Szolnok Megyei Néplap, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-29 / 176. szám
1981. JÚLIUS 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Viselik az ősi neveket Palóckutatás az Alföldön Egy igaz élet törvénye Gondolatok Kállai Gyula: Életem törvénye című művéről A palócok, e jellegzetes néprajzi csoport tagjai az Északi Középhegységben az Ipoly és a Sajó mentén, valamint a Zagyva felső folyásánál élnek. Származásukról nincs hiteles forrás, egyes feltevések szerint a tatárjárás során Magyarországra költözött kunok, mások szerint a honfoglalók egyik csoportját alkotó kabarok képezték kialakulásuk magvát. Egyik sajátosságuk. hogy nem ragaszkodtak előbb említett települési területükhöz, hanem az évszázadok folyamán „kirajzottak” az ország más vidékeire, így a Nagy-Alföldre is. A szolnoki Damjanich János Múzeumnak ez adta az indítékot arra, hogy palóckutatást végezzen azokban az alföldi községekben, ahol nagyobb számban élnek bér vándorolt palócok. A kutatást di5. Szabó László kandidátus, a múzeum tudományos főmunkatársa vezette, színhelye először Jászdózsa volt, majd újabban — az eddiginél alaposabban — a Tinek az idei év — eddig — kitűnően sikerült. A társastánc klub vezetői, a Molnár testvérpár (Anna és József) meglehetősen szűkszavúan így mutatja be az együttest. — Három — korosztályokra bontott — csoporttal dolgozunk. Huszonnégy 10—13 éves gyerekkel, a felnőtt csoport közvetlen utánpótlását jelentő tizenkét tagú ifjúsági csoporttal és a tizennyolc tagú felnőtt együttessel. Ehhez Molnár József hozzáteszi : sza menti Csépa községben vizsgálódtak. A kutatások során megállapították, hogy a török időkben elnéptelenedett Csépát a XVIII. század elején Nógrád megyéiből, Szécsény környékéről idevándorolt palóc kisnemesség telepítette be újra. Az etnográfusok arra is keresték a választ, mit őriztek meg az ide költözöttek a palócvidék kultúrájából, jellegzetes szokásaiból. Az eredmény azt mutatja, hogy Csépa az elmúlt évszázadok alatt tipikus alföldi falu lett. A palócok gazdagon díszített, tájak szerint változó népviseletének nyoma sincs. Népi hagyományaikat, hiedelmeiket, ősi eredetű népdalaikat viszont a többi magyar etnikai csoporthoz képest jobban őrzik. Gyakori a palóc eredetű név is, mint a Kanyó, Czucz Tercsi, Botka, Palotai stb. A palóc nyelvjárást azonban már csak az idősebb nemzedék használja. A faluban egyik-másik portán a sublótok mélyén még megtalálhatók a féltve őrzött nemesi levelek,, megsárgult birtokjogi — Én „civilben” Jászfelső- szentgyörgyön vagyok művelődési ház igazgató, természetesen ott is vezetek csoportot Negyedik éve foglalkozóin húsz általános iskolással, harmadik osztályos koruk óta. Az idén már ők is indultak úttörők számára kiírt társastáncversenyen. A jászberényi munkás művelődési ház próbateremmé átalakított színháztermében beszélgetünk. Odakint kánikula — bent sem sokkal enyhébb az idő. De a próba — uborkaszezon ide. kánikula oda — zavartalanul folyik. A Molnár testvérpár szünet okmányok. A református vidékre települt palócok megőrizték katolikus vallásukat, megtartották a palócságra jellemző ünnepi szokásokat, családi örömünnepeket és temetkezési formákat. Szívesen fogyasztják a palóc ételféléket, hagyományosan kisko- vász készítéssel sütik a ropogós héjú, dombos kenyeret. Jellegzetes palóc ritmusban szövegezik meg és adják elő a falucsúfolókat. összefoglalóként elmondható, hogy Csépa, a kis tiszazugi mező- gazdasági település lakóinak többsége még ismeri származását történeti múltját, de ma már — főleg a fiatalok — csak alföldi mivoltjukat hangoztatják. A nagy-alföldi palóckutatás során értékes néprajzi anyag gyűlt össze. Ennek közkinccsé tételére a Szolnok és a