Szolnok Megyei Néplap, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-12 / 162. szám
1981. JÚLIUS 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Utazik az ország A legtöbben Csehszlovákiában jártak A központi Statisztikai Hivatal nemrég megjelent Magyarország 1981. című kiadványa lehetőséget ad arra, hogy értékeljük hazánk fejlődését a hetvenes évtizedben. Ez a tájékoztató fejlődésünk tükre, melybe belepillantva a számok objektív nyelvén vizsgálhatjuk eredményeinket. Ügy hiszem, érdemes néhány pillantást vetni ebbe a tükörbe,. hogy lássuk: takargatnivalónk nincsen, de tennivalóink bőven akadnak. Az ember természetes tu-, lajdonsága a kíváncsiság. Születésünktől kezdve kíváncsiak vagyunk a bennünket körülvevő világra, szeretnénk ebből minél többet megismerni. Ez a kíváncsiság hajt bennünket, amikor felülünk a repülőre, beülünk a vonatba, autóbuszba, kocsiba, és gyakran feladva megszokott kényelmünket elindulunk- „felfedezni a világot”. Az életszínvonal alakulása hazánkban milliók számára teszi lehetővé, hogy külföldre látogassanak. Talán mégis- meglepő, hogy 1980-ban hazánk teljes lakosságának a fele, azaz 5 millió 164 ezer magyar látogatott külföldre. A fejlődést jól érzékelhetjük, ha tudjuk, hogy ez a szám 1970-ben még alig hajiadta meg az 1 milliót. Az elmúlt években legtöbben Csehszlovákiában jártak, de egy évtized alatt több mint a négyszeresére nőtt az NDK-ban járt magyar turisták száma is. A nem szocialista országok közül Ausztriában háromszor annyian jártak, mint az évtized elején. A hetvenes években a Magyarországra látogató külföldiek száma is rohamosan emelkedett Míg 1970-ben összesen 6 millió 320 ezer külföldi látogatónk volt, ez a szám 1980-ra 13 millió 996 ezerre emelkedett, és ebből 9 millió 413 ezer turistaként jött hazánkba. A legtöbb turista Csehszlovákiából és Lengyelországból jött, de az elmúlt évtizedben az NSZK- ból hozzánk látogató turisták száma is megkétszereződött. i Mindez szükségessé teszi, hogy erőnkhöz és lehetőségeinkhez mérten egyre többet fordítsunk új szálláshelyek létesítésére, vendéglátó- iparunk kulturáltabbá tételére, a szíves vendéglátás meghonosítására. Ezen a téren azonban még sok a tennivalónk. A szállodai férőhelyek száma az évtized folyamán 28 ezerről 34 ezerre emelkedett, de a külföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje nem változott: 2,6 éjszaka volt az évtized elején, és ennyi .maradt 1980-ban is a szállodákban. Az egyéb szálláshelyeken tartózkodó külföldi vendégek száma tíz év alatt jelentősen növekedett, itt az átlagos tartózkodási idő 3,5- ről 5,7 éjszakára növekedett. A számok azt sugallják, hogy a szállás-lehetőségek bővítése mellett színvonalas kulturális események szervezésével, a kulturált szórakozás biztosításával jó lenne elérni, hogy a külföldi vendég ne csak „átutazó” legyen, hanem hosszabb időt itt töltve jól érezze magát nálunk, és az évente ismétlődő fesztiválok, nyári egyetemek, folklór bemutatók kedvet ébresszenek benne a visszatéréshez is. Mindez a népgazdaság érdeke, mert az idegenforgalom jelentős devizabevételt hoz, de személyes érdekünk is, mert a vendégfogadás arányában mi is többet utazhatunk külföldre. Márpedig utazni jó, utazni érdemes ... ! Gy. Z. A gyermeket váró anyának Tanyán még nehezebb — Terhesek? Igen, most is van kettő a körzetünkben. Régebben többen voltak, nyolcan-tízen is évente, de azóta sok tanya megszűnt már, összedőlt vagy lebontották — Dr. Ács Miklóssal, a kunhegyesi szülőotthon szülész-nőgyógyász főorvosával beszélgetünk a tanyán lakó terhesekről. — A tanyán élők egészségügyi, szoInnen még nincs messze a község, mindössze 1—2 kilométerre. A házak is idelátszanak. De