Szolnok Megyei Néplap, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-11 / 135. szám
4 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1981. JÚNIUS 11. A követelményeknek megfelelően fejlődött megyénk polgári védelme HAZÁNK ÉRDEKEIVEL ÖSSZHANGBAN A ,polgári védelem megyei parancsnoksága a közelmúltban összegezte a szervezet utóbbi években elért eredményeit és határozta meg feladatait. Megállapította, hogy a polgári védelem harckészültségi (és mozgósítási rendszere a követelményeknek megfelelően fejlődött, korszerűsödött békebeli és háborús szervezete. A szervezeti fejlesztéssel összhangban eredményesen végezték az anyagi-technikai fejlesztést, az előirányzott eszközökkel a kitűzött céloknak megfelelő gazdálkodást Az anyagi-pénzügyi gazdálkodást szabályozó intézkedések biztosították a szervezetek működésével, kiképzésével és a gyakorlatokkal kapcsolatos feltételeket. Tervszerűbbé és átfogóan rendezetté vált a polgári védelmi gazdasági tevékenység. Az anyagi-technikai fejlesztésre és fenntartásra a központi, valamint a tanácsi költségvetésiből biztosított kieretek célirányos és terv- szierű felhasználásával növelték szervezeteik anyagi- technikai ellátottságát. A központii intézkedések érvényesítésével fokozott gondot fordítottak a takarékosságra. A szakszolgálati alegységek a gyakorlati felkészítés során (pl. útépítés, épületbontás, közművesítés és javítás) mintegy hatmillió forint közvetett — nép- gazdasági — megtakarítást értek el. Ami' pedig a személyi állomány tagjait illeti, jellemző rájuk, hogy erkölcsi, politikai állapotuk, fegyelmi helyzetük megfelelő. Alapvetően jellemzi ’ őket a pártunk, kormányunk politikája iránti elkötelezettség. Dolgoznak pártunk XII. kongresszusa határozatának végrehajtásáért. Jelentős részük elismert közéleti tevékenységet fejt ki, főképpen a KISZ szervezeteiben, a tanácsi testületekben, a Vöröskereszt és a Honvédelmi Szövetség megyei szervezeteiben. A politikai aktivitás hozzájárult a polgári védelem készenlétének növeléséhez, a nevelő- munka eredményességéhez. Az erkölcsi-politikai állapot szilárdításában jelentős szerepet vállaltak az alegység- és üzemi parancsnokok politikai helyettesei. Segítséget nyújtottak a bázisüzemek párt- és KISZ-szervezetá. Ez különösen a „Jászság ’79” megyei módszertani bemutató gyakorlaton tűnt ki, ahol a szakmai felkészítést, a fegyelmezett végrehajtást segítette a személyi állomány körében végzett politikai fel- világosító munka. A munkaviszonyban álló dolgozók évi differenciált polgári védelmi felkészítését a munkahelyi vezetők a helyi sajátosságoknak és technológiáknak megfelelő önvédelmi feladatokra, a termelés, a nyersanyag, kész- és félklásztermékek védelmére, mentésére, mentesítésére és a szükséges helyreállítási feladatok végrehajtására, a termelés újraindítására irányuló feladatokra fordítva hajtották végre. A lakosság és tanulóifjúság polgári védelmi felkészítését az általános és polgári védelmi propagandamunka keretében a honvédelmi propaganda részeként, és azzal összhangban oldották meg. A fentebb említettekhez hasonlóan a különböző reszortfeladatok — pl. káder- és propagandamunka, a vezetés színvonalának javítása stb. — megoldásában is jelentős haladást ért el a polgári védelem megyei szervezete, biztos kiindulópontot teremtve ezáltal a következő évek célkitűzéseinek eléréséhez. Megoldásra váró feladat bőven lesz a következő években is. Ezek közül — csupán példaként, korántsem a teljességre törekedve — említünk néhányat: Tovább kell fejleszteni a polgári védelmi parancsnokságok és törzsek, a katonai szeryék és a szakszolgálati, valamint önvédelmi szervezetek elemi csapások, ipari és egyéb katasztrófák elhárításában, az azokkal összefüggő mentésben, mentesítésben. helyreállításban váló közreműködésének feltételét, felkészültségiét és a miás mentő erőkkel való együttműködést. A fő figyelmet létszámnövelés nélkül — a technikai felszerelés fejlesztésére, a szervezetek felülvizsgálatára, korszerűsítésére és az eszközökkel való ellátottság növelésére kell összpontosítani. A szakszolgálati és önvédelmi szervezeteknél tovább kell vizsgálni, a végbement változásoknak megfelelően módosítani, korszerűsíteni a polgári védelmi parancsnokságok, szakszolgálati és önvédelmi szervezetek állományát. Növélni kell az RBV védelmi, az állat- és növény- védelmi szakszolgálat ellátottságát vegyi felderítő, su- gáírzásmérő és mentesítő szaktechnikai eszközökkel. Folytatni az önvédelmi szervezetek egyéni és RBV védelmi felszereléssel való ellátását. A fejlesztési és fenntartási feladatok végrehajtása során törekedni kell a takarékos gazdálkodás érvényesítésére Biztosítani kell az eszközök és létesítmények kettős, békés és háborús célra való fel- használását. Törekedni kell az egyszerű ás gazdaságos megoldások érvényesítésére. Fokozott gondot kell fordítani a gazdálkodási hatáskörök és önállóság érvényesülésére a parancsnoki állomány ezzel kapcsolatos felkészítésére. Rendszeressé és átfogóbbá tenni az ellenőrzést. Politikai munkában a XII. kongresszuson elfogadott célok eredményes végrehajtása érdekében erősíteni kell a parancsnoki és a (beosztott állomány körében politikáik hű szolgálatát, a felkészültséget, az erkölcsi-politikai helyzetet és a haza védelme iránti elkötelezettséget. Tovább kell folytatni az államigazgatási és gazdasági vezetők, a szakszolgálati szervezetek parancsnoki, politikai helyettesi és beosztott állománya, valamint a dolgozók, a lakosság és a tanulóifjúság polgári védelmi felkészítését, fokozott gondot fordítva a gyakorlatias oktatásra. A feladatok megoldásához minden lehetőség adott, a siker csupán a parancsnoki és a személyi állomány helvtá’- lásának függvénye. Részlet a Jászság ’79 gyakorlatból Ha veszélyes helyzet adódik Mindig meggondoltan, nyugodtan... Jogszabályaink rendelkezései szerint katasztrófahelyzetben, a felsőbb szervek döntése alapján, a mentést irányítók utasítására az áir- lampolgór köteles a veszélyeztetett területet elhagyni, onnan kimenekülni, szükség szerint kitelepülni, elhagyni otthonát, eltűrni, hogy a ki- telepítetteket otthonába elhelyezzék, betelepítsék és köteles térítés nélkül részt venni, közreműködni a mentésben, a közmunkában. Árvíz esetében Az utóbbi évtized hazai árvíz katasztrófáinál — a Számos-háton, a Tisza-völgy- ben és a Könösök-mentén — meggyőződhettünk arról, hogy mennyire az egész társadalom ügye a mentés, tapasztalhatták, mit ér a tervszerű felkészülés és a szervezett mentés. 1970. júniusában akad példa arra isi miként lehet megszervezni rövid idő alatt, váratlan esemény esetén több tízezer ember kitelepítését a veszélyeztetett területről, kivonni az állatállományt, kiszállítani az anyagi javakat Sarkad lakosságának felkészítése, kitelepítésének megszervezése, végrehajtása, az állatállomány és anyagi javak biztonságba helyezése iskolapélda arra, hogyan kell megtervezni és végrehajtani ilyen bonyolult feladatot. Az ország területének több mint egyötöde árvízveszélyes, amit 4 ezer kilométernél hosszabb fővédvonal fog közre, és csaknem másfél ezer kilométer a másodrendű védvonalak hossza. Az árhullámok, a tetőzések előrejelzése, a korszerű védekezés ellenére mindig adódnak váratlan meglepetések, veszélyes helyzetek. Technikai katasztrófák A technikai 'katasztrófák valószínűsége és emellett váratlansága a világon mindenütt nagy gondot jelent A tudományos-technikai forradalom eredményeképpen általában az ipar, különösen a vegyipar és az energiatermelő atomipar, a kemizált mezőgazdaság stb. mind-mind potenciális veszélyforrások, a biztonságos technológiák, az előrelátó tervezés és kivitelezés, az előre begyakorolt üzemzavar-elhárítás ellenére. A nagyobb ipari körzeteinkben működő üzemek veszélyeztető hatása messze elmarad a fejlett ipari államok hasonló létesítményeihez képest ami a magánvállalkozások nagyobb kockázatvállalásából egyenesen következik. A mezőgazdaság kemi- zálásával, a műtrágyák és növényvédő szerek elterjedéA használhatatlanná vált növényvédő szerek előkészítése rpegsemmisítésre sével a kockázat is megnövekedett Ezért a gyártás, a tárolás, a felhasználás fázisaiban bárhol és bármikor bekövetkezhet veszélyes szituáció, amikor cselekedni kell. Szállítással összefüggő katasztrófák is bárhol, bármikor bekövetkezhetnek, tervezni csak a szállítmány biztosítását, esetleg üzemzavar elhárítást lehet. A lakosság felkészítése is a várható veszély felismerésére, a veszély jelzésére, a helyes, céltudatos magatartásra, a szakszerű ön- és kölcsönös segélynyújtásra, a következmények elhárításában való részvételre irányul. Öntevékenyen de nem ösztönösen Bármilyen veszélyhelyzetben döntő fontosságú az egyének magatartása és cselekedete. Olyan katasztrófa- helyzetekben, amikor váratlanul bekövetkező földrengést, robbanást, tüzet, gázszagot érzünk sem szabad megrémülni, hanem öntevékenyen és megfontoltan, de soha sem ösztönösen kell cselekedni. Amikor a veszély előrejelezhető, a hatóságok közük a riasztási jelzéseket, esetleg információt is adnak rádión, televízión, hangosbemondón keresztül. Van idő a felkészülésre^ de akkor is kérdés, mit vigyen magával az állampolgár és mit tegyen hátrahagyott otthonával, jószágaival. Személyi okmányait (személyi igazolványt, iskolai végzettséget, születést, házasságot igazoló okmányokat, gépkocsi forgalmi engedélyt, gépkocsivezetői jogosítványt, utazási igazolványt stb.), értékpapírjait (pénzt, takarékbetétkönyvet stb.), értéktárgyakat, gyógyszereket (különösen amit rendszeresen használ, fájdalomcsillapítókat stb.), kötszereket, gyermekeknek tápszert, evőeszközöket, kon- zerveket, vizet vagy üdítő italt, fehérneműt, meleg ruhát és takarót, zseblámpát stb. feltétlenül készítsen be a csomagba, de ez ne legyen több személyenként 15—20 kilogrammnál. Értékesebb» használati tárgyait tegye biztonságosabb helyre, a víz- és gázfőcsapokat zárja le, áramtalaníísa lakását, állatainak készítsen be takarmányt, vizet és ne kösse meg, ne zárja be őket, a veszélyes anyagokat (növényvédő szer, féregirtó, háztartási vegyszer stb.) tiegye jól zárható edénybe, védett helyre. A hatóságok utasításait" ilyen körülmények között nyugodtan, feltétlen engedelmességgel kell követni, segíteni kell a rászorulóknak. A szervezett, körültekintő és határozott cselekvés a védekezés eredményességének biztos záloga. Politikai kérdés Az árvízi katasztrófák kivételével, szerencsére kevés, eddig csak kisebb jelentőségű esemény fordult elő hazánkban, de figyelmeztetnek bennünket a dunaharaszti és békési földrengések, a bala- tonfűzfői robbanás, az algyői és zsanai gázkitörések, a vá- mosgyörki vasúti, az aszódi közúti vegyszeres tartálykocsi balesetek, a taksonyi fosz- génpalackok ürítése és a hetvenes árvíz során a Tiszába, vagy a nagy esőzések után a Balatoniba és más felszíni és talajvizekbe került növényvédőszerek, mérgező anyagok. A gondos előrelátás, a váratlan véletlenszerű veszély- helyzetekre való tudatos felkészülés nyugalmat és biztonságot jelent mindnyájunknak, ami nemcsak technikai, pszichológiai, hanem politikai kérdés is.
