Szolnok Megyei Néplap, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-10 / 160. szám
1981. JÚLIUS 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Együtt élünk, együtt rezdülünk a várossal Szövetkezetek Túrkevén — Mit tehetnek, mit tesznek a város szövetkezetei a városért? Saját gazdálkodásuk, fizető- képességük javítása mellett mivel és hogyan járulnak hozzá a növekvő igények jobb kielégítéséhez, városuk gazdagításához? — ezekkel a kérdésekkel indultam Túr- kevére, hogy megtudjam: a mindennapokat éltető örömök, gondok mekkora részét vállalják magukra a nyolcvanas évek első felében az első magyar termelőszövetkezeti város szövetkezetei. Közös érdekünk a háztáji Elsőként a Vörös Csillag Termelőszövetkezet, ben érdeklődtem, hiszen a nyugdíjasokkal, a járadékosokkal együtt kétezer ember — a 11 ezres város íelnőtt lakosságának egyharmada — részesedik a tsz javaiból. — Igen jelentős közvéleményformáló tényező — mondja Szegő László elnök — a jövedelmek alakulása, hiszen ha a családtagokat is beleszámítjuk, a kétezernél jóval több ember életére gyakorol döntő hatást a szövetkezet gazdálkodása. Most az életszínvonal megtartására vonatkozó követelménynek csak úgy tudunk eleget tenni, ha segítjük a háztáji gazdálkodást, ami egyébként a szövetkezetnek és a kistermelőknek egyaránt érdeke, öt év óta tervszerűen integráljuk a kisárutermelést, a háztáji sertés-, juh- és szarvasmarhatartást. A takarmányellátás, a felvásárlás feltételeit pedig nemcsak a tsz tagjai, hanem a kívülállók számára is biztosítjuk. Érthető, hogy a szövetkezet elsősorban a sertéstenyésztésre ösztönöz, hiszen saját húsüzemében évente 12 ezer sertést dolgoznak fel, aminek egyharmadát a városban értékesítik. A Vörös Csillag látja el hússal az áfészt, a kiskereskedelmet, a töltelék- és füstöltárukat saját üzletében is értékesíti. A tejüzemből napi 6—8 ezer liter tej kerül Túrkeve és Mezőtúr élelmiszerüzleteibe. Kisebb kereskedelmi egységei — a zöldségbolt, a halbolt, a lacikonyha — is a város jobb ellátását, a szélesebb árukínálatot szolgálják. — Mivel semmiben sem maradhatunk elszigeteltek, anyagilag is támogatjuk a város kulturális1, művészeti rendezvényeit. Június hónapban indult útjára legújabb kulturális kezdeményezésünk révén, a kéthavonta 1500 példányban meg- jelénő Kevi Föld című újságunk. Remélem a tsz eseményei mellett a városé is helyet kapnak benne. Nyáron rendszeresen a mi buszunk viszi a táborba, kirándulni a gyerekeket, évente 130 ezer forinttal, járulunk hozzá a város gyermekintézményeinek, húszezerrel a szociális otthonnak a fenntartásához — sorolja tovább Szegő László. Kevés a város szilárd burkolatú útja, ezért a tanács koordinálásával az idén a Damjainch, a Hunyadi és a Pásztói út építésénél végeznek földmunkát a szövetkezet gépei, de így von ez a közelmúltban a füves sportpálya kialakításánál is. — Mivel segítik a fiatalok letelepedését? — Minden évben hatnyolc fiatal kapja meg a 15 év alatt törlesztendő, 30 ezer forintos kamatmentes kölcsönt, az építőipari részleg dolgozóinak közreműködésével pedig évente 15—20 családi ház épül, az építkezőknek kedvezményes fuvarlehetőséget biztosítunk. Kellenek a fiatal szakemberek — És hogyan könnyíti a magánlakásépítők munkáját a Vegyesipari Szövetkezet? — kérdezem Süveges István elnöktől. — Darut, szállítóeszközt biztosítunk, és méltányos díjért építőipari kisgépeket kölcsönzünk. Nemrégen nyitottuk meg építőipari, műszaki üzletünket Mezőtúron, a Bajcsy-Zsilinszky úton, július első felében pedig Túrkevén tervezzük. Az a szándékunk, hogy üzleteinkben termelői áron értékesítjük az ereszcsatornát, a kapukat, a kerítésmezőket. — Persze, nemcsak segítjük az építkezőket, hanem magunk is építünk: az ötödik ötéves tervben 220 család költözött új otthonba a műnk ás lakás-építési akció eredményeként, a hatodik ötéves tervben 133 munkáslakást építünk a Gács lakótelepen. Újak építése mellett foglalkoznak az állami lakások és a középületek karbantartásával, felújításával is. A Vegyesipari Szövetkezet dolgozóinak keze munkája nyomán újul meg az idén a leányiskola, a mentőállomás épülete, a tanácsháza homlokzata. — Nemrég fejeztük be a múzeum teljes — külső-belső — rendbetételét, csatornát építünk harminc új lakáshoz, tavaly benzinkutat építettünk — foglalja össze építőipari tevékenységüket Süveges István. Elmondja még, hogy bővítették, fejlesztették szolgáltató tevékenységüket: a rádiók és a televíziók garanciális javításán túl mindenféle barkácsgépre kiterjesztették a garanciális javításokat. Beszélgetésünket telefoncsörgés szakítja meg. Egy fiatal technikus idejöveteléről esik szó. — Tudja, két éve még egyetlen mérnökünk se volt. Most van négy, de még mindig kellene. Nem könnyű idehozni a szakembereket! A szövetkezetek és a tanács jó kapcsolatát példázza az is. hogy szakember után is együtt nézünk. Ahol nincs „óvodagond” A szövetkezetek jó együttműködésének friss példáját említi Füleki Sándor, a Háziipari Szövetkezet elnöke: — A kétszázötvenegy dolgozónk kilencven százhléka nő. Kérésükre az áfész a közelmúltban nem munkahelyi büfét, hanem háziboltot nyitott nálunk, ahol az asszonyok megvehetik a napi élelmiszereket, munka után nem kell a városközpontba rohanniuk bevásárolni. A város és a szövetkezet jó kapcsolatát •jelzi például az is, hogy a „háziiparis” asszonyoknak nincs „óvodagondjuk”. No. persze, ne gondolja, hogy minden ilyen egyszerű, hogy minden rendben van. De a hiányosságokról az a véleményünk, hogy a túrkevei gondot csak itt Túrkevén tudjuk enyhíteni. Ezért is szállítottunk sódert a KRESZ-parkhoz, ezért járulunk hozzá a sportegyesület fenntartásához, az úttörőtáborhoz. a tudományos és a művészeti rendezvényekhez, ezért kötöttünk együttműködési szerződést a tsz-szel, a szakközépiskolával. Nagyobb , .sebességre” és sokoldalúbb tevékenységre kellett váltaniuk a gazdálkodásban is. hiszen az egy főre jutó évi 33 ezer forintos átlagjövedelemmel utolsó előttiek a város termelő- egységei között A hatodik ötéves tervidőszakra viszont szövetkezetük hetvenszázalékos fejlődését tervezték; létrehozták fóliaüzemüket, hamarosan megkezdi munkáját könyvkötészetük is. — Magunk se gondoltuk, hogy ennyi tartalék rejtőzik egy ilyen kis szövetkezetben! Tavaly még a napi gondok kötöttek le bennünket, most viszont már az 1983-as évet tervezzük — beszél bizakodva a jövőről a Háziipari Szövetkezet elnöke. Pincértől a boltosig A város kereskedelmi ellátásában, a vendéglátásban az áfészé a meghatározó szerep. Ez év márciusában adták át impozáns ABC-áruhá- zukat, amelyben a tőkehústól kezdve a zöldség-gyümölcsig mindenféle élelmiszer kapható. — Összefogás eredménye a most átadott és a régebben megnyílt kelet-újvárosi ABC-áruház megépülése is, — értékeli a közös munkát Kromperger György, a túrkevei Áfész igazgató-elnöke. — A márciusban megnyílt ABC részére közművesített telket biztosított a tanács, amire korábban nem volt példa. A kelet-újvárosi ABC építésénél a pincértől a boltosig mindenki dolgozott, amit tudott. Együtt falaztunk, vakoltunk, festettünk. Városunk ellátását javítja és a kisgazdaságok jövedelmét növeli tizenhárom szakcsoportunk működése. Méhészeink öt-hatszáz mázsa mézet, a nyúltenyésztők 150—160 mázsa nyulat, a juhtenyész- tők 200—250 pecsenyebárányt, a „tojásosok” 15—16 ezer tenyésztojást „termelnek” évente. A kilenc zártkerti szakcsoportunk köziül leginkább a legfiafalabbra, a 12 hektáron gazdálkodó meggytermelő szakcsoportra vagyunk büszkék. * * * ^ A szövetkezetek munkáján, útkeresésén, tenniakará- sán látható, hogy ütemes fejlődés van kibontakozóban Túrkevén. Egészséges szemléletre vall, hogy a város fejlődését minden túrkevei ember saját ügyének