a -távolság”, pontosabban a különbség a faluban és a tanyán élők között ennél jóval nagyobb. A napraforgótábla szélén apró, vakolatlan ház álL Fűvel benőtt udvarán csak a szól söpör végig, az életnek nincs jele. Jöttömre fekete kutya ugrik elő egy mellék- épületből, s vad csaholással védi a házat. Nagy Gyuláék 8 éve laknak ezen a tsz-tanyán. A férj gépkocsivezető, az asszony háztartásbeli. Kisfiúk kilenc éves, az asszony most újra gyermeket vár. — Reggel, ha a férjem elmegy dolgozni, kitakarítok, ellátom a jószágokat, aztán bemegyek a faluba vásárolni. Majdnem mindennap kell a friss kenyér, a tej. Gyalog vagy biciklivel jár Kunhegyesre. Most jó idő van, száraz az útv észre sem veszi, hogy gyalogolni kell, de eső- ben-sárban bizony megérzi a földúton megtett kilométereket. Nagy Gyuláné megszokta Fiatal lány, egyedül egy tanyán. 11 kilométerre a legközelebbi lakott településtől, — és gyermeket vár. K. E. azelőtt a szüleivel lakott a tanyán, állattartásból éltek. Néhány évvel ezelőtt házat vettek Kunhegyesen, egy évvel ezelőtt az apa beteg lett, ezért a szülők beköltöztek a faluba. A lány itt maradt egyedül a tanyán, két disznóval, és néhány malaccal, K. E. most huszonhárom éves. Eddig még nem volt munkahelye. Azt mondja, nem fél egyedül, mert a szomszéd tanya — 1 kilométerre innen — a bátyjáé, és mindennap átjár a rokon családhoz. A bátyja tanyáján alszik, onnan hozza a vizet, ők szerzik be neki az élelmiszert is. ciális körülményei messze elmaradnak a községben lakókétól. A tanya még az egészséges embert is igénybe veszi, a terheseket pedig fokozottabban. Ezek az ' asz- szonyok az átlagosnál kiszolgáltatottabbak a fertőzéseknek, a fizikai megterhelésnek. Viszont edzettebbek, könnyebben szülnek, mint más nők. már, hogy itt él, és nem panaszkodik. A lakás kicsi és sötét. A berendezés, a bútorok akár egy lakótelepi lakásba is be- illenének, de a petróleum- lámpa, a gyertya, a vastag falak, az alacsony, kis ablakok nem hagyják feledtetni: tanyán vagyunk. — Ha valami baj éri, hogyan értesíti a mentőket, az orvost? — Itt nem messze, párszáz méterre van a tsz-központ, segélykérő telefonnal. Meg aztán ... nem vagyok én any- nyira egyedül... Napközben a szomszéd tanyákról be-be- néz egy-két ismerős, ha baj van, ők segítenek. Talán igaza van. Én mindenesetre arra gondolok, hogy ha sürgős orvosi beavatkozásra lenne szüksége, nehéz órákat várhat, míg betéved valamelyik szomszéd. Nagy Gyuláék az idén őszszel Bánhalmára költöznek. Saját lakásba végre, ahol parketta lesz, villany és fürdőszoba. Világosság és egészséges környezet A terhesség utolsó hónapjait Nagy Gyuláné már az új lakásban tölti. A születendő gyermek apja itt dolgozik a tanya közelében, úgy ismerkedtek meg. Augusztusban akarnak ösz- szeházasodni, hamarabb nem lehet, mert a férfi most válik előző feleségétől, ősszel beköltöznek a faluba, és K. E. huszonhárom tanyai év után más környezetbe kerül. Talán rendbejön a jövője. Állok a füves, vad udvar közepén, nézem, ahogy a ház elé épített j,veranda” nylon- zsákokból, papírokból szerkesztett „ablakait” tépi, ci- bálja a szél. Nézem a rozzant fakávájú kutat, amelybe — elég egy rossz mozdulat — könnyen beleeshet az ember, ha vizet húz az állatok itatásához. Az udvaron egy-két fakó tollú tyúk kapirgál, az ólajtóban döglött csirke teteme hever. A lakásban rend és tisztaság van, de a petróleumlámpával, a kis vaskályhával, a drákói szigorú vasággyal nem tudok megbékélni. Nehéz elképzelni, hogyan tölti el napjait egy fiatal lány ebben a házban, ahonnan egy kilométerre van a legközelebbi ember, s még a kutyaugatás sem töri meg a tanya szélfútta magányát. — Én nem értem ezt — mondom K. E.