Szolnok Megyei Néplap, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-09 / 159. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. JÚLIUS 9 I |Kommen-| kárunk I Hangunk az üvegpalotában ár nehézségekkel,, problémákkal, de az Egyesült Nem­zetek Szervezeté­nek New York-i üvegpalo­tájában mégiscsak folyik a leszerelési világértekezlet előkészítése. Az ezzel fog­lalkozó viláeszervezeti bi­zottság ülésén hazánk is IhaLlatÍB sürgető-aggódó hangját. Rácz Pál nagykövet, a Magyar Népköztársaság ál­landó ENSZ-képviselője fel­szólalásában hangot adott a magyar közvélemény csaló­dott nyugtalanságának egy olvan jelenséggel kapcsolat­ban. ami sötét árnyékként terül az eeész jelenlegi vi­lágpolitikai porondra. „A szocialista országok, elsősor­ban a Szovjetunió leszere­lési indítványai — hangsú­lyozta a magyar delegátus — érdemi vagy pozitív vá­lasz nélkül. maradnak, ugyanakkor a fegyverkezési hajsza új szakasza van ki­bontakozóban.” E sajnos minden vonat­kozásban bizonyított meg­állapítás a mostani világ- helyzet talán legkiáltótob dilemmája. E dilemma lé­nyege dióhéjban az, hogy a feszültség nő, az idő sür­get, a holtpontról csak tár­gyalások segítségével lehet elmozdulni, a tárgyalások­hoz viszont partnerek kelle­nek. Elég egy pillantás a leg­utóbbi nyugati megnyilat­kozásokra annak felismeré­séhez, hogy a potenciális partnerek álláspontja — nagyonis enyhén szólva — ellentmondásos. Brandt be­számolt Schmidt kancellár­nak moszkvai tanácskozá­sairól. Schmidt egy hanno­veri lapnak adott nyilatko­zatában ugyan elismerte, hogy a közép-hatótávolságú rakéták ügyében történő megállapodás minden terü­letén — még gazdasági vo­natkozásban is — jótékonv hatást gyakorolhatna a dol­gok menetére, de azt nem említette, hogy az erre irá­nyuló februári szovjet ja­vaslatot éppen az ő kormá­nya utasította el. Ezen a tényen nem változtat, hogy Bonn szóvivője kijelentette: Brandt moszkvai tárgyalásai lehetővé tették egy jobb légkör kialakítását a maj­dani fegyverzetkorlátozási tárgyalásokon és hogy az NSZK-nak érdeke e tár- gvalások sikere. A szándé­kok fontosak, de tettek nél­kül nem lehet haladás. Ezt hangsúlyozta Paul Si­mon amerikai képviselő, aki a minap járt Moszkvában egy kongresszusi delegáció tagjaként és aki elismerte: a szovjet fél aggodalma jo­gos az amerikai magatartás miatt. „Mondjuk meg vég­re világosan, hogy igenis tárgyalni akarunk a fegy­verzetkorlátozásról!” — szó­lította fel kormányát a Moszkvában járt képviselő. gy ilyen világos amerikai állásfog­laláshoz azonban a jelek szerint hatá­rozottabb nyomásra lenne szükség a jelentősebb nyu­gat-európai hatalmak ré­széről. Londonban sosem volt szó erről, újabban Bonn alapállása is kétértelmű, legújabban pedig Párizsból sem számíthat a világ ez­zel kapcsolatos jó hírre. Mitterrand elnök például francia közegben szokatlan határozottsággal fordította meg a logikai sorrendet, amikor először a Nyugat nukleáris fegyvertárának bővítését és csak ezután a tárgyalások megkezdését ja­vasolta. Harmat Endre Fegyve rzetkorlálozás Az NSZK-nak érdeke a tárgyalások megkezdése Horst Ehmke, ‘a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) parlamenti csoportjának al- elnöke kedden Washington­ban tájékoztatta Alexander Haig amerikai külügymi­nisztert Willy Brandt párt­elnök múlt heti moszkvai lá­togatásának eredményeiről. Ehmke hétfő óta folytat tárgyalásokat Washington­ban olyan amerikai kor­mányférfiakkal, akiknek be­folyásuk lehet a Szovjet­unióval folytatandó fegyver­zetkorlátozási tárgyalásokra. Az amerikai külügyminiszter kezdeményezte az Ehmke- vel való találkozót. A meg­beszélés tartalmáról hivata­losan semmit sem közöltek Washingtonban. A DPA nyugatnémet hír- ügynökség nemhivatalos ér­tesülése szerint az