Szolnok Megyei Néplap, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-02 / 153. szám
1981. július 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A NYÁR VESZÉLYEI É vente hazad és külföldi pihenni vágyók ezrei töltik a nyarat a magyar tengerpartján és folyók közelében. Akiket a hivatás, a munka szólít a vízpartra, jól tudják, a szelíd hullámok legalább annyi veszélyt is jelentenek, mint örömet A nyár közeledtével a sajtó, a rádió, a tévé valóságos hadjáratot indít, hogy akik a „vizek” mellé készülnek pihenni, ne felejtsék el; a folyók, strandok mellett — akárcsak az utcán — be kell tartani bizonyos „közlekedési” szabályokat. Ennek ellenére a statisztikai adatok megrázóak. Az 1976-tól 80-ig eltelt öt éy alatt 1334 ember lelte halálát a hullámokban. Pusztán a szám nagysága is fájdalmasan megdöbbentő, még akkor is, ha nem képzelünk mögé kisgyerekeket, életerős fiatalembereket, családanyákat, nagyszülőket. Az ő értelmetlen halálukon változtatni nem lehet, de az élők védelme indokolja, hogy a vízirendészek évről évre hivatkozzanak százak tragédiájára. Mi azi, amit kérnek? Ha nincs a gyászos statisztika, közhelynek mondhatnánk ezt is. Ki ne hallott volna még arról, hogy felhevült testtel tilos vízbe ugrani, mert szívbénulást okozhat. Az a száz ember, aki emiatt lelte halálát, biztosan hallott róla, mégis kockáztatott. Több mint 420 azoknak a száma, akik tiltott helyen — víztározókban, bányagödrökben — fürödtek, s a „csakazért- is”, a könnyelműség az életükbe került. Az alkohol, ami számtalan emberi tragédia okozójává vált már itt is, „megtette” a magáét. Csaknem 150-en fulladtak vízbe ittasság miatt. Hosszan lehetne sorolni még a felelőtlenség, .virtuskodás, elképesztő példáit. Azokat az eseteket, melyek minden kérés, tiltás, büntetés ellenére is évről évre ismétlődnek. Idén már csaknem 90 áldozata van hazánk folyóinak, strandjainak, s majdnem százan köszönhetik életüket az időben érkezett segítségnek. M ert ennyit tehet értünk a vízirendészet. Kér, tilt, büntet, ha kell, s örül, ha időben segíthet azokon, akik rém tanultak a más példáján. Ezt teszik, mert ez a dolguk. S mert azt szeretnék, hogy aki pihenni jön a magyar tenger partjára, az szép emlékekkel együtt utazzon haza. O. É. KÖJÁL-ellenórrel üzemi konyhákon Nincs is olyan, ahol minden rendben lenne A tágas, tiszta konyhában három fehérköpenyes asz- szony tüsténkedik. Az egyik kefével súrolja a főzőüst peremét, a másik nemrég szedte ki a tésztát a nagy fa- teknőbe, a gulyáslevest kavarja a harmadik. A mezőtúri Dózsa Termelőszövetkezet üzemi konyhájában naponta 243 személyre főznek. Dr. KanyŐ Márta, a megyei KÖJÁL élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi Osztályának osztályvezető főorvosa a szakértő szemével belát a konyha „műhelytitkaiba”, észreveszi azt is, amit a hozzá nem értő csak ritkán vagy nehezen. Ugrai László, a konyha vezetője megmutatja a raktárakat, a mellékhelyiségeket. A raktárakban, az előkészítőkben példás a rend, bár a hús számára fenntartott hűtőszekrény nem működik, de most éppen nincs is rá szükség. A konyha rendje sem olyan tökéletes, amilyennek első pillanatban tűnt. Igaz, szúnyogháló védi az ablakokat, ajtónyílásokat a betolakodó bogaraktól, legyektől, ennek ellenére a nagy tál cukorhegyen vígan falatoznak a legyek. Megkeressük „vészbejáratukat”, kiderül, hogy az ajtóra erősített szúnyogháló és az ajtófélfa közötti parányi résen repültek be. Betartani a szabályt A KÖJÁL főorvosa órájára pillant, aztán a fateknő- ben a kifőtt tésztára mutat, és csak ennyit kérdez; — Mikor ebédelnek a dolgozók? — Fél tizenkettőtől egyig. — Most tizenegy óra van. A tészta kifőzés után két órán belül kerül az asztalra. A szabály szerint azonban a kifőtt tésztát 40 percen belül tálalni kell, mert a szájról, a kézről rákerülhet bizonyos staphylococcus, aureus nevű baktérium, ami a szénhidrát tartalmú, meleg tésztán gyorsan elszaporodik és enterotoxint termel. Aki ilyen fertőzött tésztát eszik, hányással, hasmenéssel járó ételmérgezést kaphat. Azért kell betartani a 40 percet, mert