Szolnok Megyei Néplap, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-07 / 132. szám
xxxn. évf. 132. szám. 1981. június vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Modell-kísérleta megyében Háromszázötvenezer ember komplex egészségügyi szűrése Augusztusban kezdődik Számitógépes feldolgozás Mindenkinek tudni kell Közérzetünk Ha valaki hasznos és eredményes munkával javíthatja pénzügyi helyzetét, növelheti jövedelmét, mindennapi szóhasználattal: ha valaki pénhez jut, vagy tudja, hogy miképpen juthat pénzhez, akkor annak a közérzetét általában jónak ítélhetjük meg. Legalábbis feltételezzük az illetőről, hogy oka van a jó közérzetre, sőí lassanként hajlamosak is vagyunk összefüggést feltételezni az anyagi javak birtoklása és a jó közérzet között. Mind több nyilvános fórumon ugyanakkor hangot kap az az igény is, hogy azért az életünket mégse mérhetjük csupán a pénzen. Hogy mégsem azért dolgozunk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy dolgozni tudjunk. Hogy az ember elsősorban nem fogyasztó, hanem alkotó lény, társadalmi lény. Élete minőségét nem az határozza meg elsősorban, hogy nút fogyaszt, hanem hogy mit alkot. Mindez, aligha hangozhatnék jól nyugati üzleti körökben; a tőke a fogyasztót igyekszik az ember személyiségéből „kiemelni” és „fejleszteni”, hogy a piacot, a divatot, az áligényeket és a presztízs-fogyasztást is újratermelhesse. A mi világunkban ugyanakkor mind nagyobb hangsúly tóik az életkörülményekre is amelyek éppúgy hozzátartoznak az életszín= vonalihoz], mint a jövedelmek. Ne tagadjuk, persze, hogy meghatározó szerepe van azoknak a körülményeknek, amelyek között ma és előreláthatólag még a közeljövőben a szocialista építést folytatnunk kell. Bonyolultabbak a külgazdasági viszonyok, magasabb mércéket kell állítanunk saját, belső gazdasági munkánk, belpolitikai tevékenységünk elé, mindezekhez járul i— dJLletve velük szorosan összefügg — az a világpolitikai széljárás, amely, mint tudjuk, s aggódva látjuk, manapság nem az enyhülésnek kedvez. Hogy környezetünkben például mekkora a tisztaság a rend, hogy az emberi kapcsolatok mennyire épülnek az egymás iránti tiszteletre, hogy a viselkedésnek, utazásnak szórakozásnak milyen kultúráját tudjuk megteremteni és elterjeszteni — ez nagyrészt nem pénzkérdés. Hogy a megnőtt, s a közeljövőben még hosszabb tartalmú szabad időt mivel, s miként tölti öreg és fiatal, munkás vagy pedagógus, az egyáltalán nem mindegy, és egyáltalán nem csak, és nem elsősorban pénzkérdés. Hogy meglevő értékeinket miként védjük, óvjuk, gondozzuk, hogy a közösség terei, utcái, épületei, parkjai, erdői és hegyei milyen állapotban maradnak, hogy az emberek közötti napi érintkezés nyelve, stílusa milyen, mindez életünk minőségéhez tartozik. S az is, hogy miként bánnak velünk, amikor vásárlók vagyunk, vagy ügyfelek a hivatalban, vagy betegek a kórháziján, orvosi várószobákban, utasok zsúfolt járműveken; vagyis hogy miként sikerül tudatosan, sokféle eszközzel és nagyon sok türelemmel, ügyszeretettel olyan társadalmi légkört kialakítani, amelynek az eddiginél kulturáltabb, emberibb közegében a dolgozó ember viszonya is javul a? őt körülvevő világhoz, amelyet egyébként maga is épít. Mindez van, lehet és lesz is olyan fontos, mint a pénz. S legalább annyira meg kell küzdenünk érte. Cs. I. Az MSZMP Politikai Bizottsága 1979 szeptemberében határozatot hozott az egészségügyi ellátásról és fejlesztésének fő feladatairól. Többek között kimondta: kiemelten kell foglalkozni a legtöbb halálozást okozó megbetegedések elleni küzdelemmel. E betegségek leküzdéséA megye városaiban, járási székhelyein tegnap tartották meg a pedagógusnapi ünnepségeket, amelyeken negyvenhéten a Pedagógus Szolgálatért emlékérmet, százketten a Kiváló Munkáért, öten a Szocialista Kultúráért kitüntetést vehették át. . Hatvanhétén miniszteri dicséretben részesültek, tizennégyen pedig szakszervezeti munkájukért kaptak kitüntetést. A megyei ünnepséget ugyancsak tegnap délelőtt tartották meg Szolnokon, amelyen dr. Vincze Sándor, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője mondott beszédet. Szólt az utóbbi évek oktató-nevelő munkájában s a tárgyi feltételek fejlesztésében elért eredményekről. Megyénkben az óvodáztatás aránya megelőzi az országos átlagot, javult a tankötelezettségi törvény teljesítése, a középiskolákból egyre többen tanulnak tovább felsőoktatási intézményekben, s a szakmunkás- képzők pedig hivatástudattal, munkaszeretettel felvértezett fiatalokat bocsájtanek szervezettebbé tétele érdekében célprogramokat kell kidolgozni, amelyek a megelőző, szűrő, gyógyító és gondozó tevékenység mellett átfogják a munkaképesség visz- szaállításához szükséges tennivalókat is. A határozat végrehajtására az Egészség- ügyi Minisztérium VI. ötéves nak útjukra — hangsúlyozta. A további feladatokról szólva elmondta, hogy a nevelő-oktató munkában arra kell törekednünk, hogy a felnövekvő új nemzedék politikailag elkötelezett, magas szintű általános és szakmai műveltséggel bíró, munkáját szerető, önmagát folyton megújítani tudó és akaró fiatalokból álljon, akik nemcsak folytatni tudják elődeik munkáját, de még jobban és eredményesebben építik majd fejlődő szocialista társadalmunkat”. Az ünnepi beszéd után Barta László, a megyei tanács elnöke kitüntetéseket adott át. A megyei tanács Pedagógiai díját Achs Ká- rolyné, a mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium tanárnője, Kulcsán Balázs, szakfelügyelő, a fegyverneki Általános Iskola tanára és Bőgős Gyuláné, a tiszaburai Általános Iskola igazgatóhelyettese vette át. Bejelentették, hogy a megye öt nevelője csütörtökön a Parlamentben kapta meg az egyik legnagyobb kitüntetést, a Kiválé Pedagógus címet. A kitüntetett nevelőket tervében szerepel: meg kell kezdeni a lakosság komplex egészségügyi szűrését. Teljesen új feladat az egészségügy számára, amelyre fel kell készülnie, és amelynek végrehajtásához tapasztalatokat kell szereznie. Ilyen, lakosságot átfogó komplex szűrés ugyanis egyedül a Szovjetunióban van, illetve egytó területeken lakók komplex szűrését végezték el Budapesten, a IX. kerületben. Gödöllőn és Pécsett, vagy korábban megyénkben, Nagydr. Boros Ottóné, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője köszöntötte. Elismeréssel szólt a megye nevelőinek áldozatkész munkájáról, az oktatásban, nevelésben, a szocialista ember formálásában elért eredményükről. Majd felhívta a figyelmet: „Napjainkban csak a felkészült, művelt, szocialista céljainkkal azonosulni tudó ember képes az előttünk álló feladatok megoldására. Ebben a fontos politikai munkában — széles kisugárzó hatásuknál, meggyőző, szuggesztív képességeiknél és tudatos „értelmiségi szerep”-vállalásuknál fogva — számítunk, és meggyőződésem, hogy bizton számíthatunk a megye pedagógusainak segítő, a szocialista haza felvirágoztatásáért mindig sokat vállaló, fáradságot nem ismerő példás munkájukra”. Végül szép eredményeket, ió egészséget kívánt a nevelőknek további munkájukhoz. A kitüntetett nevelők nevében Tóta Ferencné szak- felügyelő köszönte meg a még jobb munkára ösztönző elismerést. Ismét változik Törökszentmiklós belvárosi arculata. A főútvonal mentén két újabb négyemeletes lakóházat építenek (Folytatás a 3. oldaton) Ünnepségek a megye városaiban, járási székhelyein Pedagógusok kitüntetése fl TARTALOMBÓL: II műszaki értelmiség szerepe, felelőssége Változatok a valóságra Dz igazi jutalom Hanyatlás és eredmények Kulturális kilátó Magyarországra látogat a Nigériai Szövetségi Köztársaság elnöke Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Alhadzsi Shehu Shagari, a Nigériai Szövetségi Köztársaság elnöke. (MTI) Nőtt a forgalom a közutakon Több mint 16 ezer jármű halad át egyetlen nap a Tisza-hídon A KPM Közúti Igazgatósága ötévenként közúti forgalomszámlálást tart. Ilyenkor a megye területén, a hat folyamatos működésű forgalomszámláló állomáson kívül, még 524 ideiglenes is figyeli az utak forgalmát. A felmérés eredményeit az előző évekhez viszonyítva figyelemmel kísérhető az utak igénybevétele, a forgar lom alakulásának iránya. A kapott adatok nélkülözhetetlenek az áttervezéshez, az úthálózat fejlesztéséhez, mive] pontos információval szolgálnak a közlekedő járművek számáról és megoszlásáról. Az 1975. évi felméréshez viszonyítva tavaly a megye főútjain a forgalom növekedése 39 százalékos volt! A legerőteljesebben a Török- szentmiklósröl Mezőtúr felé vivő 46-os és a 4-es út igénybevétele nőtt, 60 illetve 50 százalékkal. A változás felméréséhez az áthaladó különböző járművek számát személygépkocsi-forgalomra számítják át. Érdekes adat, hogy a főúthálózaton közlekedő összes jármű fele tehergépkocsi. A szolnoki Tisza-híd forgalma is ugrásszerűen megnőtt. Az első forgalomszámlálást itt 1955—56-ban tart- tották. Az akkori adatokhoz képest több mint húszszorosa ma az átmenő forgalom. Jelenleg a hídon átlag 16 ezer 100 jármű — kerékpártól kamionig — halad át naponta. A csúcsforgalmi időben ez óránként kétezernél is több közlekedési eszközt jelent. Az 1980. évi közúti forgalomszámlálásnak még csak az első összegezése készült el, a számítógépes feldolgozás tovább folyik. F. E.
