Szolnok Megyei Néplap, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-07 / 157. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. JÚLIUS 7. KÖZLEMÉNY (Folytatás az 1. oldalról.) ■ szervezeteinek a képviselői. Elnökölt Grisa Filipov. a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, a bolgár delegáció vezetője. Az ülésszak megvitatta a vb beszámolóit a Komplex Program megvalósításának menetéről és a KGST-tagál- ■ lamok között a 80-as években kifejtett együttműködés további elmélyítésének és tökéletesítésének feladatairól, illetve a KGST XXXIV. és XXXV. ülésszaka közötti tevékenységéről, valamint a KGST tervezési együttműködési bizottságának beszámolóit a KGST-tagállamok 1981—1985. évi népgazdasági tervei koordinálásának ered- ményeiről, továbbá a KGST műszaki-tudományos együttműködési bizottságának beszámolóját a tudományos és műszaki együttműködés további tökéletesítéséről. Az ülésszakon megállapították, hogy a KGST-tagállamok az eltelt 10 év alatt a szocialista internacionalizmus, az államok szuverenitása, a függetlenség és a nemzeti érdekek tisztelet- bentartása. a belügyekbe való be nem avatkozás, a teljes egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és a kölcsönös elvtársi segítség elvei alapján fejlesztették és szélesítették együttműködésüket, s egészében sikeresen biztosították a Komplex Program végrehajtását. Egyöntetűen aláhúzták, hogy a tapasztalatok megerősítették annak az irányvonalnak a helyességét, amelyet a kommunista és munkáspártok együttesen dolgoztak ki a kölcsönös együttműködés elmélyítésére és tökéletesítésére, a szocialista gazdasági integráció fejlesztésére, valamint a KGST alapelvei, céljai, tevékenységi formái és módszerei életképességét. Ennek az irányvonalnak a valóraváltása elősegítette a KGST-tagállamok erőinek egyesítését a legfontosabb népgazdasági problémák megoldására, erősítette potenciáljukat, politikai egységüket, összeforrottságukat és nemzetközi tekintélyüket, elősegítette a nemzetgazdaságok dinamikus, egyenletes fejlődését. A Komplex Programban foglaltak megvalósítása a KGST-tagállamok együttműködését minőségileg új fokra emelte, lehetővé tette annak pontosabb ráhangolását a műszaki fejlesztésre, a szakosodásra és kooperációra, a természeti erőforrások közös felhasználására a testvéri szocialista államok népeinek közös javára. Lényegesen megerősödtek az együttműködés tervszerű alapjai. A KGST-tagállamok sokoldalú együttműködésének és barátságának fejlődésében jelentős lépés volt a Kubai Köztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság felvétele a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagjai közé. Az ülésszak megelégedéssel állapította meg, hogy a KGST-tagállamok, kiaknázva a szocialista rend fölényét, a saját erőfeszítéseik alapján és a kölcsönös együttműködésre támaszkodva, jelentősen előrehaladtak a gazdasági fejlődésben, növelték gazdasági és műszaki-tudományos potenciájukat, biztosították a népek anyagi és kulturális életszínvonalának emelkedését. A nemzeti jövedelem volumene 1980-ban a KGST-tagálla- mokban összességében az 1970-es évhez képest 66 százalékkal növekedett, az ipari össztermelés — 84 százalékka, az utóbbi 10 év alatt emelkedett a mezőgazdasági termelés évi átlagos szintje: az eltelt ötéves tervidőszakban 25 százalékkal volt magasabb, mint 1966—1970-ben. Az eltelt évtizedben a KGST-tagállamok csaknem kétszeresen lépték túl a fejlett tőkés országokat a nemzeti jövedelem és az ipari termelés növekedési üteme tekintetében. A KGST-tagállamok delegációinak vezetői aláhúzták, hogy a testvéri államok hatalmas sikerei' elválaszthatatlanul összefüggenek a kommunista és munkáspártok vezető szerepével. A KGST-tagállamok közötti árucsereforgalom az eltelt 10 év alatt 3,3-szeresére nőtt, és jelenleg eléri a 121 'milliárd rubelt. A kölcsönös szállítások kielégítik a KGST-tagállamok többségének gépek és berendezések, kőolaj, vasérc, közszükségleti cikkek iránti importigényeinek túlnyomó részét. 