportjának vezetője volt Ezerkilencszózhatvankettó- től kezdve a munka, meg a tanulás mellett mindig volt más tennivalója is. Húsz évvel ezelőtt választották meg a gyár szakszervezeti bizottsága titkárának. Akkor újból tanulni kezdett Elvégezte a közgazdasági technikumot, s hogy belekóstolt a tanulás örömeibe, folytatta tovább: a párttag kötelessége neki felnőtt emberként is természetes volt. Elkezdte az esti egyetemet, s meg se állt az államvizsgákig. Közben 1968. októberében kinevezték a személyzeti és oktatási osztály vezetőjének. A szakszervezeti bizottságban is embersorsok, közösségek dolgait képviselte, úgy gondolta, ennek az osztálynak a vezetése is legalább olyan szép. Hogy nem bánta meg, s nem is csinálta rosz- szul, bizonyítja, hogy osztályvezetőként ment nyugdíjba. S a nyugdíjazáskor szép kitüntetést kapott búcsúzóul a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. Most, a nyugdíjas kor ellső hónapjaiban sem fáradt, szomorú, vagy tétlen. Havi 72 órát dolgozhat, „Dehát az órát munka közben sose néztem, amíg utód nincs, rám bármikor számíthatnak”. Már elkezdte az őszi ifjúsági parlament előkészítését, kérték rá, hiszen sok tapasztalat gyümölcsözhet ezután 'is. Aztán az otthon, a szép kis családi ház, egy kis kert a Neszürben, ahol megterem minden, ha gondos a gazda, a gazdasszony. És a Trabant, amivel- olykor-olykor szabadabban utazhatnak országot látni, mint eddig. Art mondja, vegyük hozzá azt is, hogy életében eddig összesen két hétig volt beteg! És ez nagy szó, mert az egészséges ember nem ér rá öregségről, magányról gondolkozni. így hát, csak az egészség maradjon, a többi rendben lesz! Sóskúti Júlia Fotó: Nemes Árpád