Heves megyei múzeumi igazgatóság közös kiadásban „Csépa és a palócság” címmel még ebben az évben kötetet jelentet meg. Nincs nyári szünet, uborkaszezon — pillanatkép a társastánc-csoport próbájáról Fotó: Hargitai nélkül javít csiszol és természetesen mindent megmutat. Nem mellékes: A-k,ate- góriás versenytáncosok. Mögöttük — versenytáncban — feljövőben több tehetséges páros. B-kategóriás minősítést egy. C-kategóriát négy pár ért el a közelmúltban, de az alapkategóriákba (D, E) is több kettőst soroltak be. — Félreértés ne essék — mondja Molnár Anna. — Ez a társastánc klub nem a versenytánc megszállottjainak gyülekezete. Egész egyszerűen szeretünk táncolni, s hogy minél jobban, minél szebben táncoljunk ezért hajlandók vagyunk dolgozni, újabb és újabb elemeket tanulni. Emellett fontos feladatunknak tekintjük, hogy a klasz- szikus és modern társasági táncokat minél több ember ismerje és szeresse meg. Van egy másfél órás., formációs táncokból összeállított műsorunk — ezzel gyakran szereplünk a megye művelődési otthonaiban, klubjaiban. Tavaly csaknem negyven ilyen fellépésünk volt. Keringő, argentin tangó, rock-and-roll, rumba, csa- csacsa — hosszú volna felsorolni (a legmodernebb diszkó táncokig) mi mindent tudnak — meglehetősen magas fokon, — a jászberényi társastánc klub tagjai. Titkuk nincs, hacsak azt nem tekintjük annak, hogy szenvedélyesen szeretnek valamit, ami teljesebbé teszi az életüket. Sz. J. Hétfőn nyit a planetárium Augusztus 3-án, hétfőn ismét megnyitja kapuit a csillagos ég színháza, a TIT budapesti planetáriuma. A hagyományokat követve, s az életkori sajátosságok, a speciális igények szerint az új évadban is háromféle műsort állítanak össze a csillagász szakemberek: a felnőttek, a diákok és a hazánkba látogató külföldiek részére kínálnak megfelelő választékot. A felnőttek olyan nagy sikerű témák közül válogathatnak, mint a világmindenség megértését segítő, Életünk és a csillagászat című program, az anyag fejlődés- történetét nyomon követő, Helyünk a világegyetemben című műsor, s a régi népek életét, örömét, bánatát a csillagképek, a hozzájuk kapcsolódó mesék, mondák, hiedelmek felidézésével felelevenítő előadás. A tanulók — a tananyaghoz kapcsolódóan — plane- táriumi műszerek közvetítésével az ismétlődő csillagászati jelenségeket tanulmányozhatják A naptárunk története című műsorban. Az Utazás térben és időben című program a tér és az idő végtelenje felé tartó képzeletbeli utazásra viszi el tizenéves nézőit. A Nap családja című műsor a legkisebbeket — a hat-tíz éves gyerekeket — könnyed, meseszerű formában vezeti be a csillagászat birodalmába. A Nap szerepében a kicsik körében is népszerű Halász Judit hallható. A hazánkba látogatóknak idegen nyelvű műsort kínál a planetárium. A Csillagrapszódia nézői Budapest éjszakai égboltjának körpanoráma-képében gyönyörködhetnek, majd a Magyarországról látható égboltot varázsolják a színházterem kupolájára a Zeiss-műszerek. Augusztus 20-22: Hortobágyi hídi vásár A 16. hortobágyi hídi vásárt az idén augusztus 20. és 22. között rendezik meg a ki.lenclyukú híd lábánál. Az országos méretű népművészéti, népi iparművészeti, valamint kézműipari kirakodóvásár résztvevői megtekinthetik a páratlan értékű magyar szürke gulyát, a má- tai lovaspályán mindhárom napon lovasversenyeket tartanak, s az idén rendezik meg először az agárversenyt, illetve á szamarak versenyét. A rendezvényre felújított víziszínpadon népi együttesek mutatkoznak be a közönségnek. s megtartják a már hagyományos pásztorok találkozóját is. A vásáron ebben az évben is kialakítják a csikósok, a gulyások és a juhászok utcáját, amelyekben a népművészet mesterei és a népi iparművészek árulhatnak. A kondás- és a bojtárutcában pedig a kéz- műiparosok kínálják portékáikat. A hortobágyi hídi vásárra az idén több mint 50 ezer látogatót várnak a rendezők. mivel augusztus ~ 20_án Debrecenben ismét megrendezik a virágkarnevált. Virágzik a liliompálma A Szegedi József Attila Tudományegyetem fűvész- kertjében ritka botanikai látványosság fogadja a vendégeket: virágzik a liliompálma. A legyezőpálmához hasonló levélzetű délszaki növény elnevezését onnan kapta, hogy virágai Iiliom- szerűek. A szegedi példányon méteres nagyságú óriás csokor fejlődött. Benne több mint száz ezüstfehéren fénylő virággal. A liliompálma szirombontásában több mint egy hónapig gyönyörködhetnek a látogatók. Melyik az a korszak, melyek azok az események, amelyekről Kállai Gyula könyve számot ad? Az írás a 30-as évek elejétől kíséri végig hazánk, népünk sorsának alakulását. Kiemel néhány erkölcsi magasságba ívelő, de rendszerint tragikus végbe torkolló pálya- szakaszt. Ezért is nehéz a műfaji meghatározás. Hiszen nem csupán egy történelmi korszakot átélő, abban tevékeny részt s szerepet vállaló, sőt, egy-egy kiélezett szakaszban szinte a történelem kerekét forgató ember visszaemlékezéseit találjuk ebben a közel hétszáz oldalas kötetben, hanem jó néhány határozott vonással megrajzolt pályaképet, kommunistákról, parasztpártiakról, kisgazdákról, sőt a kommunistákkal közös harcra vállalkozó értelmiségiekről, szimpatizánsokról és árulókról, sorsfordító időkben igazi arcukat, jellemüket feltáró nagy és kis emberekről. Mesterien megválasztott a cím is: Életem törvénye. Benne van, amit az egész mű sugall. Így, és csak is így élhetett, csakis így cselekedhetett az, aki élete törvényéül a kommunista párt tanítását, elveit és gyakorlatát fogadta el, aki következetesen kitartott a dolgozó nép ügye mellett, aki embermivoltából fakadóan olykor félelmekkel, máskor kétségekkel küzdve, de mindig hű maradt a fölismert igazsághoz. Ezt a rendíthetetlen hűséget, a kommunista meggyőződés szerinti gondolkodást, érzelmi azonosulást, nehéz döntés- helyzetekben is pártszerű cselekvési képességet tükrözi ez a könyv, s plántálja át értő olvasóiba is. Leleményesen, de a logikai láncot soha el nem veszítve váltogatja a korrajzot, a személyes élményekkel, a történelmi esszét a jellemrajzzal, a helyszínek józsefattilai pontosságú statikus képét a drámai sodrású események leírásával, a hiteles történelmi dokumentumok tárgyszerű közlését az emlékek kútjából felszínre hozott izgalmas vitákkal, a gondolati reflexiókat az újságcikkek tömegeket mozgósító mondanivalójával. Formailag 69 fejezetre tagolja az ifjúkori pályakezdéstől, a kommunistává válástól a felszabadulásig terjedő másfél évtized történetét. Minden fejezetcím figyelemfelkeltő. szellemes, továbbolvasásra ingerlő. Nyilván benne van ebben is annak a hallatlan nagy újságírói gyakorlatnak a tapasztalata, amelyet Kállai Gyula a debreceni Tovább- tól a Népszaván át a Szabad Nép-ig szerzett, nem is említve a tolla alól kikerült, kifejezetten a tömegek mozgósítására hivatott röplapok sokaságát. önkéntelenül felfigyel az olvasó stílusának képszerűségére. láttató erejére, amelytől nem 'idegenek a szépprózai eszközök sem. Hangja a szenvtelen do- kumentalitástól a csendes irónián, kemény szatírán át a szenvedélyességig fokozódik. Mindig annak függvényében, kiről, miről, milyen eseményről, milyen helyzetről szól. Iróniája pedig külön elevenséget kap, amikor maga is részesévé válik egy- egy fura eseménynek, komikusán keserves szituációnak. Szívesen nyúl a megjelenítés eszközéhez, amikor úgy érzi, hogy egy szóváltás, párbeszéd rekonstruálása a maga tömörségével többet mond oldalnyi magyarázatnál. A párbeszéd — ami egyébként "is szerves