Szolnok Megyei Néplap, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-04 / 155. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. július 4. IA szerkesztőség postájából "1 Újszászi kertbarátok Az újszászi kertbarátok eb­ben az évben több olyan programot szerveztek, amely nemcsak a klubtagok mun­káját segíti elő. Ilyen volt a nyilvánosnak meghirdetett metszési bemutató, valamint a gombatermesztésről szóló előadás is. Érdemes ezt csi­nálni? A válasz egyértelmű igen, bizonyítja e?t az is, hogy ezekre a rendezvények­re Szolnokról, Jászladányból is érkeztek érdeklődő kis­kerttulajdonosok. Június 29-én este a műve­lődési ház klubtermében szerveztünk nyilvános elő­adást. ..Időszerű növényvé­delmi feladatok a házikert­ben” címmel Verner László, a szolnoki Lenin Tsz növény- védelmi szakmérnöke mon­dott el sok értékes, tudniva­lót. Ezután konzultáció for­májában az egyéni növény- védelmi gondokra is választ kaptak a kiskerttulajdonosok. Péteri János klubvezető Üjszász Ne várjanak balesetre! Cs. S. szolnoki olvasónk az Orosz György út 12-ben lakik. Mint írta, házuk előtt a járda és az autóút — egy és ugyanaz ... Sebességkor­látozó tábla nincs az út ele­jén. Ezt sok járművezető ki is használja. Pedig szükség van az elővigyázatosságra, az út bal oldalán ugyanis egy­mást érik a parkoló gépko­csik, közülük gyakran lép­nek ki kisgyerekek a járda­úttestre. Nagyon sok függ a járművezető lélekjelenlété­től, a gépkocsi sebességé­től... Levélírónk úgy véli, A törökszentmiklósi Tisza- táj Tsz-ben folyó sertéstele­pi rekonstrukciós beruházás kivitelezésének meggyorsítá­sa érdekében a szövetkezet szocialista brigádjai június végén szabad szombatjukat, vasárnapjukat is munkában töltötték. Az őszi árpa, a fű­mag, a meggy, a cseresznye, nem kellene megvárni, amíg gyermekbaleset történik. „Megérné”, ha előbb tenné­nek ki az • illetékesek (a KPM Közúti Igazgatóság vagy a megyei tanács/ épí­tési, közlekedési és vízügyi osztálya — a szerk.) egy sebességkorlátozó táblát. Cs. S. hatéves, hallássérült kis­fiát kétszer már „hajszál” választotta el a balesettől. Amint azt megtudtuk, az Orosz György út említett sza­kasza állítólag ún. tűzoltó­út. Valóban elkelne ott egy sebességkorlátozó tábla. a ribizli és a széna zavarta-« lan betakarítása, szedése mel­lett szombaton és vasárnap kilencven brigádtag vállalt munkát a beruházásnál. Két- napi teljesítményük értéke megközelíti a százezer fo­rintot. L. K.-né Törökszentmiklós Hétvégén is segítettek a brigádok Zenebona, veszekedés és „társai” Bérházakban, OTP-, társas- és szövetkezeti lakásokban élő olvasóink gyakran for­dulnak hozzánk — olykor kétségbeesett — levélben: mit tegyenek, elviselhetetlen az életük, mert a szomszéd­juk, az alattuk, a felettük lakók... És következik a joggal kifogásolt magatartás, amely egyáltalán nem egyez­tethető össze a szocialista együttélés írott és íratlan szabályaival... Minden ilyen kérdést felvető levélre' vála­szolunk, de ezúttal közöljük is a hivatalos állásfoglalást. A lakóház csendjének nyu­galmának biztosítása érde­kében a lakóházak házirend­je szerint a bérlők olyan ma­gatartást kötelesek tanúsí­tani, amellyel a lakók nyu­galmát — akár a bérlemé­nyen belül, akár azon kí­vül — nem zavarják. Pl. a zajos éneklés, kiabálás, ve­szekedés, botrányt okozó ré­szegség, nagy hangerővel tör­ténő