Szolnok Megyei Néplap, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-14 / 190. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. AUGUSZTUS 14, Amíg eltűnik a telep A cigány lakosság helyzete Jászladányban Az elmúlt négy év alatt növekedett a Jászladányban állandó lakosként élő cigányok száma, jelenleg mintegy 1300-an vannak. Rajtuk kívül mintegy százötvenen, kétszázan élnek a nagyközségben, akiknek nincs bejelentett lakásuk. Az elmúlt négy év« alatt nem sikerült felszámolni a szociális körülményeknek meg nem felelő telepet, ahol (pillanatnyilag 30 putriban 50 család (150 ember) él. Ennek több oka van, így például az ott élő családok egv részének nincs pénze lakásvásárlásra, és nem rendelkeznek a. lakásépítéshez szükséges feltételekkel sem. A nehézségek ellenére is reális az elképzelés, hogy a telepet a hatodik ötéves terv végére lebontják. Ezért 1982 —83-ban öt lakóépületet létesítenek a községben felsőbb tanácsi hozzájárulással ezzel tíz, jelenleg telepen élő család lakáshelyzetét tudják megoldani. Emellett évenként nyolc család elhelyezését kell a tanácsnak biztosítania (egyedi családiházépítéssel vagy lakásvásárlással), hogy a telepet 1985- re felszámolják. Jászladányban eredményeket értek el a cigányok munkába állítása tarén is: közülük háromszázötvenen rendelkeznek állandó munkaviszonnyal, emellett többen idénymunkát vállalnak. Az állandó munkahellyel rendelkezők közül háromszázan eljáró munkások. Biológusnapok A Pécsi Orvostudományi Egyetem adott otthont az országos biolósusmapokmak. amelyeket immár a huszonnegyedik alkalommal rendezett meg a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. A csütörtökön kezdődött három napos tanácskozás fő témája: a biológia és az orvostudomány kapcsolata. A nagyközségben négy munkahely foglalkoztat cigányokat. Az Egyetértés Tsz főként idénymunkára alkalmaz közülük nyolcvanat-ki- lencvenet A Vegyesipari Szövetkezet 29 főt alkalmaz, közülük 23 aktív dolgozó, egy nyugdíjas, öten gyesen vannak A huszonkilenc dolgozó közül hárman rendelkeznek szakképzettséggel, tízen már elvégezték az általános iskolát, tizennyolcán most végzik, egynek érettségije van. A Minta Nőj Szabó Szövetkezet öt cigány dolgozót foglalkoztat. A Jászapáti és Vidéke Áfész különböző munkahelyein nyolc személyt alkalmaznak zenészként és fizikai munkásként. A munkahelyeken általában elégedettek a cigányok munkájával Az oktatás-nevelés gondjai már az óvodában kezdődnek. Az óvónők alapos szervező munkát végeznek, mécsem tudják elérni, hogy minden szülő beírassa gyerekét az óvodába- A cigány származású gyermekek jelentős része hátránnyal kezdi az iskolát. Az idén 11 szülőt kellett felszólítani, hogy írassa be az iskolába tanköteles korú gyermekét. . Az 1980— 81-es tanévben az iskola 141 cigány tanulója 1131 napot mulasztott igazolatlanul. Hét szülővel szemben alkalmaztak szabálysértési felelősségre vonást, nyolc szülő előzetes figyelmeztetést kapott. A 141 tanulóból 132-t tudtak osztályozni (heten a mulaszA Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa a termelő- szövetkezetek közelgő IV. kongresszusa tiszteletére még az év eleién országos kézimunka-pályázatot hirdetett. Talán masuk a meghirdetők sem hitték hogy ilyen nagy örömmel és főként tenniakarással fogadják a szövetkezeitekben dolgozó nők a felhívást. Amint a kézimunka-kiállítás megnyitóján elhangzott, az országban mind“™itt sok-sok munka érkezett be a TESZÖV-ök- höz. s nem volt könnyű dolguk a bírálóknak, hogy eldöntsék. melyiket küldjék tovább az országos, pályázatra és kiállításra. Így volt ez a mi megyénkben is: a Tisza melléki asszonyok, a iászságiak. a kunságiak, a szövetkezetek alapító tagjai és későbbi utódaik — *19 termelőszövetkezetből — mintegy kétszáz pályaművet küldtek be. Ebből hatvannégyet mutatnak be Szolnokon. a megyei művelődési központban rendezett kiállításon. s ezek közül negyvenegy munkát. választottak ki. amelyeket alkalmasnak vélt a zsűri arra. hogy Szolnok megye szépet szerető asszonyait reprezentálja a TOT kiállításán. Ezen a kiállításon — szeptemberié tekinthető meg — szívet melengető érzés tapasztalni; a népi hímzések megannyi változatát hoz+ák el az asszonyok, a keresztszemes és szálán varrottaktól a szabadraizú hímzésekig. Van ott a kék. a zöld. a piros gyapjúi ónál megannyi árnyalatával varrt szűrhímzés, amely az Alföldről. pontosabban a Nagykunságból származik. Van égőpirossal hímzett ráhatások miatt nem kaptak bizonyítványt), hatan megbuktak. A cigány lakosság egészségügyi helyzete javult. Ma már a szülők elviszik a gyermekeket a kötelező védőoltásokra, de gyakran csak orvosi és hatósági felszólításra. Az egészségre ártalmas környezeti hatások megszüntetése azonban csak a telep felszámolásával válik lehetővé A további eredmények érdekében a végrehajtó bizottság döntött arról, hogy a hatodik ötéves terv végére fel kell számolni a községben levő cigánytelepet, a tankötelezettségnek érvényt kell szerezni, és azok megsértőivel szemben az életkörülmények alapos tisztázása és egyéni elbírálás alapján kell az eljárást lefolytatni, továbbá megfelelő szervező és propagandamunkával kell elősegíteni, hogy a cigányok nagyobb számban vállaljanak állandó munkát. De kimondta a testület azt is, hogy a cigány lakosság helyzetének változtatásában jelentős eredmények csak akkor érhetők el, ha a tanács, a társadalmi szervek, a munkahel-’ek hatékonyabban együttműködnek. P. É. közi terítő, van finom művű fehér hímzés, és szinte vonzzák a tekinteteket a kalocsai hímzéssel díszített térítők. ruhadarabok, rajtuk a ma használatos huszonkét színárnyalat. Látni ott sárközi hímzést éppúgy, mint kalotaszegi írásost, és látni geometrikus vagdaláso6 munkákat, amelyek jóformán időtlenek, már a legrégibb darabokon is találkoztunk velük, és végigkísérik a későbbi évszázadok változó stílusú hímzéseit. Egy ilyen rábaközi vagdalásos toritőjéért jutalmazta első díiial a zsűri Király Franciskát. a jászapáti Velemi Endre Tsz tagját. Csík Istvánná. a túrkevei Vörös Csillag Tsz dolgozója kunsági hímzése a második díjat kapta, míg a harmadik díj Bicskei Györgvnének. a kunheevesi Kunság Népe Tsz tagjának jutott vertcsipke térítőjéért. A TESZÖV nőbizottsága minden asszonynak, akinek kézimunkája ezen a megyei kiállításon szerepelt, emléklapot adott át. Ezek a szépet szerető nők szabad idejük nagy részét, és nem kevés pénzt (elég drágák a fonalak. az alapanyagok) áldoznak a kézimunkázásra. Közülük sokan talán nem is gondolnak arra hogy napjainkban. amikor a népi díszítőművészet alkalmazása reneszánszát éli. ők is milyen fontos feladatra vállalkoztak: átmentik az utókornak a maevar paraszti múlt megannyi értékét. V. V. Mosogatni mindenkinek tadni kell Naposok A levél szabványos volt: magját a szöveget kalligráfus írta, a hézagokba pedig darabos írással, nyelvtani hibákkal írták be a neveket és az időpontot. Rumata félrelökte a levelet, és megvakarta szúnyogoktól összecsípett bal karját — Nosza, hozz mosdóvizet! — parancsolta. A fiú eltűnt az ajtó mögött; hamarosan visszajött, s egy vízzel teli fadézsát húzott a padlón. Azután még egyszer kiszaladt, és egy üres dézsát meg egy kis merítőedényt cipelt be. Rumata leugrott a padlóra, lerántotta művészi kézi hímzéssel díszített, ócska hálóingét, és kirántotta hüvelyéből az ágy feje mellett lógó kardokat A fiú óvatosságból a