része a szerző stílusfogásainak — gyakran előfordul a műben. Kiélezett helyzetek, véleményütközések hű kifejezésére ez a legalkalmasabb forma. Mivel ilyen helyzet bőven van a könyv lapjain, a párbeszédek is sűrűn fordulnak elő. Ez az eljárás egyébként a vitatkozók jellemének bemutatására is kiválóan alkalmas. Mónus, Szakasits, Til- dy, Kabók egyénisége is így válik markánsabbá. A szerző a jellemzésnek egyébként is mestere. A már említett beszéltetéses eljáráson kívül néhány találó vonással képes klasz- szikus képet rajzolni valakiről. Olykor egész fejezetet szentel egy-egy kiemelkedő személyiség sokoldalú bemutatásának, de a cselekmény menetében visszavisszatér hozzá; más szemszögből vizsgálva, s így teszi plasztikusabbá szereplőit, így cselekszik a már említetteken kívül Bajcsy-Zsi- linszky Endrével, Szekfű Gyulával, Kovács Imrével, Móricz Zsigmonddal és még sokkal mással, akikkel e mozgalmas életpálya síkja találkozott akár egybesimulva, akár metszve egymást. Nagy erények és súlyos hibák, kihasznált és elmulasztott lehetőségek, ocsmány bűnök és ragyogó hőstettek sorjáznak e műben, úgy, hogy mindig föltárul mögöttük az ember, akinek értékét az szabja meg, menynyire tud hű maradni saját osztályához, vagy éppen milyen mértékben képes áttörni osztálya korlátáit. A szerző szépírói erejét bizonyítja, hogy — vitathatatlan pártossága mellett — képes tárgyilagosan elismerni még az ellenség egy- egy véletlen, pozitív megnyilatkozását és tettét is. Éppen ezáltal válik a mű hitele valóságossá. Talán akkor érezzük, a szokottnál jobban átforrósodni a hangját, amikor a szívéhez legközelebb állók gondolatait, szavait, magatartását, tetteit ábrázolja — a Bajcsy- Zsilinszky Endréről, Rózsa Ferencről, Rajk Lászlóról szóló részletekben. De érezzük soraiban mindenütt a tiszteletet, megbecsülést mindazok iránt, akik pártállásuktól függetlenül áldozni tudtak a szabad, független, demokratikus Magyarországért. Az ábrázolt események felsorolása helyett annak a folyamatnak a lelkiismeretes, dokumentumerejű leírását ajánlom külön is az olvasók figyelmébe, amely a magyar népfrontmozgalom megszületéséhez vezetett, azoknak a belső erőknek a mozgását, szívós munkáját, amelyeknek eredményeként a történelemkönyvekben is jegyzett 41—42-es megmozdulások a Batthyány-örök- mécsesnél, Kossuth és Táncsics sírjánál, a Petőfi szobornál létrejöttek, és megjelenhetett a Népszava karácsonyi száma, megalakulhatott a Magyar Történelmi Emlékbizottság. De hasonlóan izgalmasak az illegalitás nehéz hónapjairól szóló, mások által valóban nem ismert részletek — beleértve ebbe a különböző sorsdöntő tárgyalások légkörét érzékeltető fejezeteket is. A könyvet elolvasva eleven erővel támad fel bennünk az óháj, bárcsak megírná a szerző — bármilyen fájdalmas emlékeket is kell olykor megbolygatnia — a következő másfél évtizedre vonatkozó emlékeit, s a továbbiakat is. Tudom, ez sem lesz könnyebb feladat, de szükség van rá. Elengedhetetlenül szüksége van rá a ma és a jövő magyar fiatalságának, hogy mindig példaként állhasson előttük egy igaz, teljes élet törvénye. (Kossuth Kiadó. 1980.) Szurmay Ernő Endrész Sándor Egy este a jászberényi társastánc klubban Jászberény — tánc — Jászsági Népi Együttes •— a megye néptánc- kultúrájának fellegvára. A fogalmak — egyik a másikból következő módon, — szinte automatikusan jutnak eszünkbe. Pedig — és ezt valószínűleg kevesebben tudják — a Jászság „fővárosában” működik a megye egyetlen társas- táncklubja is. Méghozzá egyre eredményesebben, különösen azóta, amióta a csoport. illetve csoportok fenntartásáról a munkás művelődési és ifjúsági ház gondoskodik. A tizenkettedik éve létező együttesA klub vezetői: Molnár Molnár József Anna és
