Szolnok Megyei Néplap, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-19 / 168. szám
1981. JÚLIUS 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 zére. A tűzbehozó rockmuzsikából is csupán parazsat találunk. A nyolc szám közül akad egy-kettő (szó szerint), amelyre érdemes odafigyelnünk,. A hűtlen című szerzeményben hangulatos a csemballó hangzású kíséret, valamint a lírai és kemény zenei betétek kontrasztja. A másik érdekes kompozíció az Ítélet. Jól hangszerelt, kitűnő szólókkal tűzdelt zene, kemény dobkísérettel, lendületes játékkal. Akár az első nagylemezre is felkerülhetett volna. — fs — Paletta és szobrászvéső Amatőr képzőművészek Berekfürdőn nemigen tudtam kielégíteni efajta kíváncsiságomat. Győrfi Sándor műhelyében * rftegtanú 1 hatom, a gyakorlatban is kipróbálhatom, hogy miként lesz az elképzelésből valóság; bronzba öntött szobor vagy érem. — (Az alkotók többnyire kész elképzelésekkel jöttek a táborba — mondja a szobrászművész. — Az én szerepem abban van, hogy szakmai útmutatásokkal segítsem elképzeléseik megvalósítását. Emellett egyfajta műhelymunka is kialakul a tíz nap alatt. Azt hiszem, sokat jelent, ho^y egymást segítve ösztönözve dolgozhatnak az emberek. Közéjük tartozik Finta Sándor is, akit nem annyira a fém, mint inkább a márvány érdekel. — Mondhatnám azt is, hogy kizárólag csak az utóbbi, ha tehetem, mindig csak márványból dolgozom. Csodálatos anyag,! Elsősorban a térplasztika foglalkoztat. úgy érzem, abban tudom leginkább kifejezni önmagam, százzal tudok legtöbbet aldnj imásoknak is. Sajnos, munka mellett igen kevés idő jut a szobrászkodásra. Az alkotótábor igen jó lehetőség arra, hogy az ember kizárólag a „szenvedélyének” szentelje napjait, elmélyüljön a munkában, intenzíven foglalkozzon azzal, amit szeret. de év közben csak kevéske szabad idejében művelhet. Szebenszki Ildikó fazekas egész éven át élhet szenvedélyének, hobbija ugyanis a a szakmája. Szerencsés egybeesés ... — A fazekasság egyik fellegvárában, Csákváron dolgozom. Valóban nem panaszkodhatott!, de azért minden lehetőséget megragadok arra, hogy saját, önálló elképzeléseim szerint is alkothassak, ráadásul ifjú Szabó Mihálytól rengeteget tanulok. T. E. EDDA II. Csalódást okozott „Gyűrötten ébredtem, megvetetlen hideg ágyamban. Eltompult fények kószálnak a szürke falak között. Hűvös éjjel fáradt villamossal utazom. Zsúfolt vonatok vonító várótermek kiáltják felém: egyedül vagy”. A két éve befutott miskolci sikeregyüttes, az EDDA megjelentette második, cím nélküli nagylemezét/ A debütáló és az új albumot végighallgatva a fenti mesterségesen fabrikált mondatok jutottak eszembe. Azt hiszem, nem is gondolatok inkább hangulatok, érzések furakodnak elő a zenekar muzsikáját hallgatva. Az érzések azt súgják, túl hamar jött a második lemez. Valószínű, a zenekar tavalyi fergeteges sikere ösztönözte az előadókat, az „illetékeseket” az új „korong” elkészítésére Közben azonban kopott a népszerűség, ráadásul csak ismételni tudták önmagukat. A lendület, a magabiztosság alábbhagyott, maradt a precíz, helyenként csillogó hangszer- játék, de elmaradt az, amire — ha csak egy akkordot is felismertünk — azt mondtuk ez igen, ez az EDDA. A szövegben még inkább érezzük az egyhelyben topogást. A „fáradt, megkopott” jelzők már fárasztanak, megkopottak. Az utóbbi hónapok rockkoncertjeinek közönsége sem „ette” olyan mohón a pesszimizmussal átitatott szöveget, mint egy-két évvel Az EDDA II. dalait mérlegelve h'ányát érezzük valaminek, s ez a szellemes megoldások, ionéi ötletek fü Újszerű módszereket, ötleteket adott a megye- BESZÉLGETÉS DR. SZÉKELY GYÖRGY AKADÉMIKUSSAL Szolnok adott otthont a héten a IX. országos honismereti akadémiának. A tanácskozáson az ország különböző pontjairól érkezett száz szakember, a honismereti mozgalom irányítói, szervezői. szakkörvezetők, egyéni kutatók, múzeológú- sok népművelők vettek részt A nyilvános üléseket nagy érdeklődés kísérte, napról-napra megnövekedett számú hallgatóság — Szolnok. s a megye számos településéről eljöttek a mozgalom aktivistái — ült be az előadóterembe, s kapcsolódott be az akadémia munkájába. Az érdeklődés természetes igényből fakad, hiszen a megye kiemelkedő eredményeket ért el a honismereti mozgalomban, egyre többen és egyre jobb színvonalon tevékenykednek a jelent, s a jövőnket is érintő múlt megismerésében, a hagyományok ápolásában, megőrzésében. Éppen ezért kapta meg Szolnok a megtisztelő feladatot, hogy legyen az akadémia házigazdája Nem kevésbé növelte azonban az érdeklődést a tanácskozás témája is, az előadók olyan kérdéseket boncolgattak mint a település-, táj- és életmódkutatás, az üzemtörténetkutatás, s végül a honismereti mozgalom közművelődési feladatai. — Az aktualitáson kívül mi indokolta a mozgalom e három részének a közévpontba állítását az idei akadémián? — kérdeztük dr. Székely György akadémikustól, az ELTE tanszékvezetőjétől, a Hazafias Népfront Országos Elnöksége honismereti munkabizottságának elnökétől. — A honismereti mozgalom egyik fontos területe a Holnap zárul Szegeden a Nyári ünnepi Hetek egyik nagy érdeklődéssel kísért — két évenként sorra kerülő — rendezvénye, a Nemzetközi Szakszervezeti Néptáncfesztivál. A fesztiválon öt hazai, valamint egy-egy bulgáriai, csehszlovákiai, hollandiai, jugoszláviai, lengyelországi, NDK-beli, romániai, svájci és szovjctunióbeli együttes hétszáz tagja vett részt. A képen: fellépés 'előtt: csak le ne essen a fejdísz (Telefonj — KS) helytörténeti kutatás. Eredetileg egy-egy helység viszonylag szűk látókörű feldolgozását jelentette, sajnos igen sok pályamunka még ma is ilyen nézőpont szerint íródik. Az előző akadémiákon megfogalmazódott már. hogy nem elég csupán egy-egy település történetét feldolgozni, hanem egy nagyobb területi egység, régió fejlődésében kell szemlélni az adott helységben végbement változásokat. Az idei akadémián már ilyen előadásokat is hallottunk. Az üzemtörténeti kutatás kérdéséről eddig is tartottunk konferenciákat. Ezeknek az eredményeit, állásfoglalásait igyekeztünk most szélesebb körben megismertetni hiszen az üzemtörténeti kutatás szoros összefüggésben van az életmódkutatással vagy akár a helytörténeti kutatással is. A harmadik témakörről a honismereti mozgalom művelődési közösségeiről a korábbi akadémiákon csak szekcióüléseken tanácskoztak a szakemberek. Részint az eredmények, részint a mozgalom és a köz- művelődés összefüggéseinek megvilágítása miatt szerepelt napirenden az idei akadémián a kis közösségek helyzete, munkája. — Hogyan értékeli professzor úr a tanácskozást, mennyiben gazdagítja a honismereti mozgalmat? — Az akadémián újszerű kutatási módszerek, s számos jó ötlet megvalósítását láthattuk, s mindez a Szolnok megyei szakembereknek köszönhető. Hadd említsek meg néhány előadást, s a nagyszerű életmódkiállítást. Elsőként örsi Julianna mú- zeológus tartott korreferátumot ..Életmódváltoztatás egy alföldi mezővárosban” címmel. amely azért volt különösen érdekes számomra, mert a honismereti mozgalomban eddig elsősorban a jelenlegi városi életmód változásairól születtek tanulmányok. Ez jellemző a módszertani füzeteinkre, a folyóiratunkban megjelenő írásokra. de még a régebbi akadémiák előadásaira is Örsi Julianna viszont Karcag lakóinak életmódjából két különböző korszakot — a századforduló tájékát, s napjainkat — mutatott be. s hasonlított össze. Az értékes elemzés jól érzékeltette miként hatott a történelem, a társadalmi átalakulás egy alföldi mezővárosban, s miként változtatta meg a kisebb közösség, a család életmódját. Szabó István mú- zeológus korreferátuma, amelyben az ,.Egy földmunkás család hagyatéka” című kiállítás összeállításának a körülményeiről, módszereiről is szólt, eleve felcsigázta a hallgatóság érdeklődését. A kiállítás teljesen újszerű megoldással készült. Az ország legtöbb hasonló kiállítása ugyanis különböző helyekről összegyűjtött tárgyak utólagos összeállítása Vagyis ez az összeállítás a valóságban ilyen formában sohasem létezett. A másik nagy különbség, hogy sokszor hangsúlyozottan, s mesterkélten próbálják bemutatni a különböző rétegek eltérő tárgyi kultúráiét, viseletét. A szolnoki kiállítás igen fontos tanulsága; el kell gondolkodni azon. hogy lehet-e mesterkélten tiszta paraszti vagy más rétegre jellemző tárgyi kiállítást tervezni, vagy tudomásul kell venni, hogy a különböző rétegek hatnak egymásra. s az megnyilvánul a lakás bútoraiban, a viseletben. a használati tárgyakban. A kiállítás jól szemlélteti. hogy miként .törtek be” a falusi család lakásába a városi ipar termékei, sőt még importáruk is. Mi több. általában azt szoktuk