Szolnok Megyei Néplap, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-07 / 132. szám
10 1981. JÚNIUS 7. Kulturális kilátó Fotográfia az osztályharcban Tabák Lajos: „Modern csendélet — 1932” tiltott, és a kiállítás anyagát elkobozta. Indoklás ennyi volt: „A fotókiállításon szereplő fényképek összeválo- gatása, elhelyezése és feliratai szintén a társadalmi rend elleni izgatás tendenciáját mutatták. Ezek a fényképek, ha önmagukban nem is kifogásolhatók, de egy kiállítás keretében tendenciózusan összeválogatva és az érzelmeket felháborító feliratokkal ellátva kétségtelenül alkalmasak voltak az izgatásra.” örülünk Tabák Lajos fotósikerének, de annak is, hogy a félévszázada készült képek ma már történelemmé váltak, karfestőivé egy letűnt társadalmi rendszernek. (K. Gy.) tagjukat üldözték vagy internálták.” Tabák Lajos két, az 'albumba is fölvett képe: „Modern csendélet — 1932” és „Magánét” Tilos az átjárás!” címmel szerepelt a szolnoki szociofotó kiállításon is 1932 áprilisában amelyet a rendőrség a megnyitás előtt beERICH RINKA Ein Artoerterfotograf erinnert sich FOTO GRAFIE IM KÜSSEN KAMPF A fenti címmel egy mun. kásfotós emlékezéseit jelentette meg egy reprezentatív kötetben a lipcsei VEB Fotokinoverlag. Erich RINKA műve azonban jóval többet nyújt a memoároknál: az európai munkásmozgalom történetének részeként monográfikus részletességgel azt tárja fel, hogyan valósították meg az 1931-ben megfogalmazott jelszót: „A kamera legyen fegyver az osztály harcban!” A szerző aki 1931-től a Német Munkásfotók Egyesületének főtitkáraként, irányítója volt ennek a mozgalomnak, nemcsak a hazájában tevékenykedett, hanem munkássága személyesen, vagy közvetve számos európai országra kiterjedt. A „Der Arbeiter-Fotograf” című folyóiratukban a Közép- és kelet-európai országok fotósainak műveit is megjelentették. Így jelenhetett meg fél évszázaddal ezelőtt Tabák Lajos több képe is, közülük kettőt az album egészoldalasan > közöl. Erich Rinka a csehszlovák magyar, román, bolgár munkásfotókat tárgyaló fejezetében írja: „Magyarországon Tabák Lajos, akit én először 40 évvel később ismerhettem meg, egyik ala- pítótagja annak a szervezetnek amely magát szociofo- tónak nevezte, de elvileg ugyanazokat a célokat követte, mint mi. Hogy ez tényleg így volt, bizonyítja már csak az a tény is, hogy nekik az Arbeiter-Fotograffal való kapcsolatukat is tiltották; az első kiállításukat is külföldön kellett megrendezniük, és hogy később számos Szentesen, az esztergomi Balassa Múzeum anyagából Gadányi Jenő tárlata • Lovak a vízparton Kassák Lajos mondta Gadányi Jenő festészetéről 1957-ben egy kiállítási megnyitó beszédében: olyan festő a mi művészünk, akinek műveihez fáradtság árán is érdemes közelférkőzni.” Kassák nyilván arra célzott, hogy Gadányi képei nem a jó modorú festő kellemeteske- désével, a hivalkodó pózok divatos színeivel vallanak a világról. Az 1960-ban elhunyt művész mindig a nehezebb, de társadalmilag értékesebb megoldást választotta, képei a fecsegő felszín alatt a szunnyadó mélyről szólnak: a valóság rétegeit tárják fel. A nagyszerű alkotó életművének kiemelkedő darabjait június 14-ig a szentesi kiállítóteremben láthatja az érdeklődő közönség. Az esztergomi Balassa Bálint Múzeum anyagából és a művész özvegyének tulajdonában lévő képekből történt értő válogatás hűen tükrözi Gadányi életművét. A kiállított festmények között a legrégibbek 1927-ben datáltak, (Magyar falu. Lovak a vízparton) attól függetlenül. hogy Vaszary János nagy egyéniségének hatásától ezek az alkotások még nem mentesek, már meghatározzák a később merőben más gondo- latvilágú művész legfontosabb stílusjegyeit, Érdekes, hogy az előző, induló. ám nagy korszaka után Gadányi látszólag elvontabb formavilágban kereste a kiteljesedését — néhány szép kép ezeket az éveket is jelzi — de tehetségének minden ellenérvet elsöprő időszaka életének utolsó két évtizedében vált vitathatatlanná. A „békásmegyeri témakör” alkotásainak javarésze a főváros környéki idillhez kötődik — az egyetemes magyar festészetben is kiemelkedő értékű. Ugyancsak e szentesi kiállítóteremben láttuk — az előző tárlattal párhuzamosan tart nyitva — Perez János Munkácsy-díjas ötvösművész tárlatát. Míves, nagyértékű miniatűrjeit a közönség már jól ismerheti, de ezek szépségén túlmenően meglepetés erejével hat Perez ötvös- térplasztikája is. Szitakötő T. L. Várszínházak EGER ________ G YULA KISVÁRDA Vendégváró Agria Ide érdemes kirándulni! Utcarészlet — múlt századi ruhába öltözött parasztokkal (a múzeum területén folyó televíziós felvétel „kosztümös” résztvevői ültek le pihenni — úgy hogy a fotó szinte korhű „másolat”.) Üjra itt a nyár, s újra várja a vendégeket Eger és az Agria rendezvénysorozat. A központban ismét a szabadtéri színház áll: két darab kerül a nézők elé, az egyik felújítás. Fekete Sándor Lenkey tábornok című történelmi drámáját láthatják az egri vár Tömlőé bástyáján az érdeklődök. Emlékezetes bemutató volt ez tavaly, aránylag kevésszer játszották, ezért kerül most ismét előadásra. Szereplői: Reviczky Gábor, Szombathy Gyula, Maszlay István, Gáspár Sándor, Miklósi György és Tímár Éva. Rendezője: Valló Péter. Üj vállalkozás viszont a lice- um udvarán Kisfaludy Károly Csalódások című vigjátéka, réR- dezője ugyancsak Valló Péter, Szereplői: Inke László, Reviczky Gábor, Takács Katalin, Balkay Géza, Szirtes Ági, Huszár László, Szombathy Gyula, Tímár Éva, Szemes Mari és Miklósi György. Az Agria Játékszín produkcióin kívül sok más érdekesség várja a város látogatóit. A székesegyházban öt hangversenyt tartanak, fellép többek között egy svéd vegyeskórus, Sebestyén János orgonaművész és az Egri szimfonikus zenekar is. Bizonyára sokakat vonz majd a Bartók Béla Táncegyüttes vendégszereplése: a líceum udvarán felállított szabadtéri színpadon adnak műsort augusztus 1-én. A Kékszakállú Gyulán Néhány nap múlva ismét felgördül a képzeletbeli függöny a gyulai várszínházban. Az idei „évad” a békéscsabai és a pécsi színház vendégjátékával kezdődik! Június 12-től 15-ig Illyés Gyula két alkotása elevenedik meg a vár udvarán; a békéscsabai Jókai Színház társulata a Bolhabált, a pécsiek pedig a Sorsválasztókat mutatják be. In memórián Bartók címmel június 19-től 24-ig öt alkalommal szólalnak meg a nagy magyar zeneszerző művei Gyulán. A műsorral emlékeznek meg a rendezők Bartók születésének századik évfordulójáról. Kettős szereposztásban Gregor József, Kováts Kolos és Takács Tamara, Benei Katalin előadásában kerül színre a Kékszakállú herceg vára, sík Ferenc rendezésében. A reprezentatív műsor második részében a Budapest Táncegyütes, a Gyomai-, a Balassi- és a Gyulai Néptáncegyüttes magyar parasztdalokat ad elő, majd a Budapesti MÁV Szimfonikusok és a debreceni Kodály-kórus a Cantata Profanát mutatja be. Karigazgató Gulyás György, vezényel Oberfrank Géza, szólót énekel Gáti István és Korcsmáros Péter. A nagyszabású előadás az idei évad legjelentősebb vállalkozása. A különböző típusú és különböző időben született alkotások közös bemutatásáról Sík Ferenc rendező a következőket mondta: — A Kékszakállú herceg várát a várban adjuk elő, a műsor további részeit pedig a vár környékén. A Magyar parasztdalok közjátéknak is felfogható. A néző egyik jelenettől a másikig haladva jut el az összegző „zárótételhez”, a Cantata Profanához. A különböző jelenetekkel olyan gondolati és érzelmi társításokat szeretnénk felkelteni, amelyek egymásra halmozódva hozzásegítenek a Cantata befogadásához. Július 3-án Hubay Miklós, a gyulai várszínháznak írt darabját, a Tusz-szedöket mutatják bé Giricz Mátyás rendezésében. A korunkban játszódó, generációs problémákat elemző darab tíz este elevenedik meg a színpadon. Ugyancsak tíz alkalommal kerül színre július 24-től Filadeifi Mihály Achim Andrásról írott drámája. A vár lovagtermében Bessenyei Ferenc Rolf Hochut Egy vadász halála című monodrámáját június 25-től 28-ig mutatja be; Adám Erzsébet, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozatának művésze pedig Móricz Zsigmond Erdély trilógiájának harmadik kötetéből A nap árnyékából ad elő részleteket augusztus 7-től 10-fg. A városi tanács udvarán az idén az Universitas együttes vendégszerepei. Műsorukban Voltaire Zadig avagy a végzet című filozófiai kisregényét — amelyet 1807-ben Dugonics András fordított magyarra, illetve átültette hazai környezetbe — mutatják be, Katona Imre rendezésében. A Szigligeti Kisvárdán Kisvárdán, a várszínházban Erkel Ferenc Hunyadi László című operáját, majd Fényes Szabolcs Maya revű-operettjét a debreceni Csokonai színház két társulata mutatja be. Katajev Bolond vasárnap című zenés komédiájával a Népszínház vendégszerepei. A szolnoki Szigligeti Színház az Ember tragédiáját és a Du- mas-regény alapján készült zenés játékot. A három testőrt viszi a várszínházi játékokra. A kisvárdai Várszínház önálló társulata pedig Ruzante Csa- podár madárka című népi komédiáját mutatja be. G — T — L Anélkül, hogy fontossági sorrendet tartanánk: a szentendrei szabadtéri múzeumot látniuk kell múzeumi idegenforgalmi, közművelődésben, oktatásban dolgozó szakembereknek, kezdő vagy haladó turistáknak, tanároknak, diákoknak — egyszóval mindenkiinek aki valamelyest is érdeklődik népünk múltja iránt. Mert a szentenderei múzeum nem csupán egy letűnt kor rekvi- zitumait tárja a látogató elé, de jól értelmezhető, belátható lenyomatát évszázadokkal ezelőtt élt emberek hétköznapjainak. Egyszóval: bepillantást enged a történelembe. És persze monumentalitást, esztétikumot is kínál a múzeum: akár a nemesbor- zovai harangláb tökéletes formáit, akár a tiszabecsi csűr bravúros szerkezeti megoldásait, akár a szatmár- csekei temető fejfáinak egyszerűségét csodáljuk. A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum a legnagyobb — ilyen jellegű — Csónakalakú (számos fontos őstörténeti, régészeti utalást hordozó) fejfák Szatmárcse- kéről Debrecenben a nyári kulturális uborkaszezon helyett jó néhány nemzetközi érdeklődésre is számottartó művészeti és szórakoztató rendezvényt tartanak. Holnap a japán Jamaha zenekar lép a közönség elé, két héttel később a katonazenekarok nemzetközi fesztiválját rendezik meg. A Bartók centenárium jegyében öt külföldi és öt hazai énekkar ad műsort július első napjaiban, majd a tahiti állami balett látogat a városba. Faragott tornácoszlopok, kapufélfák — múlt századi botpaládi ház bejárata vállalkozás Európában. Végső — talán tíz év múlva elkészülő — formájában tartalmazza Magyarország népiparaszti építészetének szinte teljes keresztmetszetét. Többek között a Közép-Tiszavi- dék (Szolnok megye) is külön területet kap a múzeumban. Ez idő tájt a Nyugat- Dunántú] és a Kisalföld építészetét reprezentáló múzeu- mi-falurészlet épül, az eredeti épületek használható részeit fölhasználva, minden ízében eredeti módon. És látható, látogatható Beneg, Szatmár, a Felsőtiszavidék életét, építészetét bemutató faluegyüttes, amely mintegy 50 nagy objektumból és ezernyi apró részletbő] áll. Szentendre vonattal és természetesen gépkocsival is jól megközelíthető Szolnok megye bármely részéről. Megéri a kis fáradságot fölkerekedni. .. Kép és szöveg: Sz. J. A szabadtéri színpad műsorában kiemelkedik még a Magyar Állami Népi Együttes műsora, a János vitéz bemutatója és a kanadai White River Blue fiross Band műsora. Az idén is megrendezik a már-már világhírű virágkarnevált, a veterán autók és motorok találkozóját, a hidi vásárt, a hortobágyi nemzetközi lovasnapokat, és a Virág Kupa elnevezésű nemzetközi labdarúgó tornát. összeállította: Szabó János Debreceni nyár