zenélés, rádió- és tele­vízióhallgatás, üzemi gép ál­tal okozott vagy egyéb zaj okozása tilos. Családi, házi rendezvények tartása esetén sem lehet a zaj olyan mér­tékű, hogy a lakók nyugal­mát, pihenését jelentősen zayarja. Hivatásos zenészek, éneke­sek, ének- és zenetanul­mányt folytatók, gyakorlók vagy oktatók, továbbá egyéb zajos tevékenységet folyta­tók a lakók nyugalmát je­lentősen nem zavarhatják. A házirend e szabályai össz­hangban állanak a szabály­sértési törvény azon rendel­kezésével, miszerint aki la­kott területen, lakóházban vagy tömegközlekedési esz­közön indokolatlanul olyan zajt okoz, amely mások nyu­galmát sérti, szabálysértést követ el, és pénzbírsággal sújtható. Indokolatlannak mi­nősül minden olyan, nem szükségszerű zaj okozása, amely mértékénél és erede­ténél fogva mások nyugal­mát zavarja, ugyanakkor kel­lő gondossággal elkerülhető. A lakáson belüli zajokozás csak akkor szabálysértés, ha az olyan erősségben terjed túl a lakáson, hogy mások nyugalmát tartósan zavarja. Pl. órákon keresztül hangos éneklés, táncolás. A jászsági határban... „A napokban jártam a jászsági határban. Érik már a búza! Mint jászsági szü­lött — bár talpalatnyi föl­dem sem volt soha. és sej­telmem az, hogy még a sír­helyemet is más veszi meg helyettem —, mindig lelkes, boldog örömet érzek, ha já­rom a határt, nézem, hol aggódva, hol dédelgető szem­mel a termést . E sorokat Paál Erzsébet nyugdíjas tanárnő küldte Gyöngyösről. A határ, a bú­zatáblák látványa versírásra késztette. A Jászsági határ­ban címet kapta a versike, s az első szakasza: A búza­tábla sárga kendő, / suhogó selyem! Aranyerdő: / ezer életet, titkot rejtő... Albérlőt keresek „Az öregek napközijében felvetődött a fiatalok lakás­gondja. Itt legtöbb idős em­bernek családi háza van, és majd mindegyiknek van fö­lösleges bútorozott szobája. Ki is adnák, de nem tudják, mennyit lehet hivatalosan kérni érte. Kérem, közöljék, mennyi a bútorozott szoba albérleti díja négyzetméte­renként?” — Ezt kérdezte az öregek napközisei nevében a gondozó nővér. Talán már korábban választ kapnak, ha megírják: melyik szolnoki öregek napközijéről van szó. Albérleti díj címén a) az albérlő által kizáró­lagosan, továbbá a más sze­mélyekkel közösen használt helyiség és ezek lakásberen­dezéseinek használatáért já­ró díj (úgynevezett alapdíj), b) a bútor és ágynemű használatáért járó díj, vala­mint c) az albérlő részére nyúj­tott szolgáltatások (pl. v'l­Nem tudom, ki volt 10—15 évvel ezelőtt a megyeszék­hely „fásítási felelőse” Egy biztos, okos gondolat volt, hogy a Rákóczi, a Hunyadi úton — de több helyen is a városban — hársfát telepí­tett. Virága hetek óta kel­lemes illattal árasztja el a környéket. Nem utolsó szem­lanyvilágítás, fűtés stb.) tényleges költségei számít­hatók fel. A havi alapdíj legfeljebb a kizárólagosan használt helyiségre jutó lak­bérhányad háromszorosa le­het. A bútor és az ágynemű használatáért személyenként és havonta 100 forint szá­mítható fel. Ha a lakástu­lajdonos ágyneműt nem ad, bútorhasználat címén szemé­lyenként és havonként 75 forint követelhető. Az ágy­neműhasználat díja a mosa­tás költségeit is magában foglalja. Ágybérleti díj címén az ágybérlő által használt bú­tor és ágynemű használatá­ért ágybérlőnként legfeljebb havi 250 forint számítható fel. Tanácsunk az idős embe­reknek: jól nézzék meg. kit