1980-ban a KGST-tagállamok között a szóbanforgó áruk terén megvalósított kölcsönös szállítások egész importjuknak mintegy 2/3-át tették ki. Az ülésszak megállapította, hogy a Szovjetunió fontos szerepet tölt be a KGST- tagállamok együttműködésében. Hatalmas gazdasági, műszaki és tudományos potenciállal rendelkezve, a Szovjetunió fűtőanyag-, nyersanyag-, gép- és berendezés-, valamint egyéb áru- szállításokat valósít meg, széleskörű műszaki támogatást nyújt a KGST-tagálla- moknak ipari objektumok létesítésében, átadja az élenjáró termelési és műszakitudományos tapasztalatokat. Az ülésszakon pozitívan értékelték a termelő objektumok együttes építésének eredményeit. Az utóbbi években az országok erőfeszítései egyesítésének alapján a Szovjetunió területén üzembehelyezték a méreteit tekintve egyedülálló „szövetség” gázvezetéket, a kiem- bajevi Azbeszt Kombinátot, az Uszty-Ilimszki Cellulózgyár első részlegét, új vastartalmú nyersanyag és fer- roötvözet-gyártó kapacitásokat, a novovolinszki Elektrotechnikai Ipari Berendezések gyárát. Sikeresen üzemel a 750 Kv-os Viny- nyica—Albertirsa villamos távvezeték. A testvéri országok részvételével megkezdődött a kőolajat nyersanyagként hasznosító mo- zirszki takarmányélesztőgyár, a 4 millió Kw teljesítményű, a lengyelországi Rzeszow-ig kiépülő villamos távvezetékkel rendelkező hmelnyicki atomerőmű építése. A Mongol NK-ban felépült az erdenet réz- és mo- libdén koncentrátum termelő nagy kombinát, folynak a kubai nikkel vállalatok építési és rekonstrukciós munkái. Ismertetésre került a termelési szakosodás és koopé- ráció sokoldalú alapon történő fejlesztésének pozitív tapasztalata. A szakosított gépipari termékek kölcsönös exportja az 1971-es évi 1,3 milliárd rubelről 1980-ban ‘9.1 milliárd rubelre nőtt, a KGST-tagállamok közötti gép- és berendezés szállításokban való részaránya pedig elérte a 34 százalékot. Sikeresen valósul meg az „Interkozmosz” program, melynek keretében valamennyi KGST-tagállam űrhajósai közös űrrepülésen vettek részt szovjet ‘ űrhajó-, kon. Az ülésszak jóváhagyta a Végrehajtó Bizottság, a Tanács és más szervei és a KGST-tagállamok által létrehozott nemzetközi szervezetek tevékenységét a komplex program megvalósításában elért eredményeket nagyra értékelve az ülésszak megállapította, hogy a kitűzött feladatok végrehajtásánál nem aknázták ki az összes rendelkezésre álló lehetőségeket, és aláhúzta, hogy az e dokumentumban előirányzott együttműködési célok a jövőre nézve is megőrzik aktualitásukat. Az SZKP XXVI. kongresszusának és az 1979—81- ben megtartott más testvéri kommunista és munkáspárti kongresszusoknak a határozatai megerősítették a KGST-tagállamok egyöntetű szándékát az együttműködés további elmélyítése és tökéletesítése, valamint a szocialista gazdasági integráció komplex programjában, a hosszú távú együttműködési célprogramokban és kétoldalú programokban foglaltak valóraváltására a továbbiakban is a népgazdaság létfontosságú problémáinak megoldása, a társadalmi termelés intenzifiká- lása, a nemzeti népgazdasági komplexumok struktúráinak tökéletesítése a KGST-tagállamok együttes gazdasági és műszaki-tudómé’—os potenciálja racionális kiaknázásának céljából. Áttekintve a népgazdasági tervek 1981—1985 évi, egyes kérdésekben pedig hosszabb időszakra szóló koordinálásának eredményeit, az ülésszak megállapította, hogy e munka folyamán egyeztetésre kerültek a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés fő irányai és a kölcsönös áruszállítások volumenei. Jóváhaevásra került a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett terve 1981— 85-re. amelyben számos gazdasági objektum közös erőfeszítésekkel történő felépítése, a szakosodás és kooperáció fejlesztése, a tudomány és technika, a szabványosítás területén folytatott együttműködés fejlesztése van előirányozva, továbbá olyan intézkedések, amelyek előmozdítják: a VSZK, a Kubai Köztársaság és a Mongol Népköztársaság gazdaságának fejlődését. Azokból a feladatokból kiindulva, amelyeket a testvérpártok kongresszusai tűztek ki a társadalmi termelés további intenzifikálására a tudományos-műszaki haladás, az energia- és anyagigényes termelés csökkentése, valamint a gazdaságban végbemenő strukturális változások meggyorsítása alapján, az ülésszak intézkedéseket tűzött ki az együttműködői hatékonyságának elmélyítésére és fokozására, főként az anyagi termelés, a tudomány és a technika szférájában. A KGST-tagállamok azt az irányvonalat tűzik ki, hogy a következő két ötéves időszakot az intenzív termelési és tudományos-műszaki kooperáció időszakává tegyék. Az ülésszak során Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia, a Szovjetunió delegációvezetői kormányközi egyezményt írtak alá a rádióelektronikai berendezésekhez, hírközlő- és számítástechnikai eszközökhöz szükséges egységesített elektronikai elembázis létrehozásáról, amely a KGST-tagállamok magas fokú műszaki színvonalon álló elektronikai termékek iránti igényeinek maximális kielé- •gítésére irányul ezen országok lehetőségeinek egyesítése és racionális kiaknázása útján. Rámutattak arra, hogy a tudományos-műszaki együttműködés további tökéletesítését és hatékonyságának fokozását a szakosítással és kooperációval szoros összhangban kell végezni. Ajánlották, hogy az. érdekelt KGST-tagállamok egyeztessék a tudományos-műszaki politikát erőfeszítéseiknek olyan problémák kidolgozásában való egyesítése céljából, amelyek elsődleges jelentőséggel bírnak a népgazdaság és a kapott eredmények termelésben való meghonosítása meggyorsítása számára. A KGST-ülésszak ajánlotta az együttműködés bővítését az élelmiszerek és a közszükségleti iparcikkek termelésében és kölcsönös szállításaik növelésében. Az ülésszak munkája során sokoldalú általános egyezményeket írtak alá a cukorgyártás, valamint a citrusfélék termelésének és ipari feldolgozásának komplex fejlesztéséről a Kubai Köztársaságban, amelynek célja az ország export potenciáljának erősítése és az európai KGST-tagállamok e termékfajták iránti igényeinek teljesebb kielégítése hosszú távon. Az érdekelt országok egyezményt írtak alá arról, hogy nemzetközi tudós-kollektívát hoznak létre a trópusi viszonyok közötti korrózió elleni küzdelem tudományos-kutató munkálatainak elvégzésére. A kölcsönös együttműködés hatékonyságának fokozása céljából a KGST-tagállamok küldöttségvezetői annak formái és módszerei további tökéletesítése mellett foglaltak állást, beleértve a gazdaság tervezése és irányítása terén szerzett tapasztalatok cseréjének fokozását. Az ülésszakon megelégedéssel állapították meg, hogy a KGST-tagállamok közössége a béke megőrzésének és megerősítésének legfontosabb tényezője volt és marad. Az ülésszak _ egyöntetűen támogatta a ' Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának felhívását a világ parlamentjeihez és népeihez, valamint más testvérországok arra irányító kezdeményezéseit, hogy ne fokozódjék a nemzetközi feszültség, folytatódjék az enyhülés, szűnjön meg a fegyverkezési hajsza és térjenek át a leszerelésre, mindenekelőtt a nukleáris leszerelésre, küszöböljék ki a világháború veszélyét. A KGST-tagállamok külpolitikájuk békeszerető irányvonalának megfelelően következetesen támogatják a nemzetközi gazdasági kapcsolatok demokratikus és igazságos alapokra történő helyezéséért, az új nemzetközi gazdasági rend kialakításáért folytatott harcot. Az eltelt években tovább fejlődött a KGST-tagállamok és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság együttműködése. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsával kötött egyezmények alapján a KGST-tagállamok sokoldalú együttműködést folytatnak Finnországgal, Irakkal és Mexikóval. Erősödnek a gazdasági kapcsolatok, ezen belül a sokoldalú alapon folytatott kapcsolatok Laosszal, valamint Angolával. Afganisztánnal, a JNDK-val, Mozambikkal, Etiópiával és más fejlődő államokkal. Az eltelt évtizedben azoknak a felszabadult országoknak a száma, amelyek a tanács . tagállamai részéről gazdasági és műszaki támogatásban részesülnek 62-ről 90-re nőtt, a részükre biztosított hitelek összege 2,1- szeresére emelkedett. Különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett éléséinek elveiből kiindulva, a KGST- tagállamok delegációvezetői megerősítették azon készségüket, hogy stabil gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatokat fejlesszenek ki a tőkés országokkal a diszkrimináció mellőzése, a vállalt kötelezettségek betartása, az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján. Az ülésszak kifejezte meggyőződését, hogy a KGST- tagállamok szerteágazó ágyüttjműködéséneki további fejlődése a következő években is aktívan elő fogja segíteni a kommunista és munkáspártok kongresszusai által kitűzött szociális és gazdasági feladatok, megoldását, a testvéri államok egységének és összeforrottságának erősödését, nemzetközi tekintélyük és befolyásuk növekedését a béke javára és a népek szabadsága érdekében. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXV. ülésszaka az egyöntetűség, a teljes kölcsönös megértés és az elvtársi együttműködés 'légkörében zajlott le. (MTI) Elhunyt Bondor József Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Bondor József elvtárs, nyugalmazott miniszter, országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének tagja 1981. július 5-én elhunyt Bondor József elvtárs temetése július 10-én, pénteken 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Népköztársaság országgyűlése A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa A Hazafias Népfront Országos Tanácsa dasági munkáscsaládban. 1940-től vett részt a munkás- mozgalomban, ekkor lépett be az Építők Szakszervezetébe. 1945-ben lett a párt tagja, s közvetlenül a felszabadulástól hat éven át pártmunkásként tevékenykedett Az Építési és Városfejlesztési Minisztérium élére 1968- ban nevezték ki, s nyugállományba "Vonulásáig, 1977-ig e tisztséget töltötte be a kormányban. A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusán a Központi Bizottság tagjává választották, öt éven át, Í980- Bondor József 1917-ben, ig vett részt a testület mun- Élesden született, mezőgaz- kájában. Andrej Gromiko megbeszélései Varsóban A LEMP KB és a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának meghívására 1981. július 3—5. között baráti látogatáson Varsóban tartózkodott Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere. Találkozott Stanislaw Kaniával, a LEMP KB első titkárval, Wojciech Jaruzelski vei, a lengyel Minisztertanács elnökével, valamint Józef Czyrekkel, a LEMP KB tagjával, lengyel külügyminiszterrel. A nemzetközi kérdésekről folytatott véleménycsere során a felek a többi között hangsúlyozták: a Szovjetunió és Lengyelország határozottan fellép az imperialista és hegemonista körök cselekményeivel szemben, amelyek az enyhülés alapjait igyekeznek romba dönteni. Kifejezésre juttatja eltökéltségét, hogy a jövőben is az európai biztonsági és együttműködési értekezlet által kijelölt úton halad, síkra száll a Helsinkiben, a legmagasabb szinten elfogadott záródokumentum végrehajtásáért. Mindkét fél megerősíti, hogy kívánatosnak tartja: a madridi találkozó lényeges pozitív megállapodásokkal fejeződjék be. Különösen nagy jelentőséggel bírna egy olyan madridi döntés, amely az európai katonai enyhülésről »és lszere- lésről szóló konferencia ösz- szehívását tartalmazná, s ez a konferencia kezdetben a katonai bizalomerősítő intézkedésekkel foglalkoznék. Ebben az összefüggésben fontos, hogy a Szovjetunió kifejezésre juttatta: készen áll a bizalomerősítő intézkédések ki- terjesztésére a Szovjetunió egész európai területére, azzal a feltétellel, hogy a bizalomerősítő intézkedések körzetét megfelelően kiterjesztik a nyugati államok részéről is. A Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság határozottan elítéli a NATO-terve- ket és megerősíti: a Varsói Szerződés szocialista tagállamai minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy védelmi képességüket a kellő szinten tartsák, és törvényesen gondoskodjanak saját biztonságukról. A Nyugat bizonyos körei arra számítanak, hogy a lengyelországi események alakulása Európában és a világ egészében az erőviszonyok megváltozásához, a szocialista közösség meggyengüléséhez vezet. A Lengyel Népköztársaság határozottan visszautasítja az ilyen számításokat. Lengyelország a szocialista közösség tartós láncszeme volt, ma is az, és a jövőben is az marad. A Szovjetunió és Lengyelország a jövőben is aktívan hozzájárul a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországainak hatékony együttműködéséhez, megfelelően visszavágnak az imperializmus bármiféle olyan kísérleteire, hogy ideológiai és más diverziót hajtson végre szocialista államok ellen. A Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság a továbbiakban is a két ország közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés szellemének és betűjének megfelelően fejleszti tovább kapcsolatait. * * * Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, szovjet külügyminiszter, aki a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának és a lengyel kormánynak a meghívására* rövid, baráti látogatást tett Lengyelországban, vasárnap hazautazott. MOSZKVA Tegnap este elutazott Moszkvából Lard Carrington brit külügyminiszter. A vendéget a repülőtéren Andrei Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, valamint több más hivatalos személyiség búcsúztatta. SZÓFIA BólEár—szovjet kormányfői tárgyalásokat tartottak tegnap Szófiában. Nyiikolai Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Grisa Filipov- vaJl, a BKP KB Politikai Bizottságának tagjával, a Bolgár Minisztertanács elnökével a barátság, szívélyesség és a kölcsönös megértés jegyében folytatott megbeszélést. PRÄGA A Szíriái Arab Újjászületés Szocialista Pártjának Abdullah al-Ahmar főtitkárhelyettes vezette küldöttsége tegnap befejezte június 29- én kezdődött csehszlovákiai látogatását, és Prágából Budapestre utazott.