-nek. — Tulajdonképpen azért van itt egy éve egyedül, hogy két disznót és néhány malacot nevejlen. De ha beköltözött volna a községbe és ott munkába áll, akkor is keresett volna annyi pénzt, amit ezek a jószágok hoznak a házhoz. S most hogy gyermeke lesz, hat hónapig kapta volna a fizetését, három évig a gyest ha otthonmarad a gyerekkel, így pedig nem fog kapni semmit. Néz rám, mintha nem is egy nyelvet beszélnénk. Helyzetük hátrányosabb Mindkét terhes Kovács La- josné védőnő körzetébe tartozik. Ő az, aki jó időben, rossz időben kerékpárral, gyalog, a tsz kocsiján — mikor hogy sikerül — meglátogatja őket otthonukban. — Régebben előfordult az is. hogy valaki a tanyán szült Ezt próbáljuk megelőzni azzal, hogy amikor a terhes a 8. hónapban van, hetente kell járnia ellenőrzésre, és a szülés előtt néhány nappal már befekszik a szülőotthonba. Általában a tanyán élők erős asszonyok, nemigen panaszkodnak. Viszont a személyi higiénia, s a környezet tisztasága nem kielégítő, örülünk annak, hogy a tanyai asszonyok rendszeresen eljárnak a tanácsadásra. Még a rossz idő sem akadályozza őket, ilyenkor a tsz kocsit biztosít dolgozójának, vagy a terhes családtagnak, hogy be tudjon jönni a községbe. Kovács Lajosné — aki most maga is gyermeket vár — évek óta foglalkozik a többi várandós asszony között a tanyai terhesekkel is. Megpróbálja elvinni hozzájuk a segítséget, a tapasztalatokat, a jó tanácsokat. Szívesen csinálja, nemcsak á kötelességtudat miatt. Együttérez azokkal a családokkal, édesanyákkal- akik tanyán élnek, s akiknek helyzete hátrányo- • sabb, mint a nagy településeken élő társaiké. Paulina Éva Ősztől új lakásban Holtvágányon BELÉPÉS CSAK NÉPLAP-OLVASÚKNAKI A krimináltechnika „boszorkánykonyhájában” A sztereomikroszkóppal, amely százszoros nagyításban mutatja és mélységében is végigpásztázza az anyagot, Boros Péter hadnagy egy zárat vizsgál. Egyértelműen megállapította, hogy a betörés tettese álkulcsot használt — Több mint másfél évtizeddel ezelőtt egyetlen fényképezőgép volt a felszerelésem, de vidéken a rendőrkapitányságion akkor ez jelentette a krdmináltechnikát. — Tóth Bál őrnagy, a Szolnok megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi technikai alosztályának vezetője nem viccelt, de nevetett, mint egy jó poénon. Nekem pedig hihetetlennek tűnt, hogy mindaz, amit most látok a laboratóriumaikban, alig másfél évtizede egy fényképezőgéppel kezdődött. Hitetlenkedem, pedig ha meggondolom, hogy öt évvel ezelőtt milyen volt a helyszín, az a laboratórium, ahol a krim inál technológiáról szóló első riportot készítettem, még csodálkoznom sem kellett volna. Emlékszem, akkor néhány szűk kis helyiségben az írás- és nyom- szakértői vizsgálatokhoz szükséges egyszerű műszereknek jutott csak hely, és hogy egy parányi szobában akkor csupán a fotók előhívásának és sokszorosításának technikai feltétéleit tudták biztosítani. Négy hielyiség összesen harminc négyzetméteren. Már a múlté. Tágas, korszerű laboratóriumaiknak, irodáiknak területe ma összesen 470 négyzetméter. — A változás nemcsak a területi terjeszkedést jelent, hanem olyan korszerű, modern műszereket, berendezéseket is, amelyek megköny- nyíti'k a szakértők munkáját, és egyben képessé iá teszi őket arra, hogy a láthatatlan nyomokat, jeleket láthatókká tegyék. Az sem mellékes természetesen, hogy olyan biztonságos és egészséges környezetben dolgozhatunk, amilyenről évekkfel ezelőtt még álmodni sem mertünk. Ma a 19 megyei rendőr-főkapitányság bűnügyi technikai osztálya közül a szolnoki a legkorszerűbb és a legjobban felszerelt Még ehhez annyit, hogy a szakembergárdánk felkészültsége is ezen a színvonalon van. Többen dolgoznak