ennyi idő alatt nem képes annyira elszaporodni a baktérium, hogy bajt okozzon. Kiderül, hogy a főorvosasszony által említet* „határidőt” ezen a konyhán szinte lehetetlen betartani, mert innen három munkahely melegítőkonyhájába szállítják az ételt, így mindent korábban kell megfőzni, hogy délre a kocsi odaérjen az emberekhez. A három konyhai dolgozó nő személyi higiéniája kifogástalan, viszont a szűk öltözőben nagy a rendetlenség. Az asszonyok a zuhanyozót is öltözőnek használják: fölaggatva, székekre hajtogatva mindenütt ruhák, a zuhanyozó alján pedig cipők — nem a legszívderítőbb látvány. így — nyilvánvaló — a zuhanyozót sem használják. Vizes a kő A túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezet központi konyhájába éppen ebédidőben érkezünk. A tizenhat asszony 630 személyre főz és tíz tálalókonyhába hordják ki innét az ételt. A szárazáruraktár, a zöldségraktár szépen elkülönítve, a húst — mindennap frisset kapnak — csak egyik naptól a másikig tárolják a hűtőszekrényben. A konyhában olajtüzelésű főzőüstök, a rendet, a tisztaságot csupán egy-két apró mozzanat zavarja meg. Lehetetlen nem észrevenni, hogy a konyhák és a közlekedő részek kövezete mindenütt csupa víz. Vajon honnan és hogyan került a kőre? Ennek is van „ellenszere” — mutatja Gyökös Józsefné, a konyha vezetője — és kinyitja az öltöző ajtaját, ahol szépen sorban állnak a cipők, köztük fehér recéstalpú gumicsizmák is. — Ha síkos a kő, az asz- szonyok felhúzzák a csizmát. Mindenütt víz. Csúszkál a lábam. Az asszonyok kismamacipőt viselnek. A konyhában füllesztő meleg van, de ezt csak mi, a most érkezettek vesszük észre, az asszonyok már megszokták. Az ablakok tárva, nyitva, de a ventillátor nem működik. Amíg tart az ebédidő, meglátogatjuk a téesz egyik tálalókonyháját is — a megszűnt pusztatúrpásztói vasútállomás épületében. Itt már korántsem fogad bennünket barátságos kép. A tálalókonyha szűkös, kopott, sötét helyiség. A kétrészes mosogató nem győz meg' arról bennünket, hogy az előírásszerű háromfázisú mosogatás bevált gyakorlat lenne. A lehangoló képhez az is hozzájárul, hogy éppen most festik az épületet, s ez is a rendetlenséget növeli. Bekukkantunk a mellék- helyiségekbe. Mosdók, zuhanyozó, lehet kezet mosni, tisztálkodni. Dr. Kanyó Mártát kérdezem; — Mennyire általános az a kép, amit a három konyhán láttunk? — Egy-két kivételtől eltekintve mindent rendben találtunk a konyhákon. A többiekhez viszonyítva, a mezőtúri és a túrkevei konyha a jobbak közé tartozik. Viszont olyan konyha, ahol minden mindig rendben lenne, talán nincs is. — Általában milyen hibákkal, mulasztásokkal találkozik az üzemi konyhákon? — Helyhiány miatt gyakran nem tudják külön raktározni , a szárazárukat, a húsféléket, a zöldségeket, a gyümölcsöket. Ugyancsak helyszűke az oka annak, ha egy hűtőszekrénybe rakják a nyers húst, a szalámit, a zöldségféléket. A nyers hús lehet fertőzött is, rácsöpög a felvágottra és megfertőzi azt is. Sok helyen nem végzik el pontosan a mosogatás három fázisát — zsírtalanítás, fertőtlenítés, öblítés. — A konyhákban mindenütt ellenőrizte, hogy meg- vannak-e az ételminták. Miért fontos ez? Megijednek az ellenőrtől — Előfordul, hogy nem megfelelően vagy egyáltalán nem teszik el az ételmintát. A megfőzött ételekből sterilizált — tíz percig forró vízben főzött — edénybe kell rakni 50 grammnyit, s azt hűtőszekrényben 48 óráig megőrizni. A minta ételmérgezés esetén megmutatja, hogy hol történt a fertőzés és melyik étel volt fertőzött, vagy ha a beteg nem a konyhán kapta a mérgezést, felmenti a szakácsokat, tálalókat a gyanú alól. Sajnos, nem eléggé tudatosult még a konyhai dolgozókban, hogy az ételminta elrakása saját érdekük is. Szintén a gyakori esetek közé tartozik, hogy nem fertőtlenítik nitrogenolban a tojásokat. A tojáshéjon különböző kórokozó baktériumok lehetnek, s ezek az ételbe is belekerülhetnek. — Többször észrevettem, hogy amint a konyhai dolgozók meglátták, hogy a KÖJÁL gépkocsija megállt az udvaron, már szaladt is valaki, hogy figyelmeztesse a többieket; itt vannak az ellenőrök. — Igen, ez