Szolnok Megyei Néplap, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-16 / 165. szám

1981. JÚLIUS 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az új munkavédelmi rendelet nyomában A jászárokszállási Hímző- és Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet konfekció részlegében jelenleg szovjet exportra gyermekruhákat varrnak. Ezekből a termékekből 15 ezer da­rabot készítenek Meggyszedés Tiszaburán Akad 360 forintos napi kereset is Július dereka, déli tizen­egy óra. perzsel a nap. A ti- szaburai Lenin Termelőszö­vetkezet gyümölcsösében megszorul a levegő, de az itt dolgozók nem érnek rá a gyöngyöző homlokukkal tö­rődni. Fürge kézzel kapkod­Szombatonként fizetés Lakatos Béláné férje el­járó munkás. A három apró­ságra otthon a nagymama ügyel, ő pedig már húsz napja jár ki reggelente a gyümölcsösbe. — Hetente megkapjuk a járandóságot, így nem kell sokat várni a forintra. Sze­retem a munkát, mert aki iparkodik, megvan benne a kenyér. — A kereset? — Az első héten ezerhá­romszázat, a következőn ezerkilencszázat vittem ha­za. — A lakás? — Megvan már minden berendezésünk, nem arra kell a forint. Sok a jószág: malacok, kacsák, tyúkok, csak a havi takarmányozá­suk meghaladja a kétezer forintot. Szomszédja Fehér Sándor ­Jön a család is Túró Gyuláné két lányá­val, a tizenhárom éves Ma­rikával és a húszéves Icával 740 forintot keresett az elő­ző nap. Ök családostul haj­ladoznak a gallyak közt. Mo­sógép, centrifuga már van, most pórszívóra gyűjtenek a telepi lakásba. Hat hét alatt D. Szabó Miklós Megjelent 9 az ipari zsebkönyv ják a meggyet, rakják a lá­dákba Ezen _ a regge­len háromszázain jelent­keztek munkára fiata­lok, öregek, férfiak, nők vegyesen. A gyümölcsszedők nyolcvan százaléka a hely­beli cigánylak osság közül ke­rül ki. né huszonöt éves fiatalasz- szony, két gyerek édesany­ja Élete párja Szolnokra jár dolgozni, ő pedig ezit a helybeli alkalmat ragadja meg. — Jövök, mert 320 forin­tot is kereshetek naponta a meggyszedésben. Otthon .még nincsen gázkályhám, rra ra­kosgatom a forintokat. Fehér János erős testalka­tú, huszonhárom éves fia­talember : — Bizony akadt olyan nap, hogy 360 forintot vit­tem haza. Anyámmal élünk egy lakásban, van bútorunk, rendes berendezésünk, meg egy családom is. Lassan ki­nőjük a szobát, nagyobb ház kellene, arra is gyűjtünk. Még nincs dél, de máris ti­zenegy teli ládám van. Ez 220 forint és még estig sze­dek hozzá vagy kilencet, hogy kerek szám legyen. 13—15 ezer forintra számí­tanak. Réti Sándomé és Farkás Béláné nem alkalmi munká­sok, hanem a százhektáros gyümölcsös állandó, har­minctagú kertészeti brigád­jához tartoznak. Ráadásul mindketten szocialista bri­gádtagok. A termelés technikai fej­lődése, az új munkahelyek létrejötte a munkavédelmi szabályok korszerűsítését, fo­lyamatos „karbantartását” igénylik. A Minisztertanács 1979-ben alkotott rendeletet a munkavédelemről, amely 1980. január 1-én lépett élet­be. Végrehajtására utasítást adott ki a Központi Statisz­tikai Hivatal elnöke, az Or­szágos Munkavédelmi Bizott­ság, a munkaügyi miniszter. A többi minisztérium is ha­marosan megalkotja a terü­letére érvényes végrehajtá­si utasítást. Az üzemi balesetek statisz-, tikai nyilvántartásának, be­jelentésének rendjét a KSH elnöke szabályozta. A Szak- szervezetek Szolnok megyei Tanácsa munkavédelmi osz­tályának tapasztalatai sze­rint a vállalatok, intézmé­nyek többsége szervezetten, jól végzi az üzemi balesetek nyilvántartását, azonban kés nek az SZMT-hez küldött bejelentések, sok esetben hi­ányos, hibás a jegyzőkönyv kitöltése. Pedig az SZMT- hez beérkeezett két jegyző­könyv egyikét innen, a SZOT Munkavédelmi Tudo­mányos Kutató Intézetébe kell továbbítani, ahol az üzemi balesetek gépi adat- feldolgozását, országos nyil­vántartását végzik. A munkavédelmi rendelet szerint új üzemek, munka­helyek létesítésekor, a már meglevők felújításakor, bő­vítésekor, átalakításakor a tervező köteles a tervekhez külön munkavédelmi fejeze­tet készíteni, amely tartal­mazza az egészséges, bizton­A középiskolás és közép­fokú intézményben tanuló diákok közül csupán a gim­nazistáknak kezdődik meg a bizonyítványosztástól a tan­évnyitóig tartó gondtalan szabadság, a vakáció. A szak­középiskolások szabad idejét már megrövidíti a kötelező szakmai gyakorlat, míg a szakmunkás jelöltek folyama­tosan dolgoznak, harminc nap szabadsággal gazdálkod­hatnak a nyári hónapokban. (Áz más kérdés, hogy a gim­nazisták zöme önként vállal munkát, egy-kétezer forintos keresetével könnyítve zseb­pénzgondjain.) A szakmun­kás diákok azokban az üze­mekben, vállalatoknál dol­goznak, ahol év közben a gyakorlati képzést kapják. A megyeszékhelyen három munkahelyen kerestük meg a tanulókat. 1. A Szolnok és Vidéke Áfész nemrégiben alakította át a halászcsárdát sörözővé. A konyhában a csempék hófe­hérek. A családi lábasokhoz, fazekakhoz szokott ember meglepődik a hatalmas edé­nyek láttán. Az egyik jól megtermett fazékban félkész állapotban gőzölög a pacal. — Ez a kedvencem — mondja kavargatás közben Bordán István másodéves szakmunkástanuló. Arca pi­ros, kissé pufók, pontosan olyan, ahogyan az ember a „kuktát” elképzeli. — Gondolom,' szeret enni. — Nem tagadom, de főzni is, ezért választottam a szakmát. Kezdettől fogva ide jártam gyakorlatra, a fősza- rácstól, Cseri Lukácstól már :ok étel elkészítését megta- íultam. Nagyon jó például a izoljanka, füstölt húsból, ságos munkavégzésre vonat­kozó követelményeket. A tervezéskor a munkavédel- felügyelet — az SZMT mun­kavédelmi osztálya — kon­zultációs lehetőséget bizto­sít, tanácsot ad a tervező­nek, a beruházónak. Az eltelt másfél év azt mutatja, hogy az új létesít­mények terveihez még kevés tervező készít munkavédelmi fejezetet, és az említett kon­zultációs lehetőséget is csu­pán néhányszor használták ki. Pedig a beruházók szá­mára előnyös lenne. Ugyan­is ezzel teremtik meg a le­hetőségét annak, hogy az SZMT munkavédelmi osztá­lya folyamatosan figyelem­mel kísérje a megyében fo­lyó beruházásokat. Így volt ez például a karcagi Phylaxia, az új mezőtúri téglagyár, a martfűi növény­olajgyár, a Tisza Cipőgyár új szociális létesítményeinek megvalósításakor, amikor a munkavédelmi felügyelet szükség szerint már az épít­kezés közben felhívta a fi­gyelmet a munkvédelmi rendeletben foglaltak betar­tására. Sajnos, a kisebb be­ruházásoknál, — például ABC-áruházak építése, ki­sebb üzemi rekonstrukciók, bővítések alkalmával — az építtetők megfeledkeznek ar­ról, hogy a kivitelezés meg­kezdése előtt legalább har­minc nappal jelenteniük kell az út létesítmény építésének kezdetét, és az üzembe he­lyezés várható időpontját a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának. Ezzel pedig ön­magukat zárják ki a tanács­adásból, a segítségnyújtásból. uborkával főzött leves. Sa- vanykás íze van, sokan ked­velik. — Otthon ki a szakács? — Anyu. Én az ő főztjét szeretem. Remélem, nemso­kára sikerül olyan ízes éte­leket készítenem. — Odakint harminc fok van. Itt a konyhában biztos melegebb. Nem irigyli a strandoló diákokat? — Hát egy kicsit, de azért két szempontból is jó ez a nyári gyakorlat. Év közben csak heti három napot dol­gozunk, mire belelendülünk, akkorra kezdődik az iskola. Ilyenkor folyamatos a mun­ka, többet lehet tanulni a mesterfogásokból. A szaká­csok sok újat mutatnak meg, s van alkalom megpróbálni. A másik dolog pedig az, hogy nekünk is van egy hó­nap szünetünk a vasárnapo­kon kívül. Az iskolából hú­szán megyünk Bulgáriába dolgozni egy hónapra. A ke­resetből a horgászfelszerelé­sem akarom bővíteni, mert tiszai csónaktúrára megyünk a barátaimmal. Természete­sen én főzök majd, bogrács­ban. 2. A Vasipari Vállalat szere­lőcsarnokában türelmetlenül várják a „gyógyítást” az autók. Van, amelyiket alig lehet felismerni, annyira szétszedték a szerelők. Egy 1500-as Polski Fiat motorhá- zából bújik elő Nagy Tibor. — Mi volt a probléma? — Űj hűtőt kellett besze­relni, mert a régi teljesen tönkrement. Polskinál még soha nem próbáltam, de ha odafigyel az ember, rájön, hogyan kell, mi a sora. Gye­rekkoromban a kerékpárral is így voltam, persze, az sok­Nyulak, fácánok Gyarapodik a vadállomány A nyáreleji mérleg szerint szép az apróvadállomány, jól érzik magukat a mezei nyulak, fácánok, foglyok és vadkacsák a számukra ked­vező időjárásban. Biztató á mezei nyúl szaporulat, s a fácánállomány növekedése is. A természetes körülmények között napvilágot látott fá­cánok számát mesterséges keltetéssel is gyarapítják. Az abádszalóki vadásztársaság fácántelepének olasz gépei évente 350 ezer fácántojást keltenek ki. A csibéket zárt előnevelés után ezekben a napokban bocsájtják ki a szabad természetbe. Szol­nok megyében körülbelül 200 ezer mesterségesen keltetett fácán szaporítja majd a természetes állományt. A vadászok szakszerű te­nyésztői, gondozói munkával gyarapítják a jó valutát je­lentő mezei vadállományt. Az idén 150 ezer fácán, 35 ezer mezei nyú] elejtését, il­letve befogását, továbbá négy­szer őz kilövését tervezik. A vadak táplálékot bőségesen találnak, de a mezőgazdaság korszerűsítésével csökkentek a természetes fészkelő és búvóhelyek. A vadásztársa­ságok félreeső, mezőgazdasá­gilag nem művelt területeken öt év alatt 120 hektáron te­lepítenek cserjéket, bozóto­sokat, amelyeek biztos vé­delmet nyújtanak az erő- és munkagépekkel , szemben. Az abádszalóki Lenin vadásztár­saság például 30 hektárral bővíti a jelenleg meglévő 32 hektáros vadas földjét. A társaságok szakszerű vadgaz­dálkodása az export piacon évente 40 millió dollár be­vételt jelent a népgazdaság­nak. kai egyszerűbb. Itt a mű­helyben azokat az autókat szeretem, amelyek bonyolul­tak, ismeretlenek, van mit „felfedezni” rajtuk. Szerel­tem már Mercédest, Volvót. Pár napja egy Rolls-Royce- ban cseréltem hűtőt. — Volt már szabadságon? — Ezután megyek. Kitűnő tanuló voltam, kaptam a vállalattól egy jutalom üdü- lőjegyet Budapestre. Külön­ben jól érzem itt magam, a szakik rendesek, ide fogok jönni jövőre, amikor megka­pom az oklevelet. 3. A 633. sz. Ipari Szakmun­kásképző Intézet angol női szabó szakán a második évet végezte Danczi Aranka. Szakmai gyakorlatát a Május 1. Ruhagyárban végzi. Barát­nőjével, Szabó Zsuzsával szalag mellett dolgoznak. — Ballonkabátokra varr­juk a fazont — magyarázza. — Egy pár napja már ezt csináljuk, belejöttünk. Év közben a tanműhelyben több a lehetőség a beszélgetésre, mászkálásra, de most a fel­nőttek tempójában kell dol­goznunk. Jövőre végzünk, ezért is jó, hogy most bele­rázódunk a folyamatos mun­kába, — Tervei? — A legközelebbi, hogy a szabadság alatt Zsuzsával egy hetet töltünk a balaton- szemesi expressz táborban. Kissé távolabbi elképzelé­sem, hogy elvégzem a ruha­ipari szakközépiskolát. Az érettségi megszerzése után pedig jelentkezni akarok a szegedi Ruhaipari Főiskolá­ra. Ha ez sikerül, akkor pár év múlva üzemmérnök le­szek. — fekete — A Ganzban is Szakmunkásokat avattak Ünnepélyes bizonyítvány­osztás színhelye volt kedden a Ganz Villamossági Művek szolnoki gyárának Ívfény if­júsági klubja: 26 szakmun­kássá érett fiatal kapta meg oklevelét. A bizonyítvány át­adása után ismertették a fia­talokkal az elhelyezkedésük­kel kapcsolatos tudnivaló­kat, kijelölték konkrét mun­kahelyüket. Többnyire azok­ba a brigádokba kerülnek vissza, ahol a vizsgát meg­előző féléves üzemi gyakor­laton voltak. Az ünnepségen azok a bri­gádvezetők is résztvettek, akik fogadják az öt szakmát képviselő ifjú „szakikat”. Iparunk ötödik ötéves terv­időszak alatti fejlődéséről számol be — a Központi Statisztikai Hivatal tükrében — a most megjelent új ipa­ri zsebkönyv. A Statisztikai Kiadó Váűlailat gondozásá­ban megjelent összesítő nem­csak az ipari, közgazdasági szakejmberek, hanem min­den, a népgazdaságunk eredményei iránt érdeklődő számára hasznos informáci­ókat tartalmazó, ismereteket bővítő tájékoztat. Megtalálhatók benne az ipari szervezetek számát érintő változások, a terme­lés, az értékesítés, a foglal­Réti néninek három gyereke van, és most vettek új la­kást. Bútorra, centrifugára gyűj­tünk, és nagyon jó, hogy nem kell utazgatni a kere­setért. Ha összeszedi magát az ember 280—300 forint is kijön naponta. ,— Mi az édesanyámmal élünk közösen, és nagyon jól jönne egy önálló lakás — veszi át a szót Farkasné. — öten lakunk egy szo­bában, amit kinőttünk már. — Szeretik a meggyet? Nevetnek. — Kezdetben igen. Az el­ső nap megeszik az ember két maxékkal, másnap már csak eggyel, később* meg csak szemezi. Eltelik vele, de a barackkal, körtével is hasonló a helyzet. Mindenki jói jár Szaióczi Sándor kertészeti ágazatveaető is elégedett a tiszaburai cigányok igyeke­zetével — Szerencsések vagyunk velük, mert elvégzik az ösz- szes kézi munkát. Ez egy olyan vásár, ahol mindkét fél megtalálja a szá­mítását. A szövetkezet kertészeti összbevétele minden bizonnyal meghalad­ja a tízmillió forintot, és akad cigány család, ame­lyik a két-két és fél hóna­pos idénymunka során húsz­ezer forinttal gyarapodik. És ami fontos: hajtani senkit sem kell, mindenki magának iparkodik, hiszen a mérleg nyelve feketén fehéren színt vall. koztatottság adatai, a ter­melői és értékesítési árak változásai, az anyag — és az energiafelhasználás, a műszaki fejlődés terén elért eredmények, valamint mind­ezek hatásaként a jövedel­mezőség és a hatékonyság alakulása. A nemzetközi adatokat tar­talmazó fejezet, bár nem az 1980-as, hanem az egy évvel korábbi adatok szerint, lehe­tőséget nyújt a magyar ipar fontosabb eredményeinek nemzetközi összehasonlításá­ra is. elsősorban a KGST- országokhoz viszonyítva. Szakmunkástanulók a szolnoki üzemekben A pacal a kedvence—Hütöcsere a Rolls-Royce-ban Fazonvarrás szalag mellett

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents