Szolnok Megyei Néplap, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-26 / 174. szám

10 Fiatalokról-fiataloknak 1981. JÚLIUS 26. Az egyetem után Több mint tizenötezer fia­tal fejezte be tanulmányait az idén is az egyetemeken, főiskolákon. A friss diplo­mások többsége már átvál­tott a felnőtt, dolgos életre, munkába állt. Mások még néhány hétre élvezik az utolsó vakációt, de az ő gon­dolataik is egyre inkább már a munkahely körül forognak. A felsőfokú tanulmányok befejezése, a pályakezdés időszaka az élet egyik for­dulópontja. A megfelelő munkahelyválasztás legalább olyan fontos, mint a pálya- választás, hiszen a fiatalok megszerzett tudása, az adott­ságaik, képességeik csak ak­kor kamatozódnak ha erre alkalmat, lehetőséget kapnak. A fiatal diplomások számára ez a legalapvetőbb szempont a munkahely választásban; ezt tükrözi az a tanulmány is, amelyet a Felsőoktatási Pedagógiai Kutató Központ nemrég adott közre. A nem­zetközi szintű kutatásban csehszlovák, lengyel, NDK- beli, s magyar szakemberek vettek részt; elsősorban mű­szaki és agrár pályára ké­szülő egyetemisták, főisko­lai hallgatók munkahely el­képzeléseit, terveit vizsgál­ták. A különböző országok fia­taljai egybehangzóan a szak- képzettségüknek, érdeklődé­süknek megfelelő munkaikor betöltését jelölték meg el­sődleges célként. Olyan munkahelyen szeretnének dolgozni, ahol lehetőségük van a szakmai fejlődésre, ahol jó a légkör és a kol­lektíva. Mindem egyéb elvá­rás — vezetői beosztás, jó fizetés, külföldi tanulmányút, a munkahely közel legyen a lakóhelyhez — csak ezután, s rendszerint későbbi terv­ként következik, a végzős egyetemisták;, főiskolások rangsorolásában. Mindez azt bizonyítja, hogy a leendő szakemberek a munkát te­kintik az érvényesülés, _ az eJőbbrejútás legfontosabb kritériumaként, s a jó köz­érzet, az önmegvalósítás a képzettségünknek, adottsága­inknak megfelelő állás függ­vénye. A vizsgálat eredményei azt is bizonyították, hogy a fia­talok reálisan látják a társa­dalom elvárásait az értelmi­séggel szemben. Hogy milyen tulajdonságjegyeket tartanak fontosnak — erre a kérdés­re a legtöbben az önálló, ru­galmas gondolkodás képessé­gét, az aktivitást, a gyakorla­ti érzéket, az alkotó fantázi­át, a pontosságot, a huma­nizmust jelölték meg. A vizsgálat, amelynek első szakaszáról adták közre ta­nulmányukat a Szerzők, foly­tatódik. A továbbiakban a pályakezdő diplomások, be- illieszekedését. az első három munkával töltött év tapaszta­latait viszgáljálk. A nagysza­bású kutatás első kötete is hasznos „kézikönyv” lehet azonban a munkáltatók szá­mára. hiszen képet kaphat­nak belőle a fiatalok elkép­zeléseiről, segíthetik terveik megvalósítását. — tg — Ifjúsági napok Szegeden A szegedi ünnepi hetek fi­ataloknak szóló kiemelt ren­dezvényei az ifjúsági napok. A Tisza-parti városban több ezer fiatal vesz részt ezekben a napokban az amatőr művé­szeti csoportok bemutatóin, klubfoglalikoásokon, műsoros esteken. A gazdag program­ban többek között jazz kon­cert, népi együttesek, irodal­mi színpadok bemutatója, népművészeti vásár szerepel. Esténként könnyűzenei mű­sorokat tartanak, de válogat­hatnak a fiatalok az ünnepi hetek kiállításai, hangverse­nyei és a szabadtéri színpad előadásai között is. A balett vonzásában Kíváncsi Júliáig _____felelőtlen Rómeók B eszélgetés dr. Krivácsy Gábor szülész-nőgyógyász főorvossal Az utóbbi években a tizen­éves lányok-fiúk kapcsolatai­nak, a diákszerelmeknek egy­re gyakoribb kísérője a szex. S amelyik tinédzserlánynak nincs „szerencséje”, ráfizet a korán, meggondolatlanul kez­dett nemi kapcsolatra, és előbb-utóbb a nőgyógyász szakrendelésén találja magát. Dr. Krivácsy Gábor, szülész­nőgyógyász főorvost, a me­gyei Hetényi Géza Kórház szülészeti-nőgyógyászati osz­tályának megbízott osztály- vezető főorvosát kérdeztük a tapasztalatokról. — Országos adatok bizo­nyítják, hogy 1973 óta — a fogamzásgátló tabletták el­terjedése óta — nagymér­tékben csökkent az abortu­szok száma, a 20 éven aluli­ak körében viszont jelen­tősen növekedett. Ha meg­nézzük például osztályunk júniusi „statisztikáját”, ki­derül, hogy a terhességmeg­szakító műtétek több mint tíz százalékát 18 éven aluli lányokon végezték el. — Felírják a tizenévesek­nek a fogamzásgátló tablet­tákat? — Azoknak a lányoknak, akik már betöltötték a 16. évüket, de még nem érték el a' 18-at, csak nőgyógyász szakorvos írhat fel tablet­tákat a labor és nőgyógyá­szati vizsgálatok eredményei­től függően. Nem véletlen, hogy feltételekhez kötjük a felírást. Az eddig alkalma­zott hormonális tabletták ugyanis káros hatással lehet­nek a kifejletlen belső szer­vekre, vérzészavarokat is Okozhatnak. A későbbi csa­ládtervezésnél jelenthet problémákat, ha valaki ko­rán elkezdte a fogamzásgát­ló szedését. Sajnos, azok a lányok, akiknek alkalmatlan­ságuk miatt nem írjuk fel a gyógyszeréket, könnyen meg­szerezhetik barátnőktől, idő­sebb lánytestvérektől. — Végül is melyik a „job­bik” rossz: a hormontablet­ta vagy az abortusz? — A fejletlen méh nehe­zen viseli el az abortuszt. Melléksérülések, gyulladások keletkezhetnek. Veszélyben van tehát a gyermekszülés, az anyaság. Mi megpróbáljuk „menteni a menthetőt”, hogy ha már a tinédzser a műtő­asztalig jutott, legalább csök­kentsük az abortusz veszélye­it. Az abortusznál azonban kevésbé veszélyes a gyógy­szerszedés. Különösen most, hogy a Postinor tabletta for­galomba került, „ajánlato­sabb” gyógyszerrel véde­kezni, mint megszakíttatni a terhességet. A Postinor le­hetővé teszi, hogy ne kelljen állandóan, hanem csak alkal­manként hormonnal terhelni a szervezetet. Az utóbbi időben a fiatal lányok közül egyre többen keresik fel a megyei család és nővédelmi tanács­adót olyan kéréssel, hogy írjunk fe fogamzásgátlót. — Mi lesz azokkal, akik még nem érték el a 16. élet­évüket és nem kapják meg a tablettát? Tulajdonképpen milyén idős kortól kell szá­molnunk • a tinédzserek sze­xuális életével? — Húsz-huszonöt évvel ez­előtt a kislányok legkoráb­ban 13—14 éves korukban váltak igazán nagylánnyá, most pedig már 9—10 éves korban. Ezt a korai érést a nyugodtabb élettel, a jobb táplálkozással magyarázhat­juk. Elméletileg tehát a 10 éves, biológiailag érett kis­lány már teherbe eshet, bár pszichikailag, szellemileg gyermek még, aki nincs tisz­tában tette várható követ­kezményeivel. Az a férfi vagy fiú, aki 14 éven alulival kezd szexuális viszonyt, vét az ifjúság ellen, megrontá­sért büntetik. Ezek a kislá­nyok ráadásul nemigen mer­nek szólni a terhességükről a szülőknek, rendszerint el­késtünk a terhességmegszakí­tással. A tizennégy és tizen­hat év közötti lányokkal lé­tesített szexuális viszony már nem büntetendő, de mi­vel ők nem szedhetnek tab­lettát, teljesen kiszolgálta­tottak. — Ki foglalkozik a tiné­dzserek nőgyógyászati prob­lémáival? Úgy tudom, gyer­meknőgyógyász szakorvoso­kat képeznek. De furcsa egy kicsit maga az elnevezés is, hiszen a szakorvos elé kerü­lő beteg már nő, de még gyermek. — Igen, a testi fejlettség­től elmarad a szellemi fej­lettség. A tinédzser testileg, fizikailag hiába alkalmas a nemi életre, felfogását te­kintve gyermek még. A gyermeknőgyógyászatnak Ma­gyarországon egy évtizedes múltja van, megyénkben még nem dolgozik ilyen szakor­vos. Pillanatnyilag a tizen­évesek a gyermekorvosokhoz fordulhatnak nőgyógyászati problémáikkal, ő dönti el, mikor kell szakorvoshoz kül­denie a kislányt, s mikor tudja ő maga is ellátni. A gyermeknőgyógyászat azonban nem oldja meg teljesen a problémáinkat. „Csak” gyó-- gyít, de nem előzi meg a bajt. — Sokat beszélnek, írnak a fiatalok szexuális felvilágosí­tásáról, családi életre neve­léséről. S az embernek sok­szor az az érzése, hogy üres szólamokat hall. — Olykor úgy tűnik, hogy sok bába között elvész a gyermek. A fiatal unja a nagy körítéssel megtartott előadásokat, és úgy hiszi, hogy azokon nem hall semmi újat. Nem figyel oda a szü­lő, a pedagógus szavára sem. Osztályunk fiatal orvosai egy éve rendszeresen járnak kö­zépiskolákba osztályfőnöki órát tartani. De mit tud nyújtani az orvos egy óra alatt? A pedagógus sokkal jobban ismeri a gyerekeket. Főként a szülők, akiknek házassága példa kellene, hogy legyen gyermekük előtt. Sokszor azonban nagyon rossz a példa... Az édes­anya és lánya között olyan bensőséges, közvetlen kap­csolatnak kellene lennie, hogy a gyermek a legbensőbb gondolatait is elmondja, megbeszélje az édesanyjával. Sajnos ez sok esetben nincs így! Még mindig ott tartunk, hogy. nincs teljesen megold­va a fiatalok szexuális fel­világosítása. De nem feled­kezhetünk meg a tinédzserek felelősségéről sem. Én na­gyon sajnálom azokat a kis­lányokat, akik abortuszra jönnek hozzánk. Közülük legtöbben felelőtlenül, meg­alapozatlanul kezdenek sze­xuális kapcsolatot, nem sze­relmesek, alig ismerik a fi­út, akivel... Sókan csak kí­váncsiságból, divatból teszik mert a többi lány is ezt .^csinálja”. Akár beismerjük, akár nem, kissé irigykedve nézzük a színpadon könnyedén mozgó balett-táncosokat. Ügy tűnik azt csinálnak testükkel, amit képzeletük vagy koreográfu­suk fantáziája legvakmerőbb bolyongása során alkot. S mindezt ha kell mosolyogva, tökéletes eleganciával. Irigy­kedünk, sőt egyesek meg is próbálnak e művészet egyál­talán nem sima útján járni. Meddig jutnak el? Van aki az első próbálkozások után feladja, akad aki makacsul kitart, de tehetség hiánya nélkül nem jut messzire, s előfordulhat, hogy csalódottá válik, ha nem mérlegeli re­álisan esélyeit. A szerencsé­seknél a szorgalom tehetség­gel párosul. Ügy tűnik, az utóbbiak közé tartozik Há­rom Edina is, aki szeptem­bertől a Pécsi Balettnél tán­col. — Ez így nem teljesen igaz — mondja Edina. — Felvettek Pécsre a művésze­ti szakközépiskolába. Másod­évtől viszont már tényleg szereplünk a színház táncos darabjaiban. — Mióta tanulsz balettet? — Hároméves koromban kezdtem, egy évet kihagy­tam, így - összesen tíz éve ta­nulom. Anyuéknak sok fá­radtságba került, hogy Zagy- varékasról bekísérjenek a próbákra, de annyira meg­szerettem a táncot, hogy vál­lalták. Azt hiszem igazán azóta kedvelem a klasszikus balettet, mióta Mozisonyi Al­bert a mesterem' Nagyon jól tanít, minden növendékhez kedves, s mégis mindenki­hez más hangon beszél, aho­gyan mi szeretjük, így öröm­mel dolgozunk. — Ügy tudom, pár éve felvet­tek a Balettintézetbe. — Ötödikes voltam, amikor hatszázötven gyerek közül harmincán bennmaradtunk a vizsga után — mondja öröm­mel, de aztán szomorkássá válik Edina arca. — Ez min­den balettnövendék álma, de sajnos pár hónap múlva ott kellett hagynom, mert a bókám és a térdem nem bír­ta a megterhelést. Azóta erő­södött, remélem Pécsen nem lesz baj. — Milyen volt a felvételi vizsga a szakközépiskolában? — Először az alkatot néz­ték meg, s már itt eltaná­csoltak pár felvételizőt. Ez­után egy bemutatott témára kellett improvizálnunk, majd a zenei alkalmasságot mér­ték fel, énekeltünk, ritmust tapsoltunk. Végül egy színész felolvasott részleteket, elját­szott szituációkat, s ezt utá­noztuk. Az osztálytársaim nagyon izgultak értem, s amikor megjött, hogy fel­vettek, sokan velem együtt sírtak az örömtől. — A balett nem a legnép­szerűbb művészeti ág. Te miért szereted? — A test mozgásával olyan érzéseket, gondolatokat mondhatunk el, mint a köl­tő a versével. A próbákon sokszor elfáradok, de tudom, hogy másképp ez nem megy. A rengeteg gyakorlás után alig várom már a fellépést, hogy bemutathassam, amit tanultam. S akik nem szere­tik a baletett, szerintem nem ismerik. Biztos vagyok ben­ne, ha többet néznék, köze­lebbről barátkoznának vele, éppúgy rajonganának érte, mint én. — fekete — OEDE GÉZA FOTÓ­KIÁLLÍTÁSA SZOLNOKON ede Géza fiatal szol­noki fotós (H)arcok című fényképkiállí­tását láthatják az érdeklő­dők Szolnokon, a megyei tervezőiroda előcsarnokában. A kiállítás képei az első pillanatban meghökkentőek, újszerűségükkel vonják ma­gukra a figyelmet. A port­rék igazi arcukat a fotós kí­sérletező műhelyében nyer­ték el, a labortechnika lehe­tőségeinek szokásostól eltérő, bravúros felhasználásával váltak érzelmek, gondolatok hordozóivá, Dede Géza élet­ről, emberekről, emberi kap­csolatokról vallott vélemé­nyének kifejezőivé. Felvéte­leink a kiállítás képei közül mutatnak be néhányat. Fotó: T. Katona László

Next

/
Thumbnails
Contents