Szolnok Megyei Néplap, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-07 / 132. szám
1981- JÚNIUS 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az első magyar gőzkút Milos szigetén Párizsban vállalt munkát a Kőolajkutató Vállalat A Kőolajkutató Vállalat egyre szélesebb körben vív ki jó hírnevet magának. Az alföldi szénhidrogénkincs feltárása mellett több év óta végez eredményes kutatást Irakban. Mélyítettek kutakat Indiában, a Himalája aljában, egy év óta pedig Görögországban, Milos szigetén fúrnak gőztermelő kutakat. Az első, nagy ka- lóriájú gőzkutat már lefúrták, a második munkálatai folyamatban vannak. A görög fél ajánlatot kért egy újabb magyar fúróberendezés munkába állítására. A kint dolgozó magyar szakemberek megtartották a helyszíni szemlét. A tárgyalások eredményétől függ, hogy megyés újabb olajbányász csapat a görög szigetvilágba. Egyébként az általuk feltárt gőzt elektro- mosenergi a-termelés re hasznosítják a görögök. Mint Győri Gyulától, a Kőolajkutató Vállalat műszaki igazgatóhelyettesétől megtudtuk, a napokban létrejött megállapodás értelmében rövidesen Párizsba indul az olajbányászok egyik brigádja. A franciák egyre fntfenarvebben foglalkoznak a geotermikus energia feltárásával és hasznosításával, ezért döntöttek úgy, hogy a párizsi, illetve a Párizs környéki lakótélepek egy részét artézi vízzel fűtik. Annak feltárása lesz a Kőolaj- kutató Vállalat feladata. Egyelőre hét kút fúrására kötöttek szerződést, de további munkák is várhatók a keretszerződés értelmében. Három és fél hónapi felvonulási idő után, szeptember második felében kezdődik a kinti munka, amelynek különleges jelleget ad az, hogy a berendezést — mivel gyermekintézmények és lakások tőszomszédságában fúrnak — teljes mértékben hangszigetelni kell. A francia előírások szerint a lakásokba érkező megengedett zajszint nem lehet több 35 decibelnél, ami annyi, mintha valaki kicsit megemeli a hangját. Ráadásul az éghajlati viszonyok miatt a francia ablakok szimplák A szóban forgó munka különleges jelentősége, hogy Franciaországban magyar vállalat még nem dolgozott. Az olajbányászoknak bizonyítaniuk kell, hogy több nyugati céget méltán köröztek le a versenytárgyaláson. Mivel lakótelepeken dolgoznak, nemcsak függőleges, hanem ferdefúrásokat is kell végezniük Átlagosan 45 fokos szög alatt fúrnak. A munkálatokat a francia GEOFOR-rai kötött alvállalkozói szerződés értelmében végzik. A megrendelők (a párizsi kerületi tanácsok) és a kivitelezők közötti kapcsolatot a GEOCHALEUZ, a geotermikus energiát hasznosító állami vállalat koordinálja. A vállalkozás nagyságrendje évente kb 80 millió forint értékű. A szerződés értelmében a feltáró munka tizenhat hónapot vesz igénybe, de várható, hogy lesz folytatása, és az alföldi olajbányászok három évig Párizsban tartózkodnak. A Kőolajkutató Vállalat brigádja egy 200 tonnás GANZ-MÁVAG DHR—200 típusú berendezést visz magával. Az útra való felkészülés javában tart. A harmincnyolc fős brigád tagjait kiválogatták. A külföldi munkák mellett természetesen nem hanyagolják el a hazai — egyébként cseppet sem jelentéktelen, másfél milliárd forint értékű — feladataikat sem. ♦ * ♦ A fenti információ birtokában joggal vetődik fel a kérdés: az egyre súlyosbodó energiagondck között van-e lehetőségünk a geotermikus energia hasznosítására, és ha