itt akik a Szovjetunióban speciális krimrináltechnikai iskolát végeztek, s annak ellenére,. hogy mindegyiküknek, Orbán Józsefnek, Boros Péternek, Ulveczky Jánosnak Kálmán Zoltánnak megvan a maguk speciális szakterülete, de a bűnügyi technikában univerzális emberek, akik, ha szükség van rá, bármikor tudják helyettesíteni egymást. Kollektív' munka a miénk, de csak egy része a bűnüldözés összehangolt csapatmunkájának. — Kérték és én szívesen vállalom „birodalmunkban” az idegenvezetést. A folyosó üvegszekrényénél kezdtük, ahol a nyomelőhívó és nyomrögzítő anyagok egész garmadáját mutatta, a világhírű osztrák, svéd, japán cégek gyártotta porok, stparyjek, papírok, vegyszerek miellett, kiváló minőségű magyar termékeket is. — Legalább százféle módszerrel tudjuk ma már láthatóvá tenni és rögzíteni a nyomokat, a formaleválásokat, a különböző réteglerakódáso- kat, bármilyen anyagon, legyen az gömbölyű, sima, fém, fa, üveg, műanyag ... Volt, amikor a villanykörtén, máskor pedig a hóba fagyott ablakkereten talált nyom vezetett el a tetteshez. — Döntő lehet a nyomozás kimenetelére a tárgyi bizonyítékok. felsorakoztatására az, hogy mi történik ebben a helyiségben — mutatott a műszerszobéra, ahol a sztereo, az összehasonlító ■ mikroszkóp, a mikro-makro vizsgáló és fényképező, az iparban már régóta alkalmazott dokumátor, a mifcro- és makrofilm készítésére alkalmas gépek segítségével a szakemberek a bűncselekTóth Pál őrnagy kedvenc műszere a mikro-makro vizsgáló és fényképező berendezés, amellyel kétszeres nagyításban végezte el egy lábnyom kontrollvizsgálatát meny helyszínén talált, ártatlannak tűnő anyagokon, tárgyakon is képesek az „áruló” jeleket felfedezni. Elég hozzá néhány karcolás, vagy mondjuk a nyomot hagyó cipőtalpon parányi kis eldeformálódás. A műszerszobával szemben, a vegyilaboratórium. Berendezésén az utolsó simításokat végzik. A legszigorúbb munkavédelmi szakember sem találna benne kifogásolni valót. Az erős vegyszerek, gőzök és gázok miatt percenként hatszoros levegőcserét biztosítottak. A vegyész hamarosan bármilyen anyag elemzését el tudja ebben a laboratóriumban végezni. Szomszédságában van a fotólaboratórium. Minden helyiségben temperált hőmérséklet A tiszta levegőt központi elszívóberendezés biztosítja, a klímaberendezés pedig állandó 20—22 fokos hőmérsékletet Idegenvezetőm örömmel sorolta azokat a mikro- és makroülm előhívásához, nagyításához, sokszorosításához használt márkás gépeket, amelyekkel hibátlan munkát tud végezni a laboráns, Komáromi Györgyné. Én nem értek hozzá, de fotóriporter kollégám szerint minden fotós ilyen laboratóriumról álmodik.' Körsétánk végére még egy újdonságot tartogatott az őmaey. Utunk a pincébe vezetett. Sterilizátor. Ez volta neve annak a helyiségnek, amelybe beléptünk. — Látja, ott, azt a fémcsövet — mutatottt az ajtó fölé —, ionizáló kémcső, amely tökéletesen fertőtlenít. Biztonságban van, nem kell félnie a fertőzés veszélyétől annak, aki innen kilép. Nem vojlt más a helyiségben, csak egy nagy, fémdobozhoz hasonló masina A sterilizátor, amely bármivel — vérrel vegyszerrel, festékkel, lúggal, s,tb. — szennyezett ruhát szárazon fertőtlenít. Olyan sterillé tesz, hogy bátran forgathatja a szakértő, aki a foltot, elszíneződést okozó anyagot vizsgálja. — És még valami — mondta búcsúzóul Tóth Pál: — Ez már nem kriminálitiechnika, hanem környezetvédelem: a sterilizátor gép kivezető csövét is baktériummentes, tiszta levegő hagyja eL K. K. Komáromi Györgyné laboráns a Durst nagyítógépen dolgozik, amelyet a laboratórium legtökéletesebb műszerének tart A sterilizátorból kikerülő, vérrel szennyezett ruhát bátran forgathatta Urbán József főhadnagy