fogadnak be házukba albér­lőnek ! pont az sem, hogy a virág­ban levő nektár különleges, kellemes ízt ad a méznek. Ennek mi, méhészek külön is örülünk. Sándor János, a Szorgalom méhész szakcsoport elnöke Szolnok Illatos hársfák Kedves meglepetés Csőke István Törökszent- miklóson a Rózsa Ferenc té­ri Általános Iskola nyolca­dik osztályát „hagyta el” az idén. A ballagás emlékeze­tes marad számára — s volt óvodástársai számára — már csak azért is, mert valami­kori óvónőjük, Danczáné Irénke néni is ott volt1, aki óvodáskori emlékekkel és vi­rággal lepte meg őket. Az emlékezés ilyenfajta meg­nyilvánulását sokáig nem le­het elfeledni — írta levelé­ben Csőke István. Szerkesztői üzenetek J. M. Jászberény: A vá­sárlók - könyve arra való, hogy abba bárki belejegyez­hesse észrevételét, kifogását, panaszát, de közérdekű be­jelentését vagy javaslatát is. Vásárlók könyvét kell tarta­ni a kereskedelemben vala­mennyi állandó és ideiglenes üzletben, árusítóhelyen, a vendéglátóiparnak, a lakos­sággá] közvetlenül kapcsolat­ban levő egységeiben, tehát az éttermekben, az eszpresz­szókban, az italboltokban, sőt még a szállodákban is. Cs. G. Szolnok: A teljes munkaidőben alkalmazott dolgozó munkaidejét csak a vállalat és a dolgozó közös megállapodása alapján lehet a törvényes munkaidő mér­téke alá csökkenteni, egyol­dalú vállalati intézkedéssel a munkaviszony részmun­kaviszonnyá nem alakítható át. A jogról mindenkinek 2. Cikksorozat négy részben A kisajátításokról és a kártalanításról A tanácsok évente mint­egy 4 ezer- kisajátítási ügyet intéznek, s ezek az eljárások csaknem 30 ezer embert érintenek. A tanácsi határo­zatokban megállapított kár­talanítás összege évről évre megközelíti a kétmilliárd fo­rintot. A kisajátítás két szem­pontból is közérdekű. Egy­részt azért, mert kisajátítás­ra mindig közérdekből ke­rül sor. Másrészt az sem le­het közömbös, hogy a kisa­játítási hatóságok eljárásuk során mennyire tudják úgy védeni a társadalmi tulaj­dont, hogy közben azért a kisajátításra kerülő ingatla­nok tulajdonosainak jogos érdekei se szenvedjenek csorbát. Számolni kell bizo­nyos szubjektív tényezőkkel is: érthető, hogy sokan — bármennyire is megértik, tisztelik a közérdeket — ne­hezen válnak meg szívükhöz nőtt házuktól, földjüktől. Ezért is nagyon fontos, hogy a kisajátítási eljárás kezdettől alapos, körültekin­tő legyen. Például a szanálá­si terveket már jóelőre is­mertetni kell az érintettek­kel, hogy nekik így lelkileg is legyen idejük felkészülni a kisajátításra. Az eljárás során is indo­kolt figyelmet kell fordítani az ügyfelek jogaira, tájékoz­tatására. Ha a kártalanításra jogosult ingatlantulajdono­sokat időben értesítik a ki­sajátításról, annak várható időpontjáról és kihatásairól, ők is alaposabban fel tudnak készülni az eljárásra, eldönt­hetik, hogy állami bérlakást kérnek-e, vagy vásárolnak, esetleg építenek maguknak másik lakást. Célszerű a kártalanításra vonatkozó szakvéleményt több nappal a tárgyalás előtt megküldeni az ügyfélnek. Indokolt felhívni a kisajátí­tandó ingatlanok tulajdono­sainak figyelmét arra is, hogy az ingatlannal kapcso­latos fontosabb iratokat a tárgyalásra feltétlenül vi­gyék magukkal. Ezek hiá­nyában ugyanis meglehető­sen problematikus, körülmé­nyes az ingatlan értékét nö­velő beruházások elszámolá­sa. A kisajátítások körül a legtöbb