igen, mennyire élünk vele? Válaszként röviden any- nyit: nálunk sokkal kedvezőbbek a természeti feltételek, mint Franciaországban, a geotermikus energia széles körű felhasználásáról mégsem beszélhetünk. Vannak ugyan helyi kezdeményezések, főleg a mezőgazdaságban, növényházak és baromfikeltetők, Szegeden kis mértékben lakások fűtésére, de ezerszer többet lehetne tenni. A haszon pedig kézzel fogható. Példaként említjük a szolnoki Tisza Szállót, melyet, — Európát megelőzve — 1925-től kezdve artézi vízzel fűtenek. Egyre növekszik a meleg vizű strandok száma is. A helyi kezdeményezések azonban nem pótolhatják a geotermikus energia hasznosítását szolgáló egységes koncepció, program és az átfogó szervezet hiányát. Jól tudom, ha csak ezeket hangsúlyoznám, féligazságot hangoztatnék, mivel a geotermikus energia hasznosítása tőkeigényes, nemcsak kezdeményezőkészség függvénye. A franciák egy artézi kútból nálunk lehetségesnél kisebb energiát tudnak hasznosítani, mégis áldoznak rá. Már meglevő olaj- és gázkazánok mellett fú- ratriak kutat a szolnoki Kő- olajkutató Vállalattal, és a kazánház melletti vezeték- rendszerbe csatlakoztatják az artézi kút hozamát, így váltják ki a kazánokat. Ha nekik megéri, bizonyára megérné nekünk is. Csak az nincs, aki ezt szorgalmazza, pedig egyszeri beruházásról volna szó, a továbbiakban ingyen és bérmentve fűlhetnénk a lakásokat. Érdemes azon gondolkozni, hogy a szolnoki Széchenyi lakótelepen vagy valamelyik másikon, kísérleti jelleggel követhető-e a francia példa. Utóvégre a radiátorokat, a csővezetékeket így is be kell szerelni és a kazánházat pótolhatnák a kutak. A gáz, az olaj egyre drágább — az artézi víz viszont ingyenes — erről nem szabad megfeledkezni! Simon Béla Hozzászólás cikkünkhöz A műszaki értelmiség szerepe, felelőssége űrömmel olvastam, olvastuk a Szolnok megyei Néplapban Hangyái Károly közelmúltban megjelent cikkét a fenti témában. Mivel gyárunkban az ötéves terv egyik nagyberuházása, a 6,1 milliárd forint értékű rekonstrukciós fejlesztés az év elején megkezdődött, így dolgozóink. elsősorban műszaki értelmiségünk és a magam véleményét szeretném a témával kapcsolatban — hozzászólás formájában — kifejteni. Gyárunk minden dolgozója a termelési feladatok színvonalas teljesítése mellett elsőrendű feladatának tartja a beruházás határidőre, az előírt pénzügyi kereteken belüli, jó minőségű megvalósítását és a világszínvonalon álló korszerű technikára való személyi jó felkészülést. A beruházás üzembe helyezése után a hazai nyomdaiparnak jó minőségű, nagyrészt tőkés importot pótló, sokszínű nyomtatásra is alkalmas, évi 50—55 ezer tonna mennyiségű alappapírral való ellátása lesz a legfontosabb feladatunk. Közben a beruházásra felvett hitelt az Állami Fejlesztési Banknak a beruházás eredményéből vissza ■ kell fizetnünk. Ezért nagyon összetett és bonyolult a tennivalónk a beruházás bonyolítása alatt és az üzembe helyezés után. A fő feladat a műszaki értelmiségnek és közgazdászainknak jutott; azoknak, akik a döntések meghozatalában részt vesznek. Gyárunk és más üzemek, intézmények hatékony működése érdekében a jelenlegi helyzetből az alábbi irányban való elmozdulást várjuk, ennek érdekében tevékenykedünk. A hatékony munkát gátló okokat az üzemben és a népgazdaságban sorozatosan vissza kell szorítani. Jó kezdő példa erre