Szolnok Megyei Néplap, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-25 / 173. szám
1981. JÚLIUS 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Tankönyvellátás 1981-82. Minden tanulónak jut Beszélgetés Petró Andrással, a Tankönyvkiadó igazgatójával A Fővárosi 4. sz. Cpítőipari Vállalat mintegy nyolcvanmillió forintos beruházással újítja fel a Nemzeti Színház kamaraszínházát, a Katona József Színházat Budapesten a Petőfi Sándor utcában. A háromszázötvenhárom néző befogadására alkalmas új, felújított színházban az utolsó simításokat végzik az építők. A műszaki átadás a közeli napokban kezdődik meg. Újdonság lesz a felújított színházban a forgó színpad, a korszerű világítás, valamint a légkondicionálás. Az új nézőtér kialakításával lényegesen javulnak a látási lehetőségek. A színház várhatóan novemberben megnyitja kapuit. A képen: Munkálatok a nézőtér kialakításánál IFilmlegyiet NEVEM: SENKI Többen megállapították Sergio Leone—Ennio Mor- ricone Volt egyszer egy vadnyugat című filmjének méltatásaiban — mintegy sajnálkozva —. hogy ez a felejthetetlen szépségű alkotás lezárta a filmtörténet nagy westemjeinek sorát, nincs tovább, a Volt egyszer egy vadnyugat a ..műfaj halála” — mert a világhírű rendezőzeneszerző páros művénél ..emelkedettebb. igazabb”. tökéletesebb filmet már nem lehet csinálni. Születhetnek bármilyen megkapó és jelentős művészi értékű filmek. a hajdani prérik embereinek életéről. Sergio Leone képei beárnyékolják az új filmet. Morricone muzsikája pedig úgy fog hiányozni. hogy emléke elnyomja az új zenét-.” Az összehasonlítgatás mindig kockázatos, az előző megállapítások nem mentesek a túlzásoktól, ám a jóslat igencsak bevált. — volna, ha ... S ez után a „ha” után megint csak arra kell hivatkoznunk. hogy a Volt egyszer egy vadnyugatot követőleg talán Sergio Leone sem akart olyan igénnyel új wes- temt rendezni, amely riválisa lehetne előző alkotásának. A Nevem: Senki rendezője Tonino Valerii. De mit gondolnak, ki a film producere — vagyis ki áll az újabb nagyszabású „makaróniwes- tem” mögött? Sergio Leone, a Volt egyszer egy vadnyugat rendezője. S vajon ki írta az új cowboyfilm zenéjét? Szörnyű ez a bizonytalanság. szokták mondani. — természetesen: Ennin Morricone ! Vétek lenne „elfecsegni” a történetet. Annyit azonban meg kell jegyeznünk: az öreg westernhős — a nagyszerű Henri Fonda — mellett megjelenik az új típusú, a nagy előd. példakép kiváló erényeit önmagában hordozó, a vadnyugat klasszikus korszakán viszont már túllépett — ha egyáltalán szabad ezt a fából vaskarika kifejezést használnunk — modern cowboy! Az „új fiú” csetlik-botlik. antihősnek tűnik, ám kiderül róla... A film formai megvalósítása újabb meglepetés. Nem azért, mert merőben más Sergio Leone előző munkájánál. Ellenkezlőleg. A képi megvalósítása, a tempó, az asszociativitás mind. mind Leone művészi alkatát tükrözi. Morricone — tehát a zene — esetében még ennyit sem kell köntörfalaznunk. A Volt egyszer egy vadnyugat zeneszerzője jócskán megtűzdeli zenei idézetekkel az „új fiú” — Nevem: Senki — filmjét. Ügy tűnik. Tonino Valerii nagy tisztelője Leone művészetének. s nem tudott, de talán nem is akart — a Volt egvszer egy vadnyugat megvalósult szépségeitől elszakadni. ígv hát kitűnő westernt láthatunk, ám hiába a nagyszerű producer. Sergio Leone, az új filmet bizony beárnyékolja a Sergio Leone rendezte Volt egyszer egy vadnyugat című világhírű film utolérhetetlen nagysága. — ti — A Duna-kanyarban, a dömösi Szőke forrás völgyében sátortábort ütöttek fel az úttörők. Az ország különböző vidékeiről érkező pajtások csoportjai tíznaponként váltják egymást. Évente két gyermekfilm kevés Az Állami Ifjúsági Bizottság nemrégiben áttekintette — a Művelődési Minisztérium értékelése alapján a — gyermek- és ifjúsági filmgyártás, illetve forgalmazás helyzetét, s az ezzel kapcsolatos feladatokat. A ma felnövekvő nemzedékek szabad idejük jelentős részét töltik moziban, több időt szánnak a művelődés, szórakozás e népszerű formájára, mint egyéb kulturális . tevékenységekre, például olvasásra, múzeum- vagy színházlátogatásra. Ezért oly fontos, hogy mind több, róluk és hozzájuk szóló művel találkozhassanak a filmvásznon, olyanokkal, amelyek nem sekélyes szórakoztatással vagy a valóságat leegyszerűsítve ábrázoló „tanmesékkel” kívánnak hatni a fiatalokra, hanem az értékes műalkotások esztétikai törvényei szerint, egyszersmind közönségük életkori sajátosságaira figyelemmel közvetítik mondandójukat. Évente átlagosan két játékfilm készül hazánkban a 3—14 éves korosztály részére, s ez nem elégíti ki az igényeket, ám a mennyiségi gondok mellett ugyanannyira fontos az is, hogy a létrehozott művek egyenletesen magas színvonalat képviseljenek, érvényesüljön magatartás- és jellemformáló hatásuk, maradandó élménnyel gazdagítsák ifjú nézőiket. Régi óhaj: a tankönyvek, ha lehet még szeptember előtt kerüljenek a pedagógusok és a tanulók kezébe, hogy kellőképpen megismerkedhessenek velük. Mindez összefügg a tankönyvprogrammal, amelynek megvalósításáról kérdeztük Petró Andrást, a Tankönyvkiadó Vállalat igazgatóját. — Az új tantervek bevezetésével párhuzamosan folyik a nyolcéves tankönyvprogram megvalósítása, s ennek keretében idén 160, a következő tanévben pedig majd kétszáz új tankönyvet kell megjelentetnünk. Ez olyan szellemi, anyagi megterhelést jelent, hogy lehetetlen a határidőket előbbre hozni. S ilyen könyvmeny- nyiségnél nem elegendő az, hogy a kézirat időben beérkezzen, és kinyomtassák, hiszen ezt követik az igazi gondok, a raktározási és terjesztési problémák. Ám ha készen is lennénk augusztus elejére, a terjesztést akkor sem lehetne megoldani, mivel az iskolák ilyenkor még nem fogadnak, s nincs, aki szétosztaná a könyveket* Szerintem ez egyáltalán nem tragédia, én például nagyon megelégednék azzal, ha a gyerekek elővennék, s forgatnák a tavalyi könyveket, elolvasnák vagy átismételnék az ajánlott, kiegészítő irodalmat Az viszont igaz, hogy legalább a pedagógusoknak előbb kellene megkapniuk az új tankönyveket. Remélem, a következő három-négy esztenőben kialakulnak ennek a feltételei. — Idén a kiadónak ezer- kétszázféle tankönyvről kell gondoskodnia. Többsége előregyártott, s már raktáron is van, de azért csaknem ötszázat most kell kinyomtatni, és ebből 160 első kiadású tankönyv. Időben való megjelenésüknek nem lesz akadálya? — Előrehaladtunk a tankönyvprogram teljesítésében, idén a szakközépiskolában a negyedik, gimnáziumban a harmadik osztály tankönyveit adjuk ki, az általános iskolában pedig zömmel a hatodik osztályos könyvek lesznek az újak. Nem mentségként mondom, de az 1981/ 82-es és a következő tanév feszített munkatempót jelent számunkra. Ez magyarázza, hogy néhány, idénre tervezett, tankönyvet csak később tudunk megjelentetni. Például az általános iskolai negyedik osztályos végleges matematika tankönyvet és a hozzá tartozó munkalapokat. Helyette egy évig még az ideiglenes tankönyveket használják, amikor a pedagógusok szakirodalmi segítséget kapnak. Nem tudtuk elkészíteni a gimnáziumi harmadik osztályos irodalom tankönyvet, s késik a szakközépiskolai negyedik osztályos irodalomkönyv is. Mivel a tapasztalatok szerint a pedagógusokat zavarja, ha egy könyv szeptember köze- pén-végén jelenik meg, emiatt hasznosabbnak tűnik a későbbi bevezetés. Ezért döntöttünk úgy, hogy az említett könyvek kiadását egy évvel elhalasztjuk. A könyvek nagy többsége azonban időben elkészült. Űj könyvből tanulhatnak többek között a szakosított tanter\*ű első osztályosok ének—zenét, az általános iskola negyedik osztályosok technika- és környezetismeretet, a hatodikosok irodalmat, magyar nyelvet, történelmet és társadalomismeretet, a hetedikesek biológiát és földrajzot, a nyolcadikosok pedig a végleges matematikát. A gimnáziumok harmadik osztályában új matematika, történelem, biológia könyvből okosodhatnak a fiatalok, s a sikeres idegen nyelvi tankönyvsorozatból idén orosz, angol, francia, német, olasz, spanyol és latin könyveket adtunk ki. A szomszédos országok nyelvét második idegen nyelvként tanító iskolák számára szlovák, szerb-horvát és román könyveket jelentettünk meg. A szakközépiskola végzős tanulói új matematika, történelem, orosz és angol könyvet kaptak. A kisegítő iskolák idén kilencféle új tankönyvből dolgozhatnak, olyan szép és módszertani szempontból korszerű kiadványokból, amelyek nemzetközi összehasonlításban is megállják a helyüket. A nemzetiségi általános iskolák huszonhétféle új tankönyvet kaptak, mégpedig — szlovák, szerb-horvát, horvát-szerb, német és román nyelven, a gimnáziumokban tizenhat új könyvből folyhat a tanítás. Jelentős számban jelentek meg a felnőttoktatás tankönyvei is. — A tartalomhoz hasonlóan, küllemre is jó minőségűek a könyvek? — Az igaz, hogy az utóbbi években szebbek, tartalmasabbak lettek a tankönyvek, de azt még nem tudtuk elérni, hogy minden kiadványunk kibírja az egész évi strapát. Nem tudtuk továbbá minden biológia könyvünket olyan minőségben előállítani, hogy jók legyenek bennük az ábrák. Ezért jó papíron, funkciójuknak megfelelő kiadásban segédleteket jelentettünk meg az általános és a középiskola számára: a Biológiai atlaszt és a Biológiai albumot. A minőséget tekintve különösen az alsó tagozatos tankönyvek jobbak a régieknél. — Az idei tanévben vezetik be a fakultációt a gimnázium harmadik osztályában. Felkészült-e erre a kiadó? — A kiadványok több kiadónál készülnek, én csak a magunk nevében beszélhetek. A mi kiadványaink augusztus végén, szeptember első napjaiban a tanulók kezébe kerülnek. (K. S.) Jászladányban Nagyobb lesz az ovi Már biztos, hogy Jászladányban az idén jogos óvodai kérelmet helyhiány miatt nem utasítanak el. A bizakodás alapja: befejezéshez közelednek a központi óvoda bővítésével, amelyre a nagyközségi tanács 900 ezer forintot költ. A kivitelezést a helyi kisiparosok vállalták. A 75 személyes óvoda egy újabb foglalkoztatóteremmel és hozzátartozó szociális helyiségekkel bővült. Épül ezenkívül egy tágas, a játékos testedzést elősegítő tornaszoba is. A munka jó ütemben halad, így szeptembertől már 100 személyes óvodában várják a jász- ladányi gyerekeket. Jött a gőzös... A jászberényi vasútállomásra gördült be tegnap délelőtt 11 óra előtt néhány perccel az a „különvonat”, amely egy pullmankocsiból állt, és amit a jó öreg 424-es mozdony vontatott. Utasai a — hatvani városi könyvtárban rendezett — vasutasgyerekek olvasótáborának résztvevői. A harminc általános iskolás szomszédol- ni jött Jászberénybe. Megismerkedtek az 1873-ban üzembe helyezett ' vasútállomás munkájával, majd begyalogoltak a Jász Múzeumba. Száz éve született — A szüleim kukások voltak, tanyán éltek. Amikor a születésem ideje elkövetkezett. bejöttek ide Jászkisérre. a nagyszüleim- hez. hogy ne tanyán, bába, orvos messziségében szenvedjen velem anyám. Sietős volt már az út, az akkoriak jól ki tudták számolni az időt. Így történt, hogy alighogy megérkeztek, a világra jöttem. A jászolba raktak először, ahogy szegény anyámat levették a kocsiról. Mondom is mindig. azért ez a hosszú kor. mert jászolból nézitem először a világra. Nevet Julika néni. Leveszi a fejkendőjét. szép. hófehér haja gondosan fésülve. fonva alatta. Se a keze, se az arca. se a beszéde el nem árulná a korát. Pedig tegnap köszöntötték M. Nagy Istvánnét Jászkiséren. Pontosan száz éve, 1881. július 24-én született... — Tizenegy órakor, délelőtt — így mondta mindig jó anyám. A köszöntők, a virággal, az ajándékkosárral tíz órákor jöttek. A Lenin Tsz nyugdíjasát természetesen a szövetkezet képviselője látogatta meg a nevezetes napon, de a tanács, a népfront. a Vöröskereszt és az úttörők se hiányoztak. Százéves öregje nem minden falunak van. — Nem tudom megmondani. hogy mi a hosszú élet titka. Az biztos, hogy állni kell az élet bajait, s szeretni kell az embereket, az életet, a gyerekeket. Látja, én egyszál magam maradtam. mindenkit eltemettem, az uramat, a gyerekeimet. De mindig voltak körülöttem jó emberek. Krizsai Jánosékat. akik ilyen szépen gondoznak, már harminc éve ismerem. Aztán, amikor huszonhat éve özvegyen maradtam, ők vettek a szárnyuk alá. Jó helyem van ití; nagyon, és szeretnek. Szeretet nélkül nem lehetne élni! A gondozó. Krizsai József felett is eljárt azóta az idő. Már nyugdíjas, de jó az egészsége. És a családja. a gyerekei, az unokái mind „nagymamázzák” a százéves öregasszonyt. — Vasúti volt az uram. de volt egy kis földünk is. ötí hold. Amikor a téeszt szervezték, ő már olyan beteg volt. hogy én írtam alá a belépési nyilatkozatot. Akkor még fiatalabb voltam. Dologra már nem fogtak, de megbecsültek a földem utáni úgy gondolom. Most ezerkétszáz forint a nyugdíjam, meg kapok a háztáji megváltásaként 12 mázsa búzát is a szövetkezettől. Orvos csak a századik év elején látta. Kis szélütés érte. azóta nehezebben mozog. — Küldött akkor a pa<• tikus úr orvosságot, visszaüzentem neki. inkább egy szál kolbászt, kedves! És felveszi a képes újságot, szemüveg nélkül, kicsit közel hajolva olvasgat. — Ha rólam írnak, azt is elolvasom majd — nevet az ünnepelt. — s.i — Fotó: Hargitai