vita természetesen a kártalanítási összeg megha­tározásából származik. Nyil­vánvaló, hogy a tanácsok ál­tal megállapított pénzbeli kártalanítás nem adhat mó­dot munka nélküli jövede­lemszerzésre, az azonban mindenképpen indokolt, hogy a kártalanítási összeg megállapításakor a tényle­ges forgalmi értékből indul-, janak ki. A korábbi években a taná­csoknak jogszabályi kötött­ségek miatt egyszerűen nem volt lehetőségük a reális kártalanítási összeg megálla­pítására. így gyakorlatilag Vninden kisajátítási ügyből per lett s a bíróságok rend­re jelentős összegű többlet­kártalanítást ítéltek meg. Ma már a kártalanítás dön­tő tényezője a korábbi irány­ár helyett az ingatlan for­galmi értéke. Ezzel máris érzékelhetően csökkent a ki­sajátítási perek száma. Az utóbbi időben azonban ismét növekvő eltérések ta­pasztalhatók a tanács és a bíróság által ugyanazért az ingatlanért megállapított kártalanítási összegek között Ez elsősorban a szakértői vé­leménykülönbségekből adó­dik. Nyilván sokakat érdekel az a kérdés: hogyan is szá­mítják ki a szakértők a ki­sajátítandó ingatlanok for­galmi értékét. Az értékelés ma már nem a korábban al­kalmazott irányárrendszer­rel történik, hanem más fon­tos tényezőket vesznek figye­lembe. így az ingatlanra jel­lemző természeti és műsza­ki adottságokat, valamint a hosszabb idő alatt széle­sebb körben kialakult for­galmi értéket A reális for­galmi érték kiszámítása csakis kellő számú, hasonló adottságú ingatlan összeha­sonlító adatai alapján tör­ténhet. Hangsúlyozni kell azonban* hogy az így kiszá­mított forgalmi érték nem lehet a kártalanítás megál­lapításának kizárólagos té­nyezője. Nyilvánvalóan fi­gyelembe kell venni a konk­rét ingatlan adottságait, sa­játosságait is. így a ház mű­szaki állapotát a telekre épített egyéb létesítmények, a növényzet, ültetvény stb. értékét. Gyakran ad okot vitára a beköltözhető és a lakott ér­ték közötti különbség. Nyil­vánvaló, hogy egy épület, ház értéke nem utolsósorban attól függ, hogy _ lakott-e vagy sem. Magyarán: a ta­nács nyilván nem fizethet teljes kártalanítást annak a tulajdonosnak, akinek in­gatlanában kiköltözése után még lakó marad. Más a hely­zet, ha maga a tulajdonos gondoskodik a lakó elhelye­zéséről. A gyakorlat az. hogy a kisajátítandó ingatlant la­kottnak kell tekinteni — azért tehát csökkentett össze­gű kártalanítás jár — ha a lakáshasználót, tehát például a tulajdonos bérlőjét a kisa­játítást kérő szerv helyezi el. A Legfelsőbb Bíróság állás- foglalása szerint jogcím nél­küli lakáshasználat esetén a lakott értéket kell figyelem­be venni, ha lakójának elhe­lyezéséről a tulajdonos nem gondoskodott, holott az az ő feladata lett volna. Előfordul, hogy a tanacs nem egy egész ingatlant, ha­nem csak a teleknek egy ré­szét sajátítja ki, például köz­út céljára. Az építésügyről szóló törvény szerint, ha a részletes rendezési terv alap­ján közút létesítéséhez, bő­vítéséhez, vagy szabályozá­sához terület szükséges, az építésügyi hatóság a telek­nek a közút céljára nélkü­lözhetetlen részét kisajátítás nélkül is igénybe veheti. Ilyenkor az ingatlan egyötöd részéért nem jár kártalaní­tás, a tulajdonos azonban az igénybevétel folytán felme­rült eayéb kárait a kisajátí­tási kártalanítás szabályai szerint követelheti. D. A. A jövő héten: A szabálysértési eljárásról

Next

/
Thumbnails
Contents