így van. Pedig teljesen fölösleges a futkosás. Ha rendetlenség van, két perc alatt úgy sem lehet kitakarítani az egész konyhát. Paulina Cva FEJLŐDŐ VÍZGAZDÁLKODÁS Százhetven kilométerrel bővül az ivóvízhálózat Új vízmüvek, csatornázás, gáterősítés A közelmúltban sokan láthatták a televízióban, hogy az ország néhány települése milyen súlyos vízhiánnyal küzd. Megyénk a többihez képest ilyen szempontból jó helyzetben van. Természeti adottságai mellett köszönhető ez a közműhálózatra fordított figyelemnek és a társadalmi összefogásnak. Az átlagos jó színvonal azonban helyenként feszültségeket takar. Azok feloldásával összhangban a megyei víz- gazdálkodás fontos feladata a VI. ötéves tervben a vízszolgáltatás biztonságának növelése és a lakásépítésekhez kapcsolódó közművek kiépítése. Kutak mélyfúrással Ezeknek a céloknak érdekében — elsősorban a kiemelt településeken — napi 37 ezer köbméterrel nő a víztermelő kapacitás. Szolnokon a városi vízmű Il/a üteme napi 15 ezer köbméter kapacitásnövelést eredményez. Ezzel a beruházással párhuzamosan Kisújszálláson és Mezőtúron folytatják a vízműrekonstrukciót. 'További öt településen befejeződnek a társulati vízműépítések. Jászapétin és Tisza- kürtön víztársulat alakításával új vízmű építése kezdődik. Tanácsi forrásokból tíz településen mélyfúrással új kutakat létesítenek. A szolgáltatás biztonságát növeli a tervezett 11 ezer köbméter tároló kapacitás megteremtése. A szolnoki tartalék ivóvízbázis létrehozása is megkezdődik a Holt- Tiszán. A Tisza gyakori szennyeződése indokolja. Az új középtávú tervidőszakban 170 kilométer hosz- szú ivóvízhálózatot építenek. Tizennyolcezer lakásba vezetik be a vizet. Ezzel a ve- » zetékhálózatba bekapcsolt Jakások aránya eléri a 44 százalékot. Társulati szennyvíztisztítók A VI ötéves terv során az eddiginél gyorsabban fejlődnek a szennyvízelvezető és tisztító lehetőségek, öt településen — társulati alapon — összesen 9707 köbméter napi teljesítményű biológiai szennyvíztisztító épül, további négy helyen pedig megkezdik a csatornák előkészítését, illetve építését. A szolnoki szennyvíztisztító kapcsolódó létesítményeit is továbbfejlesztik. A közműhálózat fejlesztése elősegíti a lakásépítést. Az ötven kilométerrel bővü.ő csatornahálózatra ötezer újabb lakás bekötése várható. A csatornázott területen lévő lakások aránya ezáltal 10-ről 12,4 százalékra nő. Közismert, hogy megye- szerte igen nagy gondot okoz a belvíz. Elhárítása érdekében 21 kilométer zárt és 40 kilométer nyílt csatorna épül a tervidőszakban a legveszélyeztetettebb területeken. Az igény ennek többszöröse. Figyelemreméltó viszont, hogy Jászkisér, Jasz- jákóhalma, Kőtelek és Tisza- süly komplex vízrendezését célul tűzték. A gazdasági élet nehézségei és a belvíz elleni küzdelem hatásosabbá tétele egyaránt indokolja, hogy a vízelvezető rendszerek fenntartási, felújítási munkáit a lakosság bevonásával végezzék. Az üzemközi belvízrendszerek fejlesztése a térségi komplex meliorációval párhuzamosan történik. Az ár ellen Folytatódnak az árvízvédelmi beruházások is. Szolnok és Szászberek között erősítik a Zagyva gátját, rendezik medrét. A tervidőszakban korszerű telepet kap a VÍZIG védelmi osztaga. Ezáltal megoldódik a vízkárelhárítási eszközök, anyagok tárolása is. Nagy munkát jelent a következő években Tiszabura térségében a Tisza 850 méter hosszú árvízvédelmi töltésének áthelyezése. Ugyanígy az utóbbi időkben bekövetkezett medencecsúszások helyreállítása Szolnokon a Tiszaligetnél, továbbá Tisza- várkony és Martfű térségében. Átépítik a műemlékké nyilvánított milléri zsilipet és áthelyezik ott is a védelmi töltést. A vízgazdálkodás szerteágazó feladatai megkövetelik az ár-, és belvízvédelmi területi szervek további jó együttműködését. S. B. A budakeszi vadaskertben A budakeszi vadaskertet 1979-ben, a gyermekév alkalmából nyitotta meg a Pilisi Erdő- gazdaság. Nemcsak a gyermekeknek, hanem a felnőtteknek is kedvenc kirándulóhelye. A vadaskertben természetes környezetben figyelhetik meg az érdeklődők a vadak mozgását. (Fotó; Nagy Zsolt)