ameri­kai fél kedden értésre adta, hogy Washingtonban „nagy Amerikai pilóták vesznek részt a salvadori falvak és nagyobb települések bom­bázásában — vallotta be az a négy nemzeti gárdista, akiket az FMLN egységei a múlt hét végén ejtettek fog­lyul. Mint a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front, az FMLN közölte, Jose Lazaro Guevara, a Nemzeit Gárdisták egyike el­mondotta, hogy az amerikai pilóták a Huey típusú heli­koptereket vezetik, mert „a satvadoriak nem értenek ilyen típusú gépek kezelésé­hez”. Az FMLN véleménye sze­rint több százra tehető a sal­vadori falvak bombázásának résztvevő zsoldosok száma. A SALPRESS hivatalos salvadori hírügynökség érdeklődéssel” vették tudo­másul Willy Brandt értéke­lését a szovjet vezetők ál­láspontjáról a fegyverzet­korlátozás kérdésében. Közben Bonnban a kor­mány szóvivője nyilvános­ságra hozta, hogy Willy Brandt és Helmut Schmidt kancellár keddi megbeszélé­sén egyetértett: a pártelnök moszkvai tárgyalásai lehető­vé tették „annak a politikai légkörnek a jobb kialakítá­sát, amelyben az európai fegyverzetkorlátozási tárgya­lások majd lezajlanak”. A kormányszóvivő azt is ér­tésre adta, hogy a két po­litikus értékelése szerint az NSZK-nak érdeke az euró­pai fegyverzetkorlátozási tárgyalások megkezdése, hi­szen az NSZK — mint aszó­vivő rámutatott — „a két ka­tonai szövetségi rendszer ha­tárán fekszik”. egyébként azt jelentette, hogy a Las Vueltasnál — az ott vívott harcokban fogták el a négy nemzeti gárdistát — a kormányhadsereg szá­mos katonája életét vesztet­te, de pontos adatokat nem közölt. Azt is elismerte, hogy Cabanas megyében, Las Ma­rias mellett a hadsereg egyik osztaga a felkelő erők csap­dájába esett, s ez alkalom­ból az osztag több tagja vesztette életét vagy sebe­sült meg. i Hétfő délután Salvador különböző helységeiben ösz- szesen 27 meggyilkolt ember holttestét találták. A tete­meken látható kínzások nyo­mai egyértelműen arra utal­nak, hogy a gyilkosok a juntával szorosan együttmű­ködő halálbrigádok tagjai voltak. n kambodzsai külügyminiszter Berlinben Hun Sen kambodzsai kül­ügyminiszter, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, miniszterelnök-helyet­tes tegnapra virradóra Oskar Fischer NDK külügyminisz­ter meghívására hivatalos lá­togatásra Berlinbe érkezett. A kambodzsai politikus hivatalos tárgyalásokat foly­tat az NDK diplomáciájának vezetőjével és az ország szá­mos más politikai vezetőjé­vel. Az NDK—kambodzsai megbeszélések fő témája — az időszerű nemzetközi kér­dések mellett — a két baráti ország gyors ütemben fejlő­dő kapcsolatainak elemzése s az együttműködés további szélesítését szolgáló gyakor­lati lépések megvalósítása. Kommunista sajtószervek tanácskozása Moszkvában Moszkvában véget ért a kommunista és munkáspár­tok központi sajtószervei képviselőinek tanácskozása, amelyet a Ij’ravda kezdemé­nyezésére rendeztek. A lezaj­lott viták során kitűnt: vala­mennyi részvevő azonos né­zetet vall az emberiséget fe­nyegető nukleáris háború el­leni aktív és határozott harc szükségességét illetően. Nagy hangsúlyt nyert az a fontos szerep, amelyet a kommu­nista sajtó tölthet be — és kell betöltenie — az említett ügy érdekében. Számos résztvevő — han­got adva pártja álláspontjá­nak — méltatta az SZKP XXVI. kongresszusán előter­jesztett, a nyolcvanas évekre szóló békeprogram elvi je­lentőségét. A vita résztvevői kiemel­ték az antikommunista pro­paganda legújabb manőverei időben történő, érvekkel alá­támasztott visszaverésének lontosságát. A részvevők végezetül hangsúlyozták a testvérpár- tok sajtószervei közötti két­oldalú és sokoldalú együtt­működés jelentőségét. Véget ért az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka Tegnap Moszkvában befe­jezte munkáját az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsának 3. ülésszaka. A kétnapos ta­nácskozáson Mihail Szolo- mencev köztársasági minisz­terelnök beszámolója alapján elfogadott határozat rögzíti a következő időszakban az OSZSZSZK-ban megoldásra váró feladatokat, ahogy azok az SZKP XXVI. kongresszu­sán elfogadott határozatok­ból következnek. 