a rádió- és televíziódíj összevonása, a Háromszázötvenezer ember komplex egészségügyi szűrése (Folytatás az 1. oldalról) körűben. Ilyen nagy területre szóló szűrést — mint ami a megyében kezdődik —• még nem végeztek, ezért modell kísérletként szolgál, amelyet a megyei Hetényi Géza Kórház és Rendelőintézet együtt végez az Országos Pulmono- lógiai és az Országos Onkológiai Intézettel. A szűrés — amely minden 18 és 60 év közötti lakosra kiterjed — augusztus 24-én Cibakházán kezdődik és ott hat hétig tart. Jövőre Szolnok és a szolnoki járás, valamint a kunszentmártoni járás, 1983-tól 1984 végéig a megye többi területén é'öL- vizsgálatát végzi el az egészségügyi szolgálat, de a szolnoki, a kunszentmártoni járás és Szolnok lakói akkorra már a második szűrésen is túl lesznek, mivel ez a komplex vizsgálat kétévenként ismétlődik majd. Az a cél, hogy megelőzzék súlyosabb betegségek kialakulását, hogy latens stádiumban kerüljenek az orvosok elé azok, akik lehetséges, hogy. megbetegszenek, vagy akiknél már kisebb tünetek jelzik egy-egy betegség kialakulását. Így lehetőség van arra, hogy gyógyításuk időben megkezdődhessék. Segítség ez a körzeti orvosoknak is, akik ily módon minden hozzájuk tartozó ember állapotáról kellő ismerettel rendelkeznek, s ezzel előre megtervezhetik munkájukat, a rászorulók gondozását. A megyei kórház a megyei tüdőgondozó hálózatot használja fel a lakosság komplex szűrésének elvégzésére, természetesen több szakemberrel kiegészítve, és különböző felszereléssel ellátva. A két stabil (Szolnok és Jászberény), valamint az öt mozgó- ernyő-szolgálat végzi a tüdőszűrést, egyben a belgyógyászati, a laboratóriumi, az EKG, a légzésfunkciós vizsgálatokat, a vérnyomás- mérést, az onkológiai (mell- és méhnyakrák) szűrést. Minden emberről anamnézis felvételre is sor kerül. Mivel a megyei kórház is belépett az országosan tervezett számítógépes rendszerbe, így az Országos Egészségügyi Szervezéstudományi Intézet R— 22-es számítógépe díjmentesen dolgozza fel az adatokat. Erről a lakosság személy szerint értesítést kap, a körzeti orvos pedig megkapja névre szólóan a leszűrt lakosság teljes anyagát, amely azt is tartalmazza, hogy milyen betegség milyen állapotában van az illető és mi a sürgős tennivaló. Természetesen a kórházak is megkapják a nyilvántartást, .hogy ellenőrizni tudják a lakosság ellátását : szakrendelésre vagy kórházba kerültek-e az arra rászorulók. És mivel a megyei kórház belgyógyászati osztályai már területi rendszerben dolgoznak január 1. óta, az osztályvezető főorvosok a hozzájuk tartozó betegeket szintén figyelemmel kísérhetik. Hogy mennyire szükséges ez a lakossági komplex szűrés — amely a megyében, mintegy 350 ezer embert érint —, arra csak példának említjük: a megyében évente mintegy háromezren halnak meg szív- és érrendszeri, ezerkétszázan daganatos megbetegedésekben. jóllehet, közülük többen, ha időben orvoshoz mennek, meggyógyulhattak volna, vagy legalábbis állapotuk nem romlik. Mit kell tudni előzetesen a lakosságnak? Azt feltétlenül, hogy a komplex szűrés saját egészségük védelmét szolgálja. Cibakházán, ahol a szűrés kezdődik, minden lakos tájékoztató lapot kap, amelyen két időpontot tüntetnek fel — egy délelőttit és egy délutánit —, amikor vizsgálatra várják. Egy nap ugyanis 150—170 ember komplex szűrését tudja elvégezni