Szolnok Megyei Néplap, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-15 / 164. szám
1981. JÚLIUS 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A tévé képernyője előtt Csak dicséret illeti a televíziót, hogy a legkülönbözőbb témában, s a legváltozatosabb formákban igyekszik növelni bennünk a köz- életiség igényét, hogy egyre többször „ingerel, ösztönöz” a közös gondolkodásban való, fokozott részvételre. Új vitaműsor Most Balogh Mária próbálkozik egy új műsorral, péntek este a 2-esen már be is mutatkozott a sorozatnak szánt Beszédtéma — beszéljünk róla! Havonta félóra közös dolgainkról; általában azokról, amelyek közérdekünket a legérzékenyebben befolyásolják. Balogh Mária lényegében azt folytatja, amit mór évekkel ezelőtt elkezdett, gondoljunk csak a friss, eleven szellemű beszélgetéseire, _ munkásokkal, munkahelyeken, ebédidőben — egyébként ez volt a nagysikerű műsorának címe is. Ebédidőben. Akkor odament a témáért a helyszínre, ahol a téma született, most fehér asztalhoz ültette beszélgető- társait, — meghívott vendégeket —, s így váltottak szót ezúttal a helyenként fellelhető, a közösség életét bénító közömbösségről, az egymás, illetve a közös iránti mérhetetlen közönyről. Erről valóban érdemes beszélni, húsbavág, eleven a probléma. De kérdés, így egy stúdiószerűen berendezett művelődésotthonbeli szobában, steril környezetben, asztalhoz „kényszerítve” a résztvevőket lehet-e? Ilyen formákban bizony a beszélgetőktől is más normák, ha úgy tetszik magasabb normák szerint várjuk a gondolatok kifejtéséti mint a munkahelyén megszólaló, természetes közvetlenséggel megnyilatkozó embertől. Itt, a nyelvi botladozások. a megformá- latlanság még erény is ' lehet, míg ott, mármint ebben az új műsorban, zavaró és élvezetrontó, mert formailag másra vagyunk hangolva, mint amit kapunk. Hogyan lehet majd feloldani a premieren tapasztalt műsorbeli formai és tartalmi ellentmondósokat — ezen érdemes volna a műsor készítőinek is eltöprengeniük egy kicsit. Ha rajtam állna: vissza az üzembe, a munkahelyekre, ahol az életnek szaga van. Tévéfilm kérdésekkel Dúsan megterített asztal, rajta étvágygerjesztő finomságok — igazán ínycsiklandó módon kezdődött a Zsombok Tímár György írta és Horváth Tibor rendezte tévé- film csütörtök este kilenckor. Végre eljött a nap, a várva- várt, amikor a fiatal házaspár elfoglalhatta maga építette várát, azaz házszentelővei ünnepelhette több hétig tartó küzdelmének végre megszületett eredményét S jönnek a vendégek is. a lány szülei, a fiú apja és anyja, a szomszédok, á jóismerősök, s megjelenik az üzembéli brigád vezetője is, hisz az új ház férfilakója közülük való. Esznek, isznak, még táncolnak is. Ügy tűnik: minden rendben is lenne. Csakhát! Milyen áron is született meg ez a csodapalota? Ami szememben már csak azért is csoda, mert igazán különös, hogy annyi kölcsönnel, amennyit a szülők adnak gyermeküknek, hogyan is lehetett nekivágni egy ekkora ház építésének? Erre bizony kíváncsi lettem volna. De hót ez titok mint annyi más ebben a filmben. A tévéfilm. ahogy én kivettem, épp ezt a csakhát-ot szeretné, a dolgukat megkérdőjelező szócska tartalmát kívánja kibontani, kiteregetni, azt bizonyítván... És itt megállók, mert már az alkotók szándékával sem-vagyok igazán tisztában, de mégin- kább zavarba ejt, ha arra keressük a választ miféle igazságot, gondolatot szerettek volna kifejezni hitelesen a film alkotói a Ha majd mindenünk meglesz ... című munkájukban^ címében a sokat sejtető három ponttal. Talán azt, hogy így nem érdemes, azaz apró csalásokkal a közösség a környezet kisebb-nagyobb kihasználásával házat építeni senkinek? De akkor ehhez legalább éreznünk kellett volna a filmből, hogy az ifjú házépítőt valamiféle lelkiismeret- furdalás nyugtalanítja. Vagy, talán