61 napos élhezés után meghalt az ötödik IRA éhségsztrájkoló fogoly Észak-Írországban. A következmény: újabb elkesere­dett tüntetések. A képen: kiégett busz Belfast utcáján (Telefotó — KS1 Salvador Zsoldosok a hazafiak ellen MADRID Spanyolország nem járul hozzá ahhoz, hogy amerikai nukleáris fegyvereket állo- másoztassanak az ország te­rületén — sem a NATO-ba történő belépése eseten, sem pedig akkor, ha felújítja az Egyesült Államokkal a stra­tégiai együttműködésről ko­rábban kötött szerződéseit. Ezt Jósé Pedro Pérez-LIorca spanyol külügyminiszter hangoztatta a Ya című mad­ridi lap szerdai számában megjelent nyilatkozatában. KIEL Kétévi börtönbüntetésre ítélte az NSZK-beli Kiel tar­tományi törvényszéke Kurt Asche náci háborús bűnöst, a „Brüsszeli Eichmannt”. Asche Belgiumban az SS megbízottjaként 1942—43- ban irányította a zsidó lakos­ság deportálását, és felelős mintegy 20 000 ember halá­láért. SZÓFIA Petr Mladenov bolgár kül- ügyminisater meghívására tegnap háromnapos hivata­los látogatásra Bulgáriába érkezett Hans-Dietrich Gen­scher, a Német Szövetségi Köztársaság alkancellárja és külügyminisztere. Genschert a szófiai repülő­téren bolgár kollégája fo­gadta. BEIRUT Szárkisz libanoni elnök azt indítványozta, hogy hozzák előbbre az Arab Liga négyes bizottságának soron követ­kező, július 25-re kitűzött ta­lálkozóját. Kezdeményezését arra alapozta, hogy a birto­kában lévő, a jobboldal és Izrael együttműködésének felszámolását ígérő falangis- ta okmány megnyitotta az utat a békéltető erőfeszíté­sek folytatása előtt. ROMA Az olasz parlamentben el­kezdődött a vita a Spadoli- ni-kormány program jár ÓL A koalíciós pártok támogatá­sukról biztosították a kor­mányfő előterjesztését KABUL Az Afganisztáni Demokra­tikus Köztársaság biztonsági erői Kabulban akció közben elfogtak egy, a fővárosban működő terrorista csoportot. A banda fegyveresei rátá­madtak a főváros békés pol­gáraira, kirabolták és megöl­ték őket GENF Genfben befejezte munká­ját a szovjet—amerikai ál­landó konzultatív bizottság ülésszaka. Magyar vezetők üdvözlő távirata Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke táviratban üdvözölte Jumzsagijn Cedenbalt, a Mongol Népi Forradalmi Párt Köz­ponti Bizottságának főtitkárát, a nagy népi burái elnöksége elnökévé történt újraválasztása alkalmából. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Zsambin Batmönhöt, a Mongol Népköztársaság újonnan megválasz­tott miniszterelnökét, Apró Antal, az országgyűlés elnöke Bat Altangerelt, a Mongol Népköztársaság nagy népi kúrálja új elnökét üdvözölte táviratban. (MTI) Sztrájkok Lengyelországban A lengyel tengeri kikö­tőkben tegnap délelőtt tíz órától egyórás „figyelmezte­tő” sztrájkot tartottak a dokkmunkások és a kikötő­ket kiszolgáló vállalatok al­kalmazottai. Erre azután ke­rült sor, hogy szerdára vir­radóra eredménytelenül ér­tek véget a tárgyalások a kormány képviselőiveL A megbeszéléseken az érintett alkalmazottak „Szo- hdaritás” szakszervezete el akarta fogadtatni a „kikö­tőmunkások chartáját”, amely a kormány állás­pontja szerint lényegesen több követelést tartalmaz, mint a bányászokkal, a ko­hászokkal és a hajógyári munkásokkal korábban alá­írt hasonló okmányok. A Trybuna Ludu tegnapi számában kommentárban ítélte el a Lengyel Légifor­galmi Társaság. „Szolidari­tás” szervezetének azt a döntését, hogy csütörtökön négyórás „figyelmeztető sztrájkot tart a, LOT vezér- igazgatójának személye kö­rül támadt nézeteltérések miatt. A lap mindenekelőtt megállapítja, hogy a válla­lat pártszervezete, vala­mint a többi szakszervezet ellene volt a sztrájknak, csak a „Szolidaritás” ra­gaszkodott a munkabeszün- tetési akciókhoz. „Ily mó­don a vállalati Szolidaritás szervezet teljesen figyelmen kívül hagyta az ország fe­szült politikai helyzetét” — írja a LEMP központi lap­ja, majd rámutat: egy bi­zonyos cél elérése érdeké­ben olyan eszközt vesznek igénybe, amelyet biztosít ugyan a Szolidaritás alap­szabálya, de maga a cél túl­megy az alapszabályban rögzített pontokon. Varsói értesülések szerint a ma reggel nyolctól déli tizenkét óráig tartó sztrájk nemcsak az aznapi, hanem még a péntek délelőtti nem­zetközi repülőforgalomra is hatással lehet Pierre Mauroy—kormányprogram államosítás, harc a munkanélküliség ellen Pierre Mauroy francia mi­niszterelnök tegnap délután a francia nemzetgyűlésben egy óra negyven perces be­szédében ismertette kormá­nyának programját az elkö­vetkező ötéves törvényhozási időszakra. Bejelentette, hogy már a nemzetgyűlés őszi ülésszaka elé törvényjavasla­tot terjeszt a magánbankok államosításáról, s az elkövet­kező öt esztendőben 11 nagy ipari tőkéscsoport államosí­tására kerül sor — ezek kö­zül azonnal megvalósítják a Dassault repülőgépgyár és a Matra-csoport hadianyag részlegének, valamint az Usinor és Sacllor kohászati monopóliumoknak az álla­mosítását. A miniszterelnök kijéllen- tette, hogy a kormány gaz­daságpolitikájának közép­pontjában a munkanélküli­ség elleni harc álL Decem­berben a kormány kétéves átmeneti gazdasági talpraál- lítási tervet nyújt be a par­lamentitek, majd 1984-ben kerül sor egy ambíciózusabb ötéves terv elindítására A kétéves terv során lépésekre kerül sor a gazdasági tevé­kenység tartósabb fellendíté­se érdekében, 210 ezer álla­mi munkahely létesül, csök­kentik a munkaidőt. Pierre Mauroy körvonalazta a kor­mány által tervezett további szociális intézkedéseket. Franciaország nemzetközi politikájának alapelveiről szólva Mauroy az új francia vezetés már ismeretes téte­leit fejtette ki. A miniszterelnök egyfelől azt hangsúlyozta, hogy Fran­ciaország új lendületet kíván biztosítani a szovjet—francia párbeszédnek és emlékezte­tett arra, hogy mindkét nép nagy áldozatokat hozott a második világháború antifa­siszta harcában, másrészt az európai középhatótávolságú rakéták tekintetében az at­lanti pozíciókhoz közel álló véleményt fejtett 1^. Afganisztán tekinteieoen a szovjet csapatok kivonását, az afgán nép „önrendelkezé­sét” és minden külföldi be­avatkozás megszüntetését sürgette. Lengyelországról szólva azt hangsúlyozta, Franciaország kész segítséget nyújtani a lengyel talpraál- lási erőfeszítéshez és elutasít minden külföldi beavatko­zást. Síkraszállt Pierre Mauroy egy „független Kam­bodzsáért” is. Fehér házi cáfolat Reagan külpolitikai bizonyítványmagyarázata Ronald Reagan amerikai elnök Chicagóban visszauta­sította a külpolitikája elleni bírálatokat Beszédében azt mentegette, hogy mindeddig nem vázolta fel egészében kormánya külpolitikáját, mi­vel — mondta — semmi ér­telmét sem látja annak, hogy előre meghatározza részletei­ben és formáiban a tenniva­lókat. Utalt arra, hogy már ismertette: milyen külpoli­tikai területeknek ad elsőbb­séget és ide sorolta a katonai hatalom kiépítését, a nyugat­európai szövetftégesekkeL és Japánnal fenntartott kapcso­latok erősítését, a kínai kap­csolatok fejlesztését. A Kö­zel-Keletről azt állította, hogy politikája hozzájárult a háború megakadályozásá­hoz. Gazdaságpolitikáját az­zal próbálta indokolni, hogy szerinte az állami beavatko­zás általában csak ártalmá­ra lehet a gazdasági életnek.

Next

/
Thumbnails
Contents