a szolgálat. A Hazafias Népfront, a Vöröskereszt aktívái segítenek szervezni a lakosságot. A szövetkezetek, az állami gazdaságok anyagiakkal i’s hozzájárulnak e nagy horderejű és eléggé sok pénzbe kerülő munkához. Mivel a vizsgálati anyagokat naponta kell a helyszínre és a megyei kórházba szállítani, minden szolgálathoz egy mikrobuszt is kell telepítenie a kórháznak. Például ezek megvásárlásához a TESZÖV és a MÉSZÖV évente 150—150, az Állami Gazdaságok Igazgatósága 30 ezer forintot ad. De segítenek a már említett országos egészségügyi intézetek is: megfelelő előképzésben részesítik a szűrésben részt vevő dolgozókat, akiknek ezután ez lesz a főfoglalkozásuk. V. V. személygépkocsi-adó beépítése a benzin árába, az ipari minisztériumok összevonása, vállalati átszervezések stb. Ezt a módszert folytatni kell, és amit az elmúlt évtizedek alatt bonyolulttá tettünk, azt most sürgősen egyszerűsíteni kell, a nemzeti jövedelem gyorsabb termeléséhez fel kell szabadítani a másutt „adminisztráló” létszámot. Olyan helyzetet kell teremteni, hogy a nemzeti jövedelmet termelő munkahelyről ne hiányozzék a szükséges létszám. Nemzetközi összehasonlításban a „nem fizikai” állományban vannak a legnagyobb tartalékaink, ezt követik a nem normázott munkakörökben levő tartalékok és a legkisebb a „műszaki normában dolgozó” munkásoknál létezik. E területeken van ma a legnagyobb létszámhiány, ugyanakkor pedig itt termelik meg a nemzeti jövedelem döntő többT ségét. Ezt az ellentmondást mielőbb csökkenteni kell. Jóllehet, hogy a múlthoz képest jelentősen csökkent, de még mindig nagy a fluktuációs mozgás. Országosan az iparban eléri a 20 százalékot, Japánban ugyanez 3—4 százalék között van. Általános ■ foglalkoztatáspolitikánk érvényesítése mellett olyan munkaerőmozgási lehetőséget kell teremteni, hogy a „hatékony dolgozó” olyan munkahelyre kerüljön, ahol legeredményesebben fejtheti ki kér pességeit — míg annak a dolgozónak, akit olyan helyen alkalmaznak, ahol jó munkával többet lehetne keresni — de ő alacsonyabb képességei folytán nem tud felnőni a feladatokhoz — számára neki megfelelő munkát, illetve munkahelyet kell biztosítani. Ami nem feltétlenül kell, hogy egyazon termelőegységen belül kell, hogy legyen. A fluktuációs mozgás visz- szaszorításával a mindig „új” dolgozókat betanító személyzetet a meglevő dolgozók továbbképzésére lehetne felhasználni, amire a technikai forradalom idején egyre nagyobb szükség van. Az emberek nem egyformán végzik el ugyanazt a munkát sem, ugyanakkor nagyon sokrétű a mai munkamegosztás. A takarítói munka és a mérnöki munka között nagy a differenciáltság, jóllehet, mindegyik egyformán fontos. Eljutottunk ahhoz az állapothoz, hogy a kezdő takarító és a kezdő mérnök órakeresete között alig van különbség. tényleges munkaidőre vetített órakereset az egyes mérnöki munkakörökben alacsonyabb. A kellő differenciáláshoz jobban szét kell húzni a bérskálát — amit elmúlt évtizedek alatt tudatos munkával összeszűkítettünk — az alacsony keresetűek életszínvonalának megtartása miatt ehhez nemzeti jövedelemtöbbletre van szükség. Minden bizonnyal a kedves olvasókban is felmerül egykét gondolat a népgazdaság és az üzemek helyzetének javítására vonatkozóan. Fórumot kellene teremteni e javaslatokra, és ne csak a bűvös kockához hasonló elmés játékokra legyen pályázati lehetőség. Fenti általánosnak látszó javaslatok konkrét papírgyári igény alapján is megfoglalmazhatók, alátámaszthatók. A szolnoki papírgyári beruházás hatékony beruházás. Míg a termelés mennyiségben 220 százalékra nő, a létszám csupán 10 százalékkal, ennek következtében az - főre eső termelésnek rr ■>' kell duplázódnia. E terv teljesítéséhez hatékonyan dolgozni akaró és tudó emberekre van szükség, ezt pedig kereseti színvonalban is el kell ismerni. A beruházásban létrehozott legtöbb munkahelyen műszaki normában. folyamatos munkarendben fognak dolgozni. E termelőhelyről — akár ideiglenesen hiányzó létszám is óriási kockázatokkal, jelentős termeléskieséssel járhat. A papírgép naponta kb. 700 kilométer hosszúságú, 4,5 méter pályaszélességű papírt fog gyártani. Ilyen felületnagyságú papírt a meglevő 2. papírgépünk fél hónap alatt sem gyárt le, tonnára vetítve 25-ször többet termel az új papírgép. mint a jelenleg is működő 2. papírgépünk ugyanazon idő alatt. A népgazdaság a beruházás befejezése után kb. 260 ezer tonna import papírra fog szorulni, ez megfelel öt ilyen korszerű gép évi termelésének. Érért minden tonna papír belföldi megtermelésére szükség van, ezért nem hiányozhat a termelő munkahelyekről a szükséges létszám. A beruházáshoz kb. 110 többletlétszám szükséges, közben a jelenlegi létszámból öt év alatt százharmincán nyugdíjba mennek. A jelenlegi fluktuációs mozgások megmaradása következtében öt év alatt kb. ezer dolgozó felvételére, betanítására számítunk, hogy a beruházás befejezésével a 110-es többletlétszám megmaradjon. Ez aránytalanul nagy energiát von el az apparátustól. Ha a munkaerőpiacon nem lenne „hiánygazdálkodás” — az újságokban mennyi új munkaerőt keresnek — hanem egyensúly lenne a munkát keresők és munkaerőt keresők között, úgy stabilizálódnék a dolgozói létszám, hatékonyabb lehetne az oktatási rendszerünk. A korábban említett 2. pa- pírgépünkkön a papírgép- vezető havi keresete kb. 6 ezer 300 forint. Ma még megválaszolatlan kérdés, helyes differenciálás esetén menynyivel kell többet keresnie a huszonötször hatékonyabban dolgozó új papírgép gépvezetőjének? Jelenleg 12 százalékos többletkeresetre van lehetőség a kategóriaváltás átlagszázalék különbsége alapján. Véleményem szerint a többletkeresetnek az 50 százalékot is meg kellene közelítenie. De akkor mennyit fog keresni a gépvezető főnöke: a művezetője, a gyárrészleg vezetője, a gyári főmérnök stb.. ha a gyári főmérnök jelenlegi biztos keresete csak 12 százalékkal magasabb a 2. papírgép gépvezetőjének biztos keresetéhez képest. A bértarifa ilyen tömörítése összefüggésben van a cikkben is említett „devalválódott” műszaki értelmiségi helyzettel, valamint a kezdő és beosztott mérnöki keresetek alacsony színvonalával. A beruházás hatékony üzemeltetéséhez e kérdéseket is mielőbb rendezni kellene. '•vUdbi papírgyár A Szolnoki műszaki értelmisége is vállalta a termelés és beruházás együttes súlyából adódó fokozott terhiét, saját hatáskörében igyekszik mindent megtenni a feladatok maradéktalan elvégzéséhez. de ehhez a jobb feltételek megteremtését is várja. Szilágyi Ottó, a Szolnoki Papírgyár ________________igazgatója * A megújulás útján címmel 1981. május 24-én megjelent cikkünkhöz további hozzászólásokat szívesen fogadunk. India, Irak, Görögország után Irány Franciaország!