tekinti. Az elmúlt öt év során hatszázötvenmillió forint értékű társadalmi munkát végeztek a város lakói. Az igények jobb kielégítése persze újabb igényeket szül; ezért panaszkodnak az asszonyok, ha az új ABC-üzletekben nem kapható például mirelitáru, hogy a kielégítő alapellátás mellett csak szerényen fejlődött a kereskedelem. Így Mezőtúrra vagy Kisújszállásra kell utazni ruhaneműért, műszaki cikkekért. Ebben nyilván hamarosan előbbre kell lépniük,'! ez a túrkeveiek jogos igénye! És valóban. A dinamikus fejlődés csak a nehézségekkel, a gondokkal együtt értékelhető, érzékelhető igazán. De ha az emberek érzik — állapította meg Szegő László, a Vörös Csillag Tsz elnöke —. hogy mindez értük történik, akkor szívesen vesznek részt a közös munkában. — A (szövetkezetek* együtt élnek, együtt rezdül- nek a város mindennapjaival. Nem gondolkozhatnak, nem tervezhetnek hát elszigetelten Elsősorban ipersze mindenki a saját munkáját végezze jól. aztán azonkívül annyit, amennyit csak tud. Hiszen nem „áldozat” ez, hanem mindannyiunk érdeke! Egri Sándor Megtárgyalta a Minisztertanács Minőség és érdekeltség „Kivédi’ a Tisza áradását Épül a milléri főcsatorna új zsilipje A kotrógép dolgozik, pátria lemezeket vernek a föld mélyébe, a munkagödrökbe terítik a sódert a milléri főcsatorna tiszai torkolatánál. A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság gépesített brigádja az új zsilip és a csatlakozó 300 méter hosszú, fél kör alakú árvízvédelmi töltés kivitelezésén dolgozik. A vízügyi építők az igazság szerint már tavaly elkezdték a munkát, de nem sokra haladtak, mert a Tisza szokatlanul rakoncátlan volt, 13 ízben vonult le kisebb, nagyobb árhullám és ilyenkor a munkaterület is rendszerint víz alá került. Az idén már előrelátóbbak voltak — ideiglenes jelleggel — körtöltést emeltek a munka- terület köré olyan magasságban, hogy a Tisza vízállásának 700 centiméteres szintjéig védelmet biztosítanak a munkaterületnek és a zavartalan termelésnek. Az 53 kilométer hosszú főcsatorna fontos szolgálatot teljesít a belvízvédekezésben, öt mellékcsatorna vizét gyűjti össze és vezeti természetes, vagyis gravitációs úton a tiszai főgyűjtőbe. A csatorna alacsony vezetésű, így nyilvánvaló, hogy árvizek •idején úgy mond visszafelé áramlana a víz, ha a zsilip nem állná az útját. A most épülő korszerű műtárgy és a 300 méter hosszú védőtöltés már olyan biztonságot nyújt, hogy az eddigi legmagasabb árvízszint felett legalább 2 méterrel véd a Tisza áradásától. A vízügyiek az eddigiek során több ezer köbméter földet, sódert, iszapot mozgattak meg. Munkájukat nehezíti, hogy a vasúti hídhoz közeliévé területen több bombatölcsér mutatja a második világháború szomorú maradványait, sőt mi több a földmunka közben nem egy esetben találtak visszamaradt, fel nem robbant ágyúlövedékeket. Termékeink versenyképességének döntő tényezője a kifogástalan minőség, ezért nagy a jelentősége annak, ho«y minden vállalat, valamennyi dolgozó a pontos, jó munkában legyen érdekelt, s ehhez a feltételeket is mindenütt megteremtsék. Mindez nagymértékben múlik a közgazdasági szabályozókon, de nagy a szerepe a szigorú ellenőrzésnek, s szükség esetén a fe- lelősségrevonásnak is, amelyeknek együttes alkalmazásáról a minőségszabályozós tizenhárom esztendeje érvényben lévő rendszere intézkedik. A kormányszervek időről időre megvizsgálják e rendszer hatását, feltárják gyengeségeit, és ahol szükséges, módosítanak. A gazdasági bizottság ezúttal is a továbbfejlesztésről döntött jóváhagyta ennek munkaprogramját amit a kormány csütörtöki ülésén megerősített. Az alapelv az, hogy a vállalatokat érdekeltté kell tenni a kifogástalan minőségű munkában, s ha valamelyik szabályozó erre nem eléggé alkalmas, azt „át kell hangolni”. Ebből adódik, hogy a munkaprogram szerint fontos feladataik vannak az ágazati minisztereknek csakúgy mint a pénzügy- miniszternek, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének és a minőségszabályozási rendszert koordináló Magyar Szabványügyi Hivatal elnökének. Közülük az illetékesek ismét alaposan tanulmányozzák az árak minőség szerinti differenciálásának helyzetét, szabályait, annak lehetőségét hogy az átlagosnál jobb minőség esetén az ár is maagsabb lehessen, gyengébb minőség esetén azonban kötelező engedményt adjanak. Átvizsgálják a hibás árukkal kapcsolatos ár- és költségelszámolási előírásokat, továbbá a fogyasztók érdekvédelmének helyzetét annak jogi hátterét. Ahol szükséges, kidolgozzák a hatásosabb szabályozást. Az ösztönzés azonban nem az egyedüli módszer, különösen olyan esetekben nem. amikor valamely rendelő kiszolgáltatott helyzetbe kerül monopolhelyzetben lévő szállítóval szemben. Fokozott ellenőrzésre és az eddigieknél hatékonyabb szankciókra van szükség a szállítási szerződések megszegőivel a rossz minőségű, hibás termékek előállítóival szemben. S szükséges az is. hogy a felügyeletet gyakorló minisztériumok több segítséget nyújtsanak a vállalati minőségszabályozási rendszerek, s éhhez a szervezeti és műszaki feltételek megteremtéséhez. A munkaprogram valamennyi feladatra határidőt szab, magában foglal azonban jónéhány olyan intézkedést is, amit már most. és ezentúl folyamatosan végre kell hajtani. Már most hatékonyabb szankciókat kell alkalmazni a szállítási szerződések megszegőivel, a rossz minőségű, hibás termékek előállítóival szemben, érvényt szerezni az állami szabványoknak, és a minőségtanúsítási követelményeknek. Az árhatóságok ezentúl fokozottan vizsgálják. hogy a minőség összhangban van a termékárával, gyengébb minőség esetén megfelelő árengedményt kap-e a vásárló, ahol pedig minőségi fokozatok vagy osztályok vannak érvényben, ennek megfelelően dif- fp-°nciáltak-e az árak. A munkaprorgam szerinti epyéb intézkedéseket a további hónapokban kell kidolgozni. A Magyar Szabványügyi Hivatal elnöke a jövő év közepén ad jelentést a gazdasági bizottságnak a munkaprogram végrehajtásának helyzetéről. Az Orion Rádió és Villamossági Vállalat Jász fényszarui 7. sz. gyáregységében befejezéshez közeledik az új szerelőcsarnok. — Az új üzemrészben Hifi alaplapokat és modulokat gyártanak Uj szerződés segíti a tenyésztőket A megye csaknem háromezer nyúltenyésztőjét érinti az a szerződés, amelyet Tö- rökszentmiklóson írtak alá a napokban, tizenöt Áfész, a MÉSZÖV, a törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó és a GVM, valamint a kömyei Mezőgazdasági Kombinát képviselői. A Baromfifeldolgozó a szerződés értelmében átadta a nyúl felvásárlását a Mezőgazdasági Kombinátnak. Ezzel megrövidült az út a termelők és a feldolgozó között, mivel a Baromfifeldolgozó néhány év óta már csak közvetítőként működött. Az átadást részükről az is indokolta, hogy nyersanyagellátásukhoz az eddigieknél nagyobb körben kell a baromfifelvásárlást végezniük, ami kimeríti gépkocsi kapacitásukat. A termelők minden bizonnyal jól járnak a cserével, hiszen ezentúl a kombinát felvásárlói havonta kétszer azonos napokon várják az átadásra hozott nyu- lakat. Ezen kívül tenyészállatokat is biztosítanak számukra, darabját 150 forintért. A vételár kifizetésére hat hónap kedvezményt biztosítanak, és részletfizetésRövidebb a nyúl és a tép útja sei szerezhetik be a tenyésztők a ketreceket is. Az eddig sok gondot okozó takarmányellátást a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat vállalta. A Mező- gazdasági Kombinát recep- túrája alapján készítik ezentúl a nyúltápot, amelyhez a vitaminokat és fehérjéiket is tartalmazó granulátumot szintén a környékiek adják. A szállítás Kunhegyesről, Törökszentmiklósról és Jászberényből történik, ami jelentősen csökkentheti a havi 10 vagon táp eddigi szállítási költségeit. F. E.