karosszék mögé állt Rumata vagy , tíz percig gyakorolta a támadást és a hárítást, majd a kardokat a falhoz vágta, lehajolt az üres dézsa fölé, és kiadta a parancsot: „öntsd!” Szappan nélkül rossz volt mosakodni, Rumata azonban már megszokta. Rumata, miközben a törülközővel' dörzsölte magát, oktaitóan mondta: — Én udvari ember vagyok, nem holmi tetves báró. Az udvaroncnak tisztának és illatosnak kell lennie. — Más gondja sincs őfelségének, mint hogy magát szagolgassa — ellenkezett a fiú. — Mindenki tudja, hogy őfelsége éjjel-nappal imádkozik érettünk, bűnösökért. Don. Reba pedig sohasem mosakszik. — Rendben van, ne morogj — mondta Rumata, miközben magára húzta a nylontrikót. — 22 — Szabad program Tizenkettedik éve. hoav a 633. sz. Szakmunkásképző Intézet diákjai a Balaton mellett, Balatoryszéplakon ütnek tábort a kempingben. Ebben az évben rövidebb idényt tart a tábor, mint az előző években (különböző okok miatt), Így táborzárás augusztus 15-én lesz. Az első turnusban a Járműjavító mintegy 32 KISZ- ese élvezte a tábori életet. A tábor vezetője, szervezője. tőszakácsa és mindenese Bubori István szakoktató. Képeinken eav borús nap hangulatát örökítettük meg. Bubori István a „főraakács” A fiú rosszallóan nézte1 a trikót. Rumata azonban természetes emberi finnyássága miatt nem volt hajlandó lemondani róla. Amikor fölhúzta alsónadrágját, a fiú elfordította a fejéti Jó volna divatba hozni az alsóféhémeműt, gondolta' Rumata. Ezt természetesen csakis a nők révén lehetne elérni, Rumata azonban nagyon válogatós volt, s ez megengedhetetlen egy felderítő esetében. Egy csélcsap lovagnak, aki ismerte a fővárosi modort, és szerelmi párbaja miatt száműzték vidékre, legalább húsz kedvest kellett volna tartania Ügynökeinek fele a fontos teendők helyett azzal foglalkozott, hogy ocsmány híreket terjesztett róla, s ezek irigységet, elragadtatást keltettek az arka- nari testőrifjúság körében. A kiábrándult hölgyek tucatjai, akiknek Rumata késő éjszakáig verseket szavalt, versenyt meséltek egymásnak az anyaországi lovag fővárosi stílusáról. Rumata csak ezeknek az ostoba és romlott némbereknek a hiúsága révén tudta fenntartani hírnevét, de az alsónemű problémája megoldatlan maradt. Rumata felhúzta zöld nadrágját és agyonmosott gaillérú, fehér batisztingét — Várakozik valaki? — kérdezte. — A borbély — válaszolta a fiú. — Meg két dOn ül a szalonban: dón Tameo és dón Szera. Reggelire várják önt — A nemes dónoknak mondd meg, hogy nemsokára ott leszek. De ne gorombáskodjál, udvariasan beszélj... A reggeli nem volt túl bőséges, hagyott helyet a közeli ebédnek. Erősen; fűszerezett marhasültet és ecetes kutyafület ettek. Irukami habzóbort, esztori sűrű barna 'bort, szoani fehéret ittak. Don' Tameo, miközben két tőrrel' ügyesen felszeletelte az ürücombot, a legalsó néprétegek arcátlansága miatt panaszkodott. „írásbeli jelén- tést szándékozom, benyújtani őfelségéhez — magyarázta, — A nemesség azt követeli, tiltsák meg a parasztoknak és a közműves csőcseléknek, hogy nyilvános helyeken és az utcán mutatkozzanak. Amikor a paraszt megjelenése az utcán elkerülhetetlen, például, ha kenyeret, húst és bort szállít a nemes házakhoz; kapjon külön engedélyt a koronavédelmi minisztériumtól.” — „Remek fej! — mondta elragadtatottan dón Szera. — Tegnap pedig az udvarnál...” — És elmesélte a legfrissebb újságot Don, Reba szerelme, Okana udvarhölgy, akaratlanul rálépett a király fájós lábára, őfelsége megparancsolta, hogy példásan büntessék meg a hölgyet. — 23 — (Folytatjuk) Múltmentő asszonyok Megjegyzések egy kiállításról Szakmunkás- tanulók a Balatonnál Együttműködni az eredményekért Felszámolni a telepet Iskolai hiányzások