azt akarták ábrázolni, hogy manapság egy ilyen cselekedetnek, mint a családiházépítés, szükségszerű következménye, hogy az építők végül is erkölcsileg belerokkanjanak a nagy igyekezetbe, akarásba, a sokféle, bonyolult feladat megoldása közepette az embernek el kell idegenednie környezetétől, és végül már önmagától is? Tehát nem érdemes nekivágni, mert ha meg is , oldjuk, ha majd mindenünk meglesz, akkor keserűen kell rádöbbennünk, hogy morálisan már semmink sem maradt, elvesztettünk mindent, szüléink szeretetét' épp úgy, mint munkatársaink megbecsülését, avagy szomszédaink jóindulatát, ahogy a filmbéli Ferivel is történt? Hisz hiába készült el a kacsalábon forgó vár, végül urát és úrnőjét igazi öröm helyett keserű kiábrándulás szállja meg, csupa idegenség veszi körül őket. Vagy talán azt szerette volna ábrázolni ez a film, hogyha erőnk felett vállalunk valamit, akárcsak Feriék ezt a csodaház építését, akkor ennék emberileg feltétlenül kárát valljuk. Ha elkapja az erpbert a mohóság, annak csak rossz vége lehet? És még mindig nem jutottam végére a lehetséges kérdéseknek, újra gondolván a filmet, de nem folytatom, mert mit kezdhet az ember olyan kérdésekkel, amelyek maguk sem tisztán rajzolódnak ki, arról nem is beszélve, hogy az adott műben hiába is keresnénk rájuk a meggyőző választ, úgysem találnánk. A nézőnek a kínzóan meddő találgatás marad csupán az „osztályrésze”. Bizony, amikor a film csaknem véget ér, a vendégek elszé- lednek, és lehúzatik ama vécé, mely nem közönséges magyar gyártmány, hanem külföldi jeles áru, szóval afféle importportéka, akkor a nézőben furcsa képzettársítások keletkezhettek az egyébként is jelképesnek szánt mozzanat láttán. Röviden Ismét jelentkezett szombat este a Szeszélyes évszakok, Antal Imre műsora Ezúttal is sok apró mozzanatból állott össze a szórakoztató mozaik, ami csupán attól elviselhető, olykor talán kellemes, hogy műsorvezetője az a tündéri Antal Imre, aki még a semmiből is képes valamit varázsolni a képernyőre, elhitetni a bóvliról is, hogy figyelmünkre érdemes. Iróniája pedig — állandóan megérezteti a nézőivel, hogy maga is tisztában van küldetésének tündéri voltával, egy igen finom és érett szellem megnyilvánulása — aranyat ér. Talán kár is ilyen feladatokra pazarolni az ő ritka értékeit. A látott jelenetek közül egyébként legjobban tetszett a Tormai László írta Lomtalanítás, a kivagyiság fitogtatásániak abszurd ötlete. V. M. Süketnéma ujj-ABC Három évtizedes munkával több mint ötven országból huszonhét nyelvet használó süketnémák beszédjeleleit gyűjtötte össze, írta és rajzolta le Hrabács József, a sajószentpéteri Gyógypedagógiai Intézet tanára. A több mint ezer lapból álló gyűjtemény azokat a jeleket rögzíti, amelyekkel a süketnémák érintkeznek egymással. Az indogermán, a sémi, a török és a finnugor nyelveken negyvenkét országban egy kézzel értetik meg magukat a beszéd- és hallásképtelenek. Így „társalognak” -többek között Finnországban, Franciaországban, Írországban. A különböző kéz- és ujjmozdulatokkal a süketnémák az egyes hangokat jelzik, míg külön jelrendszerük van a fogalmak kifejezésére. A madár fogalmát a két kézfej szárnycsapkodást imitáló lebegtetésével érzékeltetik. lA sizerző összegyűjtötte azoknak a jelzéseit is, akik süketnémaságuk mellett vakságban is szenvednek. Ezek a tenyérre, illetve az uj jakra nyomott pont- és vesszőjelekből ismerik fel a megfelelő betűt. A maga nemében egyedülálló gyűjteménynek, a süketnéma ujj-ABC-nek nagy hasznát vehetik a süketnémák hazai oktatásában. Jelenleg hét ilyen iskola működik hazánkban. Az ENSZ kimutatása szerint pedig világszerte több mint negyven- millió süketnémót tartanak nyilván. Decsen készülnek a sárközi lakodalmasra Tizedszer rendezik meg Decsen a sárközi lakodalmas felvonulást és népünnepélyt. Az eseményre — amely a Duna menti folklórfesztivált zárja majd — máris készülnek a sárköziek; csinosítják, virágosítják a falvakat, meszelik a házakat A jeles napon, július utolsó vasárnapján, előkerül az ősi népviselet, lány, asszony, ha teheti, ebbe öltözik. A lakodalmi felvonulásra minden évben más sárközi község •— ez alkalommal Báta — adja a lakodalmi párt. Az idei szereplők: a tizennyolc éves Borbély Zsuzsanna óvónő és a huszonhárom esztendős Háder György tsz-üzemgaz- dász; ők a valóságban is jegyesek, s egy héttel a játékmenyegző után tartják esküvőjüket • TANÄCS ÉS LAKÁSGAZDÁLKODÁS- Lakáshasználatbavételi díj, szociálpolitikai kedvezmények A lakás az igénylőnek, igénylő házaspárnak és bizonyos esetekben több egyedülálló személynek is kiutalható. A házaspár mindkét tagja egyenlően jogosult a kiutalt lakásra, ezért jogaik abban az esetben is egyformák, ha a lakásigénylést csak egyikük nyújtotta be. Űj rendelkezés, hogy a lakáskiutaló határozatnak tartalmaznia kell, hogy a kijelölt bérlővel együtt kik költöznek a lakásba. Előzőleg a határozatban csak azt kellett feltüntetni, hogy a kijelölt bérlővel együtt szám szerint hány személy költözik a kiutalt lakosba. Többször előfordult, hogy a bérlővel végül is nem költözött át a kiutalt lakásba a vele együtt lakó valmaennyi személy, és így az igénylő nagyobb szobaszámú lakáshoz jutott, mint amilyen a jogszabályban vagy tanácsrendelet alapján megilletné. Ilyen esetek megakadályozása érdekében a lakáskiutaló határozat kiadása előtt a kijelölt bérlőnek nyilatkoznia kell arról, hogy vele együtt név szerint kik költöznek a kiutalt lakásba. A nyilatkozatot az együtt költöző személyeknek, illetve a törvényes képviselőjüknek is alá kell" írniuk. A tanácsi bérlakást általában határozatlan időre utalják ki. Előfordul azonban, hogy a kiutalás határozott időre vagy valamilyen feltételig szól. A kiutaló határozatnak tartalmaznia kell, hogy a kiutalás milyen időtartamra, vagy milyen feltétellel történt. Jogszabály, tanácsrendelet sorolja fel azokat az esejteket, amelyekben határozott időre vagy feltétellel történhet kiutalás. Például a bérlő állandó lakásában végzett karbantartási, felújítási, helyreállítási, átalakítási munkák tartalmára; az életveszélyessé vált lakásból való átmeneti elhelyezésre; kisajátított lakás tulajdonosának, bérlőjének lakásvásárlásáig vagy lakásépítésig történő elhelyezésére; lakásigénylő fiatal lakásvásárlásáig, lakásépítésig ideiglenes garzonban való elhelyezésére. A lakáskiutaló határozatnak tartalmaznia kell a lakásra megállapított lakáshasználatbavételi díj összegét, a bérlőt megillető szociálpolitikai kedvezmény jogcímét és összegét, a ténylegesen fizetendő összeget, a fizetéssel kapcsolatos kedvezményeket. A lakásbérleti jog pénzértéket képvisel, ezért új tanácsi bérlakás kiutalása ellenében egyszeri lakásépítési hozzájárulást, megüresedett tanácsi bérlakás ellenében pedig egyszeri lakás- használatbavételi díjat kell fizetni. A lakáshasználatbavételi díjtételek bizonyos esetekben növelhetők vagy csökkenthetők. A lakás városon, illetőleg épületen belüli fekvése, felszereltsége és műszaki állapota szerint lehet alakítani a használati díj összegét. 1981. július 1-vel a város központi részein a végrehajtó bizottság 25 százalékkal megnövelte a lakáshasználatbavételi díj összegét Mindazoknak a lakásoknak a használati díja megemelkedett, amelyek lakbére is magasabb 10 százalékkal. Erről az érintett lakások bérlőit az Ingatlan- kezelő Vállalat értesítette. lakáshasználatbavételi díj mértéke a következő: összkomfortos Kiemelt övezetben (25%) 1 szobás 30 ezer Ft 37.5 ezer Ft 2 szobás 48 ezer Ft 60 ezer Ft 3 szobás 66 ezer Ft 82.5 ezer Ft Komfortos 1 szobás 24 ezer Ft 30 ezer Ft 2 szobás 38 ezer Ft 47.5 ezer Ft 3 szobás 52 ezer Ft 65 ezer Ft Félkomfortos 1 szobás 12 ezer Ft 15 ezer Ft 2 szobás 19 ezer Ft 23.75 ezer Ft 3 szobás 26 ezer Ft 32.5 ezer Ft Komfortnélküli 1 szobás 9 ezer Ft 11.25 ezer Ft 2 szobás 14 ezer Ft 17.5 ezer Ft 3 szobás 19 ezer Ft 23.75 ezer Ft A negyedik és további szobák, valamint félszobák után a következő összegekkel kell növelni a lakáshasználatba veteli ■ díjat: összkomfortos komfortos félkomfortos komfortnélküli 18 ezer Ft 14 ezer Ft 7 ezer Ft 5 ezer Ft Az összegek megnövekedésével me§pő a jelentősége a szociálipolitikai kedvezménynek. A kedvezmény mértékét jogszabály állapítja meg. A közös háztartásban élő és eltartott — egy gyermek után 20 százalék, a további gyermek után — gyermekenként 25 százalék; „ — más eltartott családtag után — személyenként — 20 százalék. A kedvezmény legnagyobb összege a lakáshasználatbavételi díj 80 százaléka lehet. Ugyanazon személy után csak egyszer vehető igénybe a szociálpoltikai kedvezmény. Fiatal házaspár kérheti, hogy két gyermekig előlegezzék meg a kedvezményt. Ilyen esetben a kedvezmény időtartama egy gyermek után három év, két gyermek után hat év. A bérlő, illetve házastársának (élettársának) gyermeke (örökbefogadott és nevelt gyermeke is) akkor minősül eltartottnak, ha ninAz Alföldön már három éve nem lépteik közönség elé. Vasárnap este Tiszafüreden, a Zrínyi iskola udvarán felállított alkalmi pódiumon a rokkantak éve alkalmából adtak koncertet. Fellépési díjuk jelentős részét. a szervezők a belépőjegyek árát a rokkantak javára ajánlatták fel. A forró hangulatú másfél órás hangversenyen régi Neoton-slágerekkel kezdett az együttes. Az ismert dalokat a hamarosan megjelenő új album szerzeményeinek ízelítője követte Ezeket a számokat is a kitűnő ritmus, a magával ragadó tiszta vokál szőtte át. A hangverseny befejező részében közkedvelt régi dalokkal búcsúzott a zenekar. A ráadás Santa Mariát, a kitűnő színvonalas koncertet szűnni nem akaró tapssal köszönte meg a közönség. Fotó: Katona 22.5 ezer Ft 17.5 ezer Ft 8.75 ezer Ft 6.25 ezer Ft csen havi 900 forintot meghaladó rendszeres keresete, jövedelme és — még nem töltötte be a 16. életévét; — a 16. életévét betöltötte, de nappali tagozatos iskolában tanul és a 25. életévét még nem érte el; — vagy a 16. életévét betöltötte ugyan, de testi vagy szellemi állapota, betegsége miatt munkaképességét legalább kétharmad részben már egy éve elvesztette vagy egy év alatt előreláthatólag nem szűnik meg. A kereső tevékenységet nem folytató házastárs (élettárs) után is igényelhető szociálpoltikai kedvezmény, — ha a bérlővel legalább egy éve közös háztartásban él, — havi 900 forintot meghaladó rendszeres keresettel, jövedelemmel nem rendelkezik, — legalább két, családi pótlékra jogosult gyermeket gondoz, vagy egy olyan gyermeket gondoz, aki állandó ápolásra szorul, vagy olyan szülőt, nagyszülőt gondoz, aki munkaképességét teljes mértékben elvesztette és ha férfi a 60, ha nő a 55. életévét betöltötte. A szülő, a nagyszülő után is igényelhető szociálpolitikai kedvezmény, — ha a bérlővel legalább egy éve közös háztartásban él, — havi 900 forintot meghaladó rendszeres keresettel, jövedelemmel nem rendelkezik, — ha a férfi a 60. ha nő az 55. életévét betöltötte, vagy munkaképességét kétharmad részben elvesztette. A szociálpolitikai kedvezmény mértékét a lakáskiutaló határozatban kell megállapítani. Átlagosnak tekinthető esetben Szolnokon, a Széchenyi lakótelepen 1981. július 1. napjától kiutalt 2 szobás összkomfortos lakás lakáshasználatbavételi díjaként 2 gyermekes házaspárnak 26 ezer 400 forintot kell fizetnie. A lakáshasználatbavételi díjat egy összegben a lakásbérleti szerződés megkötése előtt szükséges befizetni. Dr. Krizsa Sándor Következik: A lakáshasználatbavételi díj csökkentése, fizetési kedvezmények
