Szolnok Megyei Néplap, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-14 / 163. szám

1981. JÚLIUS 14. X SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A rádió huBámhosszán Ki írta az Előttem az életet? 105 éves a Járműjavító férfikara Hagyományőrzés és korszerűség A pedagógusom nyáron is pedagógusok (ha pedagógu­sok) — ez derült ki Juhász Judit riportjából, amely a 168 óra legutóbbi adásában hangzott el. Hajlandók ér­velni, vitázni — méghozzá szenvedélyesen — ha nevelé­si problémákról, az iskola függőben levő kérdéseiről van szó. Elsősorban mégsem azért volt magáva] ragadó a riport, mert többnyire „ara­nyat szóltak” a pedagógu­sok, hanem azért, mert sü­tött szavaikból az elkötele­zettség, a hivatástudat, hiva­tásszeretet. Igen, mindig is, de pont most a legjobban, hatalmas a pedagógusok fe­lelőssége, s ez nem pusztán szakmai, de egyúttal termé­szetesen társadalmi felelős­ség is. S a jó pedagógusra mindenekfölött szükség van. Nemrég félig-meddjg vélet­lenül hosszabb időt töltöttem pedagógusok és gyerekek nyári tábori közösségében. És ejámulva tapasztaltam, mi mindent képesek felszín­re hozni a gyerekekből az okos, tehetséges pedagógu­sok. Láttam 8—9 éves gyere­keket kézműveskedni, szob- rászkodni, festeni, megnéz­tem színházi értékű szituáci­ójátékaikat. Hozzáteszem, korántsem különleges zse­nik, lelkes és tehetséges pe­dagógusok irányították a tá­bor munkáját. „Irányítot­ták” — önkéntelenül csú­szott tollhegyre a rossz szó; valójában egy demokráciá­ban éltek a gyerekekkel, akik között bizony voltak olyanok is, akikre iskolájuk­ban rásütötték a bélyeget: deviáns viselkedésűek. A ri­port, ha áttételesen is, szin­tén fölvetette: végül is ki a a deviáns gyerek. Az, aki­nek rendszeresen beír az el­lenőrzőjébe tanítója, mert szünetben féktelenül rohan­gál a folyosón? Vagy az, aki egy, az iskola kerítésén tá­tongó lyukon kibúvik, „ille­gálisan elhagyja az iskola területét”? Vagy — és a kérdést keményen feltette a riporter — néha nem in­kább az iskolára (mint in­tézményre) jellemző a devi­ancia? Egyébként a Rapcsányi László vezette 168 óra többi riportja is telitalálat volt. Többen méltán kelték ki a lakótelepek szinte kötelező uniformizálása ellen. Egy „újratálalt” szenzáció a mű­sor végére marad — egy te­lefoninterjúból kiderült, hogy Emil Ajar Goncourt-díjas „Előttem az élet” című re­gényének a szerzője olyany- nyira titokzatos, hogy a könyvet nem is ő írta, ha­nem a nálunk is jól ismert Romain Gray. — eszjé— A 19. század második felé­ben a kapitalista művelődési viszonyok között a politikai elnyomás mellett a munkás­ság legfejlettebb rétegeiben bontakozott ki a munkásság zenekultúrája. A munkásda- lárdák sorra alakultak — a sok üldöztetés ellenére is — azzal1 a nemes céllal, hogy „az emberi hang ősi orkesz- terén megszólaltassák és tu­datosítsák a proletárság ösz­tönös kollektív érzéseit” — mondta Szalmás Piroska ne­ves munkáskórus karnagy a század elején. Sok kórus ugyan megre­kedt a polgári dalos mozga­lomra annyira jellemző Lie­dertafel stílusnál, s ezek leg­többje később fel is oszlott. Az értékes dalosművészet iránt fogékonnyá vált kóru­sok viszont azóta is működ­nek. Ezek közé tartozik a MÁV Járműjavító férfikara is, akiknél a karéneklés kez­dettől fogva politikai okokra vezethető vissza. Ápolták a nemzeti hagyományokat, nemzeti ünnepeket, minden társadalmi megmozduláson jelen voltak. Nyilvános hangversennyel egybekötött mulatságot, bálokat rendez­tek. Március 15-ét> minden alkalommal megünnepelték, s évente kivonultak az 1849. március 5-i győzelmes szol­noki csatában elesett szabad­sághősök sírjához, hogy ke­gyelettel adózzanak a hősök­nek. 1896-tól mind több alka­lommal vettek részt olyan megmozdulásokon, amelyek a szervezett vasúti munkás­ság akcióit segítették. Így dallal vonultak az 1904. ápri­lis 19-i nagy vasutas sztrájk alkalmával a pályaudvar előtti térre. 1919-ben is vö­rös zászlókkal, táblákkal vo­nultak fel, miközben a Mar- seillaise-t és más forradal­mi dalokat énekeltek. A fe­hér terror idején gúnydalo­kat énekeltek a kapitalista bérezésről. A dalegylet kezdeménye­zésére indult meg az orszá­gos vasutas dalosverseny, melyet először Szolnokon, 1928. május 27-én tartottak meg. A kórust alapító Med- gyessy Géza tanítót követő­en viszonylag rövid ideig állt egy-egy karnagy a kórus élén. 1936-ban Kóbor Antal lett a kórus karnagya. Veze­tése alatt a kórus szépen fej­lődött, bővítették repertoár­jukat Bartók és Kodály kó­rusművekkel is. 1941. már­cius 15-én már műsorukra tűzték Kodály—Ady Felszál­lott a páva című kórusmű­vét, ami bizony akkoriban még meghökkentette a Szig­ligeti Színház közönségét. Az 1945 utáni szabad lég­körben nagyobb lehetőségek­kel kezdhették újra a kórus­munkát. Részt vettek a város és az üzem valamennyi tár­sadalmi, politikai rendezvé­nyén. 1945 nyarán az elsők között szerepeltek a Magyar Rádióban. 1949-től a bomlás jelei mutatkoztak, sok régi tag kivált a kórusból. 1951- től a kórus vezetését Buday Péter vette át. Neki köszön­hető a kórus újjáéledése, majd későbbi virágzása és aktív jelene. Az 1974-ben megszerzett aranykoszorú diplomával minősítés révén hivatalosan is az ország ve­zető kórusai közé emelked­tek. 1981-ben pedig a rang­létra legfelső fokát jelentő hangversenykórus minősítés birtokosai lettek. Külföldön Romániában, Csehszlovákiá­ban, Lengyelországban és Olaszországban képviselték hazánkat Kultúrpolitikai te­vékenységüket számtalan díjjal, kitüntetéssel ismerték el az utóbbi három évtized­ben. Az üzem, a művelődési s ház. a szakszervezet a város rendezvényeit tették és te­szik műsorukkal teljesebbé, emelkedettebbé. A kórus ma is hű azokhoz - a célkitűzésekhez, melyek az i elődöket is vezették: a kó­rusirodalom évszázados érté­kei és a jelenkor kórusmu­zsikája mellett elsőrendű feladatának tekinti a mun­kásmozgalom dalainak mű­sorra tűzését (Ez utóbbiak mindig nagy hatásúak elő­adásukban.) A hagyomány- őrzés és korszerűség jegyé­ben összeállított igényes ju­bileumi műsoruk — a közel­múltban hangversennyel ün­nepelték a születésnapot — hangulatos színfoltja volt új műsorszámuk, a vonatzaka­tolást idéző olasz kórusmű. Nagy közönségsikert arattak. A vendégként fellépő ostro- wi lengyel vegyeskar a len­gyel folklórból adott ízelítőt Flórián Tomasewszky ve­zényletével. Kedves megle­petés volt a jubilálok kö­szöntésére énekelt Villa Ló­hoz Vonat című műve, me­lyet a közönség és az ünne­peltek derűsen fogadtak. A tiszaföldvári férfikar Jordán Antal és Váczi Márta veze­tésével meglepően nagy fej- -fclődésről tett bizonyságot. A ßt szolnoki Kodály kórus név- adójuk kórusműveinek átélt, drámai előadásával, valamint magyar és észt népdalfel­dolgozások remek megszó­laltatásával emelte a hang­verseny színvonalát. Labáth Valéria Tüzes cigánytáncok, forró hangulat Bemutatkozott a Barna gyöngyök Pár hónapja láttam egy amatőr néptánccsoport elő­adását. Gondolom, csattanó­nak szánták a műsort befe­jező cigányegyveleget. Két­ségtelen, sikert arattak vele, de ez inkább a jó zenekar­nak volt köszönhető, mint­sem a táncosoknak. A ci­gánytáncot igazán jól csak a cigányok járják, vérükben van, szoktuk mondani, s azt hiszem, nem járunk messze az igazságtól. Az állítást igazolja a Szolnokon két hónapja alakult Barna gyön­gyök együttes bemutatója is. a Megyei Művelődési és If­júsági Központban. A huszonöt tagú csoport vezetője, a műsor összeállí­tója Kozák János: — Fuvaros a foglalkozá­som, de régen táncoltam a Tisza Táncegyüttesben — mondja. — Három hónapja határoztuk el rokonokkal, barátokkal, hogy felkeressük a művelődési központot. El­mondtuk, olyan együttest szeretnénk alakítani, ame­lyik az eltűnőben, kihalóban levő cigány szokásokat, ha­gyományokat elevenítené fel táncos formában. A mai ci­gányfiatalokban is megvan az igény — bár a diszkóba is eljárnak —, hogy meg­tanulják őket, s másoknak is bemutassák. Bizony, szakmai és anyagi támogatásra lenne szükségünk, egyelőre ma­gunk erejéből próbálkozunk. A művelődési központtól próbahelyiséget kapunk. Nyilván a másfél-két hónap alatt sokat nem tanulhattunk, még nem szoktunk össze. Ezt a fellépést azért kértük, hogy a lelkesedést, az aka­ratot lemérhessék. Sok a ki- sebb-nagyobb probléma, hangszerek, táncruha hiá­nya, egyelőre ez van, ezekkel dolgozunk. Kedvünk óriási, afis azt hiszem, ez a lényeg. A háromnegyedoras pro­dukción valóban érződtek a hiányosságok, de az ízes, vérbő előadás feledtette a felemás öltözéket, a gyakor­latlanság szülte hibákat. Hallottunk szólóéneket a ci­gányballadától a mulatós hangulatúig. Láthattunk olyan népszokást, mint a ké- retés vagyis a leánykérés. A házasság megkötése előtti huzavonák, veszekedések, a vőlegény dicsérete élethűen valósult meg a jelenetben. A feszült pillanatok nagysze­rű feloldása volt az ifjú pár felszabadult, lendületes tán­ca. TANÁCS ÉS LAKÁSGAZDÁLKODÁS Dl Lakásigényléstől a kiutalásig Ez év január elsejével al­kalmazható lakásügyi jog­szabályok legfontosabb ren- dialikezéseot lapunkban már ismertettük. Most — a tel­jesség igénye nélkül — arra a kérdésre kívánunk vá­laszt adni. hogy mi a tanács A lakásigénylés benyújtása A kérelmező anyagi hely­zetétől függően tanácsi bér­lakást. tanácsi szövetkezeti lakást és t anács i vevőki jelö­lésű (OTP. vagy [lakásépítő szövetkezet beruházásában épülő) lakást igényelhet. Ta­nácsrendelet . állapítja meg, hogy milyen lakásformára adható be kérelem. Szolno­kon csak az a lakásra jogo­sult személy igényelhet bér­lakást. akinek és a vele kö­zös háztartásban élő család­tagoknak együtt számított egy főre jutó átlagjövedelme a 2 ezer forintot, egyedülálló pályakezdő (munkaviszonya első három évében) vala­mint egyedül élő nyugdíjas esetében a 2 ezer 800 forin­tot nem haladja meg és nem rendelkeznek 100 ezer fo­rint értékű vagyonnal. Taná­csi értékesítésű szövetkezeti lakás a 2 ezer 500 ;forint át­lagjövedelem é's a 150 ezer forintot meg nem' haladó vagyon birtokában igényel­hető. Egyedülálló pálya­kezdő és egyedül élő nyugdí­jas 3 ezer 200 forint havi át­lagjövedelemmel is igényel­A lakásigény mértéke Az együtt költöző szemé­feladata és lehetősége a la­kások elosztásában. A vá­laszt a Szolnok városban al­kalmazott gyakorlat alapján adjuk meg, annak ismereté­ben. hogy a megye más tele­pülésein is hasonló a hely­zet. hét tanácsi szövetkezeti la­kást. Minden más jövedelmi vagy vagyoni esetben csak OTP társasházi, illetve la­kásépítő szövetkezeti lakás kérhető. Fiatal házaspár ké­relménél legfeljebb két szü­letendő gyermeket kell fi­gyelembe venni az egv főre jutó havi átlagjövedelem ki­számításánál. (A lakásügyi jogszabályok, a tanácsrende­letek is azt a házaspárt te­kintik fiatalnak, amelyiknek egyik tagja sem haladta túl a 35. életévét a lakás igény benyújtásának és a lakás ki­utalásának időpontjában.) Jelentősebb vagyonnak azt az értékesíthető ingó vagy ingatlan vagyont kell tekinteni, amelynek a helyi forgalmi értéke elérd a 100, illetve a 150 ezer forintot, függetlenül attól, hogy OTP- hitel terheli-e vagy sem. In­gatlanként általában az épí­tési telek, lakóház, üdülő vagy azokban megillető tu­lajdoni rész vehető figye­lembe. Ingó vagyonnak szá­mít pl.-ul a személygépkocsi. A nyilvántartott lakás­igénylésekből a lakásügyi társadalmi bizottság javas­lata alapján jelöli ki a ta­nács végrehajtó bizottsága azokat a kérelmezőket, akik — rendszerint egv éven be­lül — lakást kapnak. A la­kásigények csak több éves várakozás után oldhatók meg, ezért is nagyon fontos, hogy megfelelő módon tör­ténjék nyilvántartásuk. Lakiásigálnyllést fórma- nyomtatvány kiállításával lehet benyújtani. Űi rendel­kezés. hogy az igénylést öt­évenként akkor is meg kell újítani, ha az igénylő körül­ményeiben semmilyen — igénylés szempontjából — fontos változás nem történt. 1981. május 31-ig pedig — néhány kivételtől eltekintve — minden lakásigénylést meg kellett újítani. A meg- újítatlan igényt törölték a ny i 1 vántartásbólL A nyilvántartás minden benyújtott igényt tartalmaz. A kérelem megalapozottsá­gát általában akkor vizs­gálják. amikor a lakásügyi társadalmi bizottság javas­latot kiszít a lakáselosztás.i néviegyzékre. A társadalmi bizottság tagja lakóhelyén keresi fel az igénylőt, hogy meggyőződjön lakáskörül­ményeiről, beleértve a la­lyek számától függ a szoba­szám: két személyig egy­két, három személy esetében másfél- két és fél. négy sze­mélynek kettő-három, öt személynek két és fél — három és fél. hat személy­nek három és fél — négy és fél, nyolc személynek négy-öt lakószoba. A tanácsrendelet előír­hatja. hogy a kiutalás, a ve­vőnkénti kijelölés során a lehetőségek közül melyiknek a betartása a kötelező. Szol­nokon az alsó határt lehet érvényesíteni, tehát például négytagú család kétszobás lakásra tarthat igényt. Tanácsi bér- és tanácsi szövetkezeti lakásnál a la­kás komfortosságára és arra irányuló kérelmeket,. hogy új. vagy megüresedő lakást kaphasson az igénylő, álta­lában figyelembe veszik. Az a cél. hogy az újonnan épü­lő lakásokat elsősorban cse­rére használják fel. A minő­ségi és lépcsőzetes cserék során egy megépülő lakpással két vagy több igénylő gond­iát is megoldhatják. Jövő­ben a lakással nem rendel­kező kérelmezők többsége nem úi tanácsi bérlakást fog ikapni. illetve többnyire újraértékesítáisre vissza­adott tanácsi szövetkezeti la­kást vásárolhat. Az együttes elé perdülő le- gények szólója fergeteges volt, még akkor is, ha csu­pán néhány alapelemre épült, dé a rögtönzések szí­nes fantáziáról, ígéretes te­hetségekről vallottak. A zá­rószámmal —• Cigánytánc- egyveleg címen — olyan hangulatot teremtettek, hogy sokan szívesen táncra per­dültek volna. A kanalas rit­muskíséret, a rikkantások különösen frissítették a mu­zsikát. A gitárokból álló zenei kíséretet nem ártana más hangszerrel bővíteni, a szabadjára engedett mozgá­sokat szűkebb koreográfiái keret közé Szorítani. Min­denesetre a kezdeményezés, a bemutatkozás ígéretes. Kép és szöveg: — fekete — kás.haszinálat jogcímét (tu­lajdonos, bérlő, albérlő, használó) az együttlakók számát, a lakás használha­tóságát (egészségre ártal­mas-e vagy sem) és a lakó­társakkal való emberi kap­csolatait. A tanács szakigazgatási szerve a rendelkezésére álló nyilvántartásokból és iga­zolásokból megállapítja a kérelmező vagyoni és jöve­delmi helyzetét. Nagyon fon­tos — különösen a tanácsi bér- és szövetkezeti lakások esetében. — hogy elsősorban azok kapjanak lakást, akik a munkában erejükhöz, te­hetségükhöz mérten a leg­többet adiák. Ezért a mun­kahely véleményét is meg­kéri a szakigazgatási szerv a javaslat kialakítása előtt. Lakáselosztási névjegyzék Nem 'túl gyakran, de elő­fordul, hogy az igénylő a lakásigénylő lapra szándé­kosan olyan adatokat ír. amelyekről feltételezi, hogy a kérelem elbírálásakor elő­nyös helyzetbe kerül. Ilyen adat például az egy lakás­ban lakók számának meg­emelése. rendszerint szü­lők, nagyszülők, állami gon­dozásban vagy másnál ne­velkedő gyermek feltünteté­sével, a vagyoni, jövedelmi helyzet valósinál rosszabb- ként közlése. Többségében pediig az vezet valótlan adathoz, hogy a kérelmező nem közli a fontosabb ada­tainak megváltozását a ta­nácsrendeletben szabályo­zott módon. Szolnokon min­den év november 30. napiá­iig kell úi lakásigénvlőlao kitöltésével a megváltozott adiatot közölni. Lényeges változásnak kell tekinteni a lakáshasználat jogcímében, a munkahelyben, a család­tagok számában, a családi állapotban, a jelentősebb in­gó. ingatlan vagyon mérté­kében. az igénylő által la- ko'tt lakás tulaidoni viszo­nyában, műszaki állapotá­ban beállt változást. az igénylő és véle együtt lakó család tatgok átlagjövedelmé­ben az ipgény jogosultságot érintő változást. A lakásügyi társadalmi bizottság és a szakigazgatási szerv rendszerint a névjegy­zék összeállítása előtt meg­állapítja a gondatlanságból vagy félrevezetésből eredő hamis adatokat. Ilyen eset­ben felszólítják az igény­lőt a helyes adatoik közlé­sére, és az adott évben ak­kor sem javasolják a név­iegyzékre vételét ha a heJ lyes ad atat alap i án lakás­igénye teljesítésére jogosul t lerune. Súlyosabb esetben okirathamisítás miatt bünte­tőjogi felelősségre vonásra is sor kerülhet. A lakáseliosztási névjegy­zékre felvett igénylőknek a tanács szakigazgatási szerve a tanácsrendeletben meg­határozott ligényjogosülitság- nak megfelelő méretű (szo­baszámú) lakást köteles fel­ajánlani. Az esetek többsé­gében a felajánlott lakást az igénylők elfogad iák. Előfor­dul azonban, hogy a jogo­sultságnak megfelelő lakást az igénylők valamilyen indok miatt nem fogadják el. Meg­alapozatlan indok esetén, mint például annak kikötése, hogy csak a város meghatá­rozott területén levő lakást fogad el, vagy csak új össz­komfortos lakásba kíván költözni, igényét törölhetik a névjegyzékből. Az igény­lése nyilvántartásban marad. Ha viszont a tanács szak­igazgatási szerve nem tud az ifiényiogosulitságnak meg­felelő lakást felajánlani, ak­kor őt a következő évben el­sőként kell a névjegyzékben figyelembe venni. Dr. Krizsa Sándor Következik: Lakáshasználat­bavételi díj, szociálpolitikai kedvezmények

Next

/
Thumbnails
Contents