mondani, hogy a falusi, de főleg a tanvasi életforma zárt volt. A kiállításon viszont éppen azt látjuk, hogy a történelem, a világhelyzet alakulása milyen hatással volt a család életére. — A megye szakembereinek életmódkutatási módszereiről elismeréssel vélekedett az akadémia valamennyi résztvevője. — A jövőben szorgalmazzuk a hasonló módszerek gyakorlati alkalmazását másutt is. S kiemelném még az egyébként több jó szí- vonalú előadás közül Nagy Lajosnéét, az SZMT előadójáét a vállalati művelődési bizottságok üzemtörténeti gyűjtést — kutatásokat segítő munkájáról. Noha együttműködési szerződésünk van erről a SZOT-tal sajnos mégsem halad előre az üzemtörténeti munka ezen a területen. A Szolnok megyei sikereket, eredményeket szintén igyekszünk majd elterjeszteni az országban. — A résztvevők körében nem kis vita kerekedett az előadás után. A muzeológusok álláspontja szerint jobb lenne, ha a néhány tárgyi emléket tartalmazó kis üzemtörténeti gyűjtemények anyagát átadnák a múzeumok számára, ahol kiegészítve, szakszerűen feldolgozva őrizhetnék. — Többször volt erről szó a korábbi tanácskozásokon is. Én úgy gondolom, hogy nem lehet mereven és egyoldalúan egyik félnek sem igazat adni. Módszertani szempontból feltétlenül az lenne jó ha az országos és a megyei múzeumok gondoznák. de erre nem adottak sem a hely. sem a technikai feltételek. így. arnint a Járműjavító Üzem kiállítása is igazolja, járható útnak tűnik, ha az üzemek szakmai segítséget kérnek a gyűjteményük összeállításához, őrzéséhez a múzeoló- gusoktól. Ebben is láthattunk jó példát Szolnoktól. — A honismeret akadémia ilyenformán újabb örömteli sikereket hozott a megyénknek. — Jól választottak, akik Szolnoknak adták a rendezés jogát. Sok újdonságot láttunk a honismereti mozgalomban, változott, fejlődött a város, s élményt adtak a tanulmányutak is. Külön örömömre szolgált, hogy az új szolnoki főiskolán — amely az otthonunk volt — egy honismereti értékű gyűjteményt is látthattunk a vendéglátás történetéből. Mindez azt sugallja, hogy Szolnok, s a megye méltó, értő jó házigazdája volt a IX. honismereti akadémiának. Köszönjük a beszélgetést! ZáL.CiaoUa Berekfürdőn az idén is megrendezték a megye amatőr képzőművészeinek alkotótáborát, amelyen több mint harminc festő, grafikus, szobrász és keramikus bővíti elméleti és mesterségbeli tudását. — A táborba azok az alkotók kaptak meghívást, akik sikeresen szerepeltek a tavaszi megyei amatőr képző- íművéseeti kiállításon , — mondja Favári Zoltánná, a karcagi jDeryné Művelődési Központ igazgatója, táborve- zető. — Ily módon a megye amatőr képzőművészeti mozgalmának „élvonala” jutott el az idén Berekfürdőre, a legtehetségesebb alkotók kaptak arra lehetőséget; hogy tíz napon át művésztanárok irányításával végezzék munkájukat Elsősorban arra, törekszünk, hogy az alkotás folyamatával, újabb kifejezési formákkal, lehetőségekkel ismerkedjenek meg a tábor lakói. — A cél valóban nem az, hogy a rövid tíz nap alatt minél több műtárgy szülessen, — jegyzi meg Szema- dám György festőművész, aki a festők, grafikusok stúdiumát vezeti. — Egyfajta szemléletet, elméleti, szakmai műveltséget szeretnénk nyújtani, amelynek hatása csak a későbbiek során lesz mérhető az amatőrök munkáin. E. Lakatos Aranka Tiszafüredről érkezett. — Két éve kezdtem el festeni — mondja. — Teljesen magamra utalva dolgoztam ezidáig. Rengeteget jelent, hogy munkámról most művészek mondanak véleményt'és szakmai segítséget is adnak. Legalább ilyen fontos azonban a közeg is, amelyben itt dolgozhatom. Azonos érdeklődésű emberek vesznek körül, beszélgetések, viták alakulnak ki, amelyekből mindenképpen tanulhat az ember. A különböző elméleti és gyakorlati foglalkozások után úgy érzem felszabadultabban, bátrabban, s az itt szerzett ismeretek birtokában a jövőben talán még jobban is festek. A tábor szobrászai úgyszólván valamennyien a túrkevei „Kevi kör” tagjai. Ök Papi Lajos és Győrfi Sándor szobrászművész irányításával végzik munkájukat. Ottjártunkkpr Győrfi Sándor műtermében a bronzöntés tudományával ismerkedtek. Iván Sándor már jó harminc éve szobrászkodik: — Újat mindig tanulhatsz ember — jegyzi meg. — A fémöntés lehetőségei régóta érdekelnek, de otthon sajnos Homokformázás, Talamasz Lajos Győrfi Sándor műhelyében Az